A nyerőgépeket üzemeltető cégek elbocsátásokba kezdtek a játékadó kedden bejelentett 50 százalékos megemelésének hírére, a Szerencsejáték Zrt. pedig masszívan veszteségessé válna, ha a tavaly általa befizetett 30 milliárd forintos játékadó helyett jövőre valóban ötven százalékkal többet kellene fizetnie. Részleteket azonban még nem tudni az adóemelésről.

A regisztrációs adónál, a gépjármű-átírás utáni illetékfizetésnél és az üzleti ajándéknál is lesznek változások.

Ugye azt senki nem gondolta komolyan, hogy miközben a fejlett világ adósságcsapdában vergődik, az államoknak nincs pénze, aközben világszerte a vállalati adókulcsok több évtizedes mélyponton vannak, éppúgy, mint a gazdagok adókulcsai?!

Nem érettetek egyet a költségvetési tervezetet illetően a Költségvetési Tanács (KT) tagjai, ami nem meglepő, mivel a jegybank prognózisa eltér a kormányétól.

Az NGM a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak (NGTT) a minimálbér 92.000 forintra, valamint a garantált bérminimum 108.000 forintra emelését javasolja, emellett a versenyszférára vonatkozóan 5 százalékos béremelési ajánlást tesz. A VOSZ szerint a munkaadók versenyhelyzetük és költségeik miatt csak akkor tudják 92.000 forintra emelni a minimálbért ha a béremeléshez állami kompenzációt kapnak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedd este kiadott közleményében azt írja, „munka és családbarát adórendszert vezet be Magyarország”. „Az egykulcsos szja megteremtésének lépései” című közleményben rögtön hangsúlyozza is, hogy 202 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkező munkavállalóknak „átmeneti hozzájárulást” kell fizetni. A minimálbért 92 ezer forintra emelnék.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 21. § (7), (10)-(11) bekezdése szerinti adókedvezmény – a 2002. december 31-éig megkezdett beruházások alapján – utoljára a 2011. évi adóalap utáni adóból vehető igénybe [21. § (13) bekezdés].

Egy szegedi takarékszövetkezet egyoldalú szerződésmódosításai a Legfelsőbb Bíróság (LB) elé kerültek. Ezt megelőzően, a másodfokú eljárást lebonyolító ítélőtábla jogerősen is kimondta, hogy a pénzintézet összes egyoldalú szerződésmódosítása tisztességtelen volt, így azok három évre visszamenően érvénytelenek. Ha az LB elfogadja a bíróság jogi érvelést, akkor tömeges perek indulhatnak a bankok ellen az elmúlt évek kamatemelései miatt. Ha másutt is a pénzintézeteket elmarasztaló ítéletek születnek, az újabb százmilliárdos nagyságrendű veszteséget jelentene a bankoknak. Ha így is lesz, a pereskedések évekig húzódhatnak, ezért a dolognak azonnali negatív hatása nincs. A veszély viszont nagy: nem az a kérdés, hogy a bankok betartották-e a rájuk vonatkozó speciális szabályokat, hanem az, hogy az azok betartásával folytatott gyakorlat tisztességtelen volt-e.

A legmagasabb jövedelem tavaly 1,7 milliárd forint volt, az éves szintű minimálbér értékének megfelelő vagy annál alacsonyabb jövedelmet pedig az összes adózó 27,9 százaléka, 1,258 millió adózó vallott be, 88 ezer fővel több, mint egy évvel korábban - derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adataiból.

A szabályozási nehézségek ellenére a fordított áfa bevált az építőiparban, az EU szerint is alkalmas az adócsalók kiszűrésére. Nem kellene itt megállnunk?