Az új Polgári Törvénykönyv valóban a korábbi 500.000,-Ft-nál magasabb összegben, 3.000.000,-Ft-ban határozza meg azt a minimális törzstőkét, amellyel korlátolt felelősségű társaságot lehet alapítani. Az új törzstőke minimum alapvetően az újonnan alakuló cégekre kötelező, míg a meglévő kft.-k egyelőre tovább működhetnek a 3.000.000,-Ft alatti törzstőkéjükkel, a korábbi, Gazdasági Társaságokról szóló Törvény (Gt.) szabályainak megfelelően. Általánosságban azt lehet mondani, hogy egy 3.000.000,-Ft alatti kft. akkor köteles törzstőkéjét az új minimumra felemelni, amikor áttér az új Polgári Törvény szabályai szerinti működésre. Arról, hogy ezt az áttérést mikor kell megtenni, külön törvény rendelkezik.

Eszerint a kft. legkésőbb 2016. március 15. napjáig köteles az új Ptk. szerinti működésre áttérni, ideértve a törzstőke felemelését is az új minimumra, és köteles a szükséges társasági szerződés módosítást megtenni. Viszont e határidőt megelőzően főszabály szerint a kft. működhet 3.000.000,-Ft alatt törzstőkével is. Egy kft. tagsága a határidőt megelőzően is bármikor szabadon határozhat úgy, hogy a cég önként áttér az új Ptk. szerinti működésre. Ebben az esetben természetesen a magasabb törzstőke minimumnak is meg kell felelni, így ha 3.000.000,-Ft alatt volt a törzstőke, akkor kötelező emelni.

Jelentősen felforgatta a cégek életét az új Ptk. Itt tételesen összeszedtük, mi változott!

A leggyakoribb problémát az jelenti, hogy a társaságok tulajdonosai nem rendelkeznek a megfelelő tőkeerővel, annak érdekében, hogy a megváltozott szabályok szerinti elvárásnak eleget tegyenek. Ha mégis változatlan formában akarják tovább működtetni a társaságukat, erre is van megoldás – derül ki a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ írásából, amelyet együttműködő partnerünk, az Adó Online közölt.

Természetesen, ha semmi más megoldás nincs, mert nincs anyagi teljesítőképessége a tulajdonosoknak, nincs felhalmozott vagyon a társaságban, végső soron megoldást jelent a tőkeminimummal nem rendelkező társasági formába történő átalakulás is, amely ugyan több millió forint befizetését nem igényli, de az eljárási költségek is jelentősek lesznek, tekintve, hogy kötelező az átalakulási vagyonmérleg könyvvizsgálóval történő ellenőriztetése, és a jelentős eljárási költségek megfizetése is.

A társasági forma változatlanul hagyása mellett a tőkeemelésre az alábbi módokon kerülhet sor:

a meglévő jegyzett tőke és az új szabályok szerinti jegyzett tőke közötti különbözet készpénz befizetéssel történő teljesítése

a meglévő jegyzett tőke és az új szabályok szerinti jegyzett tőke közötti különbözet apporttal (nem pénzbeli hozzájárulással) történő teljesítése

Az első esetben a készpénz befizetésére vonatkozó diszpozitív szabályozás lehetővé teszi, hogy a tulajdonosok csak részletekben, időkorlát nélkül fizethessék be a megemelt törzstőke hiányzó összegét. Ennek időpontját, időkorlátját a törvény nem határozza meg, így az akár mennyi idő is lehet. Ugyanakkor a jegyzett tőke felemelésének elhatározását követően a változás a cégjegyzékbe bejegyzésre kerül, tehát a társaság már az új szabályoknak megfelelő jegyzett tőkével rendelkezik a cégjegyzék adatai szerint. Tény, hogy a könyveiben a „jegyzett, de be nem fizetett tőke” soron szerepelni fog a még ténylegesen nem teljesített különbözet, amely miatt az osztalék fizetésére vonatkozó új Ptk.-beli korlátot kell figyelembe venni, de ez még mindig nem akkora probléma, mint a tőke megfelelési kritérium teljesítésének elmaradása. Ez esetben ugyanis mindössze annyi korlát van, hogy mindaddig nem kerülhet sor osztalék fizetésére, amíg a tulajdonos által befizetni vállalt jegyzett tőke tényleges teljesítése nem történik meg. Természetesen a saját tőke jegyzett tőke arányának negatív irányba mozdulása további problémákat vet fel, de annak kiigazítására további idő áll rendelkezésre.

A második esetben az új Ptk. 3:10. § (2) bekezdése szerint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az alapító vagy a tag dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruházhat át a jogi személyre. A 3:99. § értelmében a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. Bármely átruházható, tehát forgalomképes dolog apportként történő szolgáltatása megoldást jelent a tőkemegfelelés teljesítésére.

A második fordulat a hitel-tőke konverzióval történő tőkeemelés esetét jelöli, ugyanis – az Európai Unió tőkevédelmi társasági jogi irányelvével is összhangban – az adós által elismert vagy jogerős bírósági ítélettel megállapított követelést is apportálhatónak mondanak ki. Ilyen követelés lehet a korábban a tag által nyújtott tagi hitel is, amely elismert követelésnek tekinthető, tehát felhasználható a tőkeemelésre. Ezzel egyidejűleg a társaság kötelezettségei közül ez a kötelezettség kikerül, „felkerül” a mérleg jegyzett tőke sorába. Itt mindössze arra kell figyelni, hogy a társaság folyamatos továbbműködése biztosítva legyen, miután az adóhatóság nem ismeri el ezt a megoldást például a végelszámolást megelőző, vagy a végelszámolási időszakban. Igaz ez utóbbi esetben nincs is szükség a jegyzett tőke megemelésére, tekintve, hogy a cég végül megszüntetésre kerül. A végelszámolás megkezdését megelőzően történő hitel-tőke konverzióval történő tőkeemelés az adóhatóság álláspontja szerint csak a kötelezettség elengedésének kijátszására irányul, tehát így ellentétes az Art. szabályaival, melynek következtében annak komolya adófizetési vonzata lehet. Természetesen nem lehet ez igaz egy olyan cég esetében, amely nem készül végelszámolásra és továbbműködése az így megemelt tőkével zavartalanul folyik.