Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

1. § (1) Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 12/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség - ide nem értve a jogszabályon, jogerős bírósági, illetve közigazgatási döntésen alapuló kötelezettséget - csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettségvállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Kormány által egyedileg jóváhagyott fejlesztési programok esetén a kötelezettségvállalás a Kormány által meghatározott feltételek szerint - figyelemmel a 22-23/A. §-okban foglaltakra is - történhet. A költségvetési fedezetet a költségvetés tervezésekor kell biztosítani.”

(2) Az Áht. 12/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és kiegészül a következő 12/C. §-sal:

„12/B. § (1) Hosszú távú kötelezettségvállalásnak minősülnek a 12/B-12/C. §-ok alkalmazásában - az Európai Unió költségvetéséből, illetve az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamainak költségvetéséből finanszírozott támogatási programok kivételével - az 500,0 millió forint, általános forgalmi adó nélkül számított nominális összértéket (a továbbiakban: összérték) meghaladó, az állami költségvetés terhére szolgáltatás vásárlására, eszköz üzemeltetésére és karbantartására, illetve bérlésére irányuló, határozatlan és 12 hónapnál hosszabb időre kötött határozott idejű, 1 évet meghaladó felmondási időt magába foglaló szerződésen alapuló, több évre szóló kötelezettségvállalások. Hosszú távú kötelezettségvállalást eredményező szerződés kizárólag e § rendelkezései alapján köthető.

(2) A hosszú távú kötelezettségvállalásokból eredő kifizetések várható, éves összege egyik évben sem haladhatja meg a költségvetési törvényben kifejezetten az ilyen kötelezettségvállalásokra az adott évekre megállapított értékhatárt (a továbbiakban: kifizetési keret).

(3) Az (1) bekezdés szerinti összérték megállapításakor az ugyanazon programhoz kapcsolódó - akár eltérő jogcímen alapuló - valamennyi várható költségvetési kifizetést együttesen kell figyelembe venni. E § vonatkozásában program alatt együttesen azon szolgáltatásvásárlásokra irányuló szerződéseket kell érteni, amelyekhez a Kormány, illetve az Országgyűlés ugyanazon döntés keretében adja meg a felhatalmazást.

(4) A hosszú távú kötelezettségvállalás jóváhagyása érdekében a kötelezettségvállalás kifizetésének forrását biztosító fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszterrel együttesen előterjesztést nyújt be a Kormányhoz. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gondoskodik arról, hogy az előterjesztés megfelelő szakmai színvonalú, gazdasági hatékonysági vizsgálatokat is tartalmazzon.

(5) Hosszú távú kötelezettségvállalás - a 22. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - csak a Kormány határozata alapján történhet.

(6) A Kormány, illetve az Országgyűlés hosszú távú kötelezettségvállalási felhatalmazásának (a továbbiakban: kötelezettségvállalási felhatalmazás) tartalmaznia kell a kötelezettségvállalás valamennyi lényeges elemét, amelyek körét a Kormány rendeletben állapítja meg.

(7) Amennyiben a kötelezettség vállalásához közbeszerzési eljárást, koncessziós pályázati eljárást, vagy más versenyeztetési eljárást kell lefolytatni, akkor a kötelezettségvállalási felhatalmazást - figyelemmel a 12/A. § (5) bekezdésére - az eljárás megkezdéséhez (a pályázati kiíráshoz) kell kérni.

(8) Az éves kifizetési kereteket a kötelezettségvállalási felhatalmazásban szereplő éves értékek a Kormány, illetve az Országgyűlés kötelezettségvállalási felhatalmazásának hatálybalépése időpontjától terhelik. Amennyiben annak a szerződésnek a megkötése elmarad, amelyre a kötelezettségvállalási felhatalmazás szólt, a kifizetési keret lekötött része a kötelezettségvállalási felhatalmazásban megadott értékekkel automatikusan csökken.

(9) Fennálló hosszú távú kötelezettségvállalás lényeges elemének módosításához a kötelezettségvállalási felhatalmazást adó Kormány, illetve Országgyűlés jóváhagyása szükséges.

(10) A kifizetések jóváhagyott ütemezésének megváltoztatása miatt, a tárgyévi kifizetési keret tárgyévben nem kifizethető részét a Kormány nyilvános határozatában, az indok részletes bemutatása mellett átcsoportosíthatja a következő költségvetési évre, feltéve, hogy az átütemezett kifizetés a következő év június 30-ig megtörténik.

(11) A devizában denominált kötelezettségek a Kormány, illetve az Országgyűlés kötelezettségvállalási felhatalmazásának hatálybalépése időpontjában érvényes, hivatalos MNB árfolyamon átszámított forint összeg mértékével terhelik a kifizetési keretet.

(12) A kifizetési keret nem lehet nagyobb, mint a kötelezettségvállalás évében a központi költségvetés bevételi főösszegének 3%-a.

12/C. § (1) A kincstár negyedévente kimutatást készít a hosszú távú kötelezettségvállalásokról. A kimutatásnak tartalmaznia kell a kötelezettségvállalások állományát a fejezetek és a várható kifizetések éve szerinti bontásban.

(2) Az (1) bekezdés szerinti - törvény eltérő rendelkezése hiányában - teljes kimutatást a kincstár a tárgynegyedévet követő 60 napon belül, honlapján nyilvánosságra hozza.

(3) A költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője köteles gondoskodni az (1) bekezdés szerinti, fejezetéhez tartozó kötelezettségvállalások összesítéséről, nyilvántartásáról és annak negyedévenkénti, legkésőbb a tárgynegyedévet követő 30 napon belül a kincstár felé történő jelentéséről.

(4) A fizetésre kötelezett szerv vezetője köteles a hosszú távú kötelezettségvállalás alapját jelentő szerződést a megkötését követő 15 napon belül a kincstárnak és a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének bejelenteni.

(5) A (3) és (4) bekezdések szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a bejelentési kötelezettséget elmulasztó szervnek megnövelt átutalási díjat kell fizetnie, amely a kincstár bevételét képezi.

(6) Az (5) bekezdés szerinti átutalási díj megnövelésének mértéke a hosszú távú kötelezettségvállalás összértékétől, a kifizetésig hátralévő időtől, továbbá késedelmes bejelentés esetén a késedelem mértékétől függ, de legalább 10,0 ezer forint, legfeljebb 1,0 millió forint. Az így megnövelt átutalási díj megállapításának és rendezésének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(7) A költségvetési törvényjavaslat, illetve a zárszámadási törvényjavaslat benyújtásakor a Kormány tájékoztatni köteles az Országgyűlést a hosszú távú kötelezettségvállalások állományáról a fejezetek és a várható kifizetések éve szerinti bontásban.”

(3) Az Áht. 13/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A (4) bekezdésben megjelölt alrendszerekből támogatás - a 12. § (4) bekezdésében foglalt támogatás (ide nem értve a humán szolgáltatások nem állami fenntartói által igényelt támogatásokat) kivételével - nem folyósítható, amíg a támogatás kedvezményezettjének adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása van. A támogatás iránti kérelem benyújtója ezért a támogató által meghatározott határidőig nyilatkozik arról, hogy adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása nincsen, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a támogatás folyósítója e nyilatkozat valóságtartalmának igazolását kérje a 18/C. § (13)-(15) bekezdésében meghatározott eljárásban, vagy közvetlenül az állami, önkormányzati adóhatóságtól és a vámhatóságtól. Az illetékfizetési kötelezettség keletkezése szempontjából e hozzájárulás az eljárás megindítása iránti kérelemnek minősül azzal, hogy az általános tételű eljárási illetéket azon adóhatóságok számára tekintettel kell leróni, amelyektől hozzájárulás hiányában külön-külön igazolást kellene beszerezni a támogatás folyósítása érdekében. Hozzájárulás hiányában a támogatás vagy az egyes támogatási részletek folyósítását megelőzően a támogatóhoz, az általa meghatározott határidőig be kell nyújtani az állami adóhatóság, vámhatóság, a székhely, illetőleg lakóhely szerinti önkormányzati adóhatóság 30 napnál nem régebbi igazolását arról, hogy a támogatás kedvezményezettjének nála nyilvántartott adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása nincsen.”

(4) Az Áht. 13/A. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Ha a folyósított központi költségvetési támogatást jogosulatlan igénybevétel vagy felhasználás miatt a jogosult közigazgatási hatósági eljárásban követeli vissza és a követelést a kötelezett határidőben nem teljesíti - és e törvény alapján más módon nem hajtható be -, a követelés köztartozásnak minősül, melyet az állami adóhatóság megkeresésre adók módjára hajt be.”

(5) Az Áht. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az államháztartás alrendszerei hiányának adósságot növelő rendezését, továbbá tartozásokat átvállalni, elengedni, visszatérítendő támogatást vissza nem térítendő támogatássá átalakítani, illetve bármely más módon adósságot növelő újabb kötelezettséget vállalni kizárólag az adott alrendszer költségvetése útján, előirányzattal megtervezve lehet. Az alapok adott évi hiányából a 18/B. § (1) bekezdésének d) pontja szerint nyújtott megelőlegezési, likviditási hitellel finanszírozott rész a központi költségvetés adósságát növeli.”

(6) Az Áht. 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15/A. § (1) Az államháztartás alrendszereiből nyújtott, nem normatív, céljellegű, működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat a támogatást odaítélő szervezet vagy felügyeleti szervének hivatalos lapjában vagy honlapján közzé kell tenni, legkésőbb a döntés meghozatalát követő hatvanadik napig. Honlapon történő közzététel esetén legalább öt évig biztosítani kell az adatok hozzáférhetőségét. Helyi önkormányzat esetében hivatalos lap vagy honlap létesítése - e kötelezettség teljesítésével összefüggésben - nem kötelező, a közzétételre ilyen esetben a helyben szokásos módon kerül sor. Az állami, önkormányzati támogatási programokról szóló jogszabályok megállapíthatják a nyilvánosságra hozatal részletes szabályait, és hatvan napnál rövidebb határidőt is meghatározhatnak.

(2) A közzétételre nem kerül sor, ha - az (1) bekezdésben meghatározott határidő előtt - a támogatást visszavonják vagy arról a kedvezményezett lemond. A közzététel mellőzhető, ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet kettőszázezer forint alatti támogatási összegre - melyet adott költségvetési évben egybe kell számítani - vonatkozóan ezt lehetővé teszi. Az elkülönített állami pénzalapokból nyújtott nem normatív, céljellegű, működési és fejlesztési támogatásokra vonatkozó közzétételi kötelezettséget kormányrendeletben meghatározott módon kell teljesíteni.”

(7) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kincstár feladatai különösen:]

c)~„c) gondoskodik az állam által vállalt kezességek, garanciák, viszontgaranciák és nyújtott hitelek, az állam nemzetközi pénzügyi és számviteli elszámolásainak, a többéves kihatással járó pénzügyi kötelezettségvállalásainak, az állam követeléseinek nyilvántartása, a kötelezettségek teljesítése, követelések kezelése, visszterhes támogatások visszafizetése jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásáról, valamint a központi költségvetés 108/A. §-ban részletezett külföldi követeléseinek nyilvántartásáról, dokumentálásáról, a követelések állományát rögzítő számlák vezetéséről és az ezekről szóló negyedévenkénti összegző kimutatás elkészítéséről;”

(8) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének zs)-x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kincstár feladatai különösen:]

„zs) a kincstári egységes számla terhére, annak forrásaiból - jogszabályban meghatározott feltételekkel - kamatmentes megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Európai Mezőgazdasági Garancia Alaptól érkező - jogszabályban meghatározott - egységes területalapú, és más közvetlen kifizetések, valamint piaci támogatások, intervenciós intézkedésekből eredő kifizetések, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap által finanszírozott vidékfejlesztési támogatások - ide nem értve az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programot - céljaira történő kifizetések teljesítéséhez a támogatások kezelésére létrehozott és akkreditált szervnek (kifizető ügynökség);

x) a kincstári egységes számla terhére, annak forrásaiból kamatmentes megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Európai Unió részére történő cukor-, izoglükóz- és inulinilleték (a továbbiakban: cukorilleték) fizetési kötelezettség teljesítésére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek.”

(9) Az Áht. 18/B. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kincstár az ügyfelektől érkező, a jogszabályi előírásoknak meg nem felelő megbízások és rendelkezések teljesítését a megbízás, illetve a rendelkezés kezdeményezőjének értesítése mellett visszautasítja.”

(10) Az Áht. 18/B. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A kincstár az (1) bekezdés p) pontja szerinti feladatai ellátásához az a) pont szerinti nyilvántartások adatait is felhasználja. Amennyiben a kötelezettségvállalás bejelentés kifizetésre vonatkozó adatai nem a bejelentésnek megfelelően teljesülnek, a kincstár rendelkezésre állási díjat számít fel kormányrendeletben szabályozott módon.

(10) A kincstár az (1) bekezdés a) és g) pontjában, valamint a (8) bekezdésben foglalt feladatai ellátása érdekében jogosult a központi költségvetésből folyósított normatívák igénylése elbírálásához szükséges, az egyes normatívák igénylését megalapozó, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egyedi azonosítókat és személyes adatokat kezelni. E személyes adatokat az egyes költségvetési éveket lezáró zárszámadásról szóló törvény hatálybalépésének napjáig jogosult kezelni.”

(11) Az Áht. 24. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A költségvetési szerv vezetője a (2) bekezdésben meghatározott kiemelt előirányzatok között saját hatáskörben - a felügyeletét ellátó szerv és a kincstár egyidejű tájékoztatása mellett - az elemi költségvetésében jóváhagyott összeghez képest átcsoportosítást hajthat végre

a) a működési költségvetés kiemelt előirányzatai között,

b) a felhalmozási költségvetés kiemelt előirányzatai között,

c) a működési és felhalmozási költségvetés kiemelt előirányzatai között,

d) a kölcsönök előirányzat-csoport terhére, illetve javára.

(4) A (3) bekezdésben foglalt átcsoportosítások nem irányulhatnak a személyi juttatások előirányzatának növelésére. A felújítás előirányzatát - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - a fejezet felügyeletét ellátó szerv csökkentheti a felügyelete alá tartozó költségvetési szervnél - a személyi juttatások kivételével - a működési költségvetés javára. E rendelkezés a felsőoktatási intézményekre nem vonatkozik.”

(12) Az Áht. 24. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A személyi juttatások előirányzatának növelése a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának megfelelő mértékű növelésével együttesen hajtható végre, kivéve, ha a költségvetési szerv a kincstár részére nyilatkozik arról, hogy a munkaadókat terhelő járulékok növelése nélkül éves fizetési kötelezettségének eleget tud tenni. A költségvetési szerv szakmai alapfeladata keretében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére a dologi kiadások között elkülönítetten megtervezett összeg csak a személyi juttatások egyidejű átcsoportosításával növelhető.”

