Általános ismertető a magánnyugdíj-pénztári tagdíjról, annak bevallásáról, befizetéséről

A magánnyugdíj-pénztári tagságról:

A magánnyugdíjra jogosultakról, a biztosított által fizetendő nyugdíjjárulékról (tagdíjról) az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.), és annak végrehajtására kiadott  195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet (R.) rendelkezik.

A jogszabály meghatározza, hogy ki minősül magánnyugdíj-pénztár tagjának, a jogszabály e tekintetben 2007. január 1-jével nem változott.

Magánnyugdíj-pénztár tagnak számít:

1.  a tagságra kötelezett pályakezdő, illetve

2. a magánnyugdíj-pénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy.

Tagságra kötelezett pályakezdő  az a természetes személy, aki:

1. 1998. július 1-je és 2005. december 31-e között hatályos rendelkezések értelmében tagságra kötelezett pályakezdőnek minősült,

2. Magyarországon első alkalommal létesít biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt (például munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony), illetőleg ennek hiányában nyugellátás megszerzése érdekében első ízben létesít megállapodást a lakóhely szerint illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatósággal, és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét.

A magánnyugdíj-pénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozóaz a tagságra kötelezett pályakezdőnek nem minősülő természetes személy, aki

1. 1998. január 1-je és 2005. december 31-e között hatályos rendelkezések értelmében önkéntes döntéssel taggá vált, vagy

2. még nem töltötte be a 30. életévét és a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, illetőleg érvényes megállapodása, vagy

3. Magyarországon első alkalommal létesített biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, illetőleg megállapodása, vagy

4. harmadik állam állampolgára, illetőleg a hontalan személy, ha a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, illetőleg megállapodása

fennállásának időtartama alatt pénztári tagságát írásban tett belépési nyilatkozatával kezdeményezi.

A tagságra kötelezett pályakezdő, valamint a magánnyugdíj-pénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó személy a biztosítottá, illetőleg pénztártaggá válásától, továbbá új biztosítási jogviszonya létesítésétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni foglalkoztatójának az általa választott magánnyugdíj-pénztár megnevezését, címét és bankszámlájának számát.

A tagságra kötelezett pályakezdőnek minősülő egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói igazolvány kézhezvételétől, alkalmi munkavállaló az első alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásától, a mezőgazdasági őstermelő a biztosítottá válása napjától számított 15 napon belül köteles az általa választott magánnyugdíj-pénztárba belépni.

A biztosított a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéséről szóló nyilatkozatáról az érintett magánnyugdíj-pénztár mellett egyidejűleg valamennyi foglalkoztatóját is tájékoztatni köteles. A nyilatkozatban meg kell jelölni a visszalépés, illetőleg a pénztártagság megszüntetésének napját, amely a nyilatkozattétel napjától korábbi időpont nem lehet. Visszaléphetnek a társadalombiztosítási rendszerbe azok a pénztártagok, akik például rokkantsági nyugellátásra szereznek jogosultságot, vagy a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvényben (Mpt.) előírt jogszabályi feltételek fennállása esetén, azok a pénztártagok, akik 2012. december 31-ig öregségi nyugdíjra válnak jogosulttá.

A magánnyugdíj-pénztári tagdíj:

A magánnyugdíj-pénztár tagja tagdíj fizetésére kötelezett. A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke magánnyugdíj-pénztár tagja esetében 0,5 százalék, ezen felül 8 százalék tagdíj fizetésére kötelezett.

A munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalással munkavállalója tagdíját vagy a tag saját tagdíját a tagdíjalap mértékének legfeljebb10 százalékáig kiegészítheti. A tagdíjkiegészítés fizetésének vállalását, vagy a vállalás megszüntetését a magánnyugdíj-pénztárnak írásban kell bejelenteni.

Figyelem! Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) adózási formát választó személy esetében tagdíjkiegészítés nem lehetséges.

