2007.02.26.

Közlemény a 2008. március 1-től érvényes kerekítési szabály alkalmazásáról pénztárgépek és taxaméterek használata esetén

A Magyar Nemzeti Bank a 10/2007. (X. 1.) MNB rendelete alapján 2008. március 1-től kivonja a készpénzforgalomból az 1 és 2 forintos érméket, így ezek a kiscímletű érmék elveszítik törvényes fizetőeszköz jellegüket. A pénzérmék bevonásának következményeként, annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló fizetőeszközökkel a fizetendő összeg kiegyenlítésre kerülhessen, a szükséges kerekítés szabályairól a 2008. évi III. törvény rendelkezik.

A törvény értelmében a forintban, készpénzzel (bankjegy vagy érme átadásával) történő fizetés esetén, ha a fizetendő végösszeg nem 5 forintra vagy annak többszörösére végződik, akkor az alábbiakban meghatározott kerekítési szabály alapján kell a fizetendő összeget megállapítani és kiegyenlíteni.

• a 0,01 forinttól 2,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 0;

• a 2,50 forinttól 4,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 5;

• az 5,01 forinttól 7,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 5;

• a 7,50 forinttól 9,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 0;

forintra végződő összegre kell kerekíteni.

A kerekítési szabályok 2008. március 1-én lépnek hatályba.

A törvény a kerekítési kötelezettséget a készpénz (bankjegy vagy érme) átadása esetén írja elő, de nem írja elő kötelező jelleggel a kerekített (ténylegesen fizetendő) összeg, illetve a kerekítési különbözet bizonylaton (nyugtán, egyszerűsített adattartalmú számlán) való feltüntetését, mivel a kerekítési különbözet nem minősül vagyoni előnynek vagy hátránynak.

A kerekítési különbözetek összege egyéb bevétel vagy ráfordítás jogcímén számolható el, melyről a vállalkozásoknak a készpénzkezelési szabályzatukban kell rendelkezniük. A kerekítési különbözet az ÁFÁ-nak nem képezi alapját.

Bankkártyával történő fizetés esetén sem zárja ki a törvény a kerekítés lehetőségét, erről azonban a vásárlókat előre tájékoztatni kell.

Fentiekből következően a törvény rendelkezései a pénztárgéppel történő termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás regisztrálására az alábbiak szerint alkalmazhatók.

1.  Változatlan pénztárgép használat

Az a pénztárgép változatlan módon tovább használható, amelynél a felhasználók nem tudják (nem akarják) a bizonylatokon (pl. nyugta, egyszerűsített számla) feltüntetni a ténylegesen fizetendő összeget, csupán a bizonylat tételeinek számszaki végösszegét. Ebben az esetben a kerekítést a készpénz átvételekor a pénztáros végzi el.

Az adózók a kerekítést egyéb bevétel vagy ráfordítás jogcímén számolhatják el. A készpénzkezelési szabályzatukban rendelkezniük kell a kerekítésből eredő pénztár többlet vagy hiány kezeléséről, szabályozni kell továbbá az ellenőrzés gyakoriságát és módját. A kerekítés nem része az árbevételnek, a pénzügyi bevételeknek vagy ráfordításoknak, nem minősül áfa-adóköteles ügyletnek.

2.  A pénztárgép működtető programjának módosítása

Amennyiben a pénztárgép használók szerepeltetni kívánják a bizonylatokon (pl. nyugta, egyszerűsített adattartalmú számla) a ténylegesen fizetendő összeget, úgy az program módosítással valósítható meg, amelyre kizárólag a pénztárgép forgalmazók a jogosultak.

2.1.    A fizetendő összeg kerekítése

A kerekítést a pénztárgép működtető programjának az alábbiak szerint kell elvégeznie:

• Az adóügyi bizonylat (nyugta, egyszerűsített számla) tétel sorai rögzítésének befejezése, az „Összesen” sor kinyomtatása után, a kerekítés irányának és mértékének (1, 2 forint vagy „-1”, „-2” forint) meghatározását követően kell a kerekített „Fizetendő” sort kiszámítani és kinyomtatni.