(13) Az Áht. 24. §-ának (11)-(12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A fejezeti kezelésű előirányzatok címen belül - a fejezeti tartalék kivételével - az alcímek, jogcímcsoportok, illetve jogcímek közötti átcsoportosításra csak a költségvetési törvény felhatalmazása alapján kerülhet sor.

(12) A fejezeti kezelésű előirányzatok a fejezeti egyensúlyi tartalék kivételével

a) fejezeten belül az (1) bekezdésben foglalt címekhez,

b) más fejezethez tartozó címekhez, alcímekhez

az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelően, a törvényi kiemelt előirányzatokra is kiterjedően - a Kormány rendeletében meghatározott módon, előirányzat-módosítással - a fejezet felügyeletét ellátó szerv(ek) hatáskörében - a b) pont szerinti esetben a fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetőinek megállapodása alapján - csoportosíthatók át.”

(14) Az Áht. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az általános tartalékból elszámolási, valamint visszatérítési kötelezettséggel nyújtott támogatás összegét, illetve annak fel nem használt részét az Egyéb vegyes bevételek számlára kell befizetni, amellyel az adott évi általános tartalék és vegyes bevételek előirányzatát a Kormány megnövelheti.”

(15) Az Áht. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Országgyűlés a költségvetési törvényben meghatározza a helyi önkormányzatok központilag szabályozott adókból, illetékekből származó részesedését, a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok normatív központi költségvetési hozzájárulásai címeit és összegét, a helyi önkormányzatoknak és a helyi kisebbségi önkormányzatoknak juttatandó fejlesztési célú támogatásokat, valamint megállapítja a helyi önkormányzatokat, illetve a helyi kisebbségi önkormányzatokat megillető - az államháztartás alrendszereit megillető kötelezettségek beszámításával (nettó módon) finanszírozott - támogatások elosztási és folyósítási rendjét.”

(16) Az Áht. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére

a) a költségvetési törvényben meghatározott mértékeken belül, nyilvános határozatban egyedi állami kezességet, egyedi állami garanciát, illetve egyedi viszontgaranciát vállaljon;

b) a nemzetközi fejlesztési intézményekkel kötendő hitelszerződéseknél összegszerű korlátozás nélkül egyedi állami kezességet, illetve egyedi állami garanciát vállaljon.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy külföldi székhelyű hitelintézetek és nemzetközi fejlesztési intézmények, mint jogosultak javára vállalt állami kezességvállalási, állami garanciavállalási szerződés alapján a külföldi jognak alávesse magát.

(3) A Kormány egyedi állami kezességet, illetve egyedi állami garanciát hitel- és kölcsönfelvételhez vagy kötvénykibocsátáshoz vállalhat.

(4) Az egyedi állami kezességvállalás a Ptk. 274. § (1) bekezdése szerinti egyszerű kezesség. A Kormány ettől határozatában indokolt esetben eltérhet.

(5) Az egyedi és jogszabályi állami kezesség, állami garanciavállalás feltétele, hogy a hitel-, kölcsönfelvevőnek, kötvénykibocsátónak (a továbbiakban: kötelezett) ne legyen korábbi állami kezesség, állami garancia, illetve viszontgarancia beváltásából az állammal szemben fennálló tartozása, valamint a kötelezett ne álljon csőd-, felszámolási, adósságrendezési eljárás vagy végelszámolás alatt.

(6) A Kormány abban az esetben vállalhat egyedi állami kezességet, állami garanciát, ha a hitel, a kölcsön vagy a kötvény visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk (különösen pénzügyi, számviteli kimutatások és előrejelzések) alapján, illetőleg a rendelkezésre álló további fedezetekre tekintettel - az állami kezesség, állami garancia beváltása, egyéb állami többlet-támogatás nélkül - kellően biztosított.

(7) Az egyedi állami kezesség, állami garanciavállalás feltétele kezességi, illetőleg garanciavállalási díj kikötése. Az Országgyűlés az állami kezesség vállalásáról, állami garanciavállalásról szóló törvényben, a Kormány az állami kezesség vállalásáról, állami garancia vállalásáról szóló határozatában a díj megfizetésétől indokolt esetben eltekinthet, vagy azt alacsonyabb mértékben állapíthatja meg.

(8) A Kormány az egyedi állami kezesség vállalásáról, állami garancia vállalásáról szóló határozatában a körülmények mérlegelése alapján előírhatja, hogy az állami kezesség, illetve állami garancia útján szerzett pénzeszközökből végrehajtott beszerzésekre a közbeszerzésekről szóló törvény szabályait kell alkalmazni. A közbeszerzési eljárás alkalmazását el kell rendelni, ha

a) az állami kezességgel, állami garanciával érintett beszerzés egyébként a közbeszerzési törvény tárgyi hatálya alá tartozik, vagy

b) a kezesség, garancia mértéke eléri vagy meghaladja a nemzeti közbeszerzési értékhatárt és a Kormány készfizető állami kezességet vagy állami garanciát vállal.

(9) Az egyedi állami kezességre, állami garanciára vonatkozó megállapodásokat az államháztartásért felelős miniszter vagy az általa felhatalmazott személy írja alá, és azokat havonta megküldi az Állami Számvevőszéknek.

(10) Az egyedi viszontgarancia vállalására az egyedi állami kezességre, állami garanciára vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni, az e törvényben meghatározott eltérésekkel.

(11) Jogszabályi állami kezességet, állami garanciát, illetve jogszabályi viszontgaranciát csak törvényben lehet vállalni, részletes szabályait e törvény felhatalmazása alapján a Kormány rendeletben állapítja meg.

(12) Jogszabályi állami kezesség, állami garancia vállalásánál a díj kikötésének kötelezettségéről, a díj mértékéről, illetve a díjfizetés csökkentéséről vagy mellőzéséről a (11) bekezdés szerinti törvényben kell rendelkezni.

(13) Az egyedi és jogszabályi állami kezesség-, illetve állami garanciavállalások alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, és azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó tartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata.

(14) Az egyedi és jogszabályi viszontgarancia alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg behajtása annak a jogi személynek a feladata, amely a viszontgarancia alapjául szolgáló kezességet, garanciát nyújtja (a továbbiakban: garantőr szervezet). A garantőr szervezet a követelés behajtásából származó - külön jogszabályban meghatározott költségekkel csökkentett - bevételt a költségvetési törvényben meghatározott viszontgarancia arányában köteles a központi költségvetés részére befizetni. Amennyiben a garantőr szervezet e kötelezettségének nem tesz eleget, a költségvetésnek meg nem fizetett összeg a garantőr szervezetnek állammal szembeni tartozásává válik, és azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó tartozás előírása, nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata.

(15) Az Állam nevében, a Kormány határozatában megjelölt kedvezményezettel és az ott meghatározott feltételekkel, az államháztartásért felelős miniszter törvényben meghatározott esetekben jogi személlyel árfolyam-fedezeti megállapodást köthet. Az árfolyam-fedezeti megállapodás vállalására az (5) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.”

(17) Az Áht. 33/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33/A. § (1) Az Országgyűlés a 33/D. §-nak megfelelő állami kötelezettségvállalások alapján várható fizetési kötelezettségek fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatokat hagy jóvá.

(2) A költségvetési törvényben meg kell határozni:

a) a Kormány által vállalható egyedi állami kezesség, állami garancia mértékének felső határát;

b) az egyedi viszontgarancia állományának felső határát;

c) a jogszabályi állami kezességvállalásból, állami garanciavállalásból és jogszabályi viszontgarancia-vállalásból eredő állami kötelezettségek állományának felső határát vagy a garantőr szervezet kifizetéseihez viszonyított arányát;

d) a garantőr szervezet által vállalható, viszontgaranciával biztosított kezesség, garancia állományának felső határát;

e) az árfolyam-fedezeti megállapodásból eredő állami kötelezettségek állományának felső határát.

(3) A Kormány határozata szerinti egyedi állami kezesség, állami garancia, egyedi viszontgarancia és árfolyam-fedezeti megállapodás vállalását a kormányhatározat kihirdetésének évére vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott mértékek terhére kell elszámolni.

(4) A jogszabályi állami kezesség, állami garancia és a jogszabályi viszontgarancia vállalását az állami kötelezettség keletkezésének évére vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott mérték terhére kell elszámolni.

(5) A (2) bekezdés szerinti keretösszeget az állami kötelezettségvállalás évében lejáró állami kezesség, állami garancia, viszontgarancia és árfolyam-fedezeti megállapodás az állami kötelezettség lejáratának napját követően nem terheli tovább.

(6) A (2) bekezdésben szereplő állományok és mértékek az állami kezességgel, állami garanciával, viszontgaranciával biztosított kötelezettségvállalások, valamint az árfolyam-fedezeti megállapodás által fedezett források forintban számított állományának tőkeösszegére vonatkoznak.

(7) Az egyedi állami kezességvállalási, illetve állami garanciavállalási díj mértékének felső határát a költségvetési törvényben kell meghatározni.

(8) A költségvetés bevételeként a kezesség- és garanciadíj költségvetési törvényben meghatározott felső határa szerint számított díj összegét kell elszámolni.

(9) Az elengedett kezesség- és garanciavállalási díjak összegét költségvetési kiadásként kell elszámolni. Elengedett díjnak minősül a költségvetési törvényben meghatározott felső határ szerinti és a ténylegesen kikötött kezességvállalási, illetve garanciavállalási díj különbözete.

(10) A Kormány a zárszámadási törvényjavaslatban köteles beszámolni az Országgyűlésnek a 33/D. §-nak megfelelő állami kötelezettségvállalásokról, az azok alapján teljesített kifizetésekről és az azokból származó megtérülésekről.”

(18) Az Áht. a következő 33/D. §-sal egészül ki:

„33/D. § E törvény alkalmazásában:

a) állami garancia: olyan önálló, a Magyar Állam nevében vállalt kötelezettség, amely alapján a Magyar Állam, a központi költségvetés terhére, jogszabályban, illetve szerződésben meghatározott feltételek fennállása esetén, amennyiben a kötelezett nem teljesít, a jogosultnak fizetést teljesít az előzetesen rögzített összeghatárig;

b) állami kezesség: a Ptk. szerinti kezességnek megfelelő járulékos, a Magyar Állam nevében vállalt kötelezettség;

c) egyedi állami kezesség, állami garancia: a Kormány Magyar Közlönyben közzétett, nyilvános határozatában, vagy az Országgyűlés által törvényben egyedileg meghatározott szerződéses kötelezettséghez vállalt állami kezesség vagy állami garancia;

d), jogszabályi állami kezesség, állami garancia: jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén, szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló állami kezesség, vagy állami garancia;

e) viszontgarancia: jogi személy részére, az általa vállalt kezesség, illetve garancia érvényesítéséhez kapcsolódó állami megtérítési kötelezettség;

f) egyedi viszontgarancia: a Kormány Magyar Közlönyben közzétett, nyilvános határozatában vállalt állami viszontgarancia;

g) jogszabályi viszontgarancia: jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén, szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló viszontgarancia;

h) árfolyam-fedezeti megállapodás: jogi személy által felvett, éven túli lejáratú devizahitelen, devizakölcsönön vagy az általa kibocsátott éven túli lejáratú devizakötvényen alapuló, euróra átszámított fizetési kötelezettségből eredő, a magyar törvényes fizetőeszközzel szembeni árfolyamkockázat csökkentésére a Magyar Állammal kötendő ügylet, melynek nyereségét a jogi személy köteles befizetni a központi költségvetésbe, a veszteséget pedig a központi költségvetés megtéríti a részére;

i) kiállítási garancia: a 33/B. §-ban meghatározott kiállítások rendezéséhez a Magyar Állam nevében vállalt szerződést biztosító önálló kötelezettség;

j) kiállítási viszontgarancia: a 33/B. §-ban meghatározott kiállítások rendezése érdekében a kiállító által kötött biztosítási szerződéshez a Magyar Állam nevében vállalt szerződést biztosító önálló kötelezettség;

k) nemzetközi fejlesztési intézmény: a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD), az Európai Beruházási Bank (EIB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), a német Újjáépítési és Hitelbank (KfW), az Északi Beruházási Bank (NIB), valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB).”

(19) Az Áht. 35. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A Kormány olyan éves költségvetési törvényjavaslatot köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, amely a 116. § (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott maastrichti elsődleges egyenleg tekintetében többletet biztosít.”

(20) Az Áht. 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Kormány jogosult - az irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó fejezetek költségvetésébe tartozó szervek kivételével - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) hatálya alá tartozó központi költségvetési szervek, és ezek üzemeltetési, támogatás-lebonyolítási feladatait ellátó költségvetési szervek létszámkeretének meghatározására.”

(21) Az Áht. 48. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénzügyminiszter]

c)~„c) gondoskodik a központi költségvetést terhelő adósságból eredő kötelezettségek kezelésével, teljesítésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátásáról, valamint az államadósság és az államháztartási adósság számításáról és nyilvánosságra hozataláról;”

(22) Az Áht. 48. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénzügyminiszter]

i)~„i) nyilvántartást vezet a központi költségvetés terhére vállalt kezességekről, garanciákról és viszontgaranciákról; a hosszú távú kötelezettségvállalásokról; az állam nemzetközi pénzügyi elszámolásairól; az állam követeléseiről; a központi költségvetés bevételeit érintő kedvezményekről, kedvezmény jellegű mentességekről és bevételátengedésekről;”

(23) Az Áht. 48. §-a a következő t)-u) pontokkal egészül ki:

[A pénzügyminiszter]

t))~„t) részletes nyilvántartást vezet a kötelezettségvállalási felhatalmazásokról és az éves kifizetési keretek felhasználásáról,

u) a hosszú távú kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos gazdasági hatékonysági számítások elvégzéséhez módszertani segédanyagokat tesz közzé az általa vezetett minisztérium hivatalos honlapján.”

(24) Az Áht. 49. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - ha törvény másként nem rendelkezik -]

f)~„f) a Kormány rendeletében szabályozott módon gyakorolja a hatáskörébe utalt előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási és -felhasználási jogköröket, ideértve a költségvetési címen belüli alcímek közötti - kiemelt előirányzatok adott címre összesített előirányzatát nem érintő - átcsoportosítást, a 24. § (4)-(5) és (11) bekezdésében foglalt belső átcsoportosítást, a fejezeti általános tartalék felhasználását is, továbbá meghatározza a fejezeti kezelésű előirányzatok azon körét, amelyből a határon túli magyar nyelvű oktatási intézmények támogathatók;”

(25) Az Áht. 64/A. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kincstár a rendelkezésre álló iratok és saját nyilvántartásai alapján, illetve a helyszínen az önkormányzat év végi elszámolásának benyújtásáig megvizsgálhatja a feladatmutatók alakulását, az igénylés megalapozottságát.

