Mennyi árut szállíthat egy 3,5 tonnás megengedett legnagyobb össztömegű furgon? Ha most rávágja, hogy „annyit, hogy a jármű és a rakomány együttes tömege ne haladja meg a 3,5 tonnát”, akkor jól ismeri KRESZ-t.

De rosszul ismeri a magyar valóságot.

Abban ugyanis a szabályok rugalmasabban érvényesülnek. Egy 3,5 tonnás furgon gyakran visz többet, ezt hívják túlpakolásnak. Néha nem is kicsit játszanak ezzel, nemrég egy román kisteherautót fogtak meg, amely a papír szerinti 3 helyett 7 tonna zöldséggel volt megrakva.

Fű alatt él és virul

A túlpakolás szabálytalan, és ha a fuvarozó vagy a feladó lebukik, akkor bírságot kell fizetnie. Ez azonban nem olyan vészes összeg, hogy a kockázatát a cégek ne kalkulálják be a díjaikba, így a túlpakolás intézménye él és virul. Ráadásul van egy másik szempont is: ha egy 5 millió forint értéket el nem érő, 2,5 tonna alatti szállítmányt egy 3,5 tonnás furgon visz el, akkor a fuvart nem kell bejelenteni az adóhatóság online rendszerébe (EKÁER) – ha az áru nem számít kockázatosnak.

Sőt, most figyeljen, mert ha egy 3,5 tonna alatti furgon több feladó több szállítmányát viszi, de ezek külön-külön mind 5 millió forint, illetve 2,5 tonna alatt vannak, akkor sem kell semmit bejelenteni a NAV-nak. És ez még akkor is igaz, ha a szállítmányok tömege összeadva meghaladja a 3,5 tonnát.

Mindez azért fontos, mert így sok esetben kikerülhető, hogy a NAV lássa a küldemény sorsát, vagyis lefülelje a potenciális áfacsalásokat.

Én sose, de rajtam kívül mindenki

„Amikor megkérdezem a fuvarozókat, szoktak-e túlpakolni, mindegyik azt mondja, hogy ő ugyan soha, de az ismerősei gyakran”

– mondja egy piaci forrásunk a szabálytalanság általános voltára utalva.

A jogalkotó most nagyon furcsa módon próbálja elejét venni a túlpakolásnak: augusztustól bevonja ezeket a fuvarokat az EKÁER hatálya alá. Az adóhatóság tehát azt kéri az áru eladójától vagy vevőjétől, hogy ha a fuvarossal túlpakoltatja a járművet, akkor kérjen rá EKÁER-számot.

Más szavakkal ugyanez: a NAV azt írja elő augusztustól, hogy ha valaki szabálytalanságot követ el (túlpakol), akkor ezt legyen szíves bejelenteni nála – előre.

Nagyban mernénk fogadni, hogy az online rendszer nem fog elfüstölni a sok effajta bejelentés miatt.

A bírság emelése a valódi cél

A szabálymódosításnak tehát nem ez lehet az értelme. Valójában a túlpakolás büntetési tételének óriásira növeléséről van szó, csak kicsit fura módon. „Ha a furgon fennakad az ellenőrzésen, mert nincs EKÁER-száma, akkor a közlekedési bírság mellett augusztustól már az áru értékének 40 százalékát elérő büntetést is ki tudnak szabni az érintettekre.

Ez pedig sokkal nagyobb kockázat, mint most”

– mondja Sztankó Dániel, az RSM Hungary szakértője.

A szabályosan közlekedő, nem kockázatos árut szállító 3,5 tonna alatti furgonok azonban továbbra is mehetnek vígan, EKÁER nélkül – az áfacsalás elleni küzdelem ezeket még nem érte el.

Amikor a vétlent büntetik

Az eladók, a vevők és a fuvarozók egyébként másfél éve tanulják ezt az online rendszert, de még mindig vannak olyan életszerű helyzetek, amikor csak széttárják a karjukat a szabályok láttán. Az egyik ilyen pedig éppen a túlpakolással függ össze, és a bírság mostani megemelése miatt különösen izzasztóvá válhat.

Adott egy 3,5 tonnás furgon, amelyre felraknak 2 tonna árut, majd a kocsi egy másik eladónál felvesz még 1 tonna küldeményt. Eddig sima minden, mert sem az autó, sem az áruk értéke/tömege nem EKÁER-köteles. A csavar most jön: a furgon egy harmadik helyen felvesz még 1 tonna árut, és a fuvaros ott nem szól arról, hogy túlpakolta a kocsiját (életszerű helyzet a mai Magyarországon). Ha ezek után a közúti ellenőrzés során kiderül a féltonnás túlpakolás, akkor mind a három eladót megbüntetik, mert nem kért EKÁER-számot. Azt az első kettőt is, akinek fogalma sem volt arról, hogy a kocsi egy harmadik helyen is árut fog felvenni.

Mivel az EKÁER-t az eladónak vagy a vevőnek kell kérnie, ilyen esetben nem a fuvarost büntetik, pedig ő volt a simlis. Ezt a csapdát csak elvileg lehet kivédeni: az eladónak vagy a vevőnek úgy kellene szerződnie a fuvarozóval, hogy ennek a kockázatát ő vállalja, a valóságban azonban ez szinte lehetetlen. Másrészt a NAV azonnal inkasszózhatja a bírságot, míg a megbüntetett eladók hosszasan futhatnak a pénzük után a fuvarozónál, eleve kérdéses, hogy látnak-e belőle valaha is egyetlen forintot.

„További érdekes problémát vet fel az olyan áru szállítása, amely változtatja a tömegét”

– mondja Kneitner Lea okleveles és igazságügyi szakértő. Ha például homokot vagy fát visz a kisteherautó, akkor elképzelhető, hogy 3 tonnával indul, de útközben elered az eső, és 4 tonnával – azaz túlpakoltan – simán lekapcsolja az adóellenőr. (Sőt, extrém esetben az is lehet, hogy a büntetés után megy tovább a kocsi, eláll az eső, kiszárad a homok, és mire célba ér, már nincs is túlpakolva.)

Az ilyen árukból a fuvarozóknak jelenleg nagyon nem éri meg olyan keveset pakolniuk, hogy az esetleges esővíz tömegét is beleszámolják a rakományba, és most már nem kis büntetést kockáztatnak – illetve az adóellenőr „mérlegelési jóindulatára” kell majd apellálniuk.