Bevezetés

A kutatás-fejlesztés, valamint a technológiai innováció finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében a 2004. évtől innovációs járulékot kell fizetni, amely kötelezettség részletes szabályairól a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: Atv.) rendelkezik.

Az innovációs járulék fizetésére kötelezettek köre

Innovációs járulékfizetési kötelezettség terheli – az Atv. 3. §-ának (2)–(3) bekezdésében foglalt kivétellel – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó belföldi székhelyű gazdasági társaságot, vagyis

• a közkereseti társaságot,

• a betéti társaságot,

• a részvénytársaságot,

• a korlátolt felelősségű társaságot és

• a közös vállalatot.

A szabályozás alapján nem járulék-kötelezett:

• a nem gazdasági társaság, vagyis amely gazdálkodó nem a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján létesült; így például a közhasznú társaság, a szövetkezet, az egyesülés, az erdőbirtokossági társulat, a vízgazdálkodási társulat, a fióktelep, a nonprofit szervezet;

• az üzleti évben nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény mellékletében foglaltak szerint (bevételi nyilvántartást) vezető betéti társaság, közkereseti társaság;

• a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kk. tv.) 3. §-ának (2)–(3) bekezdése szerint az üzleti év első napján kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság (A 2007. január 1-jei besoroláshoz az utolsó elfogadott, általános esetben a 2005. évi beszámoló adatainak figyelembevétele szükséges.);

• a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága;

• a Magyar Nemzeti Bank, az ÁPV Zrt. és a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság.

Az innovációs járulék alapja és mértéke

Az innovációs járulék alapja azonos a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény 39. § (1) bekezdése alapján meghatározott összeggel.

E szerint a járulék alapja az alábbi módon számítandó:

     nettó árbevétel
–   eladott áruk beszerzési értéke
–   közvetített szolgáltatások értéke
–   anyagköltség                            
     Adóalap (vetítési alap)

Mentes az adóalapnak az a része – legfeljebb azonban az adóalap 90 %-a –, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli.

Az így meghatározott vetítési alap és a járulék mértékének szorzata szerinti összeg a járulék éves bruttó összege. A járulék mértéke 0,3 százalék.

Az innovációs járulék-, valamint járulékelőleg-kötelezettség megállapítása, megfizetése és bevallása

Az innovációs járulék-kötelezettség megállapításához a kötelezettnek ki kell számítania a járulék éves nettó összegét, amely a járulék éves bruttó összegének és a kötelezettségcsökkentő tételek éves összegének a különbözete.

A járulék éves nettó összegének megállapításához a járulék éves bruttó összegéből levonható:

• a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége,

• a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége,

• a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége.

A levonható költségeket, – bármely előző esetben – csökkenteni kell a levonásnál figyelembe vett költségek fedezetéül szolgáló, az államháztartás valamely alrendszeréből nyújtott támogatás összegével.
Mindig a vetítési alap szerinti adóévhez kapcsolódó tételek vonhatók le.

A járulék-kötelezettséget az előlegfizetés rendszerében kell teljesíteni; a járulékelőlegek összegét be kell vallani.
Az előlegfizetési időszakok háromhavonkénti időtartamot jelentenek.
A járulékelőlegeket egységesen, minden adóévi negyedévet – minden harmadik hónapot – követő hó 20. napjáig kell megfizetni.

A járulékelőlegek bevallása eltérő módon történik az üzleti évben első ízben kötelezetté váló, a járulékfizetésre folyamatosan kötelezett, valamint az átalakulással létrejött jogutód társaság esetében.

1. A 2007. évben először kötelezetté váló társaság előleg bevallása

Az üzleti évben első ízben kötelezetté váló adózók esetében – ideértve az Atv. hatálya alá (ismételten) visszakerülő adózókat is – az eljárás menete a következő:

• az üzleti év első és a második negyedévére vonatkozóan a járulékelőleg a járulék várható éves nettó összegének időarányos (1/4 – 1/4-ed) része. Az első két negyedévre vonatkozó előleg bevallási kötelezettséget az adott negyedévet követő hó 20. napjáig (általános esetben 2007. április 20-ig és 2007. július 20-ig) a 0701 számú bevallás benyújtásával teljesíti a kötelezett.

• az üzleti év második negyedévét követő 12 hónapos (négy negyedéves) időszakra vonatkozóan a járulékelőleg az üzleti évet megelőző év adatai alapján számított járulék éves nettó összegének egynegyede. Amennyiben a megelőző év időtartama 12 hónapnál rövidebb volt, úgy az előleg megállapításához az adatokat évesíteni szükséges. Erre a négy negyedévre vonatkozóan az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig (általános esetben 2007. május 31-ig) a 0749 számú bevallás benyújtásával kell az előleg bevallást teljesíteni.  

2. Folyamatosan működő társaság járulék/járulékelőleg bevallása

A járulékfizetési kötelezettség folyamatos fennállása esetén a járulékelőleg az adóévet megelőző adóév fizetendő járulékának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt, illetve minden más esetben az adóévet megelőző adóév fizetendő járulékának a működés naptári napjai alapján évesített összege.

A járulékelőleg bevallását a kötelezettnek az éves járulékbevallással egyidejűleg, a 07490 számú bevallás keretében kell teljesítenie. A járulékbevallás határideje az adóévet követő adóév 5. hónapjának utolsó napja (általános esetben 2008. május 31.). Az adózók a tényleges járulékfizetési kötelezettség és az annak teljesítésére befizetett járulékelőlegek különbözetét ezen időpontig kötelesek megfizetni, illetve – többletfizetés esetén – ettől a naptól jogosultak visszaigényelni. 

Az előlegeket a járulékbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos (általános esetben 2008. július 1-je és 2009. június 30-a közötti) időszakra kell bevallani. Az éves szinten számított járulékelőleg egynegyedét a negyedévek harmadik hónapjaira vonatkozóan kell a bevallásban szerepeltetni. Nem lehet járulékelőleget bevallani arra a negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre a kötelezett már vallott be járulékelőleget.

3. Jogutód társaság előleg bevallása

Az átalakulással létrejött jogutód társaság, amennyiben az üzleti év első napján – vagyis az átalakulás napját követő napon – járulékfizetésre kötelezett (besorolása alapján nem mikro-, vagy kisvállalkozás), köteles az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogelőd által bevallott járulékelőlegből számított járulékelőleget bevallani. A jogutód társaság e kötelezettségét a 07491 számú bevallás benyújtásával teljesíti.

A jogelőd(ök) által bevallott járulékelőleg hiányában – ha a jogelőd nem volt előleg fizetésére kötelezett, vagy ha az átalakulás megelőzi az előlegbevallási kötelezettség időpontját – a jogutódnak nincs bevallási kötelezettsége, akkor sem, ha egyébként járulékot kellene fizetnie.

A kötelezettnél – az átalakulás formájától függően – az innovációs járulékelőleg megállapítása a következő módon történik:

• Az egyik szervezeti formából másik szervezeti formába átalakuló adózónál a járulékelőleg összege azonos a jogelőd járulékelőlegével (egyező bevallás).

• Beolvadás és összeolvadás esetén a jogutód kötelezettségéhez hozzá kell adni a jogelődök kötelezettségeit, illetve a jogutód kötelezettsége a jogelődök kötelezettségeinek összege (összesített bevallás).

• Szétválás (különválás) esetén az adózók döntése szerinti megosztásban kell a jogutódoknak a járulékelőleg-kötelezettséget bevallaniuk (megosztott bevallás).

• Kiválás esetén a kiváló társaságoknak kell a jogutódokra vonatkozó előírásokat alkalmaznia (megosztott bevallás). Kiválásnál a továbbműködő társaság jogutódnak is minősül.

A járulékelőlegeket a bevallás esedékességének időpontjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig terjedő időszakra kell – a bevallott összegben – megfizetni.

A megszűnő, illetve átalakulás során megszűnő társaságnak előleget nem kell bevallania, de járulék bevallási kötelezettségét teljesítenie kell. E kötelezettségnek a havi, illetve évközi bevallásra kötelezett adózók a 0701 számú, illetve az éves bevallásra kötelezett adózók a 0703 számú bevallás benyújtásával tesznek eleget.