Amennyiben az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti felhívásnak nem, vagy csak részben tett eleget, és az önkormányzat adatszolgáltatása szerinti együttes összeg, valamint a kincstár álláspontja szerinti együttes összeg közötti eltérés meghaladja a 2%-ot, de legalább 1 millió Ft-ot, helyszíni vizsgálatot végez. A vizsgálat eredményéről a kincstár külön jogszabályban meghatározott tartalmú jegyzőkönyvet vesz föl. A jegyzőkönyvben a kincstár szükséges esetben felhívja az önkormányzatot, hogy a következő előirányzat-módosítási lehetőségnél az érvényes feladatmutatóit módosítsa, illetve az elszámolásnál a kincstár által javasolt adatokat érvényesítse.

(3) Amennyiben a helyi önkormányzat nem tesz eleget

a) az (1) bekezdés szerinti felhívásnak, és a felhívásban szereplő jogcímeknél az év végi elszámolás során visszafizetési kötelezettsége és a (4) bekezdés alapján igénybevételi kamatfizetési kötelezettsége keletkezik, a jogtalanul igénybe vett előirányzat, de legfeljebb a kincstár felhívásában feltüntetett különbözet után - a (4) bekezdés szerinti igénybevételi kamaton felül - jogcímenként kiegészítő kamatot fizet. A kiegészítő kamat mértéke a jegybanki alapkamat ötven százaléka,

b) a (2) bekezdésben foglalt felhívásnak, a kincstár határozatban állapítja meg az önkormányzat helyszíni vizsgálattal érintett feladatmutatóit és támogatási összegét. A módosított támogatási összeg utalására a határozat jogerőre emelkedését követő hónapban esedékes nettó finanszírozástól kezdődően kerül sor. A indokolatlanul igénybe vett előirányzat összege után a (4) bekezdés szerinti igénybevételi kamatfizetési kötelezettség terheli az önkormányzatot. Ezen eljárásra - az itt meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt, valamint a 64/D. § (4), (9) és (10) bekezdését kell alkalmazni. Az igénybevételi kamat mértékének megállapítása során a kincstár felhívásában megjelölt előirányzat-módosítási határidőt kell figyelembe venni.

(4) A helyi önkormányzat igénybevételi kamatot fizet a jogtalanul igényelt teljes előirányzat után, ha az igényelt, feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások és támogatások összege legalább 3 százalékkal meghaladja az önkormányzatot ténylegesen megillető összeget. Az igénybevételi kamat mértéke:

a) ha az önkormányzat a 64. § (5) bekezdés aa) pontja szerinti időpontig lemond az előirányzatról, a jegybanki alapkamat 25 százaléka,

b) ha a 64. § (5) bekezdés ab) pontja szerinti időpontig lemond az előirányzatról, a jegybanki alapkamat 50 százaléka,

c) ha a 64. § (5) bekezdés ac) pontja szerinti időpontig lemond az előirányzatról, a jegybanki alapkamat,

d) ha az év végi elszámolás során keletkezik visszafizetési kötelezettsége, illetve a jogtalan igénybevételt a kincstár a 64/D. § szerinti felülvizsgálati eljárás keretében állapítja meg, a jegybanki alapkamat 200 százaléka.

Amennyiben a jogtalan igénybevétel összege nem haladja meg az 500 ezer forintot, az egyébként irányadó kamatmérték 50 százalékát kell fizetni.”

(26) Az Áht. 64/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A központi költségvetés a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamatot fizet a helyi önkormányzat részére a teljes eltérés után, ha - az érdekkörében felmerülő ok miatt - az általa időarányosan folyósított, normatív hozzájárulásokból és támogatásokból származó forrás legalább 3 százalékkal kevesebb a helyi önkormányzatot ténylegesen megillető összegnél.”

(27) Az Áht. 64/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A helyi önkormányzat a 64-64/A. §-ok hatálya alá nem tartozó, központi költségvetésből származó, a Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetében szereplő támogatásokat a kincstár útján igényli. A kincstár - a támogatásról szóló jogszabály, illetve tájékoztató alapulvételével - a rendelkezésére álló iratok, saját nyilvántartása, illetve helyszíni vizsgálat alapján szabályszerűségi szempontból megvizsgálja a támogatási igényt, és szükség esetén, jogszabályban meghatározott rövid határidő kitűzésével hiánypótlásra, módosításra hívja fel az önkormányzatot. Amennyiben az önkormányzat a felhívásnak nem tesz eleget, vagy nem megfelelően teljesíti azt, a kincstár a támogatási igényt nem továbbítja az elbírálásra jogosult szervnek és erről értesíti az önkormányzatot.”

(28) Az Áht. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„66. § A helyi önkormányzat, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattal történő megállapodás alapján a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve a költségvetési szervként működő megyei önkormányzati hivatal, (fő)polgármesteri hivatal, körjegyzőség, illetőleg a közös képviselő-testület hivatala (a továbbiakban együtt: önkormányzati hivatal). E feladatokat az önkormányzati hivatal - az adott helyi önkormányzat és az érintett helyi kisebbségi önkormányzatok megállapodása alapján - több település helyi kisebbségi önkormányzata számára is elláthatja. A megállapodásnak tartalmaznia kell a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodása végrehajtásának rendjét, az ehhez kapcsolódó feladatellátás jogosultjainak, kötelezettjeinek kijelölését is.”

(29) Az Áht. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„80. § Az Országgyűlés döntéseinek megalapozásához, továbbá a zárszámadás elkészítéséhez és az államháztartás mérlegeinek összeállításához a helyi önkormányzat, valamint költségvetési szervei évközi, év végi költségvetési beszámolót és időközi költségvetési és mérlegjelentést készít, melynek tartalmát külön jogszabály határozza meg.”

(30) Az Áht. 86. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap hiányának a központi költségvetés terhére történő elszámolását a zárszámadásban kell rendezni.”

(31) Az Áht. 86/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetése címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra és kiemelt előirányzatokra tagozódik. Címet alkotnak a szabályozási szempontból összetartozó előirányzatok. Címként jelennek meg a működési bevételek és kiadások, ezen belül alcímet alkotnak a központi hivatali szervek, az igazgatási szervek és a központi kezelésű előirányzatok. A költségvetési törvényben szereplő címek címrendet képeznek. A címrend év közbeni megváltoztatására e törvény 20. §-ában foglaltak az irányadók.”

(32) Az Áht. 86/H. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A működési vagyon értékesítéséből származó bevételt - amennyiben törvény másként nem rendelkezik - a társadalombiztosítási költségvetési szervek fejlesztési célra az államháztartásért felelős miniszter engedélye alapján jogosultak felhasználni.”

(33) Az Áht. 91/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alapító a költségvetési szerv megszüntetésével egyidejűleg kijelöli vagy a megszüntetés időpontjáig megalapítja azt a szervezetet, amely a megszűnő költségvetési szerv feladatait a továbbiakban ellátja.”

(34) Az Áht. 93. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A költségvetési szerv a jóváhagyott előirányzatokon belül - beleértve a létszámkeretet is - köteles gazdálkodni. Fel nem használt kiadási előirányzatát a költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv felülvizsgálja.”

(35) Az Áht. 95. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gazdálkodó szervezet alapításához, abban tagsági (részvényesi) jogviszony létesítéséhez, illetve részesedés szerzéséhez

a) központi költségvetési szerv és társadalombiztosítási költségvetési szerv esetén a Kormány előzetes engedélye,

b) helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás költségvetési szerve esetén a többcélú kistérségi társulás egyedi előzetes engedélye,

c) helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi kisebbségi önkormányzat egyedi előzetes engedélye,

d) az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyedi előzetes engedélye

szükséges.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti alapítás, illetve befolyásszerzés esetén az előzetes engedélykérő kormány-előterjesztésben be kell mutatni a gazdálkodó szervezet alapításának, illetve az abban való részvételnek a - más módon, illetve szervezeti formában el nem érhető - szükségességét, gazdaságosságát és azt, hogy a piacra lépés nem jár versenytorzító hatással, valamint a gazdálkodó szervezet székhelyét, tagját (tagjait), szervezeti formáját, feladatát, tevékenységi körét, továbbá a szervezet működésének időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják.

(4) A központi költségvetési szerv a Kormány előzetes engedélyét köteles kérni a részvételével működő gazdálkodó szervezetben való, a jegyzett tőke huszonöt százalékát meghaladó - de legalább százmillió forintot elérő - tőkeemeléshez, továbbá az olyan tőkeszerkezet-változáshoz, amelynek következtében a többségi befolyása megszűnik. A Kormány meghatározza azt is, hogy az így létrejövő kisebbségi részesedés mely időpontig, illetve milyen feltétel bekövetkeztéig tartandó vagy tartható fenn. Ugyancsak a Kormány előzetes engedélye szükséges a gazdálkodó szervezet végelszámolással történő megszüntetéséhez vagy átalakulásához.”

(36) Az Áht. 95. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az (1)-(6) bekezdésben foglaltak a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény szerinti hasznosító vállalkozás létrehozása, illetve gazdasági társaságban e célból történő tagsági (részvényesi) jogviszony létesítése, illetve részesedés szerzése esetén nem alkalmazandók.”

(37) Az Áht. 101. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Amennyiben tárgyévben a helyi önkormányzat a számára jóváhagyott címzett, illetve céltámogatás

a) tárgyévben igénybe vett összegéről, vagy annak egy részéről lemond, azt visszafizeti, illetve a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény rendelkezései alapján elvonásra kerül,

b) tárgyévet megelőzően igénybe vett összegét, vagy egy részét visszafizeti,

az így felszabaduló előirányzat a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatás, valamint az éves költségvetési törvényben meghatározott vis maior tartalék előirányzatát növeli. A címzett és céltámogatásra, valamint a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladataira előirányzott állami támogatásnak a tárgyévet megelőző évek maradványaiból a tárgyévben igénybe vett összegével a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi ilyen célú előirányzatot meg kell növelni.”

(38) Az Áht. 101. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Amennyiben a fejlesztési támogatásban részesülő helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv közvetlenül, vagy más szervezet (pl. alapítvány, költségvetési szerv, illetve gazdasági társaság stb.) útján közvetve a beruházás megvalósítására tekintettel a kivitelezést végző szervezettől vagy alvállalkozójától (pl. közterület-használati díj, földterület-, épület-, irodatechnikai berendezés, felvonulási terület bérlet, adás-vétel, végleges vagy öt éven túl visszatérítendő ideiglenes pénzeszközátadás stb. jogcímen) bevételhez jut, úgy az e bevétel összegére jutó arányos állami támogatást vissza kell fizetni a központi költségvetésbe.”

(39) Az Áht. 101. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv a gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül, a költségvetési törvényben meghatározott jogcímeken kiadásként elszámolja az egészségügyi szolgáltatókat külön jogszabály szerint megillető támogatást.”

(40) Az Áht. 102. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv részére a központi költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátása előirányzat-felhasználási keret nyitása útján történik.

a) Az előirányzat-felhasználási keretet a jóváhagyott költségvetésben megállapított kiadási és bevételi előirányzatok különbözeteként, a személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő és az államháztartás alrendszereit megillető kötelezettségek (szja-előleg, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, társadalombiztosítási járulék, munkaadói és munkavállalói szolidaritási járulék), valamint egyéb, az államháztartás alrendszereit megillető, jogszabályban meghatározott közterhek és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj beszámításával csökkentett összegben a Kormány rendeletében szabályozott módon kell meghatározni.

b) Az a) pontban foglalt kötelezettségek teljesítését a kincstár végzi. A teljesítés érdekében a kincstár megterheli a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv számláját az általa teljesített kötelezettségek azon összegével, mely az a) pont szerinti keretből nem volt levonható.”

(41) Az Áht. 102. §-ának (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) Az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek, valamint azon szervek, amelyeknek illetményszámfejtése a kincstárral kötött megállapodás alapján történik, személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő és az állami adóhatóság felé teljesítendő kötelezettségüket - a helyi önkormányzat, valamint a felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a rá vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével - minden hónap 20-áig teljesítik.”

(42) Az Áht. 109/A. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kincstári vagyon tulajdonjogának átruházásából (a továbbiakban: értékesítés) származó, az értékesítés igazolt költségeit meghaladó bevétel - ha törvény vagy vagyonkezelés körében történő értékesítés esetén kormányrendelet másként nem rendelkezik - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

(4) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítéséből származó bevétel fejlesztési célokra történő felhasználását - kormányrendeletben szabályozottak szerint - az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti.”

(43) Az Áht. 109/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A központi költségvetési szervek - a társadalombiztosítási költségvetési szervek kivételével - a vagyonkezelésükben lévő és központi költségvetési szerv elhelyezését közvetlenül nem szolgáló vagy jogszabályban meghatározott állami feladat ellátásához nem használt ingatlanokat - beleértve a tartósan bérbe adott helyiségeket is - kötelesek felajánlani a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervnek más állami feladat ellátása vagy az ahhoz szükséges források biztosítása, illetve a helyi önkormányzatok részére történő tulajdonba adás előkészítése érdekében. Az ingatlan értékesítésének kezdeményezése, illetve a tartós bérbeadás felajánlásnak minősül, amely nem vonható vissza.”

(44) Az Áht. 109/C. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az egyes központi költségvetési szervek megfelelő - az ellátott állami feladathoz és az alkalmazotti létszámhoz igazodó - elhelyezésének megszervezése - a Magyar Honvédség szervezeteinek kivételével - a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv feladata. A Kormány rendeletben határozza meg azon - kincstári vagyon létrejöttét eredményező, valamely ingatlan használati jogának bármely jogcímen történő megszerzésére vonatkozó, illetve kincstári vagyon hasznosítását célzó - jogügyletek körét, amelyhez a központi költségvetési szervek a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv előzetes jóváhagyását kötelesek kérni.”

(45) Az Áht. 109/D. §-ának (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Kincstári vagyon a következő eljárásokkal értékesíthető:]

e)~„e) tőzsdei értékesítésre adott megbízás a 108. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott vagyonelemek tekintetében.”

(46) Az Áht. 109/D. §-a a következő (7)-(12) bekezdésekkel egészül ki:

„(7) A (3) bekezdés, valamint a 108. § (1) bekezdésének alkalmazásakor nyilvános pályázatnak minősül az az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás is, amelynek ellenértékét - részben vagy egészben - kincstári vagyonba tartozó ingatlan tulajdonjogának átruházása képezi.

(8) A (7) bekezdés szerinti közbeszerzési eljárást az a központi költségvetési szerv indíthat, amely az érintett, kincstári vagyonba tartozó ingatlan értékesítésére vonatkozó érvényes jóváhagyással és megbízással rendelkezik. Az ajánlatkérő központi költségvetési szervnek a 109/A. § (4) bekezdése szerinti miniszteri engedélyt a közbeszerzési eljárás megindítása előtt be kell szereznie. A kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó további szabályokat az ilyen közbeszerzési eljárás során nem kell alkalmazni.

(9) A közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben rögzíteni kell, hogy az ajánlattevő ajánlatában köteles megjelölni

a) az építési beruházás ellenszolgáltatásának teljes értékét, valamint

b) azt az összeget, amellyel az a) pontban szereplő értéket - a kincstári vagyonba tartozó ingatlan tulajdonjogának átruházása miatt - csökkenti (beszámítási érték).

