Enter Könyvelő Iroda
Enter Könyvelő Iroda

Kikerülhető a bankolás és az adózás?

Az egyre terjedő PayPal fizetési mód látszólag alkalmas a mindennapos bankhasználat kikerülésére és a jövedelmek elrejtésére az adóhatóság elől. Közelről szemügyre véve a kép árnyaltabb, például gazdasági tevékenység álcázására a fizetési mód csak korlátozottan lépes.

A PayPal rendszer internetes bankként értelmezhető a használók szerint, de lényegét tekintve inkább pénzforgalmi közvetítő, amelyet szinte az egész világon használnak, és nálunk is egyre jobban terjed.

A rendszer által felszámított szolgáltatási költségek jelenleg alacsonyabbak a kereskedelmi bankjaink által nyújtott szolgáltatások költségeinél. Hiába intézi valaki az interneten keresztül a banki pénzmozgásait, vagy fizet bankkártyával, - már ahol ez lehetséges, - egyre nagyobb összeget jelentenek számunkra a bank által felszámított különböző díjak és jutalékok. (Jelenleg azt tapasztalom, hogy egy bankszámla megszüntetéséért is külön díjat számítanak fel, valamint jól elhúzzák az időt, hogy még egy havi számlavezetési díjat felszámíthassanak, ha a megszüntetés átcsúszik a következő hónapra. Különösen nehéz a vállalkozói bankszámla megszüntetése, hiszen annak díjai magasabbak a lakossági bankszámlákénál.)

A PayPal beékelődik a vásárló és a kereskedő közé, és elég csak a PayPalnál számlát nyitni, ott regisztrálni személyes adatainkat, majd a regisztráció során megadott PayPal-os e-mail címet használjuk vásárláskor illetve eladáskor. Ezt követően a web-áruház oldala elnavigál minket a biztonságos PayPal számla oldalunkra, ahol csak megerősítjük a tranzakciót és a többit már elvégzi a rendszer. Ha a bankkártyánkat is regisztráljuk a PayPal-nál (ami nem kötelező, a PayPal számlánk ettől független), akkor a pénz szinte azonnal megérkezik a kártyára, illetve fizetéskor le is vonódik az összeg.

A hirdetések, leírások szerint a PayPal-ba történő belépés ingyenes. Regisztrálni kell a rendszerben, majd némi pénzzel fel kell töltenünk a saját számlánkat. Pénzmozgást követően lekérdezhető a számlatörténet, igény szerint pedig ebből szűrések végezhetők.

Az interneten kereskedők egyre többen alkalmazzák ezt a rendszert, mert egyrészt állítólag könnyebben vásárol valaki ezen a rendszeren keresztül, mert egyszerűen tud fizetni és kevesebb ideje van meggondolni magát, másrészt a résztvevők úgy érzik, hogy ezzel a fizetési móddal megkerülhető az állami adóhatóság. Már bérelszámolási szolgáltatást is láttam úgy hirdetni, hogy PayPal rendszeren keresztül lehet fizetni.

A PayPal típusú fizetési módozatok közös jellemzője, hogy a közvetlen internetes bankkártyás/hitelkártyás fizetéshez hasonlóan gyorsak és egyszerűek, azonban azokkal ellentétben biztonságosak is. A vásárlók - jogos aggodalmak alapján - nem szívesen adják ki hitelkártya adataikat minden egyes „ismeretlen” weboldalnak, ahonnan vásárolnak.

A PayPal számlán a várható kiadásokra készen tartott összegen túl nem érdemes pénzt tartani, mert ebben a rendszerben kamatot nem fizetnek. Ugyanakkor az interneten olyan információt találtam, hogy a PayPal számlán tartott pénzről információt nem adnak ki, ezért sokan itt tartják a megkeresett pénzüket és maguk is innen fizetnek. Ilyen esetben tényleg nagyon nehéz beleakadni egy adóellenőrzésbe. De nem is ezen a vonalon keresik az adóelkerülést. Ha valakinek van például egy saját honlapja, melyen számítástechnikai szolgáltatást kínál és van egy link a PayPal fizetési módra, akkor keresheti az adóhatóság az ebből befolyt bevételek bevallását.

