BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

a) a Magyar Köztársaság területén végzett, e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységre, valamint betétbiztosításra,

b) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézet által külföldön alapított hitelintézet, pénzügyi vállalkozás e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységének c) pont szerinti felügyeletére,

c) a magyar hatóság által ellátott - e törvényben meghatározott - felügyeleti tevékenységre.

2. § (1) E törvény rendelkezései nem terjednek ki:

a) az 1. számú mellékletben felsorolt pénzügyi intézményeknek a Magyar Köztársaság területén folytatott tevékenységére;

b) a betétnek nem minősülő, visszafizetendő pénzeszközöknek a Magyar Állam és a helyi önkormányzatok által a nyilvánosságtól történő - külön törvényben szabályozott - gyűjtésére;

c) a pénzletétkezelésre, ha annak üzletszerű végzéséről külön jogszabály rendelkezik;

d) a postai pénzforgalmi közvetítő tevékenységre;

e) a nemzetközi postautalvány működtetésére.

(2) E törvény rendelkezései nem terjednek ki:

a) az elkülönített állami pénzalapokra,

b) a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB),

c) a Magyar Államkincstárra,

d) a Kincstári Vagyoni Igazgatóságra,

e) az elszámolóházra,

f) kizárólag garanciavállalással foglalkozó, e törvény hatálybalépése előtt nem gazdasági társaságként működő jogi személyre.

A pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás

3. § (1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában:

a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása;

b) pénzkölcsön nyújtása;

c) pénzügyi lízing;

d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása;

e) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása;

f) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;

g) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység;

h) pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység);

i) befektetési alap letétkezelés;

j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás;

k) hitel referencia szolgáltatás;

l) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelés.

(2) Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetve devizában:

a) pénzváltási tevékenység;

b) az elszámolásforgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszerek működtetése (elszámolás-forgalmi ügylet);

c) pénzfeldolgozási tevékenység;

d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt tevékenységek üzletszerűen csak engedéllyel végezhetők.

(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, kizárólag az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnek (a továbbiakban: Felügyelet) az e törvény alapján kiadott engedélyével végezhetők az (1) bekezdés a)-d) és f)-l) pontjaiban meghatározott pénzügyi szolgáltatások, valamint a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás.

(5) Pénzügyi szolgáltatásnak devizában, valutában való végzését, valamint az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet a Felügyelet az MNB előzetes véleményének kikérésével engedélyezi.

(6) Az (1) bekezdés e) pontjában, valamint a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tevékenységet az MNB engedélyezi, illetve az ilyen engedélyt az MNB vonja vissza.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésének engedélyezéséről az MNB a Felügyeletet értesíti. A Felügyelet az értesítés alapján a jogi személyt nyilvántartásba veszi.

(8) Törvény korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla vezetését [3. § (1) bekezdésének d) pontja], a váltóval saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenységet [3. § (1) bekezdésének g) pontja], továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak részére történő vagyonkezelést [3. § (1) bekezdésének l) pontja] más jogi személy részére is lehetővé teheti.

A pénzügyi intézmény

4. § (1) Pénzügyi intézmény a hitelintézet (5. §), illetve a pénzügyi vállalkozás (6. §).

(2) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatást - a pénzügyi szolgáltatás közvetítése [3. § (1) bekezdésének h) pontja] kivételével - kizárólag pénzügyi intézmény végezhet.

(3) A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:

a) kiegészítő pénzügyi szolgáltatást,

b) a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvényben, az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló 1994. évi XXXIX. törvényben, valamint az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvényben (a továbbiakban: Épt.) foglalt feltételekkel biztosítási ügynöki, árutőzsde-ügynöki, befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet,

c) aranykereskedelmi ügyletet, valamint

d) részvénykönyvvezetést folytathat.

A hitelintézet

5. § (1) Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely betétet gyűjt, és egyéb pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végez.

(2) Kizárólag hitelintézet jogosult betét gyűjtésére, valamint - a saját tőkéjét meghaladó mértékben - más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására, továbbá - ha törvény eltérően nem rendelkezik - pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására.

(3) A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet (takarék-, illetőleg hitelszövetkezet) lehet.

(4) A bank az a hitelintézet, amely a 3. § (1) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott tevékenységet üzletszerűen végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.

(5) A szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak (illetve e törvény XXXI. fejezetének) megfelelően jogosult tevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek teljes körének végzésére.

(6) A szövetkezeti hitelintézet

a) a 3. § (1) bekezdésének a)-e), h) és j) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésének a) pontjában, valamint

b) - kizárólag saját számlára - a 3. § (1) bekezdésének g) pontjában

meghatározott tevékenységet végezhet.

(7) A hitelszövetkezet a (6) bekezdésben meghatározott tevékenységeket - a pénzváltás kivételével - csak saját tagjai körében végezheti.

A pénzügyi vállalkozás

6. § (1) A pénzügyi vállalkozás az a pénzügyi intézmény, amely - az 5. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével -, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végez.

(2) A 3. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott tevékenységet csak pénzügyi vállalkozás, kizárólagos tevékenységként végezheti.

Értelmező rendelkezések

7. § Az értelmező rendelkezéseket a 2. számú melléklet tartalmazza.

I. RÉSZ

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK ENGEDÉLYEZÉSE

I. Fejezet

Általános szabályok

Szervezeti szabályok

8. § (1) Bank és szakosított hitelintézet kizárólag részvénytársaságként, egyéb pénzügyi intézmény részvénytársaságként vagy szövetkezetként működhet.

(2) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézményre a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.), a szövetkezeti formában működő pénzügyi intézményre a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Pénzügyi szolgáltatás közvetítését [3. § (1) bekezdés h) pontja], valamint kiegészítő pénzügyi szolgáltatást - a 3. § (2) bekezdésének b) és d) pontja kivételével - pénzügyi intézménynek nem minősülő, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy szövetkezet is végezhet.

A jegyzett tőke legkisebb összege

9. § (1) Bank legalább kétmilliárd forint jegyzett tőkével alapítható.

(2) Szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozással meghatározott jegyzett tőkével alapítható.

(3) Szövetkezeti hitelintézet legalább százmillió forint jegyzett tőkével alapítható.

(4) Pénzügyi vállalkozás legalább húszmillió forint jegyzett tőkével alapítható.

10. § (1) A pénzügyi intézmény alapításához a jegyzett tőkét pénzben kell befizetni. A jegyzett tőkét kizárólag olyan magyarországi székhelyű hitelintézetnél lehet befizetni, amely nem vesz részt az alapításban.

(2) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény új részvények jegyzésével történő alaptőke-emelését kizárólag pénzbeli hozzájárulással lehet végrehajtani.

(3) A pénzügyi intézmény saját kibocsátású részvényeinek értékesítése esetén halasztott fizetést, illetőleg visszavásárlási kötelezettséget érvényesen nem köthet ki.

A befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosok

11. § A pénzügyi intézmény befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa csak olyan személy lehet,

a) aki (amely) független a pénzügyi intézmény óvatos, körültekintő és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) működését veszélyeztető befolyástól, és biztosítani képes a pénzügyi intézmény megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint

b) akinek (amelynek) üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a pénzügyi intézmény fölötti hatékony felügyelet gyakorlását.

12. § (1) A hitelintézet jegyzett tőkéjében egy tulajdonosnak sem a közvetlen és közvetett tulajdoni hányada, sem az általa gyakorolt szavazati jog mértéke - a más hitelintézet, a biztosítóintézet, a befektetési társaság, az Országos Betétbiztosítási Alap a 104. § (1) bekezdésben meghatározott cél érdekében történő tulajdonszerzése, illetve a (2)-(3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nem lehet több tizenöt százaléknál.

(2) A Magyar Állam tulajdoni hányada az (1) bekezdés szerinti arányt meghaladhatja

a) - törvény rendelkezése alapján - meghatározott pénzügyi szolgáltatás végzésének állam által történő biztosítása érdekében;

b) olyan hitelintézetben, amelynek piaci részesedése a lakossági betétgyűjtés, a lakossági hitelezés, a vállalkozások, illetve a helyi önkormányzatok pénzforgalmi számlavezetése, hitelezése területén a huszonöt százalékot eléri;

c) - hároméves átmeneti időre - olyan esetben, amikor egy hitelintézet fizetésképtelensége az ország vagy valamely nagyobb régió gazdasági érdekeit vagy a bankrendszer megbízható működését súlyosan veszélyeztetné, és a fizetésképtelenség, illetve a felszámolás másként nem hárítható el.

(3) A feladatkörében eljáró önkéntes betét-, illetve intézményvédelmi alap - a Felügyelettel egyeztetett módon - az (1) bekezdés szerinti arányt meghaladó tulajdoni hányadot (szövetkezeti hitelintézet esetében részesedést) szerezhet a hitelintézetben, annak érdekében, hogy

a) a Felügyelet által alkalmazható intézkedés, illetőleg kivételes intézkedés, illetve

b) a betétek befagyása

elkerülhető legyen.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában hitelintézetnek, biztosítóintézetnek, befektetési társaságnak minősül az a jogi személy is, amely a székhely ország joga szerint hitelintézetnek, biztosítóintézetnek, befektetési társaságnak tekintendő.

Személyi és tárgyi feltételek

13. § (1) A pénzügyi szolgáltatási tevékenység csak

a) jogszabálynak megfelelő számviteli rend, valamint nyilvántartási rend,

b) a prudens működésnek megfelelő belső szabályzat,

c) a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges, külön jogszabályban meghatározott személyi feltételek,

d) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség, helyiség,

e) ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint vagyonbiztosítás

(a továbbiakban együtt: személyi és tárgyi feltételek) megléte esetén kezdhető meg, illetve folytatható.

(2) A pénzügyi intézmény csak olyan helyiségben működhet, amely a szakmai-érdek-képviseleti szervezetek által ajánlott és a Felügyelet által jóváhagyott biztonsági és ügyfélszolgálati követelményeknek megfelel.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat székhely-, telephely- és fiókváltozás esetén, valamint a pénzügyi szolgáltatási tevékenység módosításakor is biztosítani kell.

II. Fejezet

Engedélyezési eljárás

14. § A Felügyelet engedélye szükséges a hitelintézet

a) alapításához;

b) egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához;

c) alapszabályának módosításához (20. §);

d) részvényei befolyásoló részesedést biztosító hányadának megszerzéséhez, illetőleg a befolyásoló részesedés e törvényben meghatározott mértéket elérő növeléséhez;

e) igazgatóságának, felügyelő bizottságának elnökévé vagy tagjává történő megválasztáshoz, vagy ügyvezetőjének történő kinevezéshez, szövetkezeti hitelintézet esetén az igazgatóság elnökévé, illetve a felügyelő bizottság elnökévé, ügyvezetőjévé történő megválasztásához;

f) működésének megkezdéséhez;

g) tevékenységi körének módosításához;

h) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének más, pénzügyi szolgáltatás közvetítésére jogosult (a továbbiakban: ügynök) igénybevételével történő végzéséhez;

i) fiókjának, képviseletének, - a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szmt.) szerinti - leányvállalalatának (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy egyéb vállalkozás) külföldön történő létesítéséhez;

j) devizakülföldinek minősülő vállalkozásban történő befolyásoló részesedés szerzéséhez;

k) betétállományának és pénzeszköz visszafizetésére irányuló szerződésállományának átruházásához (a továbbiakban: betétállomány-átruházás);

l) működésének megszüntetéséhez.

15. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges a pénzügyi vállalkozás

a) alapításához,

b) tevékenységi körének módosításához,

c) átalakulásához, egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához, valamint

d) az igazgatóság elnökének, illetőleg a felügyelő bizottság elnökének megválasztásához.

(2) A pénzügyi vállalkozás alapítására adott engedély a tevékenységi kör megállapításához, illetőleg a tevékenység megkezdéséhez szükséges engedélyt is tartalmazza.

16. § (1) A 3. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére jogi személy a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy legalább ötmillió forint jegyzett tőkével rendelkezik.

(2) A 3. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - jogi személy (a továbbiakban: hitelintézeti elszámolóház) a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy

a) legalább ötszázmillió forint jegyzett és befizetett tőkével rendelkezik,

b) az elszámolásforgalmi tevékenységet kizárólagos tevékenységként végzi,

c) kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaságként működik.

Hitelintézeti elszámolóházban részvénytulajdont kizárólag az MNB, hitelintézet, hitelintézeti elszámolóház, valamint az Épt. szerinti elszámolóház szerezhet.

(3) Ha a hitelintézeti elszámolóház a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást kizárólag készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel végzett fizetési műveletek tekintetében végzi, a kérelmező a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor is megkaphatja, ha igazolja, hogy - a (2) bekezdés a) pontjától eltérően - legalább százötvenmillió forint jegyzett és befizetett tőkével rendelkezik. Az e bekezdés szerinti hitelintézeti elszámolóházban részvénytulajdont kizárólag hitelintézet szerezhet.

(4) A 3. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére jogi személy a 3. § (6) bezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy

a) legalább húszmillió forint jegyzett tőkével rendelkezik,

b) káreseményenként ötvenmillió forint felelősségbiztosítással rendelkezik.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a 3. § (6) bekezdése szerinti engedély további feltétele az, hogy a kérelmező feleljen meg a külön jogszabályban, illetőleg jegybanki rendelkezésben előírt személyi, illetőleg tárgyi feltételeknek.

(6) A 3. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére a pénzügyi vállalkozás a 3. § (4) és (5) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy

a) legalább húszmillió forint készpénzből álló jegyzett tőkével rendelkezik,

b) kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaságként működik és tulajdonosai között hitelintézet sem közvetlen, sem közvetett tulajdonosként nem szerepel,

c) megfelel a külön jogszabályban megállapított személyi és tárgyi feltételeknek.

Az alapítási engedély iránti kérelem

17. § (1) A pénzügyi intézmény alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell

a) az alapítani tervezett pénzügyi intézmény - típusának, tevékenységi körének egyértelmű meghatározását tartalmazó - alapító okiratát;

b) a tervezett működési terület (országos kiterjedésű vagy meghatározott területi egységre korlátozott) meghatározását tartalmazó iratot;

c) hitelintézet esetében a 9. §-ban meghatározott jegyzett tőke ötven százalékának, pénzügyi vállalkozás esetében a 9. §-ban meghatározott jegyzett tőke teljes összegének az alapítók által történő tényleges befizetésére és rendelkezésre állására vonatkozó igazolást;

d) a szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzés rendjének bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza;

e) külföldi székhelyű kérelmező esetében nyilatkozatot a kérelmező kézbesítési megbízottjáról, aki csak Magyarországon bejegyzett ügyvéd, illetve (társas) ügyvédi iroda, vagy a kérelmező magyarországi bankképviselete lehet;

f) pénzügyi vállalkozás esetében annak igazolását, hogy a vállalkozás rendelkezik a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint a 18. § (2) bekezdés e)-f), h) és k)-l) pontjában foglaltakat.

(2) Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a cég alapító okiratát,

b) a cég három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi cég esetében az eredeti cégkivonatot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását, vagy igazolást arról, hogy a céget a vállalati (gazdasági) nyilvántartásba bejegyezték,

c) a cégben befolyásoló részesedéssel rendelkező személy 3. számú mellékletben meghatározott azonosító adatait, illetőleg a büntetlen előéletére vonatkozó igazolást,

d) természetes személy büntetlen előéletére vonatkozó igazolást,

e) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő személynek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs,

f) nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a jegyzett tőke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban részt vevő személy törvényes jövedelméből származik,

g) hitelintézet esetén a gazdasági társaság előző három naptári évre, pénzügyi vállalkozás esetén egy naptári évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített mérlegét és eredménykimutatását,

h) nyilatkozatot arról, hogy milyen - az Szmt. szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak,

i) ügyfélcsoporthoz tartozó alapító esetén az alapító tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülmények részletes leírását, amelyek miatt az alapító kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett,

b) akinek (amelynek) üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a pénzügyi intézmény fölötti hatékony felügyelet gyakorlását.

12. § (1) A hitelintézet jegyzett tőkéjében egy tulajdonosnak sem a közvetlen és közvetett tulajdoni hányada, sem az általa gyakorolt szavazati jog mértéke - a más hitelintézet, a biztosítóintézet, a befektetési társaság, az Országos Betétbiztosítási Alap a 104. § (1) bekezdésben meghatározott cél érdekében történő tulajdonszerzése, illetve a (2)-(3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nem lehet több tizenöt százaléknál.

(2) A Magyar Állam tulajdoni hányada az (1) bekezdés szerinti arányt meghaladhatja

a) - törvény rendelkezése alapján - meghatározott pénzügyi szolgáltatás végzésének állam által történő biztosítása érdekében;

b) olyan hitelintézetben, amelynek piaci részesedése a lakossági betétgyűjtés, a lakossági hitelezés, a vállalkozások, illetve a helyi önkormányzatok pénzforgalmi számlavezetése, hitelezése területén a huszonöt százalékot eléri;

c) - hároméves átmeneti időre - olyan esetben, amikor egy hitelintézet fizetésképtelensége az ország vagy valamely nagyobb régió gazdasági érdekeit vagy a bankrendszer megbízható működését súlyosan veszélyeztetné, és a fizetésképtelenség, illetve a felszámolás másként nem hárítható el.

(3) A feladatkörében eljáró önkéntes betét-, illetve intézményvédelmi alap - a Felügyelettel egyeztetett módon - az (1) bekezdés szerinti arányt meghaladó tulajdoni hányadot (szövetkezeti hitelintézet esetében részesedést) szerezhet a hitelintézetben, annak érdekében, hogy

a) a Felügyelet által alkalmazható intézkedés, illetőleg kivételes intézkedés, illetve

b) a betétek befagyása

elkerülhető legyen.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában hitelintézetnek, biztosítóintézetnek, befektetési társaságnak minősül az a jogi személy is, amely a székhely ország joga szerint hitelintézetnek, biztosítóintézetnek, befektetési társaságnak tekintendő.

Személyi és tárgyi feltételek

13. § (1) A pénzügyi szolgáltatási tevékenység csak

a) jogszabálynak megfelelő számviteli rend, valamint nyilvántartási rend,

b) a prudens működésnek megfelelő belső szabályzat,

c) a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges, külön jogszabályban meghatározott személyi feltételek,

d) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség, helyiség,

e) ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint vagyonbiztosítás

(a továbbiakban együtt: személyi és tárgyi feltételek) megléte esetén kezdhető meg, illetve folytatható.

(2) A pénzügyi intézmény csak olyan helyiségben működhet, amely a szakmai-érdek-képviseleti szervezetek által ajánlott és a Felügyelet által jóváhagyott biztonsági és ügyfélszolgálati követelményeknek megfelel.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat székhely-, telephely- és fiókváltozás esetén, valamint a pénzügyi szolgáltatási tevékenység módosításakor is biztosítani kell.

II. Fejezet

Engedélyezési eljárás

14. § A Felügyelet engedélye szükséges a hitelintézet

a) alapításához;

b) egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához;

c) alapszabályának módosításához (20. §);

d) részvényei befolyásoló részesedést biztosító hányadának megszerzéséhez, illetőleg a befolyásoló részesedés e törvényben meghatározott mértéket elérő növeléséhez;

e) igazgatóságának, felügyelő bizottságának elnökévé vagy tagjává történő megválasztáshoz, vagy ügyvezetőjének történő kinevezéshez, szövetkezeti hitelintézet esetén az igazgatóság elnökévé, illetve a felügyelő bizottság elnökévé, ügyvezetőjévé történő megválasztásához;

f) működésének megkezdéséhez;

g) tevékenységi körének módosításához;

h) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének más, pénzügyi szolgáltatás közvetítésére jogosult (a továbbiakban: ügynök) igénybevételével történő végzéséhez;

i) fiókjának, képviseletének, - a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szmt.) szerinti - leányvállalalatának (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás vagy egyéb vállalkozás) külföldön történő létesítéséhez;

j) devizakülföldinek minősülő vállalkozásban történő befolyásoló részesedés szerzéséhez;

k) betétállományának és pénzeszköz visszafizetésére irányuló szerződésállományának átruházásához (a továbbiakban: betétállomány-átruházás);

l) működésének megszüntetéséhez.

15. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges a pénzügyi vállalkozás

a) alapításához,

b) tevékenységi körének módosításához,

c) átalakulásához, egyesüléséhez (beolvadás, összeolvadás), szétválásához, valamint

d) az igazgatóság elnökének, illetőleg a felügyelő bizottság elnökének megválasztásához.

(2) A pénzügyi vállalkozás alapítására adott engedély a tevékenységi kör megállapításához, illetőleg a tevékenység megkezdéséhez szükséges engedélyt is tartalmazza.

16. § (1) A 3. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére jogi személy a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy legalább ötmillió forint jegyzett tőkével rendelkezik.

(2) A 3. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - jogi személy (a továbbiakban: hitelintézeti elszámolóház) a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy

a) legalább ötszázmillió forint jegyzett és befizetett tőkével rendelkezik,

b) az elszámolásforgalmi tevékenységet kizárólagos tevékenységként végzi,

c) kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaságként működik.

Hitelintézeti elszámolóházban részvénytulajdont kizárólag az MNB, hitelintézet, hitelintézeti elszámolóház, valamint az Épt. szerinti elszámolóház szerezhet.

(3) Ha a hitelintézeti elszámolóház a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást kizárólag készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel végzett fizetési műveletek tekintetében végzi, a kérelmező a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor is megkaphatja, ha igazolja, hogy - a (2) bekezdés a) pontjától eltérően - legalább százötvenmillió forint jegyzett és befizetett tőkével rendelkezik. Az e bekezdés szerinti hitelintézeti elszámolóházban részvénytulajdont kizárólag hitelintézet szerezhet.