(10) A közbeszerzési eljárás során benyújtott ajánlatok - a Kbt. 57. §-a (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti bírálati szempont alapján történő - elbírálása során az ellenszolgáltatás meghatározása a (9) bekezdés a) és b) pontjában szereplő értékek egyenlegét alapul véve történik.

(11) A Kbt. 92. §-ának c) pontjában meghatározott esetnek minősül, ha a (9) bekezdés b) pontjában meghatározott érték egyik ajánlatban sem éri el a kincstári vagyonba tartozó ingatlan - a 109/K. § (1) és (2) bekezdése szerinti jóváhagyáshoz készült értékbecslésben szereplő - becsült forgalmi értékét.

(12) A nyertes ajánlattevővel kötött szerződésnek biztosítania kell, hogy a kincstári vagyonba tartozó ingatlan tulajdonjoga a beruházóra csak akkor száll át, ha a beruházás eredményeként létrejött épület birtokba adása és tulajdonjogának a Magyar Állam javára való jogerős bejegyzése megtörtént."

(47) Az Áht. 109/F. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelői jogot, illetve a kijelölést a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv - különösen, ha az adott vagyontárgy más állami feladat ellátásához vagy azt biztosító források megteremtéséhez szükséges - visszavonhatja. A visszavonás előtt a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv köteles kikérni a vagyonkezelő felügyeletét ellátó szerv vezetőjének véleményét. A felügyeleti szerv vezetője véleményezési jogát a kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv erre vonatkozó felhívásának kézhezvételétől számított 15 napon belül gyakorolhatja.”

(48) Az Áht. a következő 109/L. §-sal egészül ki:

„109/L. § A külön jogszabályban meghatározott lakásépítési kedvezménnyel, fiatalok otthonteremtési támogatásával és a megelőlegező kölcsönnel összefüggésben az állam javára jelzálogjogot és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.”

(49) Az Áht. 110-112. §-ai helyébe a következő rendelkezés lép:

„110. § (1) E törvény alkalmazásában adósság a hitelviszonyon alapuló fizetési kötelezettség.

(2) Az államadósság a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak együttes adóssága.

(3) A helyi önkormányzati adósság a helyi és helyi kisebbségi önkormányzatokat együttesen terhelő adósság, amelynek számításakor az egyes önkormányzatok egymással szembeni adósságát konszolidálni kell.

(4) Az államháztartás adóssága az államadósság és a helyi önkormányzati adósság együttes értéke.

(5) Az államháztartás adóssága, illetve az államadósság értékének számításakor az alrendszerek egymással szembeni adósságát konszolidálni kell.

(6) A maastrichti adósságmutató az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK tanácsi rendelet szerint jelentendő adósságmutató.

111. § (1) A központi költségvetés adósságából eredő kötelezettségek kezeléséért, teljesítéséért és nyilvántartásáért az államháztartásért felelős miniszter felelős.

(2) Az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a helyi önkormányzatok az őket terhelő adósságból eredő kötelezettségek kezeléséért, teljesítéséért és nyilvántartásáért önállóan felelősek.

112. § Az államháztartásért felelős miniszter köteles az államadósságot és az államháztartási adósságot alrendszerenként és konszolidáltan rendszeresen, de legalább negyedévente - kormányrendeletben meghatározottak szerint - nyilvánosságra hozni. Az államháztartásért felelős miniszter e feladatának ellátásához az önkormányzatok kormányrendeletben meghatározott módon, időközönként és tartalommal adatot szolgáltatnak.”

(50) Az Áht. 113/A. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az államháztartásért felelős miniszter az ÁKK Rt. útján

a) az éves költségvetési törvény alapján a 18/B. § (1) bekezdésének p) pontja szerinti előrejelzés figyelembevételével gondoskodik a központi költségvetés fizetőképességének fenntartásáról;

b) gondoskodik a központi költségvetést terhelő adósság, valamint az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről;

c) nyilvántartja a központi költségvetést terhelő adósságot.

(2) E feladatkörében az ÁKK Rt.

a) elkészíti a központi költségvetés éves és középtávú finanszírozási tervét, kidolgozza az államadósság finanszírozási stratégiáját;

b) a költségvetési törvény keretében szervezi a központi költségvetés adósságát képező állampapír-kibocsátásokat, hitelfelvételeket és hitelátvállalásokat;

c) gondoskodik a központi költségvetést terhelő adósság terheinek kifizetéséről;

d) szervezi a másodlagos állampapírpiacot;

e) a másodlagos állampapírpiacon értékpapír-műveleteket végez, állampapírokat ad el, vásárol és kölcsönöz, repóügyleteket köt, valamint a központi költségvetést terhelő adósság kezelése körében az árfolyam- és kamatkockázat csökkentése érdekében azonnali és határidős, valamint fedezeti ügyleteket köt, továbbá értékpapír- és letétkezelési feladatokat lát el;

f) elemzi a központi költségvetést terhelő adósságszolgálat és állampapírpiac folyamatait;

g) közreműködik az államháztartási adósság számításában, a 112. § szerinti kormányrendeletnek megfelelően tájékoztat az államadósság és az államháztartási adósság alakulásáról és az állampapírpiac folyamatairól;

h) az állam által garantált értékpapírok kibocsátásával, hitelek felvételével és kezelésével kapcsolatos feladatokat láthat el;

i) véleményezi az egyedi állami kezességvállalás, garanciavállalás mellett nyújtott hitelek és kibocsátott kötvények feltételeit;

j) hitel-betét műveleteket végez;

k) közreműködik az állami kezesség, garancia melletti hitel- és kölcsönfelvétellel, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátással kapcsolatos feladatok ellátásában. Az ÁKK Rt. a közreműködésért a központi költségvetés terhére díjazásban részesül. A díj mértéke az alapügyben szereplő tőke összegének legfeljebb 0,025 százaléka. Az ÁKK Rt. e feladatainak és díjazásának részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg;

l) közreműködhet az állam többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet hitelfelvételével, kölcsönfelvételével, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjának kibocsátásával kapcsolatos feladatok ellátásában, melyért a gazdálkodó szervezettől a k) pontban meghatározott mértékű díjra jogosult.”

(51) Az Áht. 116. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„116. § (1) Az Országgyűlés részére az állami költségvetés tárgyalásakor tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:

1. az államháztartás bevételeit és kiadásait (a továbbiakban: költségvetési mérleg)

a) alrendszerenként és összevontan,

b) közgazdasági és funkcionális tagolásban;

2. az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének (többletének vagy hiányának) összefüggését és kapcsolatát az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK tanácsi rendelet szerint jelentendő mutatóval: a kormányzati szektor hiányával (maastrichti deficitmutató), illetve az ugyanott meghatározott kamatkiadásokat figyelmen kívül hagyó elsődleges egyenlegmutatóval (maastrichti elsődleges egyenlegmutató);

3. a központi költségvetés adóbevételeiben érvényesülő közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást adónemenként.

(2) Az Országgyűlés részére zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:

1. az államháztartás költségvetési mérlegeit alrendszerenként és összevontan, közgazdasági és funkcionális tagolásban;

2. az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének (többletének vagy hiányának) összefüggését és kapcsolatát az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK tanácsi rendelet szerint jelentendő mutatóval: a kormányzati szektor hiányával (maastrichti deficitmutató), illetve az ugyanott meghatározott kamatkiadásokat figyelmen kívül hagyó elsődleges egyenlegmutatóval (maastrichti elsődleges egyenlegmutató);

3. a központi költségvetés adóbevételeiben érvényesülő közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást adónemenként;

4. az államháztartás könyvviteli mérlegeit alrendszerenként elkülönítetten;

5. az állami költségvetés finanszírozását bemutató pénzforgalmi kimutatást;

6. az államháztartás adósságát instrumentumok, valamint bel- és külföldi hitelezők szerinti bontásban összevontan és alrendszerenként;

7. a központi költségvetés adósságát instrumentumok, bel- és külföldi hitelezők, forint és deviza, valamint éven belüli és éven túli lejárat szerinti bontásban;

8. a 110. §-ban meghatározott adósság-kategóriákat összefüggéseikkel együtt;

9. a központi költségvetés által nyújtott hitelek állományát instrumentumok, bel- és külföldi hitelfelvevők, lejárat szerinti bontásban.”

(52) Az Áht. 118. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„118. § (1) A helyi önkormányzatok költségvetésének előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell - szöveges indokolással együtt - bemutatni:

1. az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását, előirányzat felhasználási tervét,

2. a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal:

a) az adott helyi önkormányzat összevont költségvetési mérlegét, elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzat mérlegét,

b) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,

c) a közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást.

(2) A helyi önkormányzatok zárszámadásának előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell - szöveges indokolással együtt - bemutatni:

1. az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását, pénzeszközének változását,

2. a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal:

a) az adott helyi önkormányzat összevont költségvetési mérlegét, elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzat mérlegét,

b) az adósság állományát lejárat, eszközök, bel- és külföldi hitelezők szerinti bontásban,

c) a vagyonkimutatást,

d) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,

e) a közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást.”

(53) Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]

e)~„e) az egyedi és jogszabályi állami kezesség, állami garancia, viszontgarancia és a kiállítási garancia, kiállítási viszontgarancia előkészítésének, beváltásának, nyilvántartásának és a kapcsolódó adatszolgáltatásnak részletes szabályait;”

(54) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következő zsd)-zse) ponttal egészül ki:

[A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg]

„zsd) a 18/B. § (9) bekezdése szerinti rendelkezésre állási díj alkalmazásának részletes szabályait;

zse) a 102. § (1) bekezdése szerint a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv részére a központi költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátásának részletes szabályait.”

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

2. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló - módosított - 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj, a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói nyugellátás, a tizenharmadik havi nyugdíj és az egyösszegű méltányossági kifizetések fedezetére szolgál.”

(2) Az AT 4. §-a (3) bekezdésének c) pontja a következő 3. és 4. pontokkal egészül ki:

[c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve]

„3. a Munkaerőpiaci Alap Start-kártya kiegészítése,

4. a korkedvezmény biztosítási járulék,”

(3) Az AT 4. §-a (3) bekezdésének f)-g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]

f)~„f) a központi költségvetési hozzájárulások, ideértve

1. a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesülők után fizetett nyugdíjbiztosítási járulékot,

2. a magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására biztosított költségvetési támogatást,

3. a központi költségvetésben tervezett, az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 86. §-ának (10) bekezdése szerinti támogatást,

4. a központi költségvetésben tervezett, a korkedvezmény-biztosítási járulék címen átadott pénzeszközt;

g) a nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos, a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetett - jogalap nélkül felvett, vagy más ok miatt - visszatérült, bevételként elszámolt összeg, ideértve a minimum járulékalappal összefüggő külön adót,”

(4) Az AT 4. §-ának (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]

k)~„k) az Egészségbiztosítási Alapból az 5. § (1) bekezdésének 2006. december 31-én hatályos a) pontjában meghatározott nyugellátások kiadásai, valamint az azokhoz kapcsolódó posta- és egyéb költségek fedezetére átvett pénzeszköz.”

(5) Az AT 5. §-a (3) bekezdése c) pontjának 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve]

„5. a Munkaerőpiaci Alap Start-kártya kiegészítését,”

(6) Az AT 5. §-a (3) bekezdésének c) pontja a következő 6. alponttal egészül ki:

[A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve]

„6. a minimum járulékalappal összefüggő külön adót,”

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása

3. § (1) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló - módosított - 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 1. § (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az önkormányzatnak a beruházási koncepcióját - amelyet csak a 3. § (1) bekezdésben foglaltak figyelembevétele mellett lehet benyújtani - egyeztetnie kell a szakminisztérium szakmai fejlesztési programjával.”

(2) A Cct. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tárgyévet megelőző év december 15-éig - az országgyűlési képviselő-választás évében és az azt követő évben tárgyév február 28-ig - benyújtott, a feltételeknek megfelelő igénybejelentések javasolhatóak címzett támogatásra, kivéve, ha az Országgyűlés a tárgyévet megelőző évben döntött arról, hogy a tárgyévben nem indítható címzett támogatással beruházás. A határidő elmulasztása a tárgyévi igény tekintetében jogvesztő”

(3) A Cct. 11. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Közbeszerzési eljárás elmulasztása, továbbá a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződések semmisségének jogerős bírósági döntés általi megállapításának esetében

a) a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter a központi támogatás folyósításának megszüntetését kezdeményezi a kincstárnál, továbbá elvonja a fel nem használt támogatás előirányzatát,

b) az önkormányzat köteles a felhasznált támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamattal növelten visszafizetni a központi költségvetésbe a jogerős bírósági döntést követő 8 napon belül.”

(4) A Cct. 14. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A 2007. évet megelőzően kiegészítő jegyzékben jóváhagyott céltámogatással megvalósuló beruházásoknál a tervezett befejezés egy évvel későbbre módosul. Egyebekben, a kiegészítő jegyzékben szereplő beruházások esetén a céltámogatás felhasználására vonatkozó feltételek változatlanok.”

(5) A Cct. 17. §-ának(1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A központi költségvetésből az önkormányzatot megillető központi támogatást a kincstár folyósítja a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium utalványozása alapján, az önkormányzat számlavezető bankján keresztül.”

(6) A Cct. 19. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A központi támogatással megvalósult létesítmény, amelyet az önkormányzat tárgyi eszközként aktivált, csak olyan gazdasági társaság vagy közhasznú társaság tulajdonába kerülhet, amelyet kizárólag az érintett önkormányzat, illetőleg önkormányzatok, vagy kizárólag önkormányzatok és/vagy az állam, vagy az önkormányzat és a kizárólagosan a tulajdonában lévő gazdasági társaság alapítottak, és a beruházás befejezésének évét követő tíz évig a gazdasági vagy közhasznú társaságnak többségi tulajdonosa(i) az alapító(k) és amennyiben a tulajdonba adást külön jogszabály nem tiltja.”

(7) A Cct. 22. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy

a) a címzett és céltámogatás igénybejelentésének, döntés-előkészítésének és elszámolásának rendjét, a kincstár finanszírozási, elszámolási és ellenőrzési feladatait,

b) a megvalósíthatósági tanulmány tartalmát és értékelésének rendjét

rendeletben szabályozza.”

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

4. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló - módosított - 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) a következő 54/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„Járulékfizetés alapjának igazolása

54/A. § (1) A települési önkormányzat polgármestere a járulékfizetés alapjának meghatározása céljából kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki - a kérelmező saját és családtagjai jövedelmére vonatkozó igazolás alapján - annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegét. Ha a kérelmező az 54. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek is megfelel, a polgármester az 54. § (2) bekezdése szerinti hatósági bizonyítványt állítja ki.