Nincs gond akkor, ha a magánszemély a saját ingó vagyontárgyait értékesíti a személyi jövedelemadóról szóló törvény által meghatározott adómentes jövedelemhatárig. Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket:
a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
b) az értéknövelő beruházásokat;
c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat.

Megszerzésre fordított összeg a vásárlásról szóló szerződés, számla, nyugta, elismervény stb. szerinti érték, cserében kapott ingó vagyontárgy esetében a csereszerződésben rögzített érték. Külföldről behozott ingó vagyontárgy esetében megszerzésre fordított összegnek a vámkiszabás alapjául szolgáló értéket, vagy ha nem történt vámkiszabás, akkor a forintra átszámított számla szerinti értéket kell figyelembe venni. Öröklés esetén az ingó vagyontárgy megszerzésre fordított összege a hagyatéki eljárásban megállapított érték, ingyenes szerzés esetén az illetékkiszabás alapjául szolgáló érték, ez utóbbi hiányában az ingó vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke, és - vagy egyébként - ha az ingó vagyontárgy megszerzésekor adóköteles jövedelemre tekintettel adófizetés történt, ez a jövedelem is a szerzési érték része, tehát költség.

Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 32 ezer forintot meg nem haladó részét. Ez a nyakatekert megfogalmazás azt jelenti, hogy ha az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó éves szinten összeszámított jövedelem nem haladja meg a 200 000 forintot, (adója 16%) akkor adómentes.

Ettől függetlenül nem kell a jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevételből, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot. Ez abban az esetben is így van, ha az értékesítés gazdasági tevékenységnek minősül.

Más szabályok érvényesek azonban akkor, ha valaki gazdasági tevékenységet (vállalkozást) végez. Biztosan gazdasági tevékenységnek számít az ingó értékesítés, ha a beszerzés eleve arra irányul, hogy a terméket haszonnal eladja a magánszemély. Ha például valaki vásárol egy karambolos gépkocsit, és azt javítás után rövid időn belül jelentős haszonnal eladja, akkor ez gazdasági tevékenység. Ha viszont a megjavított gépkocsit két évig használja, majd azt követően adja el, akkor már nem minősül gazdasági tevékenységnek.

Vállalkozási tevékenységnek nevezzük azt a rendszeres gazdasági tevékenységet, amelyet a magánszemély, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet saját nevében és kockázatára üzletszerűen végez.

Az adózás rendjéről szóló törvény 16.§-a szerint adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat, a 20-21. §-ban foglalt kivétellel. Például: az adómentes termékimportot megalapozó közösségi adómentes termékértékesítést közvetett vámjogi képviselő igénybevételével teljesítő importáló mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól, ha belföldön más adóköteles tevékenységet nem folytat.

2015.10.06.

Forrás: Adó >>

  • A meglepetésnek, az ajándéknak Te is örülsz?!

    Gondoltál már arra, hogy milyen szép ajándék az érme?
    Születésnapra, névnapra, házassági évfordulóra, Valentin napra, Karácsonyra
    és egyéb alkalomra, a legszebb ajándék egy csodálatos érme!
    Gondolj előre az aktuális alkalomra >>

  • Tudta, hogy több százezer forint bírságot fizethet?
    Készíttesse el szabályzatát, mielőtt százezreket fizet az APEH -nek!
    Szabályzatok elkészítése, az Ön cégére formázva!
    Elkészítjük szabályzatait, garanciával! >>


Tisztelt Cégvezető!

Készíttesse el szabályzatait, mielőtt az adóhatóság megbünteti!


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

webshop7_2 

loading...


style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">