A tagdíj bevallása, befizetése

2007. január 1-je utáni időszakra vonatkozóan a bevallás és befizetés tekintetében esedékes tagdíjakat már nem a magánnyugdíj-pénztárakhoz, hanem az állami adóhatósághoz kell bevallani, és az APEH által a Magyar Államkincstárnál magánnyugdíj-pénztáranként megnyitott számlákra kell megfizetni.

Számlaszámok és adónemkódok

A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott, elszámolt), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot, tagdíjat (tagdíjkiegészítést) megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot (tagdíjat) a 0708-as számú bevallásban kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az állami adóhatóságnak.

Az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be a 0758-as számú bevallásban, illetőleg fizeti meg az állami adóhatóságnak. Az eva adózó egyéni vállalkozó a járulékot (tagdíjat) az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvényben (Eva tv.) meghatározottak szerint fizeti meg és vallja be, ugyancsak a 0758-as számú bevallásban.

A mezőgazdasági őstermelő a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be a 07085-ös számú bevallásban, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az állami adóhatóságnak.

Fontos szabály, hogy a tagdíjat, a tagdíj-kiegészítést, a tagdíjjal összefüggésben felszámított késedelmi pótlékot, önellenőrzési pótlékot forintban kell bevallani és megfizetni.

Ki kell emelni, hogy kizárólag a 2007. január 1-je utáni kötelezettségek tekintetében kell az új rendelkezéseket alkalmazni, vagyis amennyiben az adózó a 2006. december 31-e előtti bevallási időszak vonatkozásában kíván önellenőrizni, vagy pótló bevallást beadni, úgy a 2006-ban hatályos szabályokat kell alkalmaznia (vagyis a „régi” nyomtatványon kell a bevallást beadni, illetve a „régi” számlaszámokra kell a befizetést teljesíteni).

Az R. 5/B. §-ának 2007. január 1-jétől hatályos (1) bekezdése értelmében, amennyiben a biztosított egyidejűleg magánnyugdíjpénztár tagja is, azonban a tagdíjfizetési kötelezettség kezdetét követően 8,5 százalék mértékű nyugdíjjárulékot fizetett, a nyugdíjjárulék-túlfizetés összegét a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) az adóhatósággal az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) szabályai szerint elszámolja, önellenőrzi, és azt a pénztártagság tényének tudomására jutását (igazolását) követő hónap 12. napjáig tagdíj címén a Tbj. 50. §-ában foglaltak szerint az adóhatósághoz vallja be és fizeti meg.

Ebben a speciális esetben utólagosan kerül sor a tagdíj bevallására és befizetésére egy olyan időszakra, amelyre a pénztártagság tényének ismerete hiányában, a foglalkoztató részéről a járulékalapot képező juttatások kifizetésekor, azaz az eredeti esedékességekor a teljes mértékű nyugdíjjárulék bevallása és befizetése jogszerűen megtörtént. Az R. 5/B. § (1) bekezdése szerinti nyugdíjjárulék-tagdíj elszámolást abban a tárgyhavi bevallásban (bevallási időszakban) kell rendezni, amikor a foglalkoztató a pénztártagság tényéről dokumentált módon értesül, azaz a tagdíjbevallás és befizetés esedékessége ez esetben a pénztártagság tényének tudomására jutását (igazolását) követő hónap 12. napja.

A nyugdíjjárulék-tagdíj elszámolásának alanyi jogi szabályai 2006. január 1-jétől gyakorlatilag változatlanok, a bevallás-befizetés teljesítése azonban 2007. január 1-jétől kezdődő bevallási (az előzőekben ismertetett esedékesség szerinti) időszakra már nem közvetlenül a magánnyugdíj-pénztárhoz, hanem az adóhatósághoz történik. Ha tehát a pénztártagság tényéről a foglalkoztató 2006. január hónapban, vagy azt követően értesül, akkor a tagdíj bevallását és befizetését az ismertetett szabályok szerint az adóhatóság részére kell teljesíteni.

Miután az elszámolás esedékessége a pénztártagság tényének tudomására jutását (igazolását) követő hónap 12. napja, így a bevallásra kötelezett a visszamenőleges időszakra vonatkozó tagdíjat is a tárgyhónapra vonatkozó bevallásában vallja be oly módon, hogy a tárgyhavi tagdíjra és az elszámolás időszakára, azaz a tárgyhónaptól eltérő időszakra vonatkozó tagdíjbevallási adatok megbontásra kell kerüljenek, a jogviszony időtartamának megjelölésével.

Erre a foglalkoztatók 0708-as számú bevallásában a magánszemélyenkénti bevallási lapok, azaz a 0708-08-01-es tárgyhavi járulékok és tagdíj, valamint a 0708-09-01-es tárgyhótól eltérő időszakra vonatkozó tárgyhavi „kifizetések”-re (ez esetben elszámolásokra) vonatkozó lapok, megfelelő kitöltésével van lehetőség.

Az elszámolásra a foglalkoztató az elévülési időn belül kötelezett, ezért az elszámolás több évet és eltérő tagdíjmértéket is érinthet. Ilyen esetben a bevallásnak a tárgyhónaptól eltérő időszakra vonatkozó bevallási adatokat tartalmazó lapjait (0708-09-01) évenkénti bontásban kell elkészíteni, az adott évben hatályos tagdíjmértékeknek megfelelően.

Figyelem! Abban az esetben, ha a foglalkoztatónak 2006. évben már tudomása volt arról, hogy a dolgozó magánnyugdíjpénztár tagja, de a tagdíj bevallását a magánnyugdíj-pénztárhoz az eredeti esedékességkor elmulasztotta beadni (és/vagy a tagdíjat megfizetni), az előzőekben ismertetett eljárás nem alkalmazható. Ebben az esetben a munkáltatónak az érintett magánnyugdíjpénztár felé pótbevallást kell benyújtani a tagdíj vonatkozásában. Amennyiben a foglalkoztató a tagdíjat sem fizette meg a pénztár részére az eredeti esedékességkor, a tagdíj utólagos megfizetésével egyidejűleg a mulasztással összefüggésben késedelmi pótlék fizetése is terheli. Ez esetben a fizetési kötelezettséget is közvetlenül a magánnyugdíjpénztár részére kell teljesíteni.

Ki kell emelni a magánnyugdíj-pénztárak közötti átlépés esetét. Az átlépés napjával kezdődő időszakra vonatkozó bevallási és tagdíjfizetési kötelezettséget az átvevő pénztár részére kell teljesíteni.

Az átlépett tagra vonatkozóan, az átlépés napját magában foglaló, valamint az azt követő bevallási időszakra vonatkozó bevallásokat, a bevallások helyesbítéseit, és a befizetéseket, továbbá az átlépés napjától kezdődően az átlépés napját megelőző időszakra vonatkozó pótbevallásokat az átvevő pénztár részére (a bevallásban annak feltüntetésével) kell a Tbj. 50. §-ában előírtak szerint, azaz az adóhatóság részére teljesíteni.

Egyéb elszámolási szabályok, önellenőrzés:

A magánnyugdíj-pénztári tagdíj befizetéseket, az ezzel összefüggő késedelmi- és az önellenőrzési pótlékot 2007. január 1-jétől a Tbj. 50. § (7) bekezdése szerint az APEH nevén, a Magyar Államkincstár által vezetett, magánnyugdíj-pénztáranként megnyitott számlákra kell teljesíteni. Mivel e befizetések a pénztárakat, (pontosabban a pénztártagokat) illetik meg, az állami adóhatóság feladata az ellenőrzés és végrehajtás, indokolt e nyilvántartásra az általános folyószámla-szabályoktól némileg eltérő szabályokat megállapítani, illetőleg e kötelezettségeket, befizetéseket elkülönítetten kezelni. Minthogy főszabály szerint a befizetéseket az adóhatóság adónemenként tartja nyilván, a tagdíjat ennek alapján az adóhatóság természetesen külön számlán tartja nyilván.

E mellett azonban indokolt a tagdíjhoz kapcsolódó késedelmi és önellenőrzési pótlék külön nyilvántartásáról is gondoskodni, tekintettel arra hogy ezek szintén a magánnyugdíj-pénztári tag számláján jóváírandó befizetések, amelyek így az adóhatósághoz egyébként fizetendő önellenőrzési és késedelmi pótléktól megkülönböztetendők. Erre tekintettel az új szabályozás kiegészíti az Art. elszámolással kapcsolatos általános rendelkezéseit a magánnyugdíj-pénztári tagdíjhoz kapcsolódó késedelmi és önellenőrzési pótlék elkülönített kezelése érdekében szükséges külön számlákra utalással, továbbá, miután e befizetések jogosultja nem a központi költségvetés vagy valamelyik állami pénzalap, kizárja a túlfizetések más adókötelezettségekre történő átvezetésének lehetőségét biztosító rendelkezések alkalmazását is.

A külön pénzforgalmi számlákon túlmenően ezen adónemekhez külön-külön adónemkód is kapcsolódik (tagdíj, tagdíj-kiegészítés: 261-280, tagdíjhoz kapcsolódó önellenőrzési pótlék: 461-480, tagdíjhoz kapcsolódó késedelmi pótlék: 561-580) annak érdekében, hogy az adózó más adónemről történő átvezetéssel is teljesíteni tudja kötelezettségeit (a 0717-es bizonylat felhasználásával).

Az Art. annak megakadályozása érdekében, hogy az adózók visszaigényelhessenek egy túlfizetést mutató adónemről, amikor egyébként adótartozásuk áll fenn, már több éve szabályozza a visszatartási jog, mint speciális végrehajtási cselekmény intézményét. E szerint, az adózónak a visszaigényléskor nyilatkoznia kell, hogy van-e esedékessé váló adótartozása. Az adóhatóság a kiutalást megelőzően ezt ellenőrzi, és amennyiben van az adózónak más tartozása, arra, azon összeg erejéig a kiutalni kért összeg visszatartásáról rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a magánnyugdíj-pénztári tagdíj (tagdíj-kiegészítés), ehhez kapcsolódó késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék tartozás esetén sem lenne célszerű a más adónemről igényelt túlfizetés kiutalását teljesíteni, ugyanakkor a tagdíj szűkebb értelemben nem minősíthető adótartozásnak, a módosító törvény alapján az Art. kiterjeszti az állami adóhatóság visszatartási jogát a tagdíj- (tagdíj-kiegészítés), ehhez kapcsolódó késedelmi pótlék tartozásra is.

Az Art. a késedelmes teljesítés esetére késedelmi pótlék-fizetési kötelezettséget ír elő, amit a nettó pótlékszámítás elvének figyelembe vételével kell meghatározni. Ez azt jelenti, hogy a késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével. A magánnyugdíj-pénztári tagdíjhoz kapcsolódó késedelemi pótlékot azonban a magánnyugdíj-pénztári tag egyéni számláján kell jóváírni a tagdíj késedelmes befektetéséből adódó kiesés csökkentésére. Ebből következően a tagdíj után felszámítandó késedelmi pótlék alapjának meghatározásakor a nettó pótlékszámítás nem alkalmazható, mert ha a tagdíjfizetést nem- vagy késedelmesen teljesítő adózónak más adónemen túlfizetése mutatkozik, a magánnyugdíj-pénztári tag elesik az őt törvény alapján megillető késedelmi pótlék összegétől. Erre tekintettel az új szabályozás olymódon egészít ki az Art. rendelkezéseit, hogy a magánnyugdíj-pénztári tagdíjhoz kapcsolódó befizetések vonatkozásában kizárja a nettó pótlékszámítás alkalmazását.

Ahogy már említésre került, az önellenőrzési pótlékot magánnyugdíj-pénztáranként külön számlára kell fizetni. Ez különös odafigyelést igényel a 0708-as bevallás önellenőrzéskor történő kitöltése esetén. A magánnyugdíj-pénztári tagdíj önellenőrzése a 0708-03-03 – 0708-03-05 lapokon történhet, amelyen pénztáranként 4 sor áll rendelkezésre az önellenőrzés elvégzésére. Az első sorban a tagdíj önellenőrzését lehet feltüntetni, a következő két sorban a munkáltató, valamint a munkavállaló által vállalt tagdíjkiegészítést, végül a 4. sorban az adott magánnyugdíj-pénztárat megillető önellenőrzési pótlékot. Vagyis a pótlékot nem a 0708-03-02. lapon szereplő „Önellenőrzési pótlék” sorban kell ez esetben feltüntetni, hanem az adott magánnyugdíj-pénztárhoz kapcsolódó külön sorban.

A leggyakrabban előforduló kérdésekről, és az arra adandó válaszokról:

1. A dolgozó 2006. április 1-jén belépett a magánnyugdíj-pénztárba, de a belépési nyilatkozatot nem adta le a munkáltatójának. A munkáltatónak csak 2007. február hónapban jut tudomására, hogy a dolgozó magánnyugdíj-pénztár tagja.

Ebben az esetben a munkáltató az APEH felé 2007. február hónapról a 2007. március 12-én benyújtandó 0708 számú bevallás 09-es lapján a tárgyhónaptól eltérő időszak kötelezettségeként 2006. április 1-től 2007. január 31-ig terjedő időre a tagdíj-kötelezettséget bevallja (évente külön-külön).

2007. február 1-től február 28-ig terjedő időre a tagdíjat ugyanezen bevallásban tárgyhavi (08-as lapon) kötelezettségként kell szerepeltetni.

A tagdíj bevallás előzőek szerint ismertetett módja nem érinti azt a kialakult gyakorlatot, hogy a foglalkoztató által az adóhatósághoz tévesen bevallott 8,5 százalék mértékű nyugdíjjárulék tekintetében (0,5 százalékra) helyesbíteni, önellenőrizni kell.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a havi bevalló az adóhatósághoz korábban már benyújtott 0608, 06082 és 2007. január hónapra a 0708 számú bevallásban a magánszeméllyel összefüggésben tévesen (közömbös, hogy kinek a hibájából) bevallott 8,5 százalék nyugdíjjárulékot a helyes 0,5 százalékkal a havonta elvégzett helyesbítés, önellenőrzés benyújtásával korrigálhatja.

Ennek az az oka, hogy a február hónapról benyújtandó bevallásban 2006. április 1-től a tagdíj-kötelezettség előírásra kerül, ami a magánnyugdíj-pénztárat (8 százalék) illeti, és ennek az adóhatóságtól történő visszaigénylése csak a helyesbítő bevallás benyújtásával teljesíthető.

Abban az esetben, ha a foglalkoztatónak 2006. évben már tudomása volt arról, hogy a dolgozó magánnyugdíj-pénztárba belépett, de a tagdíj bevallását a magánnyugdíj-pénztárhoz  az eredeti esedékességkor elmulasztotta beadni, az előző eljárás nem alkalmazható. Ebben az esetben a munkáltatónak az érintett magánnyugdíj-pénztár felé pótbevallást kell benyújtani, a tagdíj vonatkozásában. Amennyiben a foglalkoztató a tagdíjat sem fizette meg a pénztár részére az eredeti esedékességkor, a mulasztással összefüggésben késedelmi pótlék fizetés is terheli.

2. Ha a munkáltató 2007. február hónapban észleli, hogy a 2007. január 1-jét megelőző időszakra a magánnyugdíj-pénztárhoz már benyújtott tagdíj bevallása hibás, vagy 2007. január 1-jét megelőző időszakban a pénztártagnak tagdíjtúlfizetése keletkezett, akkor az önellenőrzést a 2006. december 31-ig hatályos szabályoknak megfelelően az adott magánnyugdíj-pénztár felé közvetlenül kell elvégezni, a tagdíjak és tagdíj-kiegészítés vonatkozásában. A foglalkoztató javára történő önellenőrzés esetén a különbözetet a foglalkoztató kérésére (az önellenőrzésben történő nyilatkozatára) a magánnyugdíjpénztár téríti vissza.

Számlaszámok és adónemkódok