(4) A 3. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére jogi személy a 3. § (6) bezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy

a) legalább húszmillió forint jegyzett tőkével rendelkezik,

b) káreseményenként ötvenmillió forint felelősségbiztosítással rendelkezik.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a 3. § (6) bekezdése szerinti engedély további feltétele az, hogy a kérelmező feleljen meg a külön jogszabályban, illetőleg jegybanki rendelkezésben előírt személyi, illetőleg tárgyi feltételeknek.

(6) A 3. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére a pénzügyi vállalkozás a 3. § (4) és (5) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy

a) legalább húszmillió forint készpénzből álló jegyzett tőkével rendelkezik,

b) kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaságként működik és tulajdonosai között hitelintézet sem közvetlen, sem közvetett tulajdonosként nem szerepel,

c) megfelel a külön jogszabályban megállapított személyi és tárgyi feltételeknek.

Az alapítási engedély iránti kérelem

17. § (1) A pénzügyi intézmény alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell

a) az alapítani tervezett pénzügyi intézmény - típusának, tevékenységi körének egyértelmű meghatározását tartalmazó - alapító okiratát;

b) a tervezett működési terület (országos kiterjedésű vagy meghatározott területi egységre korlátozott) meghatározását tartalmazó iratot;

c) hitelintézet esetében a 9. §-ban meghatározott jegyzett tőke ötven százalékának, pénzügyi vállalkozás esetében a 9. §-ban meghatározott jegyzett tőke teljes összegének az alapítók által történő tényleges befizetésére és rendelkezésre állására vonatkozó igazolást;

d) a szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzés rendjének bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza;

e) külföldi székhelyű kérelmező esetében nyilatkozatot a kérelmező kézbesítési megbízottjáról, aki csak Magyarországon bejegyzett ügyvéd, illetve (társas) ügyvédi iroda, vagy a kérelmező magyarországi bankképviselete lehet;

f) pénzügyi vállalkozás esetében annak igazolását, hogy a vállalkozás rendelkezik a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, valamint a 18. § (2) bekezdés e)-f), h) és k)-l) pontjában foglaltakat.

(2) Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a cég alapító okiratát,

b) a cég három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi cég esetében az eredeti cégkivonatot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását, vagy igazolást arról, hogy a céget a vállalati (gazdasági) nyilvántartásba bejegyezték,

c) a cégben befolyásoló részesedéssel rendelkező személy 3. számú mellékletben meghatározott azonosító adatait, illetőleg a büntetlen előéletére vonatkozó igazolást,

d) természetes személy büntetlen előéletére vonatkozó igazolást,

e) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő személynek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs,

f) nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a jegyzett tőke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban részt vevő személy törvényes jövedelméből származik,

g) hitelintézet esetén a gazdasági társaság előző három naptári évre, pénzügyi vállalkozás esetén egy naptári évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített mérlegét és eredménykimutatását,

h) nyilatkozatot arról, hogy milyen - az Szmt. szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak,

i) ügyfélcsoporthoz tartozó alapító esetén az alapító tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülmények részletes leírását, amelyek miatt az alapító kapcsolatban álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett,

a) kezdeményezi a hitelintézet felszámolását,

b) kezdeményezheti a pénzügyi vállalkozás felszámolását.

(3) Hitelintézet tevékenységi engedélyét a Felügyelet a pénzügyminiszter és az MNB elnökének jóváhagyásával vonhatja vissza.

31. § A pénzügyi intézmény a tevékenységi engedélyét a Felügyeletnek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy pénzügyi szolgáltatásokból származó kötelezettsége nincs. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a pénzügyi intézmény működését - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni.

Közös rendelkezések

32. § Az engedély iránti kérelem alapjául meghatározott iratokat három példányban kell benyújtani. Idegen nyelvű kérelem esetén mellékelni kell a benyújtott iratok hiteles magyar nyelvű fordítását is. Az iratok benyújtásától el lehet tekinteni, ha azok tartalmáról a Felügyeletnek hivatalos tudomása van.

III. Fejezet

A bankképviseletre vonatkozó sajátos szabályok

33. § (1) A bankképviselet kapcsolatot tarthat személyekkel és szervezetekkel, a jogszabályok keretei között adatokat és információkat szolgáltathat a képviselt hitelintézetről, valamint elősegítheti annak szolgáltatásnyújtását és ügyfeleivel való kapcsolattartását, de üzletszerű tevékenységet nem folytathat.

(2) A magyarországi székhellyel nyilvántartott bankképviselet jogi személy, amelyet a cégjegyzékbe be kell jegyezni.

34. § A külföldi székhelyű hitelintézet bankképviseletének Magyarországon történő létesítését a Felügyeletnek be kell jelenteni. A Felügyelet engedélye szükséges magyarországi székhelyű hitelintézet bankképviseletének külföldön történő létesítéséhez és a bankképviselet működésének megkezdéséhez.

35. § (1) Magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézet külföldi képviseletének létesítésére irányuló engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a bankképviselet megnevezését a képviseleti jellegre való utalással,

b) a végezni kívánt tevékenységek részletes megjelölését,

c) a működés tervezett időtartamát,

d) az alkalmazni kívánt érdemi ügyintézők számát és szakmai önéletrajzát,

e) a bankképviselet vezetőjének nevét és szakmai önéletrajzát.

(2) Külföldi hitelintézet magyarországi bankképviseletének létesítésére irányuló bejelentés esetén a bejelentésnek - az (1) bekezdésben felsoroltakon felül - tartalmaznia kell a bejelentő illetékes felügyeleti hatóságától származó

a) képviseletlétesítésre vonatkozó engedélyt, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatot vagy tudomásulvételt,

b) nyilatkozatot, amely szerint a képviselet vezetőjének személyére nézve kizáró okot nem állapított meg.

36. § (1) A bankképviselet vezetője felelős az e törvényben a bankképviseletre meghatározott rendelkezések betartásáért.

(2) A bankképviselet öt munkanapon belül bejelenti a Felügyeletnek a bankképviselet áthelyezését vagy megszüntetését, illetve a képviseletet ellátó személy megváltozását.

(3) Ha a bankképviselet a 33. § (1) bekezdésében meghatározottaknak nem felel meg, a Felügyelet a bankképviseletet törli a nyilvántartásából, és egyúttal eltiltja bankképviseleti tevékenységének gyakorlásától.

II. RÉSZ

A HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK TULAJDONJOGÁNAK GYAKORLÁSA, IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENŐRZÉS

IV. Fejezet

A tulajdonjog gyakorlásának szabályai

A befolyásoló részesedés megszerzése vagy mértékének módosítása

37. § (1) Köteles a Felügyelettől - a szerződéskötést megelőzően - engedélyt kérni, aki a pénzügyi intézményben

a) befolyásoló részesedést kíván szerezni, vagy

b) befolyásoló részesedését úgy kívánja módosítani, hogy a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje a tizenöt, harminchárom, ötven- vagy a hetvenöt százalékos határértéket.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelemhez a kérelmezőnek be kell nyújtani a 17. § (2)-(3) bekezdésben meghatározott iratokat.

(3) A pénzügyi intézmény tulajdonosa a tulajdonjoghoz, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodást csak a Felügyelet engedélyével köthet.

(4) Aki olyan vállalkozásban, amely pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkezik, többségi részesedést kíván szerezni, köteles - a szerződéskötést megelőzően - a Felügyelettől engedélyt kérni.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozás megnevezését,

b) a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozásból a kérelmező birtokában lévő részesedés megjelölését,

c) a megszerezni kívánt részesedés arányát,

d) a tulajdonszerzésre, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító megállapodásra tett szerződéses ajánlatot,

e) a kérelmezőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy tekintetében a 44. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok megítéléséhez szükséges tényeket és a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárással kapcsolatos nyilatkozatot.

(6) Az engedélyt kérő, illetőleg a tulajdonos

a) a befolyásoló részesedésből eredő engedélyeztetni kívánt szavazati jogát, illetőleg

b) a tulajdonszerzéshez, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, engedélyeztetni kívánt előnyöket biztosító megállapodásból származó jogokat

az engedély iránti kérelemnek a Felügyelet által történt kézhezvételétől számított kilencvenedik nap elteltétől gyakorolhatja, kivéve, ha a Felügyelet a 39-40. §-ban meghatározott jogával él.

38. § (1) A pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező személy köteles a Felügyeletnek a szerződéskötést megelőzően két nappal bejelenteni, ha

a) befolyásoló részesedését teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy

b) tulajdoni részarányát vagy az előnyt biztosító szerződését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a tizenöt, harminchárom, ötven- vagy a hetvenöt százalékos határérték alá csökkenjen.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy két napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni, ha új vezető tisztségviselőt választott.

(3) A bejelentésnek - az (1) bekezdés b) pontja esetében - tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni részesedést, a szavazati jog mértékét vagy a jelentős előnyt biztosító szerződés módosítását is.

39. § (1) A Felügyelet a 37. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott engedély iránti kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül megtagadja a pénzügyi intézményben történő befolyásoló részesedés megszerzésére, illetőleg felemelésére irányuló vagy jelentős előnyt biztosító szerződés megkötésére vonatkozó engedély megadását, ha a kérelmező (ideértve tulajdonosának vagy vezető tisztségviselőjének)

a) tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása veszélyezteti a pénzügyi intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását,

b) üzleti tevékenységének, illetőleg kapcsolatainak jellege, vagy a más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza.

(2) Az engedélyt kérő személy vagy tulajdonosának, vezető tisztségviselőjének tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása különösen akkor veszélyezteti a pénzügyi intézmény független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását, ha

a) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek,

b) nem bizonyítható a részesedésszerzéshez felhasznált pénzeszközök eredetének törvényessége, vagy a pénzeszközök tulajdonosaként megjelölt személy adatainak valódisága,

c) nem teljesíti a Felügyelet által a hitelintézet számára a helyreállítási tervben megállapított feltételeket,

d) szavazati jogának gyakorlását a Felügyelet - a bejelentést megelőző öt éven belül - felfüggesztette,

e) természetes személy esetén a 44. § (4) bekezdésében foglalt kizáró ok áll fenn.

(3) Ha a tulajdonszerzésre irányuló szerződés engedélyezésének megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a természetes személy kérelmező ellen a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet az engedélyt a tulajdonos szavazati jogának a büntetőeljárás befejezéséig történő felfüggesztésével adja meg.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott tény, illetőleg körülmény ellenőrzése érdekében a Felügyelet bármelyik érdekelt féltől törvény felhatalmazása alapján kezelhető adatot, illetve tájékoztatást kérhet.

(5) Ha a tulajdonszerzésre irányuló szerződés engedélyezésének feltételei már nem állnak fenn, a Felügyelet a jogellenes állapot megszüntetéséig, illetve a feltételek meglétének ismételt igazolásáig a tulajdonos szavazati jogának gyakorlását felfüggeszti.

(6) Ha pénzügyi intézmény tulajdonosa szavazati jogát törvény rendelkezése alapján nem gyakorolhatja, szavazati jogát a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni.

(7) A Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatalnak az irányítás megszerzéséhez szükséges engedélyét.

40. § Az előírt engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, az előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetőleg az adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja.

41. § (1) A szerződéskötést követő harminc napon belül írásban köteles értesíteni a Felügyeletet, aki a pénzügyi intézményben

a. befolyásoló részesedést szerzett

b. befolyásoló részesedését úgy módosította hogy

1. a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a tizenöt, harminchárom, ötven- vagy a hetvenöt százalékos határértéket, vagy

2. tulajdoni részesedése vagy szavazati joga már nem éri el a tizenöt, harminchárom, ötven- vagy a hetvenöt százalékos határértéket, vagy

c) a tulajdonjoghoz, illetőleg a szavazati joghoz kapcsolódó, jelentős előnyöket biztosító megállapodást kötött, vagy az ilyen megállapodást módosította.

(2) A pénzügyi intézmény öt munkanapon belül a Felügyeletet írásbtájékoztatja, ha tudomást szerez a 12. § és a 37-38. §-okban meghatározott arányú részesedés megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról.

 

V. Fejezet

A tulajdonosokra, a vezető testületek tagjaira és a vezető állású személyekre vonatkozó szabályok

42. § A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény részvényei - a szavazati jogot nem biztosító elsőbbségi részvények kivételével - kizárólag névre szóló részvények lehetnek.

43. § (1) A pénzügyi intézmény igazgatósága a névre szóló részvényekről olyan részvénykönyvet vezet, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a részvénytulajdonosok nevét, természetes személy esetén lakcímét, anyja nevét, állampolgárságát, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetén pedig székhelyét,

b) ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a közös képviselő a) pontban meghatározott adatait,

c) a részvény értékpapírkódját, illetőleg sorozatát, sorszámát és névértékét,

d) a részvény fajtáját,

e) a részvényvásárlás időpontját,

f) a részvényvásárlás részvénykönyvbe történő bejegyzésének időpontját,

g) a felülbélyegzés időpontját,

h) a részvény bevonásának és megsemmisítésének időpontját,

i) a tulajdonszerzéssel összefüggő felügyeleti határozat ügyszámát és időpontját.

(2) A részvénykönyvet úgy kell vezetni, hogy abból visszamenőlegesen is megállapítható legyen mindennemű változtatás, módosítás, törlés vagy javítás, illetőleg az adatot bejegyző személye, valamint a bejegyzés jogalapja és időpontja.

(3) A részvénykönyv mellékleteként nyilván kell tartani a legalább öt százalékot elérő tulajdonosok által a pénzügyi intézményben birtokolt - a 4. számú melléklet szerint számított - közvetett tulajdonának azonosításra alkalmas adatait is. A pénzügyi intézményben ötszázalékos vagy ezt meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező, illetve ilyen hányadot megszerző tulajdonos a pénzügyi intézményben birtokolt közvetett tulajdonát, illetve annak változását - az azonosításra alkalmas adatok egyidejű közlésével - köteles a pénzügyi intézménynek bejelenteni.

Közös szabályok

44. § (1) A Felügyelet előzetes engedélyével választható meg, illetőleg nevezhető ki:

a) a hitelintézetnél vezető állású személy,

b) a pénzügyi vállalkozásnál az igazgatóság és a felügyelő bizottság elnöke.

(2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül azt nem utasítja el, vagy az engedélyezési eljárást nem függeszti fel. Ha az (1) bekezdésben meghatározott személlyel szemben a (6) bekezdésben meghatározott büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárását a büntetőeljárás befejezéséig felfüggeszti.

(3) A Felügyelet a természetes személy megválasztására, illetőleg kinevezésére irányuló engedélykérelmet csak akkor utasíthatja el, ha a (4)-(5) bekezdésben felsorolt kizáró okok valamelyike a kinevezésre javasolt személlyel szemben fennáll.

(4) Vezető állású személynek nem választható meg, továbbá ilyenként nem foglalkoztatható az, aki

a) befolyásoló részesedéssel rendelkezik (vagy rendelkezett), illetőleg vezető állású személy (vagy az volt) egy olyan pénzügyi intézményben

1. amely esetében a fizetésképtelenséget csak a Felügyelet által alkalmazott kivételes intézkedésekkel lehet elkerülni, vagy

2. amelyet a tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett számolni,

és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős határozat megállapította;

b) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a banküzemre vagy a pénzügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és emiatt vele szemben a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban bírságot alkalmazott;

c) büntetett előéletű.

(5) Hitelintézetnél nem lehet vezető állású személy a felügyelő bizottsági tag kivételével a (4) bekezdésében foglaltakon túl az sem, aki

a) nem rendelkezik legalább háromévi - a banki vagy vállalati gazdálkodás, illetve az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén szerzett - vezetői gyakorlattal,

b) más pénzügyi intézménynél könyvvizsgáló,

c) olyan tisztséget tölt be, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai feladatainak ellátását.

(6) Aki ellen a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének III-VII. címében, a XVII. és a XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa történő ellátását fel kell függeszteni.

VI. Fejezet

Felelősségi és képviseleti szabályok

45. § A pénzügyi intézmény igazgatóságának, felügyelő bizottságának vezetői és tagjai felelősek azért, hogy a pénzügyi intézmény az engedélyezett tevékenységeket az e törvényben és a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze.

46. § A vezető állású személy és a pénzügyi intézmény alkalmazottja mindenkor - e beosztásával járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelő - elvárható gondossággal és szakértelemmel, a pénzügyi intézmény és az ügyfelek érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok szerint köteles eljárni.

47. § (1) Hitelintézet esetében cégjegyzésre - ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is - és a hitelintézet nevében a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra külső igazgatósági tag [63. § (2) bekezdése] csak az egyik belső igazgatósági taggal [62. § (2) bekezdése] vagy két belső igazgatósági tag, illetve két ügyvezető együttesen jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott két belső igazgatósági tag, illetve a két ügyvezető együttes aláírási jogosultsága - a hitelintézet igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint - együttes aláírási jogosultságként átruházható. A hitelintézet ügyfelének kérésére be kell mutatni a hitelintézet nevében kötelezettséget vállalók aláírási jogosultságát tartalmazó belső szabályzatot.

48. § A vezető állású személy, illetőleg a pénzügyi intézmény könyvvizsgálója haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha

a) a pénzügyi intézmény szükséghelyzetbe kerül, illetőleg fennáll a veszélye annak, hogy nem tud eleget tenni a pénzügyi szolgáltatási tevékenységből származó kötelezettségeinek, nem tud megfelelni e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.), a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok és a jegybanki rendelkezések előírásainak,

b) a pénzügyi intézmény nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek, vagy

c) bekövetkezett a pénzügyi intézmény alapítási, illetőleg tevékenységi engedélye visszavonásának a 29. §-ban meghatározott oka.

VII. Fejezet

Titoktartás

Üzleti titok

49. § (1) Üzleti titok minden olyan, a pénzügyi intézmény tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a pénzügyi intézménynek méltányolható érdeke fűződik, és amelyet a pénzügyi intézmény üzleti titokká minősített, illetve amelynek titokban tartása érdekében a pénzügyi intézmény a szükséges intézkedéseket megtette.

(2) A pénzügyi intézmény tulajdonosa, a pénzügyi intézményben részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a pénzügyi intézmény alkalmazottja köteles a pénzügyi intézmény működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - időbeli korlátozás nélkül - megtartani.

(3) A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) Felügyelettel,

b) Országos Betétbiztosítási Alappal, önkéntes betét- és intézményvédelmi alappal,

c) MNB-vel,

d) nemzetbiztonsági szolgálattal,

e) Állami Számvevőszékkel,

f) Gazdasági Versenyhivatallal,

g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Irodával

szemben.

(4) A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében,

b) a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.

Banktitok

50. § (1) Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.

(2) E törvény banktitokra vonatkozó rendelkezései szempontjából a pénzügyi intézmény ügyfelének kell tekinteni mindenkit, aki (amely) a pénzügyi intézménytől pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe.

51. § (1) Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad,

b) e törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad,

c) a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Felügyelettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Kormányzati Ellenőrzési Irodával,

b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

c) a csődeljárás, felszámolási eljárás, bírósági végrehajtási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, végrehajtóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval,

d) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel,

e) a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,

f) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

g) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

h) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 17. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel,

i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel

szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.

(3) A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha az adóhatóság nemzetközi szerződés alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a pénzügyi intézménytől.

(4) Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az ügyfelet vagy bankszámlát, akiről vagy amelyről a (2) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság a banktitok kiadását kéri, valamint a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

(5) A (2) és (3) bekezdés szerint adatkérésre jogosult a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkéréskor megjelölt.

(6) A pénzügyi intézmény az (1)-(3) bekezdésekben, valamint az 52. §-ban foglalt esetekben az adatok kiszolgáltatását - titoktartási kötelezettségére hivatkozva - nem tagadhatja meg.

52. § A pénzügyi intézmény a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot a nála vezetett bankszámláról és az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a bankszámla vagy az ügylet

a) kábítószer-kereskedelemmel,

b) terrorizmussal,

c) illegális fegyverkereskedelemmel,

d) pénzmosással,

e) szervezett bűnözéssel

van összefüggésben.

53. § (1) Az 51. § (2) bekezdésének d) és f)-g) pontjai, valamint az 52. § alapján történő adatátadásról a pénzügyi intézmény az érintett ügyfelet nem tájékoztathatja.

(2) Az adatkérő az (1) bekezdésben említett esetek kivételével az ügyfelet az adatkérésről köteles tájékoztatni.

54. § (1) Nem jelenti a banktitok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) az ügyfél pénzforgalmi bankszámlájának elnevezésére és számára vonatkozó adatszolgáltatás,

c) a hitelintézet és befektetési társaság részéről az általuk létrehozott és működtetett - a természetes személy hiteladósokat nem érintő - központi hitelintézeti hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerből a pénzügyi intézményeknek a (2)-(4) bekezdés szerinti, valamint a rendszer szabályainak megfelelő adatszolgáltatás,

d) a pénzügyi intézmény által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek történő adatátadás,

e) a pénzügyi intézmény igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személy (társaság), illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő, a pénzügyi intézmény eszközeire vonatkozó adatátadás,

f) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírásmintájának bemutatása,

g) a Felügyelet által - a banktitokra vonatkozó szabályok betartásával - a hitelintézetekről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása

1. statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal

2. a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a Pénzügyminisztérium

részére.