(2) A bizonyítványt a polgármester egy évre állítja ki. A bizonyítvány tartalmazza a kérelmező nevét, lakcímét, TAJ számát és a családban egy főre jutó jövedelem (1) bekezdés szerinti összegét.

(3) Azokról a személyekről, akik részére a bizonyítvány kiállításra került, a jegyző nyilvántartást vezet és bejelentési kötelezettséget teljesít a társadalombiztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság felé.”

A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása

5. § (1) A Nemzeti Kulturális Alapról szóló - módosított - 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Nkat.) 4. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A miniszter jogosult - a pályázati döntések függvényében - az Alap 7. § (1) bekezdése szerinti kiadási jogcímei között átcsoportosítást végrehajtani.”

(2) Az Nkat. 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (1) bekezdés szerinti járulékalapot csökkenti a kulturális járulék fizetésére kötelezett által értékesített járulékköteles termék előállításával vagy az általa nyújtott szolgáltatás teljesítésével közvetlenül összefüggő, ahhoz kapcsolódó járulékköteles termékbeszerzések, igénybe vett szolgáltatások számlával igazolt, általános forgalmi adó nélküli beszerzési ára.”

(3) Az Nkat. 5/B. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az építtető, (beruházó, megrendelő) köteles a kivitelezőt - az építési szerződésben vagy külön nyilatkozatban - írásban tájékoztatni arról, hogy a megvalósítandó építmény kulturális járulékköteles, vagy nem.”

(4) Az Nkat. 6. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) A kulturális járulékot a járulék fizetésére kötelezett maga állapítja meg, vallja be, és fizeti meg az általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétel után az állami adóhatóság nevén a kincstár által vezetett Nemzeti kulturális járulék bevételi számla javára. Az adózó a kulturális járulékot az adózás rendjéről szóló törvény 1. számú mellékletében meghatározott bevallási gyakoriságnak megfelelően vallja be, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg. Ha az építési szerződésben a megvalósítás és az elszámolás (számlázás) időben elválik egymástól, a kivitelező a számla kibocsátását követő hó 20. napjáig köteles a kulturális járulékot bevallani és megfizetni. Az építtető az őt terhelő kulturális járulékot utólag, az építmény üzembe helyezésekor, illetve rendeltetésszerű használatba vételekor (aktiválásakor) egy összegben vallja be és fizeti meg. A járulékfizetési kötelezettség teljesítését az állami adóhatóság ellenőrzi a rá vonatkozó külön törvényben megállapított szabályok szerint. A járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő, itt nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni.

(2) Az állami adóhatóság megbízásából a kincstár a befolyt kulturális járulék összegét naponta átutalja az Alap számlája javára.”

(5) Az Nkat. 9/A. §-ának 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„2. forgalmazó: a termék első belföldi forgalomba hozatalával foglalkozó természetes személy, jogi személy vagy a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, beleértve a gyártót is, mint első forgalombahozót;”

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

6. § A bányászatról szóló - módosított - 1993. évi XLVIII. törvény 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdés ba) pontja szerint befizetett bányajáradéknak a 12%-ot meghaladó részét az Energiaár-kompenzációs befizetés elkülönített számlájára kell átutalni.”

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

7. § (1) A közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 30. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd - beleértve a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) gyermeket és tanulót - (a továbbiakban együtt: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló), a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg.”

(2) A Kt. 52. §-a (11) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Egyéni - egy-három tanuló részére szervezett - foglalkozás tartható]

c)~„c) az általános iskolában, a középiskolában és szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán - ha az igazgató a fenntartó egyetértésével az egyéni foglalkozások megtartásához nagyobb időkeretet nem állapít meg osztályonként és hetente - a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül, a (3) bekezdésben meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások tizenkettő százalékában a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, illetőleg az első-negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése céljából,”

(3) A Kt. 119. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével és oktatásával, a pedagógiai szakszolgálatok biztosításával, a korai fejlesztéssel és gondozással, illetve a fejlesztő felkészítéssel kapcsolatos közoktatási feladatok segítése, a feladatellátásban közreműködő intézményrendszer működtetése és fejlesztése, az érintett gyermekek, tanulók részére a különleges gondozás igénybevételéhez szükséges eszközök, járművek beszerzésének támogatása, a szülői gondozói tanfolyam megszervezésének segítése céljából a Kormány közalapítványt hoz létre. A közalapítvány bevételei: a központi költségvetés éves költségvetési törvényben megállapított mértékű hozzájárulása, törvényben vagy kormányrendeletben előírt befizetések, illetve természetes személyek, jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli szervezetek önkéntes befizetései, valamint az alapító okiratában meghatározott egyéb bevételek. A közalapítvány működéséhez szükséges költségeket a közalapítvány bevételéből kell fedezni.”

(4) A Kt. a következő 126. §-sal egészül ki:

„126. § Ha a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) tanulót 2008. január 1. előtt a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján az igazgató mentesítette egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól, a mentesítést a 2008/2009-2009/2010. tanévekben a tanulmányok során, továbbá az iskolaváltásnál a felvételi eljárásban, valamint az érettségi vizsgán, és a szakmai vizsgán figyelembe kell venni. A szakértői és rehabilitációs bizottság a 2008. január 1. előtt kezdeményezett eljárást, ha a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata már befejeződött, 2008. március 31-ig befejezi. A szakértői és rehabilitációs bizottság a sajátos nevelési igény megállapítása nélkül arról hoz szakértői véleményt, hogy a gyermek, tanuló pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott. Ha a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata nem fejeződött be, az iratokat - a szülő értesítése mellett - 2008. január 31-éig megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes nevelési tanácsadónak az eljárás lefolytatása céljából. A szakértői és rehabilitációs bizottság azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az iratait, akik tekintetében az eljárást befejezte és szakvéleményt készített - a szülő és a nevelési-oktatási intézmény értesítése mellett - 2008. július 31-ig megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes nevelési tanácsadónak. A nevelési tanácsadók ettől az időponttól kezdődően ellátják az e gyermekekkel, tanulókkal összefüggő feladatokat.”

(5) A Kt. 1. számú melléklet Második rész „A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” cím, „A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” alcím 1/g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A normatív hozzájárulás meghatározásakor]

g)~„g) azoknak a tanulóknak a létszámát, akik a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében a középiskolában, a szakiskolában, a kollégiumban az alapszolgáltatásért térítési díjat fizetnek, kettővel elosztva kell figyelembe venni; azt a tanulót, aki - függetlenül az oktatás munkarendjétől - tandíjat fizet, a létszám-meghatározásnál figyelmen kívül kell hagyni;”

(6) A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/6. pontjában „A tanítási időkeretet a munkakörre megállapított heti kötelező óraszám egy ötödével csökkenteni kell minden olyan kieső tanítási nap után, amely az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira vagy a keresőképtelenség időtartamára esik.” szöveg helyébe „A tanítási időkeretet az adott tanítási napra tervezett órák számának megfelelően csökkenteni kell minden olyan kieső tanítási nap után, amely az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira, a keresőképtelenség időtartamára. A nevelési-oktatási intézmény vezetője a fenntartó jóváhagyásával meghatározhatja azokat a távolléteket, amelyekkel a tanítási időkeretet csökkenteni lehet.” szöveg lép.

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása

8. § Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló - módosított - 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter tulajdonosi joggyakorlására vonatkozó rész helyébe a következő rendelkezés lép:

„Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: az agrárpolitikáért felelős miniszter, a Geodéziai és Térképészeti Rt. tekintetében a térképészetért felelős miniszter

Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft.

75%

Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft.

100%

Zöldségtermesztési Kutató Intézet Rt.

100%

Agroster Besugárzó Rt.

25% + 1 szavazat

Concordia Közraktár Rt.

100%

ATEV Fehérjefeldolgozó Rt.

25% + 1 szavazat

Geodéziai és Térképészeti Rt.

25% + 1 szavazat

Országos Mesterséges Termékenyítő Rt.

25% + 1 szavazat”

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

9. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló - módosított - 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) a következő 96/A. §-sal egészül ki:

„96/A. § A közigazgatási hatósági eljárás során felmerülő mintavételi, laboratóriumi, illetve az egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek.”

(2) A Kvt. a következő alcímmel és 96/B. §-sal egészül ki:

„Felügyeleti díj

96/B. § (1) Aki az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, éves felügyeleti díjat fizet tárgyév február 28-ig. Aki az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységét év közben kezdi meg, a felügyeleti díj arányos részét fizeti meg, az engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül.

(2) A felügyeleti díj a környezetvédelmi hatóság bevétele, amelyet a felügyeleti tevékenységével kapcsolatos működési költségeinek fedezetére használhat fel.

(3) A felügyeleti díj mértéke - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - kétszázezer forint.

(4) Az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó nagy létszámú állattartási tevékenység esetében a felügyeleti díj mértéke százezer forint.”

(3) A Kvt. 110. §-ának (7) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

t)~„t) rendeletben szabályozza az egyéb eljárási költségnek minősülő laboratóriumi vizsgálati költségek, illetve egyéb műszeres vizsgálatok költségeinek, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek

mértékét és fizetésének részletes szabályait.”

(4) A Kvt. 110. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg:

a) az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett eljárásokat, a fizetendő díj mértékét és a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat;

b) a felügyeleti díjjal kapcsolatos részletes szabályokat.”

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

10. § (1) A vízgazdálkodásról szóló - módosított - 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állam a kizárólagos tulajdonában, valamint az önkormányzat (önkormányzati társulás) a törzsvagyonában lévő víziközmű létesítmények létesítéséről, fenntartásáról, üzemeltetéséről (a továbbiakban együttesen: működtetés) a következő módokon gondoskodhat:

a) olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos részesedéssel rendelkezik - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont,

b) az állam és az önkormányzat együttesen olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos közös részesedéssel rendelkezik - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont,

c) a működtetés gyakorlásának időleges jogát koncessziós szerződésben átengedi.”

(2) A Vgtv. 9. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő e) ponttal egészül ki:

[Nem minősül koncesszióköteles tevékenységnek:]

d)~„d) az állam kizárólagos tulajdonába vagy a helyi önkormányzat törzsvagyonába tartozó vízilétesítmények közül a víziközművek működtetése, ha a szerződésre vonatkozó általános előírások alapján kizárólag a tulajdonos állam vagy helyi önkormányzat(ok) által e célra alapított gazdálkodó szervezetnek - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont -, illetőleg a kizárólag e gazdálkodó szervezetek által ugyancsak e célra alapított gazdálkodó szervezetnek engedik át a tevékenység gyakorlását;

e) az állam kizárólagos tulajdonába vagy a helyi önkormányzat törzsvagyonába tartozó vízilétesítmények közül a víziközművek működtetése, ha a kizárólagos tulajdonos állam és az önkormányzat(ok) által közösen alapított gazdálkodó szervezetnek - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont -, illetőleg a kizárólag e gazdálkodó szervezetek által ugyancsak e célra alapított gazdálkodó szervezetnek engedik át a tevékenység gyakorlását”

(3) A Vgtv. a következő 30/A-30/B. §-sal egészül ki:

„30/A. § Ha a hatóság által hivatalból indított eljárás kötelezettséget megállapító határozattal zárul, a közigazgatási hatósági eljárás költségeit a kötelezettnek kell viselnie.

30/B. § A közigazgatási hatósági eljárás során felmerülő mintavételi, laboratóriumi, illetve az egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek.”

(4) A Vgtv. 45. § (7) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány]

e)~„e) a vízgazdálkodással kapcsolatos hatósági jogkör gyakorlására, valamint az egyéb eljárási költségnek minősülő laboratóriumi vizsgálati költségek, illetve egyéb műszeres vizsgálatok költségeinek, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek mértékére és fizetésének részletes szabályaira vonatkozó szabályok;”

[rendeletben történő megállapítására.]

A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény módosítása

11. § (1) A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló - módosított - 1995. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Vszt.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A törvény hatálya alá tartozó és törvény alapján már magántulajdonba került földterületeket - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. december 31-ig az állam javára - az irányadó jogszabályok szerint - ki kell sajátítani és a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: igazgatóság) vagyonkezelésébe kell adni. A kisajátítást az igazgatóság köteles kezdeményezni, illetőleg kérni.”

(2) a Vszt. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A kisajátítást a 4. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését megelőzően, legkésőbb azonban 2010. december 31-ig kell végrehajtani.”

A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása

12. § (1) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló - módosított - 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: adósságrendezési tv.) 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A helyi önkormányzat a válságköltségvetéséből - a (3) bekezdésben foglalt feltételek figyelembevételével - kizárólag az e törvény mellékletében felsorolt, és számára külön jogszabályban kötelezően előírt feladatok működési kiadásait finanszírozhatja.”

(2) Az adósságrendezési tv. melléklete helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. A köztemetők létesítése, bővítése, fenntartása, bezárása, megszüntetése, kiürítése, újra használatbavétele, halotthamvasztó üzemeltetése (1991. évi XX. törvény).

2. A kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának biztosítása (1995. évi XLII. törvény).

3. A települési folyékony hulladék leeresztő helyének kijelölése, közcélú ártalmatlanító telep fenntartása (1991. évi XX. törvény).

4. A közterület tisztán tartása, a települési szilárd hulladék gyűjtése, elhelyezése és a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátása (1991. évi XX. törvény, 1995. évi XLII. törvény).

5. A települési vízellátás, szennyvízelvezetés, az összegyűjtött szennyvizek tisztítása, a csapadékvíz elvezetése, helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, valamint az árvíz- és belvízvédekezés (1995. évi LVII. törvény).

6. A helyi közutak biztonságos közlekedésének, tisztán tartásának, a hó eltakarításának és az út síkosság elleni védekezésének biztosítása, a helyi közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzet elhárítása (1988. évi I. törvény).

7. A közvilágítási berendezés üzemeltetése (1991. évi XX. törvény).

8. Az állati hullák ártalmatlanná tétele, az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető, betegség tüneteit mutató, vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtása, az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezése (2005. évi CLXXVI. törvény).

9. A tűzoltás és a műszaki mentés biztosítása (1973. évi 13. törvényerejű rendelet).

10. Az óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés és oktatás, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségek által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése, általános iskolai nevelése és oktatása (1993. évi LXXIX. törvény).

11. A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható testi, érzékszervi, enyhe értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók ellátása (1993. évi LXXIX. törvény).

12. A kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátás, a középiskolai és a szakiskolai ellátás, a nemzeti és etnikai kisebbségek középiskolai és szakiskolai ellátása, a felnőttoktatás, a nevelési tanácsadás, a logopédiai szolgáltatás (1993. évi LXXIX. törvény).

13. Az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkoztatható, illetőleg oktatható testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai, iskolai, továbbá kollégiumi ellátása azoknak a tanulóknak, akiknek az állandó lakóhelyén a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei, a képzési kötelezettség, teljesítéséhez szükséges feltételek, a különbözeti vizsga, vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltás, a korai fejlesztő tanácsadó és gondozó szolgálat, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, a konduktív pedagógiai ellátás, a középiskolai, szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató tevékenység, a területi pedagógiai szakmai szolgáltatás (1993. évi LXXIX. törvény).

14. Az egészségügyi alapellátás (háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi) és a védőnői ellátás (1997. évi CLIV. törvény).

15. A járó- és fekvőbeteg-szakellátás, gondozást nyújtó egészségügyi intézmények által ellátott feladatok (1997. évi CLIV. törvény).

16. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti alapellátások (az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása) (1993. évi III. törvény, 1997. évi XXXI. törvény).

17. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális és gyermekvédelmi szakellátás: ápolást, gondozást nyújtó intézmények, rehabilitációs intézmények, nappali ellátást nyújtó intézmények, átmeneti ellátást nyújtó intézmények által ellátott feladatok, otthont nyújtó ellátás, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás, utógondozói ellátás (1993. évi III. törvény, 1997. évi XXXI. törvény).

18. A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó szakosított ellátások megszervezése (1993. évi III. törvény).

19. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások (lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás) (1993. évi III. törvény, 1997. évi XXXI. törvény).

20. A képviselő-testület és a polgármesteri hivatal működtetése, valamint a hivatal dolgozóinak díjazása (bér és közterhei, dologi költségek), kivéve a helyi önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíját (1990. évi LXV. törvény).

21. A jövedelempótló támogatásban részesülők számára közhasznú (közszolgáltatási és államigazgatási feladatok folyamatos működtetéséhez kapcsolódó) foglalkoztatás szervezése (1991. évi IV. törvény, 1993. évi III. törvény).”

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

13. § (1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló - módosított - 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szf. törvény) 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az adóhatóság az adóév november 15-éig megállapítja a nyilatkozatban foglalt rendelkezésnek - a magánszemély saját érdekkörébe tartozó - érvénytelenségét, erről a magánszemélyt az adóév november 30-áig értesíti. Ha az adóhatóság az adóév november 30-áig a rendelkező magánszemélyt a saját érdekkörébe tartozó érvénytelenségről nem értesíti, és az általa megjelölt kedvezményezett a 6. § (5) bekezdésében foglaltak szerint az állami adóhatóság internetes honlapján közzétett tájékoztatóban szerepel, a kérelmet teljesítettnek kell tekinteni.”

(2) Az Szf. törvény 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki és egyidejűleg a jelenlegi (3)-(9) bekezdések számozása (4)-(10) bekezdésekre változik:

„(3) A (2) bekezdésben foglalt szabály nem alkalmazható, amennyiben a rendelkező nyilatkozatnak - a rendelkező magánszemély saját érdekkörébe tartozó - érvényessége (különösen a fizetendő adó összege) november 15-ig nem állapítható meg. Ez esetben erről a tényről az adóhatóság november 30-ig értesíti a rendelkező magánszemélyt. Amennyiben az érvényesség kérdésében legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig az adóhatóság

a) a rendelkező nyilatkozat érvényességét megállapító döntést hoz, az utalást teljesíteni kell,

b) a rendelkező nyilatkozat érvénytelenségét megállapító döntést hoz, utalás nem teljesíthető,

c) nem hoz döntést - a 6. § (7) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel -, utalás nem teljesíthető.

Az a)-c) pontok szerinti döntésről, vagy a döntés hiányáról a rendelkező magánszemélyt értesíteni kell. Az a) és b) pont esetében az értesítésnek a döntéshozatalt követő 30 napon belül, de - mindhárom esetben - legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig meg kell történnie.”

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

14. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló - módosított - 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-ának l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő zs) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

l)~„l) Járulék: a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, az egészségbiztosítási járulék, a társadalombiztosítási járulék, a táppénz-hozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a korkedvezmény-biztosítási járulék.”

„zs) Hajléktalan: a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár, kivéve azt a személyt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.”

(2) A Tbj. 16. § (1) bekezdésének j), k) és t) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki]

j)~„j) megváltozott munkaképességű, és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot eléri, valamint az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik,

k) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát,”

t)~„t) hajléktalan.”

(3) A Tbj. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az egészségügyi szolgáltatásra jogosult és az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult személyek által a biztosítástól függetlenül térítésmentesen, valamint a biztosítás alapján térítésmentesen vagy térítés ellenében, továbbá a biztosításon felül térítés ellenében igénybe vehető ellátások körét külön törvény határozza meg.”

(4) A Tbj. 18. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A társadalombiztosítási ellátások fedezetére]

a)~„a) a biztosított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék) és nyugdíjjárulékot, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó nyugdíjjárulékot,”

[fizet.]

(5) A Tbj. 18. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A társadalombiztosítási ellátások fedezetére]

e)~„e) a foglalkoztató a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított, illetőleg kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó után, valamint a korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó korkedvezmény-biztosítási járulékot”

[fizet.]

(6) A Tbj. 19. §-ának (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke

a) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 8,5 százalék,

b) magánnyugdíjpénztár tagja esetében 0,5 százalék.

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén is 8,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet.”

„(4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke 9 százalék.”

(7) A Tbj. 19. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék.”

(8) A Tbj. a 20. § után a következő alcímmel és 20/A. §-sal egészül ki:

„Korkedvezmény-biztosítási járulék

20/A. § (1) A foglalkoztató a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott után a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével - a társadalombiztosítási járulékon felül - korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet.

(2) A korkedvezmény-biztosítási járulék fizetésére és bevallására, az ezzel összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségre a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.”

(9) A Tbj. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.”

(10) A Tbj. 27. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A társas vállalkozás a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott biztosított társas vállalkozó után a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével - a társadalombiztosítási járulékon felül - korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet.”

(11) A Tbj. 29. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével - a társadalombiztosítási járulékon felül - korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet.”

(12) A Tbj. 36-37. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„36. § (1) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot fizet. A járulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem.

(2) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, a személyes közreműködése alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot.

37. § (1) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot és a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot fizet. A járulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem.

(2) Az egyszerűsített vállalkozói adózást választó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a járulékot - az (1) bekezdésben meghatározott járulékalaptól eltérően - az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 10 százaléka után fizeti meg.

(3) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 10. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam alatt köteles járulék fizetésére.”

(13) A Tbj. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„39. § (1) A központi költségvetés a 16. § (1) bekezdésének a)-o), s)-t) pontjában említett személyek egészségügyi szolgáltatásának fedezetét a 26. § (5) bekezdésében meghatározott járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulás bevételeinek átutalásával biztosítja.

(2) Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-t) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles havonta a 19. § (4) bekezdésében meghatározott mértékű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni a minimálbér alapulvételével. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn a naptári hónap teljes tartama alatt, egy naptári napra a minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni.

(3) A (2) bekezdés szerinti járulékfizetés alapja a belföldi személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem, de legalább az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, ha a települési önkormányzat polgármestere a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54/A. §-a alapján hatósági bizonyítványt állított ki a belföldi személy családjában egy főre jutó havi jövedelemről.

(4) A (2)-(3) bekezdés szerinti járulékfizetést a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé.

(5) A járulékfizetés átvállalásáról a (2) bekezdés szerinti kötelezett 15 napon belül bejelentést tesz az állami adóhatóságnak. Ha a járulékfizetést átvállaló személy vagy szerv nem teljesít, az egészségügyi szolgáltatási járulékot a (2) bekezdés szerinti kötelezett köteles megfizetni.

(6) Az állami adóhatóság a (2) bekezdés szerint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett által az Art. 20. § (6) bekezdése szerint hozzá bejelentett adatokat a bejelentést követő 10 napon belül elektronikus úton megküldi az Egészbiztosítás Alap kezeléséért felelős szerv részére.”

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

15. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló - módosított - 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 3. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyben a § jelenlegi szövege az (1) bekezdés jelölést kapja:

„(2) Az egészségügyi szolgáltatásra hajléktalanként jogosult személyt az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásai külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint illetik meg.”

(2) Az Ebtv. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Tbj. szerint biztosított, továbbá egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a TAJ számát igazoló okmányt köteles bemutatni.”

(3) Az Ebtv. 29. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és r)-s) pontjaiban meghatározott jogosultsági feltételeknek a megszűnését követően további 45 napig fennmarad. Ha a biztosítási jogviszonynak vagy a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és r)-s) pontjai szerinti jogosultsági feltételek fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor a megszűnést követően az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság ezen időtartammal hosszabbodik meg.”

(4) Az Ebtv. 46. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban]

a)~„a) a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 45 napon át;”

(5) Az Ebtv. 48/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Amennyiben a biztosítási jogviszonya megszűnését követően táppénzre jogosult egészségi állapota alapján várható, hogy a 46. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott idő elteltével a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tny.) 23. §-a szerinti nyugellátásra válik jogosulttá, a keresőképességét elbíráló orvos a táppénzre való jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal kezdeményezi a munkaképesség-csökkenés mértékének külön jogszabály szerint történő megállapítását.”

(6) Az Ebtv. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egészségbiztosítási szerv - az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból akkor engedélyezheti a terhességi-gyermekágyi segélynek, a gyermekgondozási díjnak és a táppénznek a biztosított részére történő folyósítását, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik. Az egészségbiztosítási szerv a biztosítási jogviszony megszűnését követő 45 napon át járó táppénz folyósítását legfeljebb 45 nappal méltányosságból meghosszabbíthatja.”

Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása

16. § (1) Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló - módosított - 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján az egyházakat megillető összeg együttesen nem éri el a nyilatkozattal érintett évre bevallott, az összevont adóalapot terhelő, adókedvezményekkel csökkentett személyi jövedelemadó 0,9 százalékát, ennek mértékéig az egyházaknak ténylegesen átutalandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni. E kiegészítés összegéből az egyes egyházak a javukra a személyi jövedelemadójuk 1%-áról közvetlenül rendelkező magánszemélyek arányában részesülnek.”

(2) Az Eftv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § A költségvetési támogatási összegek felhasználásának ellenőrzése az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 120/A. §-ának (1) bekezdése alapján történik.”

Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény módosítása

17. § Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló - módosított - 1997. évi CXXXVI. törvény 4. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az OTKA Bizottság a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési előirányzat 75%-áig a tárgyévet követő első, 50%-áig a második és 25%-áig a harmadik évre vállalhat előre kötelezettséget, az előző években vállaltak beszámításával.”

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása

18. § A Magyar Fejlesztési Bank részvénytársaságról szóló - módosított - 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB. tv.) 5. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az MFB Rt. által

a) forrásszerzés céljából felvett, éven túli lejáratú hitelekből és kölcsönökből, valamint kötvénykibocsátásokból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért;

b) a Kormány határozata alapján nyújtott hitelfinanszírozásból, valamint harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek teljesítéséért.

(2) Az Állam nevében, a Kormány határozata alapján, az államháztartásért felelős miniszter az MFB Rt. által forrásszerzés céljából felvett, éven túli lejáratú hitelekhez és kölcsönökhöz, valamint kibocsátott kötvényekhez kapcsolódóan, azok euróban kifejezett összege tekintetében az MFB Rt.-vel árfolyam-fedezeti megállapodást köthet.

(3) A költségvetési törvényben meg kell határozni:

a) az MFB Rt. által forrásszerzés céljából felvehető hitelek és kölcsönök, valamint a kibocsátott kötvények együttes állományának felső határát;

b) a Kormány határozata alapján az MFB Rt. által nyújtott hitelfinanszírozásból, valamint harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek állományának felső határát;

c) az MFB Rt. által forrásszerzés céljából felvett, éven túli lejáratú hitelekhez és kölcsönökhöz, valamint kibocsátott kötvényekhez kapcsolódó árfolyam-fedezeti megállapodások által fedezett források forintban számított, együttes állományának felső határát.

(4) Az MFB Rt. idegen devizában meghatározott, éven túli lejáratú forrásbevonásához az államháztartásért felelős miniszter - a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszterrel közösen kialakított eljárási rend szerinti - előzetes egyetértése szükséges.”

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosítása

19. § (1) A tankönyvpiac rendjéről szóló - módosított - 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Tpr.) 8. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki

a) tartósan beteg,

b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar),

d) három- vagy többgyermekes családban él,

e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,

f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül

a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív kedvezmények). A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.

Az iskola igazgatója felel a normatív kedvezmények biztosításáért.

(5) Abban a kérdésben, hogy a normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál kit kell

a) tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három- vagy többgyermekes családban élő, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosultnak tekinteni - kivéve, ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szűnt meg - a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. fejezetében,

b) sajátos nevelési igényűnek tekinteni, a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 29. pontjában

foglaltakat kell alkalmazni.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott normatív kedvezményt igényelni kell. A normatív és a normatív kedvezmény körébe nem tartozó kedvezményre vonatkozó kérelmet, jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell bejelenteni. Az igénylő a jogosulatlanul igénybe vett kedvezményért jogszabályban meghatározott módon felel.”

(2) A Tpr. 8. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha az iskola a tankönyvet, szótárt, szöveggyűjteményt, atlaszt tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába, a használat jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv, szótár, szöveggyűjtemény, atlasz elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyv, szótár, szöveggyűjtemény, atlasz a tanuló részére értékesíthető. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdéseket az iskola házirendjében kell meghatározni.”

(3) A Tpr. 8. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott fenntartói támogatásból elsősorban a normatív kedvezményeket kell biztosítani. A fennmaradó összegből támogathatók a normatív kedvezményre nem jogosult tanulók, továbbá a tanulói munkatankönyv, munkafüzet megvásárlásához támogatás nyújtható. A normatív hozzájárulásból az iskolai könyvtár, könyvtárszoba részére a normatív kedvezmények biztosításához szükséges tankönyv, a fennmaradó összegből ajánlott és kötelező olvasmány, digitális tananyag, oktatási program szerezhető be.”

A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosítása

20. § (1) A földgázellátásról szóló - módosított - 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: GET) 50. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„50. § (1) A háztartási fogyasztó a tulajdonában vagy használatában lévő ingatlan - mint fogyasztásmérővel rendelkező fogyasztási hely - rendeltetésszerű használata érdekében és mértékéig közvetlen vagy közvetett földgázigényének - ideértve a vezetékes propán- és butángázigényt is - kielégítése érdekében kedvezményes földgázellátásban, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvényben meghatározott díjfizető tulajdonában álló vagy általa bérelt, illetve használt lakáscélú épületrész távhőigényének biztosításához kedvezményes távhőszolgáltatásban részesülhet. A kedvezményes földgázellátás és távhőszolgáltatás formája közvetlen pénzbeli juttatás nem lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cél pénzügyi forrását a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében létrehozott fejezeti kezelésű előirányzat biztosítja.

(3) A (2) bekezdés szerinti előirányzat pénzügyi fedezetét

a) a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében az Energiaár-kompenzációs befizetés előirányzat (a továbbiakban: Energiaár-befizetés) képezi, és

b) költségvetési támogatás képezheti.

(4) Az Energiaár-befizetés forrása:

a) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 20. §-a (3) bekezdésének ba) pontjában meghatározott bányajáradéknak a 12%-ot meghaladó része, és

b) a közüzemi nagykereskedői engedélyesi tevékenység földgázár-szabályozásban elismert (az árszabályozásban figyelembevételre kerülő) és a tényleges importköltségeinek pozitív különbözetéből adódó, az adott naptári évben keletkező bevételi többlet, melyet a közüzemi nagykereskedői engedélyes köteles tárgyév december 31-ig megfizetni. Ezt az összeget a közüzemi nagykereskedői engedélyes egyéb ráfordításként számolja el.”

(2) A GET 55. §-ának m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kormány rendeletben állapítja meg:]

m)~„m) az 50. § (2) bekezdés szerinti előirányzat kezelésének és felhasználásának szabályait, valamint a kedvezményes földgáz- és távhőszolgáltatásra jogosultak körét és a támogatás mértékét, formáját, valamint az igénybevételének és elszámolásának szabályait.”

(3) A GET 56. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg:]

a)~„a) a hatósági árakat és díjakat, valamint az ár- és a díjalkalmazási feltételeket, az árszabályozás kereteit, illetőleg az Energiaár-befizetésbe befizetendő jövedelem meghatározásának módját,”

(4) A GET 56. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg:]

d)~„d) az Energiaár-befizetésbe történő befizetésekkel kapcsolatban elismert költségek és befizetések szabályait,”

(5) A GET 56. §-a (2) bekezdésének o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A miniszter rendeletben állapítja meg:]

o)~„o) az 50. § (4) bekezdés a) pontja szerinti Energiaár-befizetésre vonatkozó befizetési kötelezettség megfizetésének részletes szabályait,”

(6) A GET 56. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a szociálisan rászorult személyek földgáz- és távhőszolgáltatáshoz kapcsolódó kiegészítő támogatásának, valamint egyéb fűtési támogatásának szabályait rendeletben határozza meg.”

A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosítása

21. § A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló - a 2004. évi CXXXV. törvénnyel módosított - 2003. évi L. törvény a következő 16. §-sal egészül ki:

„16. § A 2. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott bevétel összege a 2007. és 2008. évben nem haladhatja meg a 6887,8 millió forintot.”

A helyi önkormányzatok és a szociális feladatokat ellátó nem állami fenntartók 2003. évi új címzett támogatásáról, valamint az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról szóló 2003. évi LIX. törvény módosítása

22. § A helyi önkormányzatok és a szociális feladatokat ellátó nem állami fenntartók 2003. évi új címzett támogatásáról, valamint az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról szóló 2003. évi LIX. törvény 1. számú melléklet „Szennyvízberuházások” ágazat 12. Törökszentmiklós sorban „Az igényelt támogatás ütemezése” 2005. évi üteme 556 985 ezer forintról 546 985 ezer forintra, valamint 2006. évi üteme 0 forintról 10 000 ezer forintra változik.

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása

23. § (1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló - módosított - 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: KTIA tv.) 8. §-ának (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az Alap pénzeszközei felhasználhatók továbbá külön jogszabályban, nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint különösen:]

g)~„g) az Európai Közösség Szén- és Acélipari Kutatási Alapjába fizetendő magyar hozzájárulásra.”

(2) A KTIA tv. 8. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az Alap kezelése során felmerülő - így különösen elemzések, koncepciók, támogatási stratégiák, programok, projektek készítésével, pályázatok megismertetésével és elbírálásával, a szerződések előkészítésével, megkötésével és bonyolításával, nyilvántartásuk egyes tárgyi és személyi feltételeivel, valamint az ellenőrzéssel és értékeléssel, továbbá a kutatásfejlesztésért és technológiai innovációért felelős szervnél működtetésével kapcsolatos - költségeket az Alap finanszírozza. Az Alap kezelésével kapcsolatos költségek nem haladhatják meg az Alap tárgyévi eredeti kiadási előirányzatának 3,3%-át.”

(3) A KTIA tv. 8. §-a kiegészül a következő (9) bekezdéssel:

„(9) Az Alap kiadási előirányzatairól a tárgyévi költségvetési törvény rendelkezik. Az Alap költségvetési címei között az alap felett rendelkező miniszter - amennyiben a felhasználás, illetve a kötelezettségállomány alakulása indokolja - előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.”

A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosítása

24. § A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény melléklete a következő rendelkezéssel egészül ki:

a)~„a) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az Encsi kistérség Gibárt önkormányzattal,

b) Heves megyében a Gyöngyösi kistérség Pálosvörösmart önkormányzattal, a Hatvani kistérség Kerekharaszt önkormányzattal,

c) Nógrád megyében a Balassagyarmati kistérség Ipolyszög önkományzattal, a Salgótarjáni kistérség Somoskőújfalu önkormányzattal,

d) Pest megyében a Monori kistérség Monorierdő önkormányzattal,

e) Tolna megyében a Tamási kistérség Pári önkormányzattal.”

Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosítása

25. § Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény melléklete III. Gazdálkodási adatok „Adat” oszlopának 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. A közfeladatot ellátó szerv költségvetéséből nyújtott, nem normatív, céljellegű, működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatok”

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása

26. § A felsőoktatásról szóló - módosított - 2005. évi CXXXIX. törvény 162. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 127-133. §-ban - a 129. § (3) bekezdését ide nem értve -, továbbá a 141. § (5) bekezdésében és a 143. § (2) bekezdésében meghatározott finanszírozási rend szerint először a 2008. évi költségvetést kell összeállítani, illetve a 128. § (2) bekezdés e) pontja és (3) bekezdésének alkalmazása 2008. január 1-jétől kötelező. A hallgatói juttatások összege a finanszírozási rend bevezetésének időszakában nem lehet kevesebb, mint a 2005. évi költségvetési évben ezen a jogcímen megállapított összeg.”

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény módosítása

27. § (1) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(3) Az (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi okokat - az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező államtitkár és a szakállamtitkár vonatkozásában - a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának tagjaira, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatóságának tagjaira, valamint az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának tagjaira nem kell alkalmazni.”

(2) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 56. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A szakállamtitkár jutalmazására és teljesítményértékelésére a köztisztviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

Vegyes és záró rendelkezések

28. § (1) Ez a törvény - a (2)-(9) bekezdésben foglaltak kivételével - 2007. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az e törvény 1. §-ának (40) bekezdésével megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 102. §-ának (1) bekezdése 2007. április 1. napján lép hatályba.

(3) Az Nkat. e törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított 5. § (6) bekezdése e törvény kihirdetését követő negyvenötödik napon lép hatályba.

(4) Az e törvény 14. §-ának (1), (2), (3), (6) és (13) bekezdésével megállapított, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. §-ának zs) pontja, 16. § (1) bekezdésének j), k) és t) pontja, 16. §-ának (5) bekezdése, 19. §-ának (4) bekezdése és 39. §-a 2007. április 1-jén lép hatályba.

(5) Az e törvény 15. §-ának (2)-(6) bekezdésével megállapított, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. §-ának (4) bekezdése, 29. §-ának (9) bekezdése, 46. § (1) bekezdésének a) pontja, 48/A. § (1) bekezdése és 50. § (1) bekezdése 2007. április 1-jén lép hatályba.

(6) Az e törvény 33. §-ával megállapított az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény rendelkezései 2007. április 1-jén lépnek hatályba.

(7) E törvény 7. §-ának (4) bekezdésével megállapított a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 126. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba.

(8) Az e törvény 9. §-a (2) bekezdésével megállapított a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 96/B. §-a 2007. február 15-én lép hatályba.

(9) E törvény 31. §-ának (8) bekezdése 2006. december 30-án lép hatályba.

29. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Áht.

a) 8. §-a, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 1995. évi CV. törvény 4. §-a;

b) 42. § (1)-(6) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 1995. évi CV. törvény 41. §-ának az Áht. 42. § (1)-(6) bekezdését megállapító szövegrésze, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 406. § (1) bekezdésének c) pontja, a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 78. § (8) bekezdése;

c) 86. § (10) bekezdésének utolsó mondata;

d) 102. § (3) és (7) bekezdése, valamint a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 76. § (36) bekezdésének az Áht. 102. § (3) és (7) bekezdését megállapító szövegrésze;

e) 102/A. §-a, valamint a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXV. törvény 29. § (12) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a Magyar Államkincstár Részvénytársaságra és az Államháztartási Hivatalra vonatkozó egyéb törvényi rendelkezések módosításáról szóló 2003. évi XXXVII. törvény 18. §-a (2) bekezdésében az „a 102/A. §-ában” szövegrész;

f) 109/A. § (5) bekezdése, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 78. § (21) bekezdésének az Áht. 109/A. § (5) bekezdését megállapító szövegrésze, a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 107. §-a (1) bekezdésének e) pontjában az „és 109/A. §-ának (5) bekezdésében a „központosított” szövegrész” szövegrész;

g) 109/G. § (1) bekezdésének első mondatában az „1991. évi XVIII.” szövegrész;

h) 113. §-a;

i) 124. § (2) bekezdésének cs) pontja, valamint a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 406. § (3) bekezdése;

j) 124. § (2) bekezdésének q) pontja;

k) 124. § (2) bekezdésének t) pontja, valamint a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 85. § (31) bekezdése;

l) 124. § (6) bekezdése, valamint a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 406. § (4) bekezdése, a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 2004. évi CXX. törvény 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja

hatályát veszti.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az AT 5. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XCI. törvény 27. §-ának az AT 5. § (1) bekezdésének a) pontját megállapító szövegrésze, a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 131. §-ában az „5. §-a (1) bekezdésének a) pontja „és a tizenharmadik havi nyugdíj,” szövegrésszel,” szövegrész hatályát veszti.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Cct.

a) 1/A. §-a, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló 1997. évi CXXXI. törvény 2. §-a, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 83. § (4) bekezdése, a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 87. § (1) bekezdése, a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 2004. évi CXX. törvény 37. §-a (2) bekezdése f) pontjának fb) alpontja;

b) 3. § (8) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatással folyamatban lévő egyes beruházásainak befejezése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2000. évi CXXXI. törvény 1. §-a, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 83. § (5) bekezdése;

c) 9. § (2)-(4) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló 1997. évi CXXXI. törvény 7. §-ának a Cct. 9. § (2) bekezdését megállapító szövegrésze, a helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi XXIV. törvény 6. §-a;

d) 10. § (7) bekezdése, valamint a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 83. § (14) bekezdése;

e) 14. § (10)-(12) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi XXIV. törvény 10. § (5) bekezdése;

f) 19. § (4) bekezdése, valamint a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 83. §-a (25) bekezdésének a Cct. 19. § (4) bekezdését megállapító része, a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény 21. § (10) bekezdésében a „19. § (4) bekezdésében,” szövegrész;

g) 21/E. §-a, valamint a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 2004. évi CXX. törvény 34. §-a

hatályát veszti.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20/A. §-a és azt megelőző alcím, valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 2004. évi CXXXVIII. törvény 4/A. §-a hatályát veszti.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Kt.

a) 118. § (4) bekezdésének első mondata, valamint az oktatást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXLVIII. törvény 39. §-a;

b) 121. § (1) bekezdésének 29/b) alpontja, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2003. évi LXI. törvény 78. § (3) bekezdésének a Kt. 121. § (1) bekezdésének 29/b) alpontját megállapító szövegrésze;

c) 1. számú melléklet Második rész „A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címet követő, „A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” alcímet megelőző 1-4. pontja, valamint a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 69. §-ának (6)-(7) bekezdése, a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 83. § (6)-(7) bekezdése, az oktatást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXLVIII. törvény 58. § (7) bekezdésének b) pontjában az „a Kt. 1. számú melléklet Második rész A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI főcímén belül az 1. pont a) alpont harmadik gondolatjelében található (- taneszköz-fejlesztést.), valamint 2. pont a) alpont hetedik gondolatjelében található (- az óvodai ellátás, az általános iskolai oktatás megszervezését, azokon a településeken, amelyeken a lakosság száma a költségvetési évet megelőző év január 1-jén nem haladta meg a 3500 főt,) szövegrész,” szövegrész

hatályát veszti.

(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 91. § (1) bekezdésének b) pontja hatályát veszti.

(7) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 156/D. §-a (1) bekezdésének a) pontja, valamint a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény 96. §-a hatályát veszti.

(8) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a GET

a) 55. § r) pontja, valamint a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXIII. törvény 26. §-a (3) bekezdésének a GET 55. § r) pontját megállapító szövegrésze,

b) 56. § (2) bekezdésének l) pontja

hatályát veszti.

(9) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 38. § (3) bekezdése, valamint a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló 2006. évi XLV. törvény 20. §-a hatályát veszti.

(10) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 13. § (3) bekezdése hatályát veszti.

(11) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 2004. évi CXX. törvény 37. § (4) bekezdésének a) pontjában az „Áht.” szövegrész helyébe az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény” szöveg lép.

(12) A Kt. 52. § (6) bekezdésének b) pontja, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 1996. évi LXII. törvény 38. §-a (3) bekezdésének a Kt. 52. § (5) bekezdésének b) pontját megállapító szövegrésze, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2003. évi LXI. törvény 90. §-a (4) bekezdése c) pontjának kilencedik francia bekezdése 2008. január 1-jén hatályát veszti.

30. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 22/A. §-ának (10) bekezdésében foglaltakat 2007-ben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget 2007. október 1-je és 2007. november 1-je között kell teljesíteni.

(2) Az e törvény 1. §-ával megállapított Áht. 109/A. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat a 2007. március 1. után megkötött szerződésekből származó bevételek tekintetében kell először alkalmazni.

(3) E törvény hatálybalépésével a földhasználó tulajdonába kerül a Ptk. 150-154. §-ai alapján ingyenes és határidő nélküli használatba, valamint a 155/1951. (VIII. 14.) MT rendelet alapján ingyenes örökhasználatba adott ingatlan. A földhasználó tulajdonába kerülő ingatlan tulajdonjogát a földhasználó kérelmére kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

(4) A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. §-a (4) bekezdésének módosulása nem érinti a 2006/2007. tanévre megállapított iskolai tankönyvrendelést, a tanulók részére a tankönyvellátáshoz biztosított normatív és más kedvezményeket. A tanuló részére kölcsönzés útján biztosított tankönyv az eredeti kölcsönzési ideig a tanulónál maradhat. A tanuló részére a kölcsönzött tankönyv értékesíthető.

(5) Az Áht. 33-33/A., valamint 33/D. §-ait az e törvény hatálybalépése után vállalt állami kezességekre, állami garanciákra és viszontgaranciákra kell alkalmazni.

(6) Az e törvény hatálybalépése előtt az MFB Rt.-vel kötött árfolyam-garancia megállapodáson - a megkötött megállapodás tartalmának változatlanul hagyása mellett - árfolyam fedezeti megállapodást kell érteni.

(7) E törvény 1. §-ával megállapított Áht. 12/C. §-ának rendelkezéseit a § hatálybalépése előtt vállalt olyan kötelezettségvállalások esetében, melyekből 2007. évben, vagy az azt követő években fizetési kötelezettség keletkezik, legkésőbb 2007. január 31-ig kell teljesíteni.

(8) E törvény 1. §-ával megállapított Áht. 12/B. §-ának rendelkezései nem alkalmazandóak azon közbeszerzések esetében, ahol a 2006. december 31-én hatályos 12/A. § (5) bekezdése alapján a központi vagy társadalombiztosítási költségvetési szerv, illetve az állam nevében eljáró szerv (személy) a közbeszerzési eljáráshoz a Kormány előzetes engedélyét megkapta.

(9) A Tbj. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a (10) bekezdésben foglaltak kivételével - a hatálybalépést követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni.

(10) A Tbj. - e törvény 14. §-ának (4), (6), (9) és (12) bekezdésével megállapított - 18. § (1) bekezdésének a) pontját, 19. §-ának (2) bekezdését, 25. §-át, 36. és 37. §-át a 2007. április 1-jét követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó a 2007. január 1-je és 2007. március 31-e közötti időszakra is választhatja a nyugdíjjárulék fizetését. E választásáról a biztosított és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó 2007. január 31-éig nyilatkozik a foglalkoztatónak, illetőleg a társas vállalkozásnak.

(11) Az e törvény 15. §-ának (4) és (6) bekezdésével megalapított, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 46. § (1) bekezdésének a) pontját a hatálybalépést követően bekövetkezett keresőképtelenség esetén, az 50. § (1) bekezdését pedig a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(12) E törvény 10. §-ának (1)-(2) bekezdésével megállapított, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 9. §-a (1) bekezdésének és a 9. § (2) bekezdése d)-e) pontjának rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően megkötött új, a víziközművek működtetésére irányuló szerződések vonatkozásában kell alkalmazni. E törvény hatálybalépése előtt a víziközművek működtetésére alapított költségvetési, illetőleg önkormányzati intézmény tovább működhet, új intézmény azonban nem alapítható.”

(13) E törvény 10. §-ának (1)-(2) bekezdésével megállapított, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 9. §-a (1) bekezdésének és a 9. § (2) bekezdése d)-e) pontjának alkalmazásában új szerződésnek minősül a határozott időre megkötött, a víziközművek működtetésére irányuló szerződés lejártát követő újabb szerződéskötés, vagy az annak időtartamára vonatkozó szerződésmódosítás is.

(14) A központi költségvetés a 2007. január 1. napjától a korkedvezmény-biztosítási járulék 100 százalékának, 2008. január 1. napjától a korkedvezmény-biztosítási járulék 75 százalékának, 2009. január 1. napjától a korkedvezmény-biztosítási járulék 50 százalékának, 2010. január 1. napjától 2010. december 31. napjáig a korkedvezmény-biztosítási járulék 25 százalékának a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő megfizetését átvállalja. A központi költségvetés által átvállalt korkedvezmény-biztosítási járuléknak a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átadandó összegét az éves költségvetési törvény határozza meg. A korkedvezmény-biztosítási járulék összegére vonatkozó összesített adatot az állami adóhatóság kormányrendeletben meghatározottak szerint átadja a kincstárnak.

(15) E törvény 1. §-ának (25) bekezdésével megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/A. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezést először a 2007. évi normatív hozzájárulások és támogatások igénylésétől kezdődően kell alkalmazni.

(16) Az e törvény 36. §-ával megállapított a helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi XXIV. törvény 1. számú melléklet rendelkezéseinek igényelt támogatási többletforrását a helyi önkormányzatok részére jóváhagyott címzett, illetve céltámogatások 2007. június 30-áig lemondással, visszafizetéssel és elvonással felszabaduló előirányzatából kell biztosítani.

31. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Áht. 13/A. §-a (4) bekezdésében a „18/C. § (12) és (14) bekezdésében felsorolt szervek” szövegrész helyébe a „18/C. § (12) és (13) bekezdésében felsorolt szervek” szövegrész lép.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Áht. 24. §-ának (6) bekezdésében a „(4)-5) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(3)-(5) bekezdésben” szövegrész lép.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 91. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az „a Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete, a népfőiskolai mozgalmak és más, országos, illetve regionális közművelődési társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe a „Területi Művelődési Intézmények Egyesülete és a népfőiskolai mozgalmak” szövegrész lép.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 129. § (3) bekezdésének a) pontjában a „nulla egész nyolctizedszerese” szövegrész helyébe „nulla egész hetvenháromszázadszorosa” szövegrész, b) pontjában a „nulla egész nyolctizedszerese” szövegrész helyébe „nulla egész hetvenháromszázadszorosa” szövegrész, c) pontjában a „nulla egész négytizedszerese” szövegrész helyébe a „nulla egész harminchatszázadszorosa” szövegrész, d) pontjában a „hét egész öttizedszerese” szövegrész helyébe „hat egész nyolcvankilencszázadszorosa” szövegrész, e) pontjában a „nulla egész nyolcszázadszorosa” szövegrész helyébe a „nulla egész hétszázadszorosa” szövegrész, f) pontjában a „két egész háromtizedszerese” szövegrész helyébe a „két egész tizenegyszázadszorosa” szövegrész lép.

(5) 2007. április 1-jén az Ebtv. 29. § (1) bekezdésének a) pontja hatályát veszti, valamint az Ebtv. 29. § (3) bekezdésében a „TAJ-számmal” szövegrész helyébe a „Társadalombiztosítási Azonosító Jellel (a továbbiakban: TAJ szám)” szöveg lép.

(6) 2007. április 1-jén a Tbj. 4. § f) pontja 3. alpontjában a „ , valamint a foglalkoztatott 25. § szerinti nyugdíjjárulék (tagdíj) fizetés alóli mentességét” szövegrész, 4. § s) és x) pontja 26. § (5) bekezdésének b) pontjában a „ , valamint a hajléktalanok”, 26. § (5) bekezdésének utolsó mondata szövegrész hatályát veszti, valamint a Tbj. 16. § (1) bekezdésének l) pontjában a „kiskorú magyar állampolgár” szövegrész helyébe a „kiskorú személy” szövegrész, 16. § (3) bekezdésében az ,,a)-i)” szövegrész helyébe az ,,a)-k)” szövegrész, 26. § (5) bekezdésének b) pontjában az „n) és o) pontjában” szövegrész helyébe az „n), o), s)-t) pontjában” szövegrész, 29/A. § (2) bekezdésében a „29. § (4) és (5) bekezdésének” szövegrész helyébe a „29. § (4)-(5) és (8) bekezdésének” szövegrész lép.

(7) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 4/A. § (4) bekezdésében a „2006. évi” szövegrész helyébe a „2007. évi” szövegrész lép.

(8) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 14. § a) pontjában a „2006. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2007. december 31-ig” szövegrész lép.

(9) 2008. január 1-jén a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 129. § (3) bekezdésének a) pontjában a „nulla egész hetvenháromszázadszorosa” szövegrész helyébe „nulla egész nyolctizedszerese” szövegrész, b) pontjában a „nulla egész hetvenháromszázadszorosa” szövegrész helyébe a „nulla egész nyolctizedszerese szövegrész, c) pontjában a „nulla egész harminchatszázadszorosa” szövegrész helyébe a „nulla egész négytizedszerese” szövegrész, d) pontjában a „hat egész nyolcvankilencszázadszorosa” szövegrész helyébe a „hét egész öttizedszerese” szövegrész, e) pontjában a „nulla egész hétszázadszorosa” szövegrész helyébe a „nulla egész nyolcszázadszorosa” szövegrész, f) pontjában a „két egész tizenegyszázadszorosa” szövegrész helyébe a „két egész háromtizedszerese” szövegrész lép.

(10) 2007. április 1-jén az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 22. §-a (8) bekezdésének utolsó mondatában „az egészségügyi szolgáltatási járulékot” szövegrész helyébe „az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot” szövegrész lép.

32. § A megyei egészségbiztosítási pénztárak által a 229/2001. (XII. 5.) Korm. rendelet alapján az alapellátási vállalkozások támogatására kötött „Szerződés-kiegészítések” alap- és kiegészítő támogatások folyósítására vonatkozó részei 2007. január 1-jei hatállyal megszűnnek, így ettől az időponttól alap- és kiegészítő támogatás nem folyósítható. A „Szerződés-kiegészítések” hitelintézeti kölcsöntámogatás folyósítására vonatkozó részei az ezek alapját képező hitelszerződések futamidejének végéig hatályban maradnak, a futamidő lejárta után hiteltámogatás nem folyósítható.

33. § (1) Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló - módosított - 1997. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: AMtv.) 3. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén a melléklet második oszlopában meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti]

a)~„a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. § (1) bekezdésében meghatározott nyugdíjbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék,”

[befizetési, illetve levonási kötelezettségét.]

(2) Az AMtv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közteherjegy forgalmazója a közteherjegy ellenértékének forgalmazási költséggel csökkentett részét - külön jogszabályban foglaltak szerint - átutalja kincstár által vezetett KESZ-re. A kincstár ezen összegből 76%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 13%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak, 11%-ot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át.”

(3) Az AMtv. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az alkalmi munkavállaló szolgálati időre, valamint az egészségbiztosítási szolgáltatások közül baleseti egészségügyi szolgáltatásra és baleseti táppénzre jogosult. Mentesül a munkavállaló a Tbj. 19. § (3) bekezdésében meghatározott egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség alól.”

(4) Az AMtv. melléklete helyébe a következő rendelkezés lép:

„Melléklet az 1997. évi LXXIV. törvényhez

Az alkalmi foglalkoztatás során kifizetett munkadíj, a közteherjegy és az ellátási alap sávjai

Ha a kifizetett munkadíj
(Ft/nap)

A közteherjegy értéke
(Ft/nap)

Az ellátási alap
(Ft/nap)

1.

1800-2399

400

2700

2.

2400-2999

700

3600

3.

3000-3599

900

4500

4.

3600-4600

1100

5400

 
 
 

”

34. § (1) 2007. és 2008. években az Országgyűlés nem nyújt címzett támogatást új induló beruházásokhoz.

(2) Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a címzett támogatási céloknak megfelelő önkormányzati fejlesztési elképzeléseknek az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjaiban minél teljesebb körben történő szerepeltetését segítse elő.

35. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 11/A. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A vezetői megbízással rendelkező politikai tanácsadóra, politikai főtanácsadóra e törvény 34. §-át és 49/O. §-át alkalmazni kell.”

(2) A Ktv. 34. §-a a következő (8)-(13) bekezdésekkel egészül ki:

„(8) A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter nyilvántartást vezet a (11) bekezdésben meghatározott adattartalommal a központi államigazgatási szervek köztisztviselőinek teljesítményértékelésével kapcsolatos adatairól.

(9) A nyilvántartás célja a teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges adatok kezelésének biztosítása az ellenőrzésre jogosult számára.

(10) A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a teljesítményértékeléssel kapcsolatos adatkezelői feladatait a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv útján látja el.

(11) A központi államigazgatási szerv a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter részére elektronikus úton adatot szolgáltat

a) a köztisztviselő nevéről, születési helyéről, idejéről, anyja nevéről,

b) a szervezeti egységéről, besorolásáról, vezetői megbízásáról,

c) a részére megállapított teljesítménykövetelményekről,

d) a köztisztviselő teljesítményének értékeléséről,

e) a köztisztviselő teljesítményének értékelésével összefüggő vezetői intézkedésekről.

(12) A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a (11) bekezdés alapján részére szolgáltatott adatokat az adatszolgáltatás naptári évét követő ötödik év utolsó napjáig kezelheti.

(13) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a központi államigazgatási szerveknél, azok területi és helyi szerveinél foglalkoztatott köztisztviselők teljesítményértékelésére vonatkozó részletes szabályokat és a teljesítményértékeléssel összefüggő adatkezelésre és adatszolgáltatásra vonatkozó részletes eljárási szabályokat.”

(3) A Ktv. a következő 49/O. §-sal egészül ki:

„49/O. § (1) A központi államigazgatási szerv a központi államigazgatási szervek köztisztviselőinek jutalmazásáról a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter részére elektronikus úton adatot szolgáltat.

(2) Az adatszolgáltatás kiterjed:

a) a köztisztviselő nevére, születési helyére, idejére, anyja nevére,

b) szervezeti egységére, besorolására, vezetői megbízására,

c) a kifizetés időpontjára,

d) az illetményére,

e) a jutalmára,

f) a tartós távollétére,

g) a közszolgálati jogviszonyának keletkezésére, megszűnésére és áthelyezésére,

h) munkáltatójának, szervezeti egységének jutalomkeretére.

(3) A nyilvántartás célja a jutalmazással kapcsolatos jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges adatok kezelésének biztosítása az ellenőrzésre jogosult számára.

(4) A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter az (1) bekezdés alapján részére szolgáltatott adatokat az adatszolgáltatás naptári évét követő ötödik év utolsó napjáig kezelheti.

(5) A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a jutalmazással kapcsolatos adatkezelői feladatait a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv útján látja el.

(6) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a központi államigazgatási szerveknél, azok területi és helyi szerveinél foglalkoztatott köztisztviselők jutalmazására vonatkozó részletes szabályokat és a jutalmazással összefüggő adatkezelésre és adatszolgáltatásra vonatkozó részletes eljárási szabályokat.”

A helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi XXIV. törvény módosítása

36. § A helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi XXIV. törvény 1. számú melléklet

a) „Egészségügy” fejezet 11. sorban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat „Beruházás összköltsége” 780 000 ezer forintról 946 667 ezer forintra, „Ebből saját forrás” 78 000 ezer forintról 94 667 ezer forintra, „Ebből igényelt támogatás” 702 000 ezer forintról 852 000 ezer forintra, „Az igényelt támogatás ütemezése” 2007. évi üteme 336 000 ezer forintról 486 000 ezer forintra,

b) „Egészségügy” fejezet „Összesen” sorban „Beruházás összköltsége” 11 946 418 ezer forintról 12 113 085 ezer forintra, „Ebből saját forrás” 1 713 260 ezer forintról 1 729 927 ezer forintra, „Ebből igényelt támogatás” 10 233 158 ezer forintról 10 383 158 ezer forintra, „Az igényelt támogatás ütemezése” 2007. évi üteme 4 862 000 ezer forintról 5 012 000 ezer forintra,

c) „Mindösszesen” sorban „Beruházás összköltsége” 64 271 471 ezer forintról 64 438 138 ezer forintra, „Ebből igényelt saját forrás” 14 101 706 ezer forintról 14 118 373 ezer forintra, „Ebből igényelt támogatás” 50 169 765 ezer forintról 50 319 765 ezer forintra, „Az igényelt támogatás ütemezése” 2007. évi üteme 24 109 753 ezer forintról 24 259 753 ezer forintra

változik.