• A kerekítés értékét az áfa gyűjtőktől független gyűjtőben kell összegezni, amelynek értéke nem kerül be az adómemóriába.

• A kerekítésekből adódó összeget a Pénztárjelentés nem adóügyi bizonylaton kell feltüntetni a következő részletezésben:

  • Kerekítés nélküli fióktartalom,

  • Kerekítési korrekció (kerekítések összege),

  • Korrigált fióktartalom (kerekítéssel módosított fióktartalom).

2.2. Engedélyeztetés

A pénztárgép működtető program módosítására a készülék forgalmazója jogosult, azt jóváhagyás végett az Országos Pénztárgép és Taxaméter Technikai Bizottságnál (OPTTB) engedélyeztetni kell, melyet az általános szabályok szerint - a 2006. január 23-án megjelent, a pénztárgép és taxaméter forgalmazásával összefüggő APEH Közleményben  (2006. évi AEÉ. 1-2.) szabályozott módon - kell kezdeményezni.

A módosítás kizárólag érvényes forgalmazási engedélyű pénztárgépeket érinthet.

A programmódosítás kizárólag a kerekítési szabályváltozások miatt végezhető el, a vizsgálat is erre irányul. Amennyiben egyéb változásokat is végrehajtanak, annak további következményei is a forgalmazót terhelik.

A kerekítés miatti módosítás engedélyezését követően nem kötelező lecserélni a korábban üzembe helyezett és a módosításkor is üzemelő valamennyi pénztárgép szoftverét az újonnan engedélyezettre, a pénztárgépet használó jogosult dönteni arról, hogy igényli-e a kerekítést kezelni tudó szoftver telepítését a pénztárgépére.

2.3. A módosított programok telepítése

Az engedélyezési eljárás megkezdését követően, de annak befejezése előtt a módosított programverzióval a telepítések indokolt esetben, külön engedély birtokában is megkezdhetők.
A forgalmazónak az OPTTB-hez megküldött erre irányuló kérelmének tartalmaznia kell a telepítéssel érintett felhasználó(k) nevét, adószámát, a programmódosítással érintett pénztárgépek 9 jegyű AP azonosítószámát és üzemeltetési címét, valamint a telepítések megkezdésének és befejezésének - várható -idejét.

Az engedélyezési eljárás a kérelmezőnek felróható okból való - indokolatlan - elhúzódása esetén az adóhatóság a telepítésre vonatkozó engedélyét visszavonhatja, ezzel egyidejűleg az engedély nélküli program használatát megtiltja. 

Ha az engedélyezési eljárás befejezése előtt külön engedély birtokában telepített program eltér az eljárás során engedélyezett programtól, úgy valamennyi addig telepített programot le kell cserélni az engedélyezettel.
Az adóhatóság a programmódosításban érintett pénztárgépek szabályszerű működését folyamatosan ellenőrzi.

3.  A kerekítési szabályok alkalmazása az újonnan engedélyezésre kerülő pénztárgépeknél

A közlemény megjelenésekor folyamatban lévő, ill. az azt követően kezdeményezett engedélyezési eljárásokban a forgalmazó választhat az 1. és 2. pontban ismertetett kerekítési szabályok alkalmazásáról. Amennyiben a kerekítést a pénztárgép működtető programja végzi el, úgy azt csak a 2. 1. pontban előírt módon hajthatja végre.

4.  Taxaméterek

Taxaméterek esetében a kerekítést programmódosítással, vagy tarifa beállítással az alábbiak szerint lehet megvalósítani:

• az egységugrás értéke 5 forint vagy ennek egész számú többszöröse legyen,

• az egyes tarifák értékeit 0 vagy 5 forintra végződően kell kerekíteni.

Pénztárgép és szerviz >>

Taxaméter és szerviz >>

Forrás: APEH

Tipp!

Hirdessen a Magyar Tudakozó oldalain >>

Hatékony üzleti honlapokat készítünk megfizethető áron >>

Most ingyen regisztrálhatja cégét Magyarország Cégkeresőjében >>

Linkweb - Készítse el cégbemutatóját portálunkon >>