(2) A hitelnyilvántartás az adósnak a hitelintézettel és befektetési társasággal kötött hitel- és hiteljellegű szerződéseire vonatkozóan kizárólag hitelintézettől, illetve befektetési társaságtól kapott adatot tarthat nyilván, és adhat át az érintett adósnak, valamint hitelintézetnek, továbbá a befektetési társaságnak.

(3) Az adattovábbítás tényéről a hitelnyilvántartásnak és az adatszolgáltató hitelintézetnek nyilvántartást kell vezetnie.

(4) Az adatkérő hitelintézet részére az érintett adósra vonatkozó adatokon kívül egyéb adat nem szolgáltatható ki.

Az üzleti titok és a banktitok közös szabályai

55. § (1) Aki üzleti vagy banktitok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani.

(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti, illetőleg a banktitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, az e törvényben meghatározott körön kívül a pénzügyi intézmény, illetve az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.

(3) Aki üzleti titok vagy banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a pénzügyi intézménynek vagy az intézmény ügyfeleinek hátrányt okozzon.

VIII. Fejezet

Összeférhetetlenségi szabályok

56. § A vezető állású személy a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenti, ha

a) egy másik pénzügyi intézménynél igazgatósági taggá vagy felügyelő bizottsági taggá választják, vagy ilyen tisztségét megszünteti,

b) egy vállalkozásban befolyásoló részesedést vagy szavazati jogot szerez, vagy az ilyen részesedését megszünteti,

c) ellene a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárás indult.

57. § (1) A vezető állású személy és az üzleti döntésre felhatalmazott alkalmazott nem vehet részt a - pénzügyi intézmény által történő - kötelezettségvállalásra vonatkozó döntés előkészítésében és meghozatalában, ha annál az ügyfélnél, amely részére a kockázatvállalás történik,

a) vezető állást tölt be, illetőleg

b) befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

(2) A vezető állású személy, a pénzügyi intézmény alkalmazottja, megbízott szakértője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében, illetőleg olyan döntésben, amelyhez saját magának, közeli hozzátartozójának vagy a közvetlen és közvetett tulajdonában álló vállalkozásnak üzleti érdeke fűződik.

(3) A vezető állású személy nem vállalhat szerződéses kötelezettséget, illetőleg nem köthet adásvételi szerződést azzal a pénzügyi intézménnyel, amelyben igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tag, illetőleg ügyvezető, kivéve, ha a szerződés megkötéséhez - előzetesen - az igazgatóság egyhangú szavazással hozzájárult.

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a bankcsoporthoz tartozó pénzügyi intézményben igazgatósági, felügyelő bizottsági, illetőleg ügyvezetői tisztséget vagy állást betöltő vezető állású személyre, ha a bankcsoporthoz tartozó pénzügyi intézménnyel kíván szerződést kötni. Ebben az esetben a szerződéskötéshez a szerződő pénzügyi intézmény és - ha az nem azonos a bankholding vállalattal - a bankholding vállalat igazgatóságának előzetes egyetértése szükséges.

A belső információval kapcsolatos ügylet tilalma

58. § (1) Belső információ a pénzügyi intézmény vagy ügyfele pénzügyi, gazdasági vagy jogi helyzetével, vagy ezek várható változásával összefüggő - nyilvánosságra még nem került olyan információ, amely nyilvánosságra kerülése esetén - a pénzügyi intézmény vagy ügyfele megítélésének jelentős befolyásolására alkalmas.

(2) E szabály alkalmazása szempontjából belső információval rendelkező személynek minősül

a) a vezető állású személy, valamint az a személy, akit e törvény, illetőleg a pénzügyi intézmény belső szabályozása vezetőnek vagy vezető tisztségviselőnek minősít,

b) az a hatósági, szakértői tevékenységet ellátó személy, aki a belső információhoz a pénzügyi intézménnyel kapcsolatos tevékenysége során hozzájut,

c) az a)-b) pontokban felsorolt személyek közeli hozzátartozója, valamint

d) az a személy, aki belső információhoz hozzájutott.

59. § (1) Az 58. § (2) bekezdésében meghatározott személy munkakörét vagy az annak révén birtokába jutott - a pénzügyi intézmény működésével és a hitelintézet, valamint a pénzügyi vállalkozás ügyfeleivel kapcsolatos - belső információt nem használhatja fel, és nem adhatja át azért, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, vagy a pénzügyi intézménynek, illetőleg ezek ügyfelének hátrányt okozzon.

(2) Tilos a belső információ felhasználásával vagy az 58. § (2) bekezdésében meghatározott személlyel a belső információval érintett körben olyan ügyletet kötni, olyan ügyletkötésre megbízást vagy befektetési tanácsot adni, amelynek alapján a 58. § (2) bekezdésében meghatározott személy vagy közeli hozzátartozója, illetve harmadik személy bármilyen vagyoni előnyhöz jut, illetve amely más személynek kárt okoz.

Belső hitel

60. § (1) Hitelintézet, ide nem értve a hitelszövetkezetet - a (2)-(3) bekezdés kivételével - nem nyújthat kölcsönt, illetve nem vállalhat kötelezettséget

a) a hitelintézet igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, valamint könyvvizsgálója,

b) az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója,

c) az a)-b) pontokban megjelölt személy által ellenőrzött vállalkozás

részére, vagy

d) az a)-b) pontokban megjelölt személy által ellenőrzött vállalkozás harmadik személy részére történő értékesítéséhez.

(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés szerinti korlátozást

a) a hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlához kapcsolódó hitelkeretre a belső szabályzatban meghatározott mértékig,

b) a munkáltató által adott fizetési előleg vagy lakás-, illetve más szociális célú kölcsön esetében.

(3) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott személy részére, csak az igazgatóság jelen lévő tagjainak több mint kétharmados többséggel hozott döntése alapján - az igazgatóság által jóváhagyott szabályzat szerint - a (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően kizárólag lakossági kölcsönt nyújthat, amelyekről elkülönített nyilvántartást vezet. Az igazgatóság döntésének tartalmaznia kell a kamat- és törlesztés feltételeit is.

Kapcsolódó hitel

61. § (1) A hitelintézetben befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos vagy olyan vállalkozás részére, amelyben a hitelintézet vagy a hitelintézet tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, illetve ezek közeli hozzátartozója befolyásoló részesedéssel rendelkezik, a hitelintézet által nyújtott hitelek és vállalt kötelezettségek összege nem érheti el a hitelintézet szavatoló tőkéjének tizenöt százalékát.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik

a) a bankholding vállalat által a bankcsoporthoz tartozó vállalkozás részére nyújtott hitelre és vállalt kötelezettségre,

b) azon pénzügyi, illetve járulékos vállalkozás részére nyújtott kölcsönre, amelyben a hitelintézet ellenőrző részesedéssel rendelkezik, valamint

c) állampapír vásárlására, ha a hitelintézetben az állam befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

(3) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott kockázatvállalásáról az igazgatóság jelen lévő tagjainak több mint kétharmados többségével dönt, az igazgatóság által jóváhagyott szabályzat alapján. A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott kockázatvállalásokról elkülönített nyilvántartást vezet.

(4) A kölcsönnyújtásról a (3) bekezdés alapján hozott döntésnek tartalmaznia kell a kamat- és törlesztési feltételeket is.

(5) A hitelintézet az (1) bekezdésben foglalt korlátozást akkor lépheti túl, ha a túllépések összegével csökkentett szavatoló tőkével számítva is képes megfelelni a nyolcszázalékos tőkemegfelelési mutató fenntartására vonatkozó, valamint a szavatoló tőkéhez rendelt más korlátozó előírásnak.

IX. Fejezet

A pénzügyi intézmények irányítása

Irányító és ellenőrző testületek

62. § (1) Pénzügyi intézmény igazgatóságának tagja csak természetes személy lehet.

(2) A hitelintézet igazgatóságában legalább két olyan tagnak kell lennie, aki a hitelintézettel munkaviszonyban áll (a továbbiakban: belső tag).

(3) A szövetkezeti hitelintézet igazgatóságában legalább egy belső tagnak kell lennie.

63. § (1) A hitelintézet igazgatóságában legalább két olyan igazgatósági tagnak kell lennie, akik magyar állampolgárok, a devizajogszabályok alapján devizabelföldinek minősülnek, és - legalább egy éve - állandó belföldi lakóhellyel rendelkeznek.

(2) A hitelintézet igazgatóságában a - hitelintézettel vagy a hitelintézet ellenőrzése alatt álló vállalkozással - munkaviszonyban nem álló (a továbbiakban: külső) tagok számának meg kell haladnia a belső tagok számát. Az igazgatóság nem hozhat érvényes döntést, ha az ülésen jelen lévő, szavazni jogosult külső tagok száma kevesebb, mint a belső tagoké.

(3) Belső igazgatósági taggá a hitelintézet ügyvezetői választhatóak. Nem lehet igazgatósági tag, aki a hitelintézetnél vagy a bankcsoporthoz tartozó bármely pénzügyi intézménynél az előző három évben könyvvizsgáló volt.

(4) A belső igazgatósági tagok munkaviszonyának megszűnése esetén az igazgatósági tagság egyidejűleg megszűnik.

64. § Pénzügyi intézmény esetében az igazgatóság gyakorolja az ügyvezetőkkel kapcsolatban a munkáltatói jogokat.

65. § (1) A pénzügyi intézmény igazgatóságának üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) az igazgatósági ülés helyét és idejét,

b) a jelen lévő igazgatósági tagok nevét,

c) az elhangzott indítványokat,

d) a meghozott döntéseket, illetve e döntések elleni tiltakozásokat.

(2) Az igazgatóság tagja kérheti véleményének szó szerinti felvételét a jegyzőkönyvbe.

(3) A jegyzőkönyvet az ülés elnöke és két jelen lévő további igazgatósági tag írja alá. A jegyzőkönyvet valamennyi igazgatósági tagnak és a felügyelő bizottság elnökének, az ülést követő tizenöt napon belül - függetlenül attól, hogy az ülésen részt vett-e - meg kell küldeni.

(4) Távbeszélőn, telefaxon, telexen és más hasonló módon az igazgatóság csak akkor hozhat érvényes határozatot az alapszabályban meghatározott időtartamon belül, ha az igazgatósági tagok - alapszabályban meghatározott hányada - szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalja, és megküldi a pénzügyi intézmény székhelyére.

66. § (1) A felügyelő bizottság tagja csak természetes személy lehet.

(2) A felügyelő bizottság legalább három, legfeljebb kilenc tagból álló testület, amelynek tagjai - a dolgozói képviseletet ellátó személyek kivételével - a pénzügyi intézménnyel nem állhatnak munkaviszonyban.

(3) A felügyelő bizottság feladata különösen:

a) gondoskodás arról, hogy a pénzügyi intézmény rendelkezzen átfogó és az eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel,

b) javaslattétel a közgyűlés számára a megválasztandó könyvvizsgáló személyére és díjazására,

c) a pénzügyi intézmény éves és közbenső pénzügyi jelentéseinek ellenőrzése,

d) a belső ellenőrzés irányítása,

e) a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlások és javaslatok kidolgozása,

f) a belső ellenőrök és a választott könyvvizsgáló közötti információáramlás biztosítása.

(4) A felügyelő bizottság előzetes egyetértése szükséges a belső ellenőrzési szervezet vezetői és alkalmazottai munkaviszonyának létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos döntések meghozatalához, valamint díjazásuk megállapításához.

(5) A felügyelő bizottság elnöke - a bizottsági ülést követő tíz napon belül - a Felügyeletnek megküldi azokat a jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, illetőleg jelentéseket, amelyek a felügyelő bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelynek tárgya a pénzügyi intézmény belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.

67. § (1) A bank és a szakosított hitelintézet belső ellenőrzési szervezetet működtet.

(2) A szövetkezeti hitelintézet legalább egy belső ellenőrt foglalkoztat. A szövetkezeti hitelintézetek, ha írásban megállapodnak arról, hogy a belső ellenőr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emelnek kifogást, ugyanazon személyt is foglalkoztathatják belső ellenőrként.

(3) A hitelintézetnél működő belső ellenőrzési szervezet (belső ellenőr) feladata a hitelintézet

a) belső szabályzatnak megfelelő működésének, valamint

b) pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség szempontjából történő

vizsgálata.

(4) A belső ellenőrzés a jelentését megküldi mind a felügyelő bizottságnak, mind az igazgatóságnak.

68. § (1) Hitelintézetnél ügyvezetőnek az nevezhető ki, aki

a) megfelel a vezető állású személyekre vonatkozó, a 44. §-ban meghatározott általános követelményeknek;

b) akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a Felügyeletnek - az előzetes engedély megszerzése érdekében - bejelentették, és a Felügyelet az engedélyt megadta, vagy a 44. § (2) bekezdése alapján megadottnak kell tekinteni;

c) rendelkezik

1. szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább négyéves, hitelintézetnél szerzett vezetői gyakorlattal,

2. szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább ötéves, az MNB-nél, a Felügyeletnél, az Országos Betétbiztosítási Alapnál vagy önkéntes betét-, illetve intézményvédelmi alapnál szerzett vezetői gyakorlattal,

3. szakirányú felsőfokú végzettséggel és - vállalkozásnál vagy az államigazgatásban - gazdasági területen szerzett legalább hatéves szakirányú vezetői gyakorlattal, vagy

4. nem szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, de azonos típusú vagy hasonló méretű pénzügyi intézménynél, befektetési társaságnál szerzett legalább hatéves szakirányú vezetői gyakorlattal.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a kinevezni tervezett személy szakmai önéletrajzát, valamint az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles másolatát, valamint az érintett személynek a 44. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárásra vonatkozó nyilatkozatát.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjának 1-3. alpontja alkalmazásában szakirányú felsőfokú iskolai végzettségűnek minősül, aki közgazdasági, jogi, pénzügyi és számviteli vagy külkereskedelmi végzettséget igazoló egyetemi diplomával, illetve főiskolai oklevéllel, illetőleg könyvvizsgálói vagy felsőfokú, illetőleg posztgraduális bankszakmai képesítéssel rendelkezik.

69. § Hitelintézet ügyvezetését legalább két ügyvezetőnek kell ellátnia.

III. RÉSZ

A BANKÜZEM PRUDENS MŰKÖDÉSE

X. Fejezet

Általános szabályok

70. § A hitelintézet a prudens működésre vonatkozó előírások betartásával úgy köteles a rábízott idegen és saját forrásokkal gazdálkodni, hogy folyamatosan fenntartsa azonnali fizetőképességét (likviditását) és mindenkori fizetőképességét (szolvenciáját).

XI. Fejezet

A tőkére vonatkozó szabályok

Saját tőke

71. § (1) A hitelintézet saját tőkéjének összege nem lehet kevesebb a 9. §-ban - az engedélyezés feltételeként - előírt legkisebb jegyzett tőke összegénél.

(2) Ha a hitelintézet saját tőkéjének összege az (1) bekezdésben előírt legalacsonyabb szint alá csökken, a Felügyelet legfeljebb tizennyolc hónapra meghatározott időt biztosíthat a hitelintézet számára a saját tőke előírt szintre történő feltöltésére.

72. § (1) Ha a hitelintézet saját tőke összege a jegyzett tőke összege alá csökken, a Felügyelet kötelezheti a hitelintézet igazgatóságát a közgyűlés összehívására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a közgyűlés dönt arról, hogy a hitelintézet jegyzett tőkéjét leszállítja, vagy a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosok alaptőke-emeléssel gondoskodnak arról, hogy a hitelintézet saját tőkéjének összege legalább a jegyzett tőkére előírt mértéknek megfelelően helyreálljon.

A jegyzett tőke leszállítása

73. § (1) A hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén, ha a hitelintézet tőkemegfelelése a jegyzett tőke leszállított értéke tekintetében is eléri vagy meghaladja a 76. § (2) bekezdésében előírt mértéket, a vele szemben fennálló követeléseket a Gt. 312. §-a szempontjából biztosítékkal ellátottnak kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítását kimondó közgyűlési határozatot kétszer egymás után legalább tizenöt napos időközzel kell az igazgatóságnak az alapszabályban megjelölt módon közzétenni. A jegyzett tőke leszállítás közzétételének igazolását követően a cégbíróság kérelemre a jegyzett tőke leszállítását bejegyzi.

(3) Ha a hitelintézet jegyzett tőkéjének leszállítására sor kerül és a saját tőke elemei között negatív érték szerepel, akkor elsődlegesen a negatív értéket kell elszámolni, a tulajdonosok csak a fennmaradó összeggel rendelkezhetnek.

Szavatoló tőke

74. § (1) A hitelintézet szavatoló tőkéjének nagyságát a 5. számú melléklet alapján kell megállapítani.

(2) Hitelintézetek egyesülése esetén az általános jogutód, illetőleg az átvevő hitelintézet szavatoló tőkéje nem lehet kevesebb, mint az egyesülő hitelintézetek egyesülés előtti szavatoló tőkéjének összege.

Általános tartalékképzés

75. § (1) A hitelintézetnek az adózott eredményéből az osztalék, illetve a részesedés kifizetése előtt általános tartalékot kell képeznie.

(2) A hitelintézet a tárgyévi adózott eredmény tíz százalékát köteles általános tartalékba helyezni.

(3) A hitelintézetet kérelmére a Felügyelet az általános tartalékképzés alól mentesítheti, ha tőkemegfelelési mutatója tizenkét százalék felett van, és nincs negatív eredménytartaléka.

(4) A hitelintézet osztalékot, illetőleg részesedést csak akkor fizethet, ha az adott naptári évben a (2) bekezdés szerint általános tartalékot képzett, vagy ha a Felügyelet az általános tartalékképzés alól mentesítette.

(5) A hitelintézet az általános tartalékot csak a tevékenységéből eredő veszteségek rendezésére használhatja fel.

(6) A hitelintézet a rendelkezésre álló eredménytartalékot az általános tartalékba részben vagy egészben átcsoportosíthatja.

A hitelintézetek tőkemegfelelése

76. § (1) A hitelintézetnek - a mindenkori fizetőképesség (szolvencia) fenntartása és a kötelezettségek teljesíthetősége érdekében - az általa végzett pénzügyi és befektetési szolgáltatás kockázatának mindenkor (minden mérési időpontban) megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem lehet kevesebb a 9. §-ban - az engedélyezés feltételeként - előírt legkisebb jegyzett tőke összegénél.

(2) A hitelintézetnek legalább nyolcszázalékos - jogszabályban meghatározott módon számított - tőkemegfelelési mutatót kell folyamatosan fenntartania.

XII. Fejezet

A kockázatvállalás korlátozása, ügyleti szabályok

Kockázatvállalás

77. § (1) A hitelintézet köteles - a kihelyezések és kötelezettségvállalások megalapozottságát, áttekinthetőségét, a kockázatok felmérésének ellenőrzését és csökkentését lehetővé tevő - belső szabályzatot kidolgozni és alkalmazni.

(2) Hitelintézet kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthet. A szóban kötött pénzpiaci műveleteknél az ügyletkötést írásban vissza kell igazolni.

78. § (1) A hitelintézetnek a kihelyezésről történő döntés előtt meg kell győződnie a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez, illetőleg a leszámítolt váltóhoz kell csatolni.

(2) A hitelintézet nem fogadhat el olyan biztosítékot, amelyet

a) az ügyfél vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékául adott, ide nem értve a jelzálogjoggal terhelt zálogtárgyat,

b) jelzálogjog esetén a biztosíték értékének hetven százalékát meghaladó mértékben már lekötöttek.

(3) A hitelintézet fedezetként nem fogadhatja el:

a) a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt,

b) bankcsoporthoz tartozó másik pénzügyi intézmény által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt,

c) a hitelintézet vagy a bankcsoporthoz tartozó másik pénzügyi intézmény tulajdonában álló egyszemélyes részvénytársaság részvényét,

d) olyan gazdasági társaság üzletrészét vagy részvényét, amely az adósban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve, amelyikben az adósnak befolyásoló részesedése van.

(4) A kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt a hitelintézet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és az (1) bekezdésben foglaltakat.

Nagykockázat vállalásának korlátozása

79. § (1) Nagykockázat vállalásának minősül az a kockázatvállalás, amikor egy ügyfél vagy ügyfélcsoport részére történt összes kockázatvállalás nagysága a hitelintézet szavatoló tőkéjének tíz százalékát meghaladja.

(2) Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben a hitelintézet által vállalt kockázatok együttes összege nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének huszonöt százalékát.

(3) A hitelintézet által vállalt nagykockázat együttes összege nem lehet több, mint a hitelintézet szavatoló tőkéjének nyolcszorosa.

(4) A 2. számú melléklet III. 10/c. pontjában foglalt kötelezettségeket - az (5) bekezdés kivételével - ötvenszázalékos értéken kell figyelembe venni.

(5) A hitelintézet által kötött határidős ügyleteket jogszabályban meghatározott kockázati súlyokkal korrigálva kell figyelembe venni.

