Ahogy arra számítani lehetett, az adóhatóság az idén már ellenőrzi a 2009. február 1-jével bevezetett cégautóadó befizetését.

A gazdasági helyzet stabilizálódásával a szervezetek belső folyamataik felülvizsgálatát helyezik előtérbe a drasztikus költségcsökkentési lépésekkel, például a létszámleépítéssel szemben. Problémát jelent ugyanakkor, hogy a hatékonyság növelése kapcsán a cégek gyakran nem tudják, milyen eszközöket használjanak.

A folyószámla kivonatban közölt nyilvántartott hátralék a már lejárt esedékességű kötelezettségeket tartalmazza. A pótléklistában szereplő 2008. évi késedelmi pótlék összege viszont 2009. november 16-án kerül előírásra a folyószámlán, tehát ettől az időponttól válik végrehajtható tartozássá.

Alapjaiban reformálná meg a pénzügyminisztérium az egyre súlyosabb problémák által terhelt magánnyugdíjpénztári ágazatot. A napokban kiszivárgott törvénytervezet szerint az önkormányzati elven működő intézmények profitorientált, professzionális magánnyugdíj-biztosítóknak adják át helyüket. A tervezet rendezi az évek óta levegőbe lógó járadékok helyzetét is, és általában véve igyekszik választ adni az elmúlt években felmerült sürgető kérdésekre is.

A korszerű vállalatvezetés legfontosabb feladata, hogy mutatószámokkal definiálja a hatásköröket és a teljesítményeket. Sok cég azonban ma még úgy működik, hogy nem látja, miből lesz nyeresége vagy vesztesége. Egy professzionális, sok helyen megforduló controller nemcsak ebben tud segíteni, hanem a változásokra korszerű és gyors választ tud adni.

Nyílt Napot tart az ország valamennyi régióközpontjában és megyeszékhelyen október 28-án, délelőtt 9.30-tól délután 16 óráig az APEH. Az állami adóhatóság mindennapi munkájának megmutatásával is az a hivatal fő célja, hogy a hatósági tevékenység mellett erősítse a szolgáltató jellegéről kialakult képet, és ezáltal is javuljon az adózási hajlandóság, közelebb kerüljön az ügyfelekhez formálva a hatóságról kialakult véleményt, szemléletet.

Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény és a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatban

A még működőképes, de fizetési nehézségekkel küzdő adósoknak kínál mentőövet a módosított csődtörvény. Az új jogszabály a romló fizetési fegyelem hatására elburjánzott felszámolási eljárásoknak kíván megálljt parancsolni. A DLA Piper szerint azonban kérdés, ez önmagában elegendő lesz-e arra, hogy megfékezze az elmúlt években egyre dagadó felszámolási hullámot.

Az elbocsátások időszakában nem árt tisztában lennie munkaadónak és munkavállalónak egyaránt azzal, milyen kötelezettsége is van ilyenkor a feleknek. Mindenekelőtt fontos, hogy a munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni. A legalapvetőbb, hogy a dolgozó az előírt rendben átadja munkakörét, míg a munkáltató kifizeti a még fennálló bért és egyéb járandóságokat, valamint kiadja a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Cikkünkben a munkaviszony megszűnésével járó kötelezettségeket vesszük sorra.

Különadóval kurtítaná a kormányfő a 2 millió felett keresőknek. Jövő év január 1-jétől átmeneti időre, egy évre vezetne be különadót a kormányfő, amit azok fizetnének, akik havi kétmillió forint felett keresnek az önkormányzati vagy állami többségi tulajdonú cégeknél.