80. § (1) A 79. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni

a) a központi költségvetéssel (államkincstárral), a külön törvényben szabályozott, elkülönített állami pénzalapokkal, az MNB-vel és az Országos Betétbiztosítási Alappal szemben fennálló követelésekre,

b) a kockázatvállalásnak a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által a központi költségvetés készfizető kezességvállalása mellett nyújtott garanciaügyleteivel fedezett részére,

c) a kockázatvállalásnak kezesség- és garanciavállalással foglalkozó jogi személy által fedezett részére, ha azt a központi költségvetés készfizető kezességvállalása mellett nyújtja,

d) a központi költségvetés készfizető kezességével biztosított kockázatvállalásra,

e) az óvadékként lekötött összeg vagy óvadékul adott betétokirat, állampapír, illetve az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír által fedezett kockázatvállalásra,

f) a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság politikai és árfolyamkockázatok biztosításával fedezett exporthitel szerződéseknél a biztosítási kárfizetés mértékéig, abban az esetben, ha az exportokmányok a bankra engedményezettek, és az ügylet kapcsán csak politikai és árfolyamkockázat merül fel, valamint

g) azon tételek esetében, amelyeknek megfelelő összeget - az 5. számú melléklet előírásainak megfelelően - a szavatoló tőke számítása során a szavatoló tőkéből le kell vonni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt biztosítékokat a hitelintézet elkülönítetten tartja nyilván.

81. § (1) A nagykockázat vállalásának számításakor a hitelintézetet megillető fedezeteket, valamint az ügyfélnek, illetve vele kapcsolatban álló ügyfelek csoportjának a hitelintézettel szembeni követelését - a 80. §-ban meghatározottak kivételével - levonni nem lehet.

(2) A hitelintézet szabályzatában meg kell határozni a nagykockázat vállalásra vonatkozó kérelem elbírálásának, illetve a nagykockázat vállalásra vonatkozó döntés meghozatalának, elkülönített nyilvántartásának és rendszeres figyelésének rendjét.

Tulajdonszerzéshez kapcsolódó kockázatvállalás korlátozása

82. § (1) A hitelintézet nem vállalhat kockázatot olyan ügyletért, amelynek célja, hogy az ügyfél, a hitelintézet által kibocsátott, tagsági jogot megtestesítő értékpapírt vagy alárendelt kölcsöntőkének minősülő értékpapírt vásároljon.

(2) A hitelintézet tagsági jogot megtestesítő értékpapír, illetve üzletrész vásárlása céljára azok vételárának ötven százalékáig nyújthat kölcsönt.

(3) Ha a hitelintézet olyan vállalkozás által kibocsátott értékpapír vagy olyan vállalkozás üzletrészének megszerzéséhez nyújt kölcsönt, amellyel szemben már kockázatot vállalt, köteles az ügyféllel szembeni kockázatvállalásnál figyelembe venni az ilyen módon jelentkező közvetett kockázatvállalást is.

(4) Nem nyújtható kölcsön a hitelintézet saját kibocsátású részvényének megszerzéséhez, sem pedig olyan vállalkozásban való részesedés megszerzéséhez, amelyben a hitelintézet befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

Befektetések korlátozása

83. § (1) Hitelintézet a szavatoló tőkéjének tizenöt százalékát meghaladó közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot - más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító részvénytársaság, illetve a járulékos vállalkozás kivételével - egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában.

(2) A hitelintézet a vállalkozás jegyzett tőkéjének ötvenegy százalékát meghaladó közvetlen és közvetett tulajdoni hányadot - más pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító részvénytársaság, illetve a járulékos vállalkozás kivételével - egy vállalkozásban sem szerezhet, illetve nem tarthat birtokában.

(3) A hitelintézetnek a más pénzügyi intézményen, befektetési vállalkozáson, biztosító részvénytársaságon, valamint járulékos vállalkozáson kívüli egyéb vállalkozásokban meglévő befolyásoló részesedéseinek teljes összege nem haladhatja meg a szavatoló tőkéjének hatvan százalékát.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti korlátozásoknál nem kell figyelembe venni a hitelintézet tulajdonába csak átmenetileg, a szerzés időpontjától számított legfeljebb hároméves időtartamra, pénzügyi szolgáltatásból származó veszteségmérséklés céljából, illetőleg hitel-tulajdonrész csereügylet vagy felszámolás következtében került - elkülönítetten nyilvántartott és elkülönítetten kezelt, rendszeresen minősített - tulajdoni hányadokat.

(5) A hitelintézet az (1)-(3) bekezdésben foglalt korlátokat túllépheti, feltéve, hogy a túllépések összegével csökkentett szavatoló tőkével számolva is képes megfelelni a nyolcszázalékos tőkemegfelelési mutató fenntartására vonatkozó, valamint a szavatoló tőkéhez rendelt más korlátozó előírásnak.

Ingatlanbefektetések korlátozása

84. § (1) A hitelintézet összes - a közvetlen banküzemi célt szolgáló és a (2) bekezdésen kívüli - ingatlanba történő befektetése nem haladhatja meg a szavatoló tőkéje öt százalékát.

(2) A hitelintézetnek tevékenysége során

a) a 83. § (4) bekezdése szerinti hitel-ingatlan csereügylet,

b) a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 56. § (2) bekezdése, és

c) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

alapján megszerzett ingatlanokat három éven belül el kell idegenítenie.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában közvetlen banküzemi célt szolgál az az ingatlan vagy ingatlanrész, amely a hitelintézet saját üzletviteléhez, illetve zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen, vagy alkalmazottainak jóléti szolgáltatásokkal való ellátásához szükséges, és amelyről a hitelintézet külön nyilvántartást vezet.

Befektetésekre vonatkozó egyéb korlátozások

85. § (1) A hitelintézet - nettó értéken számított - összes befektetése nem haladhatja meg szavatoló tőkéjének száz százalékát.

(2) A hitelintézet nem szerezhet részesedést, illetőleg nem létesíthet tagsági viszonyt olyan vállalkozásban, amelynek tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül a hitelintézetre tulajdonosként korlátlan felelősség hárulhat.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetésnél nem kell figyelembe venni

a) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében a hitelintézet tulajdonába került befektetést, ha az három évet meg nem haladóan van a hitelintézet tulajdonában, illetve birtokában,

b) a Hitelgarancia Részvénytársaságban alapítása során, illetve ezt követően az abban történt részesedésszerzést,

c) az állampapírt,

d) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, valamint

e) azt a tételt, amelynek megfelelő összeget a szavatoló tőke számítása során a tőkéből levonták,

ha azt az egyéb befektetésektől elkülönítve tartják nyilván, és elkülönítve kezelik.

Eszközök minősítése

86. § (1) A hitelintézet rendszeresen köteles eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit, követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit és készleteit) vállalt kötelezettségeit, valamint egyéb kihelyezéseit értékelni és minősíteni.

(2) A hitelintézet - a hatályos jogszabályok és a szokásos banküzemi gyakorlat keretei között - köteles mindent megtenni az esedékes, illetve lejárt követelése behajtására.

Kockázati céltartalékképzés

87. § (1) A hitelintézet a tevékenységével együttjáró valamennyi feltárható és minősíthető hitelezési, kamat-, árfolyam-, befektetési, ország- és egyéb kockázat fedezetére kockázati céltartalékot képez.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a hitelintézetnek a kockázatvállalással összefüggő, előre nem látható, illetőleg előre nem meghatározható lehetséges veszteségeinek fedezetére - a korrigált mérlegfőösszeg 1,25 százalékáig - általános kockázati céltartalékot kell képeznie, amelyet a kockázati céltartalékok között, elkülönítetten kell nyilvántartani.

(3) A hitelintézet a kockázati céltartalékot, ideértve az általános kockázati céltartalékot is, ráfordításként történő elszámolással képzi. A kockázatvállalásból származó veszteség és a behajthatatlan követelés leírására először a kockázati céltartalékot, illetőleg az általános kockázati céltartalékot kell felhasználni.

XIII. Fejezet

A likviditás biztosítása

Forrásgyűjtés

88. § Hitelintézet visszafizetendő pénzeszközöknek a nyilvánosságtól történő gyűjtése érdekében - betét elfogadásán kívül - kizárólag kötvényt és letéti jegyet bocsáthat ki.

A lejárati összhang és az azonnali fizetőképesség biztosítása

89. § (1) A hitelintézet folyamatosan köteles biztosítani azonnali fizetőképességét (a továbbiakban: likviditás). Forrásgyűjtését és eszközkihelyezését likviditása folyamatos fenntartása mellett köteles végezni.

(2) A hitelintézetnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét - tevékenységének jellegére, terjedelmére és kockázataira figyelemmel - követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak és összegeinek megfelelő összhangjával kell biztosítania.

(3) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott likviditás biztosítására vonatkozó belső szabályzatot és tervet készít.

XIV. Fejezet

A bankcsoport összevont alapú felügyelete

A bankcsoport

90. § (1) A bankholding vállalat akkor köteles e fejezet rendelkezéseit teljesíteni, ha

a) belföldi székhelyű, és

b) nem leányvállalata egy belföldi székhelyű hitelintézetnek.

(2) A bankholding vállalat köteles úgy irányítani és összehangolni az ellenőrzése alatt álló pénzügyi intézmények és járulékos vállalkozások tevékenységét, hogy mind a bankcsoporttagok, mind a bankholding vállalat számára külön-külön és együttesen is biztosított legyen a prudens működés.

(3) A bankholding vállalat felelős a bankcsoporthoz tartozó pénzügyi intézmények tőkemegfeleléséért, valamint a prudens tevékenység végzésére vonatkozó előírások csoportszintű betartásáért.

(4) A bankholding vállalat igazgatósága az ellenőrzött pénzügyi intézmény vezetésére vonatkozóan az V. fejezetben, valamint a (3) bekezdésben foglalt rendelkezésekben foglaltak végrehajtása érdekében utasíthatja az ellenőrzött pénzügyi intézmény igazgatóságát, amely köteles az utasítást végrehajtani.

Az összevont felügyelet terjedelme

91. § (1) Az összevont felügyelet kiterjed:

a) a bankholding vállalatra,

b) a bankcsoporthoz tartozó vállalkozásra,

c) az olyan pénzügyi intézményre és járulékos vállalkozásra, amely jegyzett tőkéjének legalább húsz százaléka közvetlenül vagy közvetve a bankcsoporthoz tartozó vállalkozás tulajdonában van,

d) az olyan pénzügyi intézményre és járulékos társaságra, amely nem tartozik a bankcsoporthoz, de amely olyan személy ellenőrzése alatt áll, aki a bankcsoportot vagy annak valamely hitelintézet tagját is ellenőrzi.

(2) A Felügyelet jogosult ellenőrizni, hogy a bankcsoport tagjai külön-külön és együttesen is megfelelnek-e a 92-96. §-ban foglalt rendelkezéseknek.

Bejegyzés

92. § (1) A Felügyelet a bankcsoportokról nyilvántartást vezet.

(2) A bankholding vállalat köteles haladéktalanul kérni a Felügyelettől a bankcsoport létrejöttének, illetőleg a bankcsoportban bekövetkezett módosulásoknak nyilvántartásba vételét.

(3) A nyilvántartásba való bejegyzés előtt a Felügyelet ellenőrizheti a bejegyzés iránti kérelemben foglalt adatokat, illetőleg információkat, és a bejegyzést ennek alapján teljesíti.

(4) A bankcsoporthoz tartozó pénzügyi intézményeknek és járulékos vállalkozásoknak okmányaikban fel kell tüntetniük, hogy melyik - a Felügyelet által bejegyzett - bankcsoporthoz tartoznak.

Adatszolgáltatási követelmények

93. § (1) Az összevont felügyelet ellátása érdekében a Felügyelet - rendszeresen vagy esetenként - jelentést, adatot, illetőleg információt kérhet a 91. § (1) bekezdésében megjelölt személyektől, akik azt kötelesek a Felügyeletnek megadni.

(2) A Felügyelet előírhatja az (1) bekezdésben említett jelentés, adat, illetőleg információ könyvvizsgálóval történő hitelesíttetését.

(3) A 91. § (1) bekezdésének b)-d) pontjában meghatározott - belföldön bejegyzett - személy köteles - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a bankholding vállalat részére megadni az összevont felügyelet ellátásához szükséges jelentést, adatot, illetőleg információt.

(4) A bankholding vállalat az Szmt. szerint készített összevont (konszolidált) - a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - éves beszámolóját, az üzleti jelentéssel együtt legkésőbb a tárgyévet követő év szeptember 30-áig megküldi a Felügyeletnek.

Ellenőrzés

94. § (1) Az összevont felügyelet ellátása érdekében a Felügyelet ellenőrzést végezhet a 91. § (1) bekezdésében meghatározott személyek körében.

(2) A pénzügyi intézménynek, illetve járulékos vállalkozásnak nem minősülő vállalkozásnál a Felügyelet az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést csak annak megállapítása érdekében folytathatja, hogy megvizsgálja az összevonás céljából átadott jelentés, adat és információ valódiságát, illetőleg pontosságát.

(3) A Felügyelet felkérheti más ország illetékes felügyeleti szervezetét, hogy a 91. § (1) bekezdésében meghatározott személynél végezzen helyszíni vizsgálatot, vagy működjön közre a helyszínen kívüli ellenőrzésben.

(4) A Felügyelet - más ország illetékes felügyeletének kérésére - elvégezheti az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot, illetőleg hozzájárulhat, hogy azokat a hozzájárulást kérő felügyeleti szervezet, illetve egy kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.

A bankcsoport összevont szavatoló tőkéjének kiszámítása

95. § (1) A bankcsoport összevont szavatoló tőkéjét a bankholding vállalatnak kell kiszámolnia úgy, hogy a saját szavatoló tőkéjéhez az ellenőrzött pénzügyi intézmény, valamint járulékos vállalkozás saját vagy szavatoló tőkéjének olyan hányadát kell hozzáadnia, amely megegyezik az általa ellenőrzött vállalkozásban közvetlenül és közvetve birtokolt tulajdoni, illetve szavazati hányaddal.

(2) Ha a bankcsoportba tartozó ellenőrzött pénzügyi intézmény vagy járulékos vállalkozás nem közli a 93. § (3) bekezdése szerinti adatokat, a bankholding vállalat az összevont szavatoló tőke számítása során az erre az ellenőrzött pénzügyi intézményre vagy járulékos vállalkozásra eső, az (1) bekezdés szerinti tőkehányadot nem veheti figyelembe.

A bankcsoport kockázatvállalása

96. § Az azonos bankcsoporthoz tartozó pénzügyi intézmények által együttesen vállalt kockázatokra is alkalmazni kell a 77-85. §-ban foglalt korlátozásokat.

IV. RÉSZ

BETÉTBIZTOSÍTÁS ÉS INTÉZMÉNYVÉDELEM

XV. Fejezet

Az Országos Betétbiztosítási Alap

97. § (1) A hitelintézet - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - köteles az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (a továbbiakban: Alap) csatlakozni.

(2) Nem köteles az Alaphoz csatlakozni a meghatározott pénzügyi szolgáltatás végzésének az állam által történő biztosítása érdekében külön törvénnyel létrehozott olyan hitelintézet, amelynek minden kötelezettségéért a Magyar Állam kezességet vállal.

(3) Hitelszövetkezet nem csatlakozhat az Alaphoz.

98. § (1) Az Alap feladata

a) a 104. §-ban meghatározott, a betét befagyásának megelőzését célzó intézkedések megtétele,

b) a vele tagsági jogviszonyban álló hitelintézetnél elhelyezett betét befagyása esetén a betétes részére a 101. §-ban meghatározott kártalanítási összeg kifizetése, illetve

c) az állammal kötött külön megállapodásban foglalt megbízás alapján az állam által egyes betétre vállalt kezesség vagy adott biztosítás teljesítésével kapcsolatos feladatok térítés ellenében történő ellátása,

d) a betétes tájékoztatása.

(2) Az Alap a betétestől és más hitelezőtől kapott megbízás alapján ellátja a képviseletet az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében egyezségi tárgyaláson, illetve a felszámolási eljárás során.

Az Alap által biztosított betétek

99. § (1) Az Alap által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétre terjed ki.

(2) Az Alap által nyújtott biztosítás - a 100. §-ban meghatározott kivételekkel - a betétek számától és pénznemétől függetlenül kiterjed minden olyan betétre, amelyet

a) 1993. június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint

b) 1993. június 30-át követően állami garancia nélkül

az Alapban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el.

(3) Az Alap által nyújtott biztosítás kiterjed az 1993. június 30-ig sorozatban értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére.

(4) Az MNB által közzétett árfolyamlapon szereplő külföldi pénznemben elhelyezett betétet az Alap az elhelyezés pénznemében biztosítja.

100. § (1) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki

a) a költségvetési szerv,

b) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság,

c) az önkormányzat,

d) a biztosítóintézet, valamint az önkéntes biztosító pénztár,

e) a befektetési alap,

f) a Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei és igazgatási szervezetei,

g) az elkülönített állami pénzalap,

h) a pénzügyi intézmény,

i) az MNB,

j) a befektetési vállalkozás,

k) a Befektető-védelmi Alap,

l) a hitelintézet vezető állású személye, a hitelintézet választott könyvvizsgálója, továbbá a hitelintézet befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa és mindezen személyekkel közös háztartásban élő közeli hozzátartozói,

m) az l) pontban említett személy befolyásoló részesedésével működő gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja] által elhelyezett

betéteire.

(2) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki továbbá

a) az olyan betétekre, amelyekre a betétes a szerződés szerint, a szerződéskötés időpontjában elhelyezett azonos nagyságú és lekötési idejű betétekhez képest jelentősen magasabb kamatot vagy más vagyoni előnyt kap, valamint

b) az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik.

Az Alap által fizetett kártalanítás

101. § (1) Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb egymillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Devizabetét esetén a devizában kifizetett kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a betét befagyása napján érvényes - az MNB által jegyzett devizáknál - hivatalos devizaárfolyamon történik. Az MNB által nem jegyzett devizákat a magyar hitelintézetek által közzétett legmagasabb és legalacsonyabb, az adott pénznemre vonatkozó devizaeladási árfolyamok számtani átlaga alapján kell számba venni, ha ilyen nem áll rendelkezésre, a betét befagyása napján a devizabetét kezelő hitelintézet devizaeladási árfolyamát kell figyelembe venni.

(2) Az Alap a befagyott tőkeösszeg után a kártalanításra jogosult személy részére a 105. § (1) bekezdésében foglalt időpontig járó, még nem tőkésített és ki nem fizetett kamatot az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig, a szerződés szerinti kamatlábbal, de legfeljebb a kamattérítés időtartama alatt alkalmazott - az idővel súlyozott - átlagos jegybanki alapkamatlábbal számítottan téríti meg.

(3) Devizabetétek esetén az Alap a szerződés szerinti kamatot, de legfeljebb az öt - előző évi mérlegfőösszege alapján - legnagyobb hazai hitelintézet által, az azonos pénznemben jegyzett, azonos lekötési idejű devizabetétek - szerződéskötés időpontjában alkalmazott - kamatlábának számtani átlaga alapján számított kamatot fizeti meg.

(4) Nyereménybetétek esetén a szerződés szerinti kamat alatt az a kamat értendő, amellyel a betétet elfogadó hitelintézet a kifizetés időpontját megelőző sorsolás időpontja óta a nyereményalapot képezte. A kamatszámítás szempontjából a lekötés időpontjául a kifizetés időpontját megelőző sorsolás időpontját kell figyelembe venni.

(5) A betétes az (1)-(3) bekezdés szerinti kártalanítást meghaladó kifizetésre az Alappal szemben semmilyen jogcímen nem tarthat igényt.

(6) Közös betét esetén a (1) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg számítása szempontjából - eltérő szerződési kikötés hiányában - a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg.

(7) Hitelintézetek egyesülése esetén az (1) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából továbbra is külön betétnek minősülnek egyazon betétesnek az egyesülés időpontja előtt az összeolvadó, beolvadó vagy átvevő hitelintézetnél elhelyezett betétei megszűnésükig.

(8) A betétállomány átruházása esetén az (1) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából a (7) bekezdésnek a beolvadásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

102. § (1) Az Alap által biztosított betétek esetében a hitelintézet és a betétes között beszámításnak akkor van helye, ha a betétesnek a hitelintézettel szemben hitel vagy más ügylettel kapcsolatos lejárt vagy a betét kifizetéséig lejáró tartozása is van. A hitelintézet köteles a beszámítási igényét az Alappal közölni, és igényének jogosságát hitelt érdemlő módon bizonyítani. A hitelintézet köteles okirattal igazolni, hogy a betétest (az adóst) a beszámítási igényéről tájékoztatta. Az Alap bizonyításig felfüggeszti az adott betétre történő kifizetést. Ha a beszámításra sor kerül, akkor az Alap a 101. § szerinti összegből hitelintézetet megillető és részére átutalt összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a betétes részére.

(2) A kártalanítás mértékének megállapítása során az ügyfélnek az Alap tagjánál fennálló valamennyi befagyott követelését össze kell számítani. Ha az Alap tagjának az ügyféllel szemben lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során az ügyfél követelésébe be kell számítani.

(3) Fedezetül szolgáló betét esetén az Alap akkor teljesít kifizetést, ha a kártalanítási összeg felvételére való jogosultság a felek megegyezése vagy bíróság, illetve hatóság jogerős határozata alapján kétséget kizáróan megállapítható.

103. § (1) Az állam által 1993. június 30-át követően biztosítani kívánt betétek biztosítását az Alap - megegyezés szerinti térítés ellenében - átvállalhatja.

(2) Ha egy állami garanciával (kezességgel) fedezett betét elfogadására felhatalmazott hitelintézetnél a betétek befagynak, a központi költségvetés a betét befagyásától számított harminc napon belül megkezdi - a betétesek kifizetésének ütemében - a garancia beváltásához szükséges pénzeszközöknek az Alap rendelkezésére bocsátását. Ezt az összeget az Alap kizárólag az állami garancia beváltásból származó fizetési kötelezettség teljesítésére használhatja fel, amely kifizetéseket a Pénzügyminisztérium képviselője a hitelintézetnél a helyszínen ellenőrizheti.

(3) Az Alap az (1) és (2) bekezdés szerinti feladatot az állammal írásban kötött szerződés alapján végezheti.

(4) Az állami garancia beváltása címén kifizetett összegek erejéig a hitelintézettel szembeni követelés a betétesről az államra száll át. A követelés átszállásával az állam a korábbi jogosult helyébe lép. Az állam a követeléseit a felszámolási eljárásban jogosult érvényesíteni. A hitelintézet felszámolása során az állam azon betétek tekintetében is jogosult hitelezőként fellépni, amelyekből származó jogok még nem szálltak át az államra, ha az állam garancia alapján egyébként fizetni köteles.

XVI. Fejezet

Kártalanítás

A kártalanítás kifizetésének megelőzése

104. § (1) Az Alap a kártalanítási összegek kifizetésén kívül más kötelezettséget (hitelnyújtás, alárendelt kölcsön nyújtás, tulajdonrész szerzése hitelintézetben, kezességvállalás, betétállomány átruházásához fedezetnyújtás stb.) is vállalhat a Felügyelet által alkalmazott kivételes intézkedés (157-168. §) kedvező hatásának elősegítése és a betétek befagyásának elkerülése érdekében az e §-ban meghatározott keretek között, a Felügyelettel egyeztetett módon.

(2) Az Alap a betétek befagyásának elkerülése érdekében köteles azt a megoldási módot választani, amely a betétesek és hitelintézetek, valamint a központi költségvetés számára a legkisebb hosszú távú veszteséggel jár.

(3) Az Alap az (1) bekezdés szerinti kötelezettségeit kizárólag a szokásos üzleti feltételek (kamat, díj, árfolyam) mellett vállalhatja.

(4) Az Alap köteles az (1) bekezdésben foglaltak szerinti kötelezettségvállalását megfelelő biztosítékkal fedezni. A hitelintézet felszámolása esetén ezeket a biztosítékokat határidőben érvényesen kikötötteknek kell tekinteni akkor is, ha a Cstv. 57. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételektől eltérően kötötték ki.

(5) A hitelintézet helyzetének rendezése érdekében az (1) bekezdés szerint vállalt feltételes és feltétlen kötelezettségvállalások együttes összege nem haladhatja meg a hitelintézetnél elhelyezett biztosított betétek után a 101. § szerint kifizetendő kártalanítások és az Alapnál ezek kifizetésével kapcsolatban felmerült költségek várható összegét.

Kifizetés az Alapból

105. § (1) Az Alap a betétek befagyását követő legfeljebb harminc nap elteltével, illetve felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzététele után tizenöt napon belül - a két időpont közül a korábbiban - megkezdi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését.

(2) Az Alap köteles legalább két országos napilapban közzétenni a betétesek számára az igényérvényesítés legelső napját, a kifizetéssel megbízott hitelintézet nevét, és az igényérvényesítés helyét (helyeit), valamint módját.

(3) Ha a kártalanításra jogosult a betéti szerződést és a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és azok a (4) bekezdés szerinti nyilvántartás adataival megegyeznek, az Alap gondoskodik a neki vagy az általa teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott személy részére járó kártalanítás haladéktalan kifizetéséről.

(4) A betétet gyűjtő hitelintézet a névre szóló betét esetén köteles a betétes nevén kívül - a 3. számú mellékletben felsoroltak közül az Alap előírásai szerint - két további azonosító adatot nyilvántartani, a kártalanításra való jogosultság egyértelmű megállapítása érdekében.

(5) A kifizetések teljesítése külföldi és belföldi hitelintézetnek adott megbízás, a kártalanítási összeg más hitelintézethez betétként való áthelyezése, postai átutalás, csekk kiállítása vagy közvetlen kifizetés útján történik. A száz forintnál kisebb összegű kártalanítás nem fizethető ki.

106. § Az Alap a 101. § (1) bekezdése szerinti összeget a betét befagyásától a kártalanítás kifizetéséig terjedő időszakra - de legfeljebb a kártalanítás kifizetésének a 105. § (1) bekezdésében meghatározott időpontjáig számított kamattal növelve - fizeti ki, amely összeg azonban nem haladhatja meg a 101. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket.

A kifizetett betétkövetelések átszállása

107. § (1) Ha az Alap a betéteseknek kártalanítást fizetett ki, a hitelintézettel szembeni követelés - a kifizetett összeg erejéig - a betétesről az Alapra száll át. A követelés átszállásával az Alap a korábbi jogosult helyébe lép. Az Alap a felszámolási eljárásban az átszállt követeléseket jogosult érvényesíteni.

(2) Az Alapból a kártalanításra jogosult személy részére történt bármilyen kifizetés, illetve az Alap által a 104. § alapján vállalt kötelezettség teljesítéséből eredő kifizetés esetén az érintett hitelintézet az Alap által kifizetett összeget és a kifizetéshez kapcsolódóan az Alapnál felmerült költségeket köteles az Alapnak visszafizetni, illetőleg megfizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a hitelintézet az Alapból kilépett, vagy onnan kizárták.

(3) Hitelintézet felszámolása során az Alap azon betétek tekintetében is jogosult hitelezőként fellépni, amelyekből eredő jogok még nem szálltak át az Alapra, de amelyekért a 101. § szerint fizetni tartozik, ideértve a kifizetés kapcsán felmerülő költségeket is.

XVII. Fejezet

Az Alap jogállása és szervezete

Az Alap jogállása

108. § (1) Az Alap jogi személy.

(2) Az Alap székhelye: Budapest.

(3) Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után sem társasági adó, sem helyi adó, sem illeték fizetésére nem kötelezhető.

(4) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, és a 98. §-ban meghatározottól eltérő célra nem használhatók fel.

(5) Az Alap saját tőkéje nem osztható fel.

109. § Az Alap pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.

Az Alap szervezete

110. § (1) Az Alap irányító szerve az igazgatótanács.

(2) Az Alap igazgatótanácsának tagjai:

a) a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára;

b) az MNB alelnöke,

c) a Felügyelet elnöke,

d) a hitelintézetek érdek-képviseleti szervezetei által kijelölt két személy, továbbá

e) az Alap ügyvezető igazgatója.

(3) Az igazgatótanácsi tag - az igazgatótanács jóváhagyásával - írásban állandó helyettest nevezhet ki, aki a tag távollétében teljes döntési joggal vesz részt az igazgatótanács ülésein.

(4) Az igazgatótanács ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Az igazgatótanács határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az Alap által történő kötelezettségvállaláshoz az igazgatótanács legalább négy tagjának igenlő szavazata szükséges.

(5) Az igazgatótanács tagjai közül évenként elnököt és alelnököt választ. Nem választható elnökké és alelnökké az ügyvezető igazgató.

Az igazgatótanács feladata

111. § (1) Az igazgatótanács

a) irányítja és ellenőrzi az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét,

b) elfogadja az Alap szabályzatait,

c) meghatározza az Alap ügyvezetőjének és megbízottainak feladatait, valamint megállapítja díjazásukat,

d) dönt az egyes feladatokra esetileg létrehozott különleges bizottságok összetételéről,

e) meghatározza az igazgatótanács üléseinek ügyrendjét, helyét, időpontját,

f) meghatározza a hitelintézetek számára azoknak a különleges jelzéseknek, tájékoztatóknak vagy más eszközöknek az alkalmazását, amelyek alapján megállapítható, hogy a hitelintézeteknél elhelyezett betétek biztosítva vannak,

g) dönt az Alap feladatainak végrehajtásával kapcsolatos intézkedésekről,

h) meghatározza az Alap által e törvény értelmében teljesítendő kifizetések rendjét,

i) dönt az Alap költségvetéséről, ezen belül a működési költségeiről,

j) évente egyszer, legkésőbb a gazdasági év befejezését követő év május 31. napjáig megállapítja az Alap éves beszámolóját, vagyoni helyzetét, és az ezekről szóló beszámolóját benyújtja az Állami Számvevőszéknek, valamint megküldi a hitelintézeteknek,

k) évente egyszer kialakítja az Alap díjpolitikáját az e törvényben foglalt kereteken belül, és azt ismerteti a hitelintézetekkel; a díjpolitika alapján meghatározza tagjainak éves befizetési kötelezettségét,

l) dönt a kizárásokról,

m) határoz a 121. § (6)-(8) bekezdése szerinti megemelt, illetve rendkívüli díjfizetési kötelezettség előírásairól,

n) határoz a 104. § szerinti intézkedés szempontrendszeréről,

o) dönt a 104. §-ban meghatározott intézkedések alkalmazásáról,

p) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat.

(2) Az igazgatótanács feladatainak végrehajtása során igénybe veheti a Felügyelet szolgáltatásait.

112. § (1) Az igazgatótanács nevezi ki, és menti fel az ügyvezető igazgatót, valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az igazgatótanács e jogkörét - a kinevezés és felmentés kivételével - az igazgatótanács elnökére átruházhatja.

(2) Az igazgatótanács ellenőrzi az Alap ügyvezető igazgatójának tevékenységét.

Az Alap ügyvezető igazgatója és munkaszervezete

113. § (1) Az Alap önálló munkaszervezettel rendelkezik.

(2) Az Alap tevékenységének operatív irányítását az ügyvezető igazgató látja el. Az ügyvezető igazgató gyakorolja az Alap alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.

(3) Az ügyvezető igazgató - az igazgatótanács egyetértésével - egyes feladatok ellátására munkaviszonyon kívüli megbízást adhat ki, illetve együttműködési megállapodásokat köthet.

(4) Az Alap vezetője és alkalmazottai tekintetében a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

114. § Az igazgatótanács feladatkörében eljárva a megbízásokat az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályok megfelelő alkalmazásával adja ki.

Az Alap információellátása

115. § (1) Az Alap a hitelintézettől csak a tevékenysége ellátásához szükséges, a Felügyeletnek vagy az MNB-nek rendelkezésére nem álló adatokat kérhet.

(2) Az Alap kérésére köteles

a) a hitelintézet az e törvényben foglaltaknak megfelelően az Alap által meghatározott adatokból,

b) a Felügyelet és az MNB a rendelkezésükre álló adatokból

a kért információt megadni.

(3) Az Alap a (2) bekezdésben meghatározott adatokat kizárólag feladatainak ellátása érdekében használhatja fel.

(4) Ha az Alap a rendelkezésére álló adatokból megállapítja, hogy valamely hitelintézetnél e törvény szerinti közreműködése szükségessé válhat, megvizsgáltathatja a hitelintézet könyvelését, számláit és nyilvántartásait. Az Alapnak a vizsgálat lefolytatásához a Felügyelet egyetértését be kell szereznie.

(5) A (4) bekezdés szerinti vizsgálat során az Alap vagy az általa megbízott személy betekinthet a hitelintézet könyveibe, számláiba, nyilvántartásaiba, a hitelintézet vezető állású személyeitől, alkalmazottaitól, könyvvizsgálójától vagy felszámolójától információt kérhet.

116. § (1) Az Alappal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, megbízási jogviszonyban álló személy, valamint az igazgatótanács tagja a feladata ellátásával kapcsolatban tudomására jutott banktitkot, üzleti titkot, továbbá minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint az Alap nem köteles más hatóságok, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni, szakmai titokként köteles megőrizni.

(2) Az Alap által végzett ellenőrzés során az (1) bekezdésben meghatározott személy hivatalos személynek minősül.

117. § Kártérítési igény az Alappal szemben a jogellenesen okozott kár miatt csak akkor érvényesíthető, ha megállapítható, hogy az Alap eljárása vagy mulasztása törvénysértő volt, és a bekövetkezett kárt ez idézte elő.

Az Alap számlavezetése és pénzkezelése

118. § (1) Az Alap pénzforgalmi számláját az MNB vezeti.

(2) Az Alap pénzforgalmi számláján jóváírandók az Alap összes pénzbevételei, beleértve a működésből származó bevételeket is, ugyanakkor a pénzforgalmi számlát meg kell terhelni a működéssel kapcsolatos pénzkiadásokkal, a biztosítási jellegű tevékenységből eredő, valamint a betétek befagyásának megelőzésével kapcsolatos kifizetésekkel.

(3) Az Alap pénzeszközeit - a házipénztárt, a pénzforgalmi számlán tartott likviditási tartalékot, valamint a kifizetések lebonyolítására vagy más, az Alap működéséhez szükséges célra hitelintézethez átutalt összeget kivéve - állampapírban kell tartani.

(4) Az Alap esetleges nyereségét kizárólag a saját tőkéjének növelésére fordíthatja.

XVIII. Fejezet

Az Alap forrásai

119. § (1) Az Alap forrásai:

a) a csatlakozási díj,

b) hitelintézetek által teljesített rendszeres, illetve rendkívüli éves befizetés,

c) a Felügyelet által a hitelintézetektől, ide nem értve a hitelszövetkezeteket, a beszedett bírságok összegének nyolcvan százaléka,

d) az Alap által felvett kölcsön,

e) egyéb bevétel.

(2) Az Alap - a 98. § (1) bekezdésének a)-b) pontja szerinti feladatok ellátása érdekében - hitelt vehet fel:

a) az MNB-től, illetve

b) hitelintézettől.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az Alap kérésére az MNB nyolc napon belül kölcsönt nyújthat, illetőleg a Kormány - az Alap által a 98. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségei teljesítése érdekében felvett kölcsönre - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 33. §-ának (3) bekezdésére tekintettel készfizető kezességet vállal.

(4) Az Alap a külföldi pénznemben vállalt biztosítás kifizetése érdekében az MNB-től devizát vásárolhat, az Alap a devizát hitelintézettől vagy magyar hitelintézet közvetítésével külföldről vásárolhatja meg, ha az adott devizát az MNB nem jegyzi.

Csatlakozási díj

120. § Az Alaphoz csatlakozó, a Felügyelettől betétgyűjtés végzésére engedélyt kapott hitelintézet - az engedély kézhezvételét követő harminc napon belül - a jegyzett tőkéjének fél százalékával megegyező összeget köteles az Alapba egyszeri csatlakozási díjként befizetni.

Éves díjfizetési kötelesség

121. § (1) Az Alap tagjainak éves befizetési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a hitelintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én fennálló, az Alap által a 99. § és 100. § szerint biztosított betétek teljes összegét, illetve az Alap szabályzata által megállapított egyéb szempontokat, különösen a hitelintézetnél elhelyezett betétek átlagos nagyságát.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott módon megállapított éves befizetési kötelezettség nem lehet magasabb, mint a tagintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én meglévő, az Alap által biztosított betétek és - a hitelintézetek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabályok szerint - az Alap által biztosított betétek utáni passzív időbeli elhatárolások között feltüntetett kamatok együttes teljes állományának két ezreléke.

(3) Az éves befizetés összegét a hitelintézet minden évben negyedéves részletekben, legkésőbb a tárgynegyedév tizenötödik napjáig köteles befizetni az Alap pénzforgalmi számlájára.

(4) A hitelintézet által fizetendő díj összegének meghatározása azon nyilatkozatok alapján történik, amelyeket a hitelintézet továbbít az Alapnak az Alap szabályzatában meghatározott formában és időpontban.

(5) A hitelintézet által a hitelintézeti tevékenység engedélyezésének évére vonatkozóan fizetendő díjat az általános szabályoknak megfelelően a tárgyév végi betétállomány alapján megállapított éves díj háromszázhatvanötödének és az Alap által biztosított napok számának szorzata határozza meg.

(6) Ha az adott hitelintézet olyan kockázatos tevékenységet folytat, amely a szabályzat szerint indokolja az emelést, az Alap növelheti a hitelintézet által a tárgyév során fizetendő díjat. Az emelés előtt az Alap

a) véleményt kér a Felügyelettől és az MNB-től;

b) módot ad a hitelintézetnek észrevételei megtételére.

(7) A (6) bekezdés alapján felemelt éves díj nem lépheti túl a hitelintézetnél a tárgyévet megelőző év december 31-én fennálló, biztosított betétállomány három ezrelékét.

(8) Az Alap az általa a 119. § (1) bekezdésének d) pontja szerint felvett kölcsön visszafizetése érdekében a hitelintézetek számára egységes elvek szerint megállapított rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő, mely fizetési kötelezettség mértékének és ütemezésének igazodnia kell a kölcsöntörlesztési feltételekhez. A rendkívüli fizetési kötelezettség mértéke nem haladhatja meg egyetlen hitelintézet esetében sem a (2) bekezdés szerint megállapított díj mértékét.

(9) Ha a kölcsön igénybevételét szükségessé tevő káresemény kapcsán az Alap bevételre tesz szert, azt elsősorban a fennálló kölcsöntartozás csökkentésére, ezt követően pedig a hitelintézeteket terhelő rendkívüli fizetési kötelezettség mérséklésére, illetőleg visszafizetésére kell fordítani.

(10) A hitelintézet a felszámolása kezdő évében az e §-ban meghatározottak szerint köteles éves díjat fizetni. A díj vetítési alapja a befizetést megelőző negyedév átlagos biztosított betétállománya.

A díjfizetés elszámolása

122. § A hitelintézet az Alapba befizetett összeget (ideértve a csatlakozási díjat is) egyéb ráfordításként számolja el.

Csatlakozás az Alaphoz

123. § (1) A hitelintézet a 18. §-ban szabályozott tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alapnak megküldeni, és annak másolatát csatolni a tevékenységi engedély iránti kérelemhez.

(2) A csatlakozási nyilatkozatot az Alap által közzétett formában kell megtenni.

XIX. Fejezet

Intézkedések, szankciók kezdeményezése, az Alappal fennálló tagsági viszony megszüntetése

124. § (1) Ha a hitelintézet

a) a 120-121. §-okban meghatározott fizetési kötelezettségét határidőre nem teljesíti,

b) üzletszabályzatában vagy a betétokiratokon az Alapban való tagságát megtévesztő módon tünteti fel, vagy harmadik személyeket tévesen tájékoztat az Alap által biztosított betétekkel kapcsolatos lényeges kérdésekről,

c) a jogszabályba ütköző módon hirdeti a betétbiztosítást,

d) nyilvántartása nem teszi lehetővé a betétesek kártalanítási jogosultságának egyértelmű megállapítását,

az Alap felszólítja a hitelintézetet a jogsértő magatartás megszüntetésére, és egyidejűleg tájékoztatja a Felügyeletet.

(2) A felszólítást követő harminc nap elteltével - ha a hitelintézet az (1) bekezdés szerinti jogsértő magatartást nem szüntette meg - az Alap kezdeményezheti a Felügyeletnél a hitelintézettel szemben intézkedés, bírság alkalmazását, vagy a hitelintézetet tagjai sorából kizárhatja. A felügyeleti intézkedés kezdeményezéséről egyidejűleg értesíti az MNB-t.

(3) Kizárás kezdeményezése esetén a hitelintézet tagsága az Alapban az előzetes felszólításban megjelölt határidőt követően megszűnik, kivéve, ha

a) a hitelintézet meghozta az előírásokhoz való alkalmazkodást vagy szabálytalanság megszüntetését célzó intézkedéseket;

b) a hitelintézet a szükséges intézkedések meghozatala érdekében az Alap igazgatótanácsától - legfeljebb további hatvan napra - a határidő meghosszabbítását kéri.

125. § A hitelintézetet az Alap azonnali hatállyal kizárja, ha a Felügyelet határozata alapján a hitelintézet nem gyűjthet betétet.

126. § (1) A hitelintézet kizárása vagy a tagsági jogviszony megszüntetése nem érinti a tagság fennállása alatt a hitelintézetnél elhelyezett betétekre vonatkozó biztosítást.

(2) Ha a hitelintézetet az Alapból kizárták, vagy tagsági jogviszonyát megszüntették, a korábban teljesített befizetését nem igényelheti vissza. A kizárás vagy a tagsági viszony megszüntetése nem érinti a kizárt hitelintézetnek azt a kötelezettségét, hogy a biztosítás alá eső betétek után a 121. §-nak megfelelően éves díjat fizessen.

127. § Az Alap a 124. §-ban foglalt kizárás esetén - huszonnégy órán belül - írásban tájékoztatja a kizárás tényéről és okáról a Felügyeletet és az MNB-t. Az Alap erről negyvennyolc órán belül legalább két országos napilapban felhívást tesz közzé.

XX. Fejezet

Önkéntes betét- és intézménybiztosítás

128. § (1) A hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapot (a továbbiakban: önkéntes alap) hozhatnak létre. Az önkéntes alap jogi személy.

(2) Az önkéntes alap pénzeszközei nem vonhatók el, és a létesítő okiratban meghatározottól eltérő célra nem használhatók fel. Az önkéntes alapból kilépés esetén kifizetés nem teljesíthető.

(3) Az önkéntes alap - a házipénztárt, a pénzforgalmi számlán tartott likviditási tartalékot, valamint a kifizetések lebonyolítására vagy más, az Alap működéséhez szükséges célra hitelintézethez átutalt összeget kivéve - pénzeszközeit állampapírban kell tartani.

(4) A hitelintézet az önkéntes alapba befizetett összeget egyéb ráfordításként számolhatja el.

(5) A Felügyelet által a hitelszövetkezetektől beszedett bírságok összegének nyolcvan százalékát a hitelszövetkezetek által létrehozott önkéntes alapba kell befizetni.

129. § (1) Az önkéntes alapot létesítő okiratban meg kell határozni

a) az alapítókat,

b) az önkéntes alaphoz történő csatlakozás és az önkéntes alapból történő kilépés rendjét,

c) a befizetések megállapításának és teljesítésének módját,

d) az önkéntes alap kezelőjét és az önkéntes alap kezelésének szabályait,

e) az önkéntes alapból történő kifizetések rendjét.

(2) Az önkéntes alap létrehozásához és működésének megkezdéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

(3) Az intézményvédelmi alap a létesítő okiratában meghatározott feladatai ellátása érdekében jogosult - a tagintézettel, illetve annak tulajdonosával kötött támogatási szerződés keretében - a tagintézet részére

a) kezességet vállalni,

b) tőkejuttatást adni, valamint

c) kölcsönt nyújtani.

(4) Az önkéntes betétbiztosítási alapot felhasználó hitelintézetek a pénzeszközök visszafizetéséig kamatként legalább a jegybanki alapkamatot kötelesek téríteni. A kilépés az önkéntes betétbiztosítási alappal szembeni visszafizetési kötelezettséget nem érinti.

130. § Az önkéntes alap a betétek befagyása miatt, illetve a kifizetés elkerülése érdekében tervezett intézkedéseiről tájékoztatja a Felügyeletet.

V. RÉSZ

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK SZÁMVITELE ÉS KÖNYVVIZSGÁLATA

XXI. Fejezet

Könyvvezetés

131. § (1) A pénzügyi intézmény az üzletszerű tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait magyar nyelven - a magyar számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával - a felügyeleti és a jegybanki ellenőrzésre is alkalmas módon vezeti.

(2) Az üzleti nyilvántartás és a belső ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha lehetővé teszi a gondos és megbízható vezetést, a pénzügyi intézmény és a vezető állású személyek tevékenységének - a belső ellenőrzés, illetőleg a könyvvizsgáló, valamint a tulajdonosok, a Felügyelet és az MNB által történő - ellenőrzését, továbbá, ha segíti a pénzügyi intézményt abban, hogy eleget tegyen a jogszabályokban és a szerződésekben előírt kötelezettségeknek.

132. § (1) A pénzügyi intézmény köteles az arra jogosult testület által elfogadott - a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a Felügyeletnek a tárgyévet követő év május 31-éig, az összevont (konszolidált) éves beszámolót szeptember 30-áig megküldeni.

(2) A kizárólag kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat végző jogi személy könyvvezetésére és könyvvizsgálatára a 131-137. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

XXII. Fejezet

Könyvvizsgálat

133. § (1) Hitelintézet esetén - a Gt. 40. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételeken túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha

a) a könyvvizsgáló felelősségbiztosítással rendelkezik,

b) a Felügyelet az általa vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót nyilvántartásba vette,

c) a könyvvizsgáló nem rendelkezik a hitelintézetben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal,

d) a könyvvizsgálónak nincs a hitelintézettel szemben fennálló kölcsöntartozása, valamint

e) a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés c)-d) pontjaiban foglalt korlátozásokat a könyvvizsgáló közvetlen hozzátartozójára is alkalmazni kell.

(3) A hitelintézet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és az nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a hitelintézetnél.

(4) Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a hitelintézeti természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy

a) egyidejűleg legfeljebb öt hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot, ide nem értve a szövetkezeti hitelintézeteket,

b) egyidejűleg legfeljebb tíz szövetkezeti hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot,

c) egy-egy hitelintézettől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát.

(5) A hitelintézeti könyvvizsgáló társaságokkal szemben az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további követelmény, hogy

a) a könyvvizsgálói társaságon belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló - egyidejűleg - legfeljebb öt hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot, ide nem értve a szövetkezeti hitelintézeteket,

b) a könyvvizsgálói társaságon belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló - egyidejűleg - legfeljebb tíz szövetkezeti hitelintézetnél láthat el könyvvizsgálói feladatot,

c) könyvvizsgálói társaság egy-egy hitelintézettől származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát.

134. § (1) A hitelintézet által választott könyvvizsgáló a vizsgálatának eredményéről a pénzügyi intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet - írásban - haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján

a) a könyvvizsgálói záradék korlátozása vagy megtagadása válhat szükségessé,

b) bűncselekmény elkövetésére vagy a hitelintézet belső szabályzatának súlyos megsértésére, illetőleg az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel,

c) e törvény vagy más jogszabályok, illetve az MNB rendelkezéseiben foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel,

d) a hitelintézet kötelezettségeinek teljesítését a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak, vagy

e) a hitelintézet belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg,

f) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a hitelintézet vezetése között a hitelintézet fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a hitelintézet működését lényegesen érintő kérdésekben.

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt esetekben is

a) a könyvvizsgáló jogosult

1. a Felügyelettel konzultálni, illetőleg

2. a Felügyeletet a vizsgálat eredményéről tájékoztatni,

b) a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól ennek megállapításairól közvetlenül tájékoztatást kérni és kapni.

135. § A Felügyelet a 151. § (3) bekezdésének k) pontjában meghatározott esetben jogosult arra, hogy a hitelintézetet más, a 133. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló választására kötelezze.

136. § (1) A könyvvizsgálónak a hitelintézet éves beszámolójának vizsgálata mellett az alábbiakat is meg kell vizsgálnia:

a) az értékelés szakmai helyességét,

b) az előírt és szükséges értékhelyesbítések és leírások elvégzését,

c) az előírt és szükséges tartalékok képzésének megtörténtét,

d) a szavatoló tőkére, a tőkemegfelelésre, folyamatos fizetőképességre, valamint az egyes pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályok betartását,

e) az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok és a jegybanki rendelkezések, illetve felügyeleti és jegybanki határozatok betartását, valamint

f) a megfelelő ellenőrzési rendszerek működését.

(2) A könyvvizsgálónak az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó megállapításait külön kiegészítő jelentésben kell rögzítenie, és ezt az igazgatóságnak, az ügyvezetőnek, a felügyelő bizottság elnökének, a Felügyeletnek, valamint az MNB-nek legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig meg kell küldenie. A kiegészítő jelentés szerkezetét külön jogszabály állapítja meg.

137. § (1) A hitelintézet köteles a könyvvizsgálóval - az éves beszámoló könyvvizsgálatára - kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.

(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján - az éves beszámoló jóváhagyása előtt - a hitelintézet igazgatóságát kötelezni, hogy a lényeges helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse, és gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesítéséről.

(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges, helytelen adatot tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a hitelintézet igazgatóságát az adatok felülvizsgáltatására, könyvvizsgálóval való hitelesíttetésére. A felülvizsgált és könyvvizsgálóval hitelesített adatot - a közgyűlés elé történt beterjesztés előtt - a hitelintézet köteles a Felügyeletnek bemutatni.

VI. RÉSZ

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK TEVÉKENYSÉGÉNEK FELÜGYELETE

XXIII. Fejezet

A Felügyelet

138. § (1) A Felügyelet hatáskörét és jogállását külön törvény határozza meg.

(2) A Felügyelet feladata:

a) az engedélykérelmek és más beadványok elbírálása,

b) vezeti az e törvényben előírt nyilvántartásokat, ellenőrzi a pénzügyi intézmények információszolgáltatásának rendszerét és adatszolgáltatását,

c) ellenőrzi, illetve vizsgálja a pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet meghatározó szabályok érvényesülését,

d) vizsgálja, elemzi és értékeli a pénzügyi intézmények prudens működését, a betétek és más visszafizetendő források biztonságát, illetve a független és szakszerű irányítást, ellenőrzést és vezetést veszélyeztető körülményeket,

e) intézkedéseket hoz az észlelt szabálytalanságok megszüntetésére,

f) kivételes intézkedéseket hoz a súlyos szabálytalanságok megszüntetésére,

g) bírságot alkalmaz a feltárt szabályszegés miatt,

h) segíti az Alap igazgatótanácsának működését, a döntések előkészítését és végrehajtását.

A Felügyelet bevételei

139. § (1) A Felügyelet bevételei:

a) igazgatásszolgáltatási díj,

b) a felügyeleti díj,

c) a felügyeleti bírság,

d) egyéb bevételek.

(2) A pénzügyi intézmény és a 8. § (3) bekezdésében meghatározott, pénzügyi intézménynek nem minősülő jogi személy felügyeleti díjat köteles fizetni az egyéb ráfordítások terhére.

(3) A pénzügyi intézmények által fizetett éves felügyeleti díj a pénzügyi intézmény mérlegfőösszegének háromtized ezreléke, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem minősülő - vállalkozás által fizetett éves felügyeleti díj évi hatvanenezer 2 forint, melyet negyedéves részletekben, a negyedévet követő hónap tizenötödik munkanapjáig kell a Felügyelet számlájára átutalni.

(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott díjakat a Felügyelet csak működésének fedezetére használhatja fel.

(5) A Felügyelet által kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel húsz százalékát a következő célokra kell fordítani:

a) bankszakemberek képzésére,

b) a felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének támogatására, valamint

c) a betétesek, illetve más ügyfelek tájékoztatására.

(6) A Felügyelet által a hitelintézetekre - ide nem értve a hitelszövetkezeteket - kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel nyolcvan százalékát az Alapba kell befizetni. A hitelszövetkezetekre kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel nyolcvan százalékát a hitelszövetkezetek önkéntes betét-, illetve intézményvédelmi alapjába kell befizetni.

(7) A Felügyelet által nyújtott államigazgatási eljárások és szolgáltatások igénybevételéért fizetendő díjak körét és mértékét a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.

XXIV. Fejezet

A felügyelet ellátásának eszközei

Engedélyezés

140. § A Felügyelet a 3. §-ban és a 14-16. §-ban meghatározott engedélyt határozott időre, feltételhez kötötten, valamint korlátozott tevékenységi körrel, területi korlátozással, a pénzügyi szolgáltatási tevékenységen belül pedig üzletági vagy termékkorlátozással is megadhatja.

141. § (1) Ha a Felügyelet tudomást szerez arról, hogy egy meghatározott személy engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat, a tevékenység folytatóját felszólíthatja a helyzet tisztázásához szükséges szerződés, okirat, jelentés, kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatására, továbbá helyszíni ellenőrzést rendelhet el minden olyan helyen, ahol a rendelkezésére álló adat alapján ilyen tevékenység folyt, illetőleg folyik.

(2) Engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység megállapítása esetén a Felügyelet

a) bűncselekmény gyanúja esetén büntetőeljárást kezdeményez az illetékes nyomozó hatóságnál,

b) azonnali hatállyal megtiltja az engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzését, továbbá

c) pénzügyi intézmény esetében felügyeleti intézkedést hoz, vagy kivételes intézkedést rendel el, illetőleg pénzbírságot szab ki.

Adatszolgáltatás

142. § (1) A hitelintézet igazgatósága a Felügyeletnek és az MNB-nek haladéktalanul - írásban - bejelenti, ha

a) az azonnali fizetésképtelenség (illikviditás) veszélye következett be,

b) szavatoló tőkéje huszonöt százalékot elérő vagy meghaladó összegben csökkent,

c) fizetéseit megszüntette, illetőleg

d) működését - pénzügyi szolgáltatási tevékenységét - megszüntette.

(2) A hitelintézet igazgatósága köteles a Felügyeletnek két munkanapon belül - írásban - bejelenteni

a) a hitelintézet tevékenységi körét érintő veszélyhelyzet - pl. fizetésképtelenség (inszolvencia) - kialakulását,

b) a jegyzett tőke felemelését vagy leszállítását,

c) az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységek szüneteltetését.

143. § A pénzügyi intézmény és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző egyéb jogi személy - jogszabályban, illetve jegybanki rendelkezésben előírt tartalommal, módon és formában, rendszeres időközönként - köteles az MNB-nek és a Felügyeletnek adatszolgáltatást teljesíteni.

144. § A pénzügyi intézmény számára a Felügyelet - határozott időre - az általa meghatározott tartalommal és rendszerességgel történő olyan (rendkívüli) adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő, amelyet

a) a likviditás,

b) a szolvencia,

c) a kockázatvállalás,

d) a pénzügyi és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység szabályainak betartása,

e) a szervezet működésének, valamint

f) a belső ellenőrzés

rendszeres figyelemmel kíséréséhez, ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében szükségesnek tart.

145. § A Felügyelet a pénzügyi intézménytől, valamint pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személytől közbülső beszámoló, meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását kérheti, továbbá a pénzügyi intézménytől, annak szerveitől valamennyi üzleti ügyéről felvilágosítást kérhet.

Helyszíni ellenőrzés

146. § (1) A Felügyelet az e törvényben és más jogszabályokban foglalt, a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások alapítására, az eredményes, megbízható és a - nemkívánatos - befolyástól mentes tulajdonlásra, a prudens működésére vonatkozó szabályok, valamint a Felügyelet határozatainak megtartását jogosult a helyszínen ellenőrizni.

(2) A pénzügyi intézmény, a bankképviselet, valamint a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző személy köteles a Felügyelet számára a helyszíni ellenőrzést lehetővé tenni, illetőleg segíteni, biztosítva az üzleti könyvek, jelentések ellenőrzését, valamint a vizsgálathoz szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést.

(3) A Felügyelet - az általa összeállított vizsgálati terv szerint - minden hitelintézetnél legalább kétévenként átfogó helyszíni ellenőrzést tart.

(4) A Felügyelet a pénzügyi intézmény vizsgálatával - versenyeztetési szabályzata szerint - külső szakértőt is megbízhat. A szakértőnek szerepelnie kell a Felügyelet által összeállított szakértői névjegyzékben. A névjegyzékbe az vehető fel, aki (illetve, amely gazdasági társaság vagy ügyvédi iroda legalább egy tagja, illetve az önkéntes betét- és intézményvédelmi alap alkalmazottja) hitelintézeti könyvvizsgálók névjegyzékében szereplő könyvvizsgáló, és legalább egy hitelintézeti referenciát fel tud mutatni.

(5) A Felügyelet által megbízólevéllel ellátott személy eljárása során hivatalos személynek minősül.

(6) A Felügyelet csak az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében vizsgálhatja a pénzügyi intézmény ügyfelére vonatkozó adatokat.

147. § (1) A Felügyelet által a szokásos - terv szerinti - helyszíni ellenőrzéshez igénybe vett szakértő díja és költsége a Felügyeletet terheli.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó rendkívüli helyszíni ellenőrzés díját és költségeit a pénzügyi intézmény fizeti, ha az ellenőrzésre a pénzügyi intézmény szolgáltatott okot.

148. § (1) A Felügyelet feladatainak teljesítéséhez betekinthet a pénzügyi intézmény, valamint pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy könyveibe, irataiba és adathordozóiba.

(2) A Felügyelet által kiküldött - helyszíni ellenőrzésre jogosult - alkalmazott vagy megbízott az ellenőrzés lefolytatásához az üzletszerű tevékenység ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe beléphet, iratokat, adathordozókat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet, próbavásárlást végezhet.

149. § A Felügyelet nevében eljáró vizsgáló, illetőleg ellenőrzést végző személy a feltárt jogsértés vagy hiányosság megszüntetése érdekében felügyeleti intézkedés megtételét, bírság kiszabását vagy kivételes intézkedés alkalmazását kezdeményezheti a Felügyeletnél.

Az intézkedések, a kivételes intézkedések és a bírság alkalmazásának közös szabályai

150. § E törvény és a pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó egyéb jogszabályok, illetve jegybanki rendelkezések, továbbá a Felügyelet határozatai maradéktalan betartása, a jogsértések vagy hiányosságok megelőzése, illetőleg megszüntetése érdekében a Felügyelet a pénzügyi intézménnyel szemben - az MNB egyidejű értesítése mellett - intézkedést, kivételes intézkedést és bírságot alkalmazhat.

151. § (1) A Felügyeletnek mérlegelnie kell az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, valamint pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, illetőleg tulajdonosa megsérti az e törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok és a jegybanki rendelkezések előírásait, és

a) döntési, illetőleg eljárási szabályzatai nem felelnek meg az előírásoknak, illetőleg a működés során ezeket nem tartja be,

b) számviteli, nyilvántartási és ellenőrzési rendszere nem felel meg a mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezéseinek,

c) határidőben nem tesz eleget a Felügyelettel, az MNB-vel, a részvényeseivel, az Alappal szemben fennálló adatszolgáltatási, jelentési, illetőleg tájékoztatási kötelezettségének,

d) a könyvvizsgálójának tevékenysége nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, vagy késedelmesen, pontatlanul tájékoztatja az igazgatóságot, felügyelő bizottságot, illetve a Felügyeletet a pénzügyi intézménynél tapasztalt jogszabálysértésekről, hiányosságokról és egyéb - a prudens működését veszélyeztető - problémákról,

e) tőkemegfelelési mutatója alacsonyabb az e törvényben meghatározott mértéknél,

f) a kockázatvállalásra, a kockázatok megállapítására, elemzésére, értékelésére és behatárolására, a kockázatvállalás ellenőrzésére, a kockázatok kezelésére, továbbá csökkentésére vonatkozó szabályok valamelyikét megsérti,

g) elmulasztja a közgyűlésnek a Felügyelet intézkedéseiről történő tájékoztatását, valamint, ha a hitelintézet

h) az azonnali fizetőképesség, illetőleg a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó előírásokat nem tartja be,

i) nem tesz eleget tartalékképzési kötelezettségeinek.

(2) A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok, továbbá a jegybanki rendelkezések előírásainak jelentős megsértése esetén - a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve - meg kell tennie a szükséges intézkedést (153. §, 155-156. §), ha a pénzügyi intézmény

a) jogszabály által tiltott vagy részére nem engedélyezett tevékenységet végez,

b) működése során nem tud folyamatosan megfelelni egyes, az e törvényben meghatározott engedélyezési feltételeknek,

c) alultőkésített, vagyis tőkemegfelelési mutatója - több mint száznyolcvan napon keresztül - hat százaléknál alacsonyabb,

d) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, amikor tőkemegfelelési mutatója nem érte el az előírt mértéket, illetve az adott évben általános tartalékát nem képezte meg,

e) nem rendelkezik elégséges céltartalékkal és kimutatott céltartalékképzési kötelezettsége miatt szavatoló tőkéjét csökkentenie kell,

f) a kockázatvállalásra vonatkozó szabályokat rendszeresen, illetőleg jelentős mértékben megsérti (így például a megfelelő gondosság és körültekintés nélkül vállal kockázatokat),

g) könyvvizsgálójának tevékenysége nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, a könyvvizsgáló elmulasztja a hitelintézet igazgatóságának, felügyelő bizottságának, illetőleg a Felügyelet tájékoztatását a hitelintézetnél tapasztalt jogszabálysértésekről, hiányosságokról és egyéb - a hitelintézet prudens működését veszélyeztető - problémákról,

h) nem tud eleget tenni, vagy határidőben - ismétlődően - nem tesz eleget, a Felügyelettel, az MNB-vel, a részvényeseivel, az Alappal szemben fennálló adatszolgáltatási, jelentési, illetőleg tájékoztatási kötelezettségének,

i) akadályozza a Felügyeletet vagy a könyvvizsgálót tevékenységének végzésében,

j) az előírt, illetőleg a szükséges szabályzatok, nyilvántartások, informatikai és ellenőrzési rendszerek nélkül működik,

k) az előírásoknak való meg nem felelés miatt a vele szemben alkalmazott felügyeleti intézkedésben foglaltakat nem teljesíti,

l) az (1) bekezdésben említett előírásokat - a Felügyelet által alkalmazott intézkedést, illetőleg bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül - ismételten megsérti.

(3) A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok és a jegybanki rendelkezések előírásainak súlyos megsértése esetén - a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve - meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, illetőleg kivételes intézkedéseket (157-160. §), ha a hitelintézet

a) súlyosan alultőkésített, vagyis tőkemegfelelési mutatója - kilencven napot meghaladóan - négy százaléknál alacsonyabb,

b) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, amikor tőkemegfelelési mutatója nem éri el a négy százalékot,

c) nem tesz eleget céltartalékképzési kötelezettségének, illetőleg nem rendelkezik elégséges céltartalékkal, illetve kimutatott céltartalékképzési kötelezettsége miatt a tőkemegfelelési mutatója négy százalék alá csökken,

d) az azonnali fizetőképesség, illetőleg a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó előírások be nem tartásával a hitelintézet likviditásának fenntartását súlyosan veszélyezteti,

e) a kockázatvállalásra vonatkozó szabályokat rendszeresen, illetőleg jelentős mértékben megsérti, és ezzel a hitelintézet likviditását, fizetőképességét (szolvenciáját), illetőleg jövedelemtermelő képességét súlyosan veszélyezteti,

f) jogszabály által tiltott vagy részére nem engedélyezett tevékenységet folytat rendszeresen,

g) működése során nem tud megfelelni az e törvényben meghatározott engedélyezési feltételeknek,

h) a szükséges számviteli, vezetői információs, illetőleg belső ellenőrzési rendszer nélkül működik, vagy e rendszerek nem teszik lehetővé a hitelintézet tényleges pénzügyi helyzetének megállapítását,

i) forrásgyűjtési tevékenysége során a piaci kamat mértékétől jelentősen eltérő kamatmértéket állapít meg, amely fokozott kockázatot jelent a hitelintézet, illetve a betétesek számára,

j) tiltott vagy színlelt szerződéseket köt vagyoni előny szerzése, vagy a mérleg szerinti eredmény, illetőleg a tőkemegfelelési mutató módosítása céljából,

k) könyvvizsgálója elmulasztja a Felügyelet, a hitelintézet igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának tájékoztatását a hitelintézetnél tapasztalt súlyos jogszabálysértésekről, hiányosságokról és egyéb - a hitelintézet prudens működését veszélyeztető - problémákról,

l) a (1) bekezdésben említett előírásokat - a Felügyelet által a (2) bekezdés alapján alkalmazott intézkedést, illetőleg bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő öt éven belül - ismételten megsérti,

m) az előírások jelentős megsértése miatt alkalmazott felügyeleti intézkedésben foglaltakat nem teljesíti.

152. § Az előírások megsértése, illetőleg hiányosság megállapítása esetén a Felügyeletnek a rendelkezésére álló adatok és információk elemzése, illetőleg mérlegelése alapján, a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosságnak

a) a pénzügyi intézmény prudens működésére,

b) a pénzügyi intézményre és ügyfeleire, illetve

c) a pénzügyi intézményrendszer tagjaira

gyakorolt hatásának és veszélyességi fokának figyelembevételével kell kiválasztania és alkalmaznia az előreláthatólag a legkisebb költséggel és az elvárható legjobb eredménnyel járó intézkedést, illetőleg kivételes intézkedést.

Intézkedések

153. § (1) Az előírások megsértése, illetőleg hiányosság megállapítása esetén - ha azok a pénzügyi intézmény prudens működését jelentősen vagy súlyosan nem veszélyeztetik - a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazza:

a) a vezető állású személlyel folytatott tárgyalás keretében a pénzügyi intézményt felhívhatja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket

1. e törvény, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére,

2. pénzügyi helyzetének megőrzésére, illetőleg javítására

b) javaslatot tehet a pénzügyi intézménynek

1. az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,

2. üzletszabályzat, illetve belső szabályzat meghatározott határidőn belüli kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására,

3. ügyvezetési módszereinek megváltoztatására

c) előírhatja rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését;

d) kötelezheti a pénzügyi intézményt intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására.

(2) A 151. § (2) bekezdése szerinti esetekben - a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazza:

a) a pénzügyi intézményhez - egy vagy több - helyszíni ellenőrt rendelhet ki;

b) kötelezheti a pénzügyi intézményt

1. belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, illetőleg alkalmazására,

2. az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére, illetőleg megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,

3. az okozott kárért való felelősség megállapítása érdekében vizsgálat lefolytatására, és a felelőssel szembeni eljárás kezdeményezésére,

4. a működési költségek csökkentésére,

5. megfelelő nagyságú tartalékok képzésére,

6. az igazgatóság, illetőleg a felügyelő bizottság összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testületek figyelmét,

7. helyreállítási terv kidolgozására és végrehajtására,

8. más könyvvizsgáló választására

c)  megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti

1. az osztalék kifizetését,

2. a vezető tisztségviselők díjainak kifizetését,

3. a pénzügyi intézmény tulajdonosainak kölcsönfelvételét, illetőleg, hogy a hitelintézet részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtson,

4. a tulajdonosok és a vezető tisztségviselők érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére a pénzügyi intézmény által történő kölcsön nyújtását,

5. a hitel- vagy kölcsönszerződésekben foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),

6. az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységek vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzését,

7. új fiókok megnyitását, új pénzügyi szolgáltatások megkezdését, valamint egy pénzügyi szolgáltatáson belül új tevékenység (új üzletág) megkezdését.

154. § A Felügyelet által a 153. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kirendelt helyszíni ellenőr jogosult

a) a 146. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően bármely ellenőrzési tevékenység ellátására;

b) megfigyelőként részt venni és felszólalni az ügyvezetés, az igazgatóság vagy a felügyelő bizottság ülésén, illetve a közgyűlésen;

c) konzultálni a pénzügyi intézmény könyvvizsgálójával.

155. § (1) Ha a Felügyelet helyreállítási terv elfogadását is szükségesnek tartja, annak kidolgozására legfeljebb harmincnapos határidőt engedélyezhet.

(2) Tőkeemelés szükségessége esetén a rendkívüli közgyűlés megtartására további, legfeljebb harmincnapos határidő engedélyezhető. Ha a közgyűlés a tőkeemelésről, illetőleg az alárendelt kölcsöntőke nyújtásáról határozott, e határozat meghozatalától további legfeljebb tizenöt nap engedélyezhető a tőkeösszeg befizetésére.

156. § A Felügyelet a pénzügyi intézmény részére a helyreállítási tervben foglaltak végrehajtása érdekében, meghatározott időre, de legfeljebb egy évre a 76. §-ban, valamint a 79-81. §-okban, valamint a 83-85. §-okban foglalt kötelezettségek teljesítése alól felmentést adhat. Ezt a felmentést a Felügyelet egy alkalommal, legfeljebb hat hónapra meghosszabbíthatja.

Kivételes intézkedések

157. § (1) A 151. § (3) bekezdése szerinti esetekben - a Felügyelet a 153. § (2) bekezdésében megjelölt intézkedéseken túlmenően a következő - a csődeljárást helyettesítő - kivételes intézkedéseket alkalmazza:

a) előírhatja

1. a hitelintézet nem banküzemi célú eszközeinek eladását,

2. hogy a hitelintézet a Felügyelet által megállapított határidőn belül és követelményeknek megfelelően rendezze tőkeszerkezetét,

3. a hitelintézet által végzett pénzügyi szolgáltatásokra, a hitelintézet által vállalt kockázatokra tekintettel a 76. §-ban meghatározott mértéket meghaladó tőkemegfelelési mutató elérését, illetőleg fenntartását,

b) korlátozhatja, illetőleg megtilthatja a hitelintézet számára

1. a tulajdonosok és a hitelintézet közötti ügyleteket,

2. a betétek és más visszafizetendő források kifizetését,

3. a kötelezettségek vállalását

c) meghatározhatja a hitelintézet által kiköthető kamat legnagyobb mértékét;

d) kötelezheti az igazgatóságot a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására és meghatározott döntések meghozatalának szükségességére hívhatja fel e testületek figyelmét; illetőleg

e) felügyeleti biztost rendelhet ki a hitelintézethez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kivételes intézkedésekkel egyidejűleg a Felügyelet felszólíthatja a szükséges intézkedések megtételére a hitelintézet

a) részvénykönyvben, szövetkezeti hitelintézet esetén tagnyilvántartásban, nyilvántartott tulajdonosai közül az öt százalékot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal, továbbá

b) befolyásoló részesedéssel

rendelkező tulajdonosát.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti felszólítással egyidejűleg értesíti a hitelintézet igazgatóságát, felügyelő bizottságát, valamint könyvvizsgálóját, és felszólítja az igazgatóságot a 153. § (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt egyes intézkedések haladéktalan megtételére. Ha ezt az igazgatóság elmulasztja, az intézkedéseket a Felügyelet határozatban teszi meg.

(4) Az (1) bekezdés b), c) és e) pontjaiban meghatározott kivételes intézkedéseket - a b) pont 2. alpontjában foglaltak kivételével - a Felügyelet határozott időtartamra, de legfeljebb egy évre hozhatja meg. Ezt a határidőt a Felügyelet egy alkalommal, legfeljebb hat hónapra meghosszabbíthatja.

(5) Az (1) bekezdés b) pontjának 2. alpontjában meghatározott intézkedést a Felügyelet legfeljebb kilencven napra rendelheti el.

158. § (1) A hitelintézet igazgatósága a 157. § (1) bekezdésében meghatározott értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul intézkedik aziránt, hogy a tulajdonosok

a) betéteit és a hitelintézettel szemben fennálló más követeléseit zárolják,

b) érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások hitelezését felfüggesszék,

c) részére kötelezettségvállalást tartalmazó pénzügyi szolgáltatás nyújtását mellőzzék.

(2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt intézkedések megtörténtek, a tulajdonosok [157. § (2) bekezdése] a hitelintézettel szemben beszámítással nem élhetnek.

(3) A tulajdonosok csak akkor mentesülnek a 157. § (2) bekezdésében szabályozott felszólításhoz fűződő jogkövetkezmények alól, ha részvényeik elidegenítését már a felszólítás kézhezvétele előtt legalább hatvan nappal a Felügyeletnek írásban bejelentették.

(4) Az (1)-(2) bekezdésben felsorolt korlátozásokat a hitelintézet igazgatósága addig tartja érvényben, amíg a tulajdonosok az intézkedések megtételére szolgáló okot meg nem szüntetik, vagy a hitelintézet felszámolását a bíróság el nem rendeli.

159. § (1) Ha a hitelintézet nem tesz eleget a 157. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti felügyeleti intézkedésnek, a Felügyelet a cégbíróságnál kezdeményezheti a hitelintézet közgyűlésének összehívását.

(2) A Felügyeletnek az (1) bekezdés szerinti kérelemben javaslatot kell tennie a közgyűlés összehívásának helyére, idejére, napirendi pontjaira. Ebben az esetben a Gt. 279. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés végrehajtásáról a hitelintézet igazgatósága gondoskodik.

(3) Az (1) bekezdésben szabályozott esetben a Gt. 273. §-ának (2) bekezdése nem alkalmazható. A közgyűlés összehívásáról a cégbíróság nyolc napon belül határoz.

160. § A Felügyelet a hatáskörébe tartozó pénzügyi intézmények tulajdonosainak szavazati jogát meghatározott időre, de legfeljebb egy évre a 157. § (1) bekezdésben felsorolt intézkedések mellett felfüggesztheti, ha a tulajdonos tevékenysége, illetve a pénzügyi intézményre gyakorolt befolyása a rendelkezésre álló tények alapján veszélyezteti a pénzügyi intézmény megbízható, biztonságos működését; ilyen esetben a határozatképesség megállapításánál a korlátozással érintett szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni.

161. § (1) A betétállomány és más visszafizetendő pénzeszköz - az átadó és az átvevő hitelintézet közötti megállapodás alapján - a Felügyelet engedélyével átruházható. Az állományátruházás során a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az állományátruházáshoz nem szükséges a betétes szerződő fél hozzájárulása. Az állományátruházással - az engedély kézhezvételének időpontjától - a betétállományt átvevő hitelintézet válik a szerződés alanyává.

(2) Az állományátruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) az átruházó és az átvevő állományátadásra és -átvételre irányuló jognyilatkozatát,

b) az átruházandó állományhoz kapcsolódó eszközök, fedezetek megjelölését,

c) az állományátruházás időpontját, ellenértékét,

d) annak igazolását, hogy az átvevő hitelintézet rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével.

(3) A szerződésállományt átvevő hitelintézet - az engedélyező határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül - írásban köteles az átadásról minden érintett szerződő felet értesíteni. Bemutatóra szóló betét vagy értékpapír esetén az értesítést két országos napilapban hirdetményként kell közzétenni.

(4) A Felügyelet az állományátruházás engedélyezését megtagadja, ha az veszélyezteti az átvevő, illetve az átadó hitelintézet által megkötött betétszerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítését.

162. § A Felügyelet a 153. §-ban, valamint a 157-160. §-ban meghatározott intézkedéseket, illetőleg kivételes intézkedéseket - szükség szerint - külön-külön vagy együttesen és ismételten is alkalmazhatja.

163. § (1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha

a) fennáll a kifizetések felfüggesztésének veszélye,

b) a hitelintézet olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll a veszélye, hogy a hitelintézet nem tud eleget tenni kötelezettségeinek,

c) a hitelintézet igazgatósága nem tudja ellátni feladatát és ez veszélyezteti a betétesek érdekeit,

d) a hitelintézet számvitelében vagy a belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált a hitelintézet valódi pénzügyi helyzetének értékelése.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti helyzet különösen akkor áll fenn, ha a hitelintézet tőkemegfelelési mutatója két százalék alá csökken, valamint

a) a Felügyelet kivételes intézkedése ellenére az igazgatóság a közgyűlést nem hívja össze, vagy

b) a tulajdonosok nem képesek, illetőleg nem hajlandók a hitelintézet saját tőkéjét, illetve tőkemegfelelési mutatóját a jogszabályban előírt szintre felemelni, vagy

c) a Felügyelet által jóváhagyott helyreállítási tervben foglaltakat nem, vagy csak jelentős késedelemmel, illetőleg eltérésekkel hajtják végre.

164. § (1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a hitelintézet igazgatósági tagjainak a Gt. 32. §-a, valamint az Szt. 71. §-a szerinti felelőssége fennmarad.

(2) Ha nincs lehetőség a hitelintézet ügyeinek átvételére, a felügyeleti biztos közjegyző, illetőleg rendőrség közreműködését veheti igénybe.

165. § (1) Felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt vezető állású személy a Gt.-ben, az Szt.-ben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja a vezető állású személynek a törvényben és az alapszabályban megállapított jogait.

(2) A felügyeleti biztos részére a Felügyelet más feladatot is megállapíthat.

166. § A felügyeleti biztos az e minőségében okozott kárért, ha a Felügyelettel munkaviszonyban áll, a Ptk. 348. §-a szerint, ha pedig megbízási jogviszonyban áll, a Ptk. 350. §-a szerint felel.

167. § A felügyeleti biztos nevét és lakóhelyét - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cégbíróságnak.

168. § (1) A hitelintézettel szemben fennálló a 157. § (1) bekezdésének b) pontjában, illetőleg a 158. § (1) bekezdésének a) pontjában említett követelések e törvény szempontjából nem minősülnek befagyott betétnek.

(2) A 48. § szerinti bejelentésről, illetőleg a 157. § szerinti kivételes intézkedések megtételének szükségességéről a Felügyelet haladéktalanul értesíti az Alapot. Az értesítés alapján az Alap jogosult a hitelintézettel, illetve tulajdonosaival kötött szerződés alapján a 104. §-ban meghatározott intézkedések megtételére.

XXV. Fejezet

Bírságok

169. § A Felügyelet a törvényben felsorolt intézkedések, illetőleg a kivételes intézkedések mellett - egyidejűleg - bírságot is alkalmazhat. A bírság megállapításakor a Felügyelet mérlegeli:

a) a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázat, illetőleg kár mértékét,

b) a felelős személyek által a Felügyelettel kapcsolatban tanúsított együttműködést,

c) az intézkedéssel érintett személy jó-, illetve rosszhiszeműségét, az általa a szabályszegéssel vagy a mulasztással elért vagyoni előnyt, kárenyhítési hajlandóságát,

d) az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolását, illetve annak szándékát,

e) a szabályok megsértésének ismétlődését, illetőleg gyakoriságát.

170. § (1) A pénzügyi szolgáltatásokra és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok és jegybanki rendelkezések előírásainak megsértése esetén a Felügyelet bírságot szabhat ki.

(2) Bírság kiszabásának van helye azzal a hitelintézettel, illetőleg a vezető állású személlyel szemben, amely az e törvényben, a Felügyelet határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti.

(3) A hitelintézet terhére kiszabható bírság összege a 151. §-ban említett esetekben, illetőleg a 153. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedés mellett alkalmazható bírság esetén a bírsággal érintett hitelintézet típusához e törvényben megállapított minimális jegyzett tőke egytized százalékától egy százalékáig, míg a 153. § (2) bekezdésében felsorolt intézkedések mellett alkalmazható bírság esetén fél százaléktól két százalékig terjedhet.

(4) A hitelintézet terhére kiszabható bírság összege a 157. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedések mellett, valamint a 158. § (1) bekezdésében előírt kötelezettség elmulasztása esetén a bírsággal érintett hitelintézet típusához e törvényben megállapított minimális jegyzett tőke egy százalékától három százalékig terjedhet.

(5) A (4) bekezdésben említett esetekben, valamint a hitelintézet mulasztása esetén a késedelembe esés napjától számított és a késedelem napjainak számával felszorzott felügyeleti bírság kiszabásának van helye. A bírság egynapi tételének megfelelő összege ötvenezer forint.

171. § A vezető állású személlyel szemben - ideértve a bankképviselet vezetőjét - kiszabott bírság a bírsággal érintett személy megelőző évben tisztségével vagy megbízatásával elért nettó jövedelmének tíz százalékától ötven százalékáig terjedő összeg lehet. Ilyen jövedelem hiányában a bírság összege százezer forinttól egymillió forintig terjedhet.

172. § Nem lehet bírságot kiszabni a mulasztásnak, jogsértésnek vagy kötelezettségszegésnek a Felügyelet tudomására jutásától számított két éven túl, de legkésőbb azok elkövetésétől számított három éven túl.

173. § Nem kötelezhető bírság megfizetésére az az igazgatósági tag, aki a bírság alapját képező döntés meghozatala ellen tiltakozott és e tiltakozást az ülésről készített jegyzőkönyvben rögzítették, továbbá, aki a jegyzőkönyv kézhezvételét követő nyolc napon belül tiltakozását mind az igazgatóságnak, mind a Felügyeletnek írásban bejelentette.

174. § Pénzügyi vállalkozás vagy a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személy tekintetében az e törvényben, valamint az e törvény alapján kiadott egyéb jogszabályban megállapított kötelezettség megszegése esetén a Felügyelet a 169-173. § szabályait a 175. §-ban szabályozott eltérésekkel alkalmazza.

175. § (1) Pénzügyi vállalkozással vagy a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személlyel szemben kiszabható bírság összege kétszázezertől kétmillió forintig terjedhet.

(2) Pénzügyi vállalkozás vagy a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személy mulasztása esetén a késedelembe esés napjától számított és a késedelem napjainak számával felszorzott felügyeleti bírság kiszabásának van helye. A bírság egynapi tételének megfelelő összege kétezertől húszezer forintig terjedhet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott számítás szerinti bírság kiszabásának van helye azzal a pénzügyi vállalkozással vagy a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személlyel szemben, amely a Felügyelet határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti.

(4) Pénzügyi vállalkozás vagy a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személy működésére vonatkozó döntés előkészítésével és a döntés meghozatalával összefüggésben tevékenykedő természetes személyek felróható magatartásának megállapításakor a bírság a bírsággal érintett személy megelőző évben adott tisztségéből eredően felvett nettó jövedelmének harmincöt százalékáig terjedő összeg lehet. Ilyen jövedelem hiányában a bírság összege százezer forinttól egymillió forintig terjedhet.

176. § Az MNB bírság kiszabását kezdeményezheti, ha a pénzügyi intézmény vagy a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személy megsérti az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, a devizajogszabályok és a jegybanki rendelkezések előírásait.

XXVI. Fejezet

Felszámolási eljárás

Hitelintézet felszámolása

177. § (1) Hitelintézet felszámolására a Cstv. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Hitelintézet felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik.

(3) A hitelintézet felszámolójának a bíróság csak a Felügyelet által létrehozott közhasznú társaságot jelölheti ki.

(4) A (3) bekezdés szerinti közhasznú társaságot kizárólag hitelintézet felszámolására lehet kijelölni.

178. § (1) A hitelintézet esetében a Cstv. II. fejezete nem alkalmazható. Egyszerűsített felszámolási eljárás hitelintézet esetében nem alkalmazható.

(2) Hitelintézet esetén a felszámolási eljárásban az eljárás felfüggesztésének nincs helye.

179. § (1) Hitelintézet ellen a felszámolási eljárás megindítását - a (2) bekezdésben meghatározott esetben - a Felügyelet vagy a Felügyelet egyetértésével - önmaga ellen - a hitelintézet kezdeményezheti.

(2) A Felügyelet a felszámolási eljárást kezdeményezi, ha a hitelintézet tevékenységi engedélyét visszavonta. A bíróság a hitelintézet fizetésképtelenségének megállapítása nélkül köteles a felszámolást elrendelni.

180. § (1) A bíróság a felszámolás iránti kérelemről a benyújtástól számított nyolc napon belül határoz. A felszámolást elrendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

(2) Ha a bíróság a felszámolási eljárást a Felügyelet kérelmére indítja meg, nem kell beszerezni a Cstv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott előzetes egyetértést.

181. § (1) Ha a Felügyelet már a felszámolási eljárás iránti kérelem bejelentését megelőzően felügyeleti biztost rendelt ki, a megbízatás mindaddig tart, amíg a bíróság a felszámolás elrendeléséről szóló jogerős határozatában a felszámolót nem rendeli ki.

(2) A Felügyelet a felszámolási kérelem benyújtásától a felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben történő megjelenéséig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el.

182. § (1) A felszámolói díj összege nem haladhatja meg a felszámolás során az eladott vagyontárgyak árbevételének és a befolyt követelések együttes összegének 1,25 százalékát. Egyezség esetén a felszámoló díja nem lehet több a vagyontárgyak nettó értékének 1,25 százalékánál.

(2) A felszámolóra a Cstv. 59. § (2)-(3) bekezdése nem alkalmazható.

183. § (1) Hitelintézet felszámolása során a betételhelyezésből eredő követeléseket a Cstv. 57. § (1) bekezdésének d) pontjába kell sorolni; e követelések egyenrangúak.

(2) A felszámolás során tartott egyezségi tárgyaláson az állam és az Alap képviselője - az általuk biztosított betétek tekintetében és értékében - hitelezőként vesznek részt, jogosultak megtenni az egyezség létrejöttéhez szükséges engedményeket.

184. § (1) A felszámolási eljárás során a felszámoló, illetőleg az Alap megindokolt kérelme alapján - a felszámolás alatt álló hitelintézet számára - a Felügyelet a pénzügyi szolgáltatások meghatározott körére ideiglenes tevékenységi engedélyt adhat.

(2) A hitelintézet felszámolása során az egyezségi eljárásban az egyezség jóváhagyásához a Felügyelet engedélye szükséges akkor, ha az egyezség feltétele a hitelintézet további működése, hitelintézetként vagy pénzügyi vállalkozásként.

(3) A felszámolás során a követelések beszámításának - a 102. § (1) bekezdésében szabályozott esetet kivéve - csak akkor van helye, ha a felszámolásra nem a hitelintézet fizetésképtelensége miatt került sor.

185. § (1) A felszámolás elrendelését kimondó jogerős végzést a cégbíróság haladéktalanul és hivatalból jegyzi be.

(2) Hitelintézet végelszámolására csak akkor kerülhet sor, ha a működését még nem kezdte meg.

XXVII. Fejezet

A Felügyelet adatkezelése

186. § (1) A Felügyelet a törvényben meghatározott hatáskör ellátásához szükséges mértékben adatot kezelhet, ideértve az e törvényben meghatározott körben kezelt személyes adatot is.

(2) A Felügyelet - határozattal - nyilvántartásba veszi a pénzügyi intézmény, illetőleg a bankcsoport következő adatait:

a) név, székhely;

b) tevékenységi kör;

c) az alapítás pontos időpontja;

d) a jegyzett tőke nagysága;

e) a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos;

f) a vezető állású személy neve;

g) a pénzügyi szolgáltatások megkezdésének időpontja;

h) a hitelintézet, valamint fiókja, leányvállalata, külföldi bankképviselete létesítésének időpontja és helye;

i) a h) pontban felsoroltak vezetésével megbízott személyek neve;

j) az a)-i) pontokban felsorolt adatokban történt változásokat.

187. § A Felügyelet határozattal nyilvántartásba veszi a külföldi hitelintézetek bankképviseleteinek a következő adatait:

a) a képviselt hitelintézet neve, székhelye, tevékenységi köre, a tevékenység végzésének helyére vonatkozó adatok;

b) a bankképviselet alapításának, engedélyének időpontja;

c) a bankképviselet székhelye;

d) a bankképviselet vezetőjének neve;

e) a bankképviselet megnyitásának időpontja;

f) az a)-d) pontokban felsorolt adatokban történt változásokat.

188. § Pénzügyi intézmény és bankképviselet működése megkezdésének, illetőleg bankcsoport létrejöttének feltétele a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétel.

189. § A Felügyelet saját feladatai ellátására szolgáló adatot vagy információt kizárólag az 51. § (2)-(3) bekezdésében megjelölt szerveknek - törvényben meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben - szolgáltathat.

190. § (1) A Felügyelet az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához a 186-187. §-ban meghatározott, valamint az általa elrendelt adatszolgáltatások alapján nyilvántartja:

a) a pénzügyi intézményeket, bankcsoportokat és bankképviseleteket,

b) a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző vállalkozásokat,

c) a pénzügyi intézmény tulajdonosait,

d) a pénzügyi intézmény vezető állású személyeit,

e) a könyvvizsgálót,

f) a kérelmezőket,

(2) A nyilvántartás a 3. számú mellékletben megjelölt azonosító adatokon túl a következőket tartalmazza:

a) a befolyásoló részesedéssel összefüggésben a befolyásoló részesedés arányát, valamint a befolyás gyakorlását biztosító szerződést,

b) a vezető állású személy tisztségét, a betöltött munkakört, a megbízás tárgyát, a jogviszony jellegét, a szakmai önéletrajzot, továbbá a Felügyelet által alkalmazott, a nyilvántartottal kapcsolatos intézkedéseket,

c) az engedély kiadásával vagy visszaadásával kapcsolatos kérelem tartalmát, továbbá a kérelem elbírálásához csatolt dokumentum adatait,

d) a hitelintézet belső szabályait, így különösen az alapszabályt, az üzletszabályzatot, az adós vagy hitelminősítési szabályzatot, a fizetőképesség biztosítására vonatkozó szabályzatot, a belső hitelszabályzatot,

e) a pénzügyi intézmény éves beszámolóját, valamint az eredmény felhasználására vonatkozó határozatot,

f) a hitelintézet közgyűléséről, az igazgatóság és a felügyelő bizottsági üléséről készült jegyzőkönyveket,

g) a panasz vagy közérdekű bejelentés esetén a panasztevő által megjelölt személyes adatokat és a panaszra okot adó eseményt és pénzügyi intézményt,

h) a szavatoló tőke és a tőkemegfelelés kiszámításának dokumentálását,

i) a nagykockázat, belső hitel, kapcsolódó hitel, befektetési korlát és kockázati céltartalék képzés ellenőrzéséhez szükséges adatokat.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt célok érdekében a 3. számú mellékletben felsoroltakon kívül a Felügyelet a pénzügyi intézmény ügyfelének következő személyes adatait kezelheti:

a) az ügyfél hiteladatait,

b) az ügyfél egyéb kockázati adatait,

c) az ügyfél betétadatait,

d) az ügyfél pénzügyi intézménnyel szembeni követelésre vonatkozó egyéb adatait.

(4) A Felügyelet engedélye egyúttal a nyilvántartásba vételt is igazolja.

191. § A Felügyelet az e törvény alapján birtokába került személyes adatokat öt évig kezelheti.

XXVIII. Fejezet

A Felügyelet eljárása

A Felügyelet határozatai

192. § (1) A Felügyelet határozatát az írásban benyújtott kérelem és az ahhoz csatolt mellékletek, valamint a más szervek megkeresése és saját feladatköre ellátása során tudomására jutott tények alapján - az e törvényben foglalt rendelkezéseknek megfelelően - hozza meg.

(2) A Felügyelet előtti eljárásban ügyfél az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akire nézve a Felügyelet e törvény keretei között jogot vagy kötelezettséget állapít meg.

193. § A tulajdonosi jogok gyakorlásának korlátozására vonatkozó határozatot a cégbíróság a Felügyelet értesítése alapján nyolc napon belül a cégjegyzék utolsó rovatába bejegyzi.

Határidők

194. § (1) A Felügyelet az érdemi határozatot

a) hitelintézet és szakosított hitelintézet alapítására, illetve működésének megkezdésére irányuló engedély iránti kérelmek alapján külön-külön három hónapon,

b) az a) pont alá nem tartozó felügyeleti engedélyek megadására vonatkozó kérelmek alapján három hónapon belül hozza meg, kivéve a 44. § (2) bekezdésében foglaltakat.

(2) Az eljárási határidő a kérelem előterjesztésétől, illetve hiánypótlás esetén az e törvény rendelkezéseinek megfelelő kérelem, illetve a Felügyelet által előírt mellékletek hiánytalan benyújtásától számítandó.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárási határidő legfeljebb egy alkalommal, és legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

Jogorvoslat

195. § (1) A Felügyelet határozatának azonnali végrehajthatóságát - a bírságot tartalmazó határozat kivételével - a pénz- és tőkepiac biztonságos működése, illetve a betétesek védelme érdekében is elrendelheti.

(2) A Felügyelet határozatát felügyeleti jogkörben megváltoztatni, módosítani vagy megsemmisíteni nem lehet, és ellene - a közigazgatási eljárás keretében - fellebbezésnek nincs helye.

196. § A Felügyelettel szemben - hatósági jogkörében hozott határozatai miatt - kártérítési igény csak akkor érvényesíthető, ha a Felügyelet határozata vagy mulasztása törvénysértő és a bekövetkezett kárt közvetlenül ez idézte elő.

197. § A bíróság a tárgyaláson a Felügyelet által benyújtott és a határozat megalapozásához szükséges banktitkot tartalmazó iratokat kizárólag ismertetheti. A bíróság az ilyen iratokat zárt iratként kezeli, azokról másolatokat nem adhat ki, az eljárás jogerős befejezése után az iratokat a Felügyeletnek visszaküldi.

Tájékoztatás

198. § (1) A Felügyelet az általa kiadott engedélyekről, azok módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát, ideértve a 14. § c) pontja szerinti engedélyét is, haladéktalanul megküldi a cégbíróságnak.

(2) A Felügyelet az engedély iránti kérelmet elutasító jogerős határozatát megküldi a cégbíróságnak.

VII. RÉSZ

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XXIX. Fejezet

Fogyasztóvédelem

Az elnevezés védelme

199. § (1) Cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon a „hitelintézet”, „bank”, „takarék”, „takarékszövetkezet” vagy „hitelszövetkezet” elnevezést, e fogalmak összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokonértelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét csak a törvényben előírtaknak megfelelően engedélyezett hitelintézet vagy bankképviselet szerepeltetheti. E korlátozások nem vonatkoznak az MNB-re, továbbá a pénzügyi intézmények szakmai és érdekképviseleti szervezeteire, valamint az e törvény hatálybalépése előtt alapított és engedélyezett hitelintézetekre.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak arra az esetre, ha cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon valamely személy a „bank” kifejezést olyan összefüggésben használja, amely kizárja azt a látszatot, hogy pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat.

200. § Abban a kérdésben, hogy egy vállalkozás a 199. § alapján jogosult-e az ott megjelölt elnevezés használatára, a Felügyelet határoz.

Hirdetés

201. § (1) Hitelintézet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - fiatalkorúak körében betételhelyezésre, hitelfelvételre vagy egyéb pénzügyi szolgáltatás igénybevételére felhívó hirdetési tevékenységet csak nyilvános módon, legalább két országos napilap útján folytathat.

(2) Szövetkezeti hitelintézet az (1) bekezdés szerinti hirdetési tevékenységet nyilvános módon, legalább két napilap útján folytathat, amelyből az egyik országos napilap.

(3) A hitelintézet által közzétett hirdetésben egyértelműen meg kell határozni a betét, illetve a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír egy évre vonatkozó átlagkamatának, illetőleg átlaghozamának mértékét.

(4) A pénzügyi intézmény hirdetésében sorsolást - nyereménybetétet kivéve - nem reklámozhat.

(5) A pénzügyi intézmény nem küldhet ügyfelének közvetlen postai úton reklámanyagot, ha ezt az ügyfél kifejezett rendelkezéssel kizárta.

(6) E § alkalmazásában hirdetés: a pénzügyi intézményre, bankképviseletre, illetőleg a pénzügyi, valamint a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó, kereskedelmi úton történő figyelemfelhívás, tekintet nélkül arra, hogy az a sajtó vagy a posta útján, címke, kártya, matrica, szórólap, hanglemez, katalógus, árjegyzék vagy egyéb nyomtatott (nyomott) anyag szétosztásával, mozi-, televízió- vagy rádióműsor előadásával vagy bármi más módon történik, ideértve az olyan hirdetést is, amely olyan cikkben, műsorban jelenik meg, amelynek nem a hirdetés az elsődleges célja, ha a cikk, illetve a műsorrészlet a pénzügyi intézmény kezdeményezésére vagy támogatásával jött létre.

Tiltott hirdetés

202. § Tilos a betétbiztosításra, az Alapra, illetőleg az önkéntes betét-, és intézményvédelmi alapra vonatkozó információkat hirdetés útján, a betétállomány növelése céljából felhasználni.

Az ügyfelek tájékoztatása

203. § (1) A pénzügyi intézmény egyértelműen és közérthetően köteles ügyfeleit, illetve jövőbeni ügyfeleit a pénzügyi intézmény által nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltételeiről, valamint e feltételek módosulásáról tájékoztatni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a pénzügyi intézmény köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben könnyen hozzáférhető helyen kifüggeszteni, valamint az ügyfél kívánságára azt ingyenesen az ügyfél rendelkezésére bocsátani.

(3) A pénzügyi intézmény köteles az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben hirdetményben közzé tenni

a) üzletszabályzatait (általános szerződési feltételeit),

b) az ügyfelek számára ajánlott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokkal (ügyletekkel) kapcsolatos szerződési feltételeket,

c) a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás módszerét.

(4) A pénzügyi intézmény köteles az ügyfél kívánságára ingyenesen rendelkezésre bocsátani

a) üzletszabályzatait, továbbá

b) a jogszabály által nyilvánosságra hozni rendelt adatokat.

A betétesek tájékoztatása

204. § A hitelintézet köteles az Alappal kapcsolatos, a betétest érintő lényeges kérdésekről, így különösen az Alap által biztosított betéttípusokról, a biztosítás mértékéről, továbbá - a betétek befagyása, illetve a hitelintézet felszámolása esetén - a 101. § (1) bekezdése szerinti kártalanítási kifizetés feltételeiről, valamint a biztosítás igénybevételéhez szükséges eljárásról a betétest közérthető formában tájékoztatni.

205. § Az a hitelintézet, amelyet kizártak, vagy amely az Alapból kilépett, köteles erről a betéteseit tájékoztatni és minden tájékoztatás szövegéből törölni a jelen törvény által előírt minden, a betétbiztosításra vonatkozó megjelölést. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a betéttulajdonos jogait, illetőleg e jogok érvényesítésének módját.

Időszakos tájékoztatás

206. § (1) Folyamatos szerződések (betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződés) esetében a pénzügyi intézmény köteles az ügyfél részére

a) legalább évente egy alkalommal, valamint

b) a szerződés lejártakor

egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni.

(2) A számláról megküldött kimutatást - az üzletszabályzat vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában - elfogadottnak kell tekinteni, ha az ügyfél a kézbesítéstől számított hatvan napon belül írásban nem emelt kifogást; ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét.

(3) Az ügyfél - saját költségére - a kérést megelőző öt évben végrehajtott egyedi ügyletekről kimutatást kérhet. Az ilyen kimutatást a pénzügyi intézmény legkésőbb kilencven napon belül köteles az ügyfélnek írásban megküldeni.

(4) A pénzforgalmi számláról bankszámla kivonat adásának módját, rendszerességét jegybanki rendelkezés szabályozza.

Üzletszabályzat

207. § A pénzügyi intézmény köteles a részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételeit üzletszabályzatba foglalni.

208. § A betétügylet feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia kell különösen

a) a hitelintézet teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és dátumát,

b) a kamatszámítás, illetőleg az átlagkamat-számítás módját, a kamat megváltoztatásának lehetőségét,

c) azt a legkisebb összeget, amelyet a hitelintézet betétként elfogad,

d) azt a legrövidebb időtartamot, amíg a betétet nem, illetve csak a kamat vagy annak egy része elvesztése árán lehet kivenni,

e) a fizetendő kamatból történő - a hitelintézet által eszközölt - esetleges levonásokat,

f) a betét biztosítottságára vonatkozó információt,

g) névre szóló betét esetében a hitelintézet által nyilvántartott személyi azonosító adatok körét.

209. § A bankhitel- és a bankkölcsönügylet általános szerződési feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartalmaznia kell legalább

a) a hitelintézet teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és dátumát,

b) azt, hogy változtatható-e, és ha igen, milyen módon a kamat,

c) a kamatszámítás módját,

d) az egyéb díjakat és költségeket,

e) a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket.

210. § (1) A pénzügyi intézmény pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést csak írásban köthet, és a szerződés egy - eredeti - példányát köteles az ügyfélnek átadni.

(2) A pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződésben egyértelműen meg kell határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit is.

(3) A kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha szerződés ezt - külön pontban - a pénzügyi intézmény számára meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére egyértelműen lehetővé teszi.

(4) Az üzletszabályzat kamatot, díjat vagy egyéb feltételeket érintő - az ügyfelek számára kedvezőtlen - módosítását, a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni.

211. § (1) A hitelintézet - kivéve a hitelszövetkezetet - csak akkor köthet betétszerződést (szolgáltathat ki betétokiratot), ha

a) a betét e törvény szerint biztosítva van, vagy

b) a 100. § alapján a betétre nem terjed ki az Alap által nyújtott biztosítás, akkor a szerződésben (a betétokiraton) a következő, feltűnően elhelyezett záradék szerepel:

„A jelen szerződés tárgyát képező betét a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény alapján nincs biztosítva.”

(2) Ha az Alapban tagsággal rendelkező hitelintézet a 14. § (1) bekezdésének h) pontja alapján más jogi személy útján végez betétügyletet, a jogi személynek közölnie kell azt is, hogy mely hitelintézet megbízásából történik a betét elfogadása.

(3) Az értékpapírszerű formában kiállított betétokiraton feltűnően fel kell tüntetni, hogy az alapjául szolgáló szerződés betétszerződés.

Fogyasztási kölcsön

212. § (1) A fogyasztási kölcsönszerződésben egyértelműen meg kell állapítani az éves százalékban kifejezett teljes - induló - hiteldíjat.

(2) A hiteldíj a fogyasztó által a kölcsönért fizetendő terhelésnek a nyújtott fogyasztási kölcsön éves összegének százalékában kifejezett része. A fogyasztási kölcsönért fizetendő terhelés tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutalékokat és minden egyéb - a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő - költséget.

(3) A teljes hiteldíj megállapításánál figyelembe kell venni a tőke visszafizetése során csökkenő kölcsönösszeget.

213. § A hitelfelvevő a szerződést megtámadhatja, ha a fogyasztási kölcsönszerződés nem tartalmazza:

a) a hiteldíj százalékos értékét,

b) azoknak a feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható,

c) a hiteldíj számítása során figyelembe nem vett egyéb - esetleges - költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,

d) a szükséges biztosítékok meghatározását, valamint

e) a szerződéshez kapcsolódóan a fogyasztótól megkövetelt biztosítások megjelölését.

214. § (1) Fogyasztási kölcsön esetében az ügyfél - a szerződés megszüntetése érdekében - minden esetben élhet a határidő (lejárat) előtti teljesítés (törlesztés) jogával.

(2) Ha a fogyasztó él az (1) bekezdésben meghatározott jogával, a hitelező köteles a hiteldíjat arányosan csökkenteni.

Bankszünnap

215. § (1) A hitelintézet évenként legfeljebb két bankszünnapot tarthat. A pénzügyi szolgáltatás meghatározott munkanapon történő ilyen szüneteltetése kiterjedhet

a) a könyvelésre (könyvelési szünnap), vagy

b) a pénztári szolgálatra (pénztári szünnap),

c) a könyvelésre és a pénztári szolgálatra (könyvelési és pénztári szünnap).

(2) A hitelintézet a bankszünnapot - tizenöt nappal megelőzően - legalább két országos napilapban köteles meghirdetni, valamint a Felügyeletnek és az MNB-nek bejelenteni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a Felügyelet az MNB-vel egyetértésben a hitelintézet kérelmére bankszünnap tartását rendeli el. Az elrendelt bankszünnapok száma évenként három napnál nem lehet több.

XXX. Fejezet

Szövetkezeti hitelintézet

216. § (1) A szövetkezeti hitelintézet köteles csatlakozni - a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő - olyan integrációs szervezethez, amelynek központi szerve biztosítja a csatlakozott intézmények ellenőrzését, illetőleg azonnali és folyamatos fizetőképességének fenntartását.

(2) Szövetkezeti formában működő pénzügyi intézményt legalább tizenöt tag alapíthat.

(3) Szövetkezeti formában működő hitelintézet határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlése az eredeti napirendre felvett bármely kérdésben hozhat határozatot.

217. § (1) Az a szövetkezeti hitelintézet, amelynek saját tőkéje nem éri el a százmillió forintot, pénzügyi szolgáltatási tevékenységét a következők szerint végezheti:

a) a 79. § (2) bekezdés szerinti nagykockázat vállalás mértéke a szavatoló tőkéjének húsz százalékát nem haladhatja meg;

b) a szövetkezeti hitelintézet által vállalt nagykockázatok együttes összege nem lehet több, mint a szövetkezeti hitelintézet szavatoló tőkéjének hatszorosa.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozásokat csak a törvény hatálybalépése után kötött szerződéseken alapuló kötelezettségvállalásokra kell alkalmazni.

XXXI. Fejezet

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság

218. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Rt.) részvénytársasági formában működő szakosított hitelintézet, amely a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Részvénytársaság általános jogutódja.

(2) Az MFB Rt.-ben a Magyar Állam százszázalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik.

(3) Az MFB Rt.-t feladatkörének ellátásában a pénzügyminiszter vezetése alatt álló tanácsadó testület segíti.

219. § (1) Az MFB Rt. feladatkörében:

a) elősegíti a magyar gazdaság modernizációját, élénkítését;

b) részt vesz a területfejlesztési törvényben meghatározott célok érvényesítésében, ennek érdekében a regionális fejlesztési programok keretében regionális fejlesztési hálózatot működtet, a térségfejlesztési programokhoz kapcsolódóan hitelt nyújt,

c) részt vesz nemzetközi pénzügyi és gazdasági szervezetektől történő forrásbevonás lebonyolításában,

d) szerepet vállal az elkülönített állami pénzalapok, illetve célelőirányzatok kezeléséhez kapcsolódó lebonyolítói tevékenységben.

(2) Az MFB Rt. alapszabályában meghatározott és a Felügyelet által engedélyezett körben az alábbi pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységeket végezheti:

a) betétek és más visszafizetendő pénzeszközök - jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoktól, továbbá egyéni vállalkozóktól történő - gyűjtése,

b) pénzkölcsön nyújtása,

c) pénzügyi lízing,

d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása a pénzforgalmi-számlavezetés kivételével,

e) pénzügyi szolgáltatások közvetítése (ügynöki tevékenység),

f) kezesség és bankgarancia, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása,

g) hitelreferencia szolgáltatása,

h) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás,

i) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység.

(3) Az MFB Rt. alapszabályában meghatározott és a Felügyelet által engedélyezett körben az alábbi befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeket végezheti:

a) bizományosi és kereskedelmi tevékenység [Épt. 4. § (1) bekezdésének b) és c) pontja] az Épt. 5. §-ának b)-e) pontjaiban meghatározott befektetési eszközök, valamint állampapír és zárt körben kibocsátott értékpapír tekintetében,

b) portfólió kezelés [Épt. 4. § (1) bekezdésének d) pontja],

c) tanácsadás vállalkozásoknak a tőkeszerkezettel kapcsolatban, továbbá tanácsadás és szolgáltatás a vállalkozások egyesülésével, szétválásával és a tulajdonosi szerkezet átalakításával kapcsolatban [Épt. 4. § (2) bekezdésének c) pontja],

d) befektetési tanácsadás [Épt. 4. § (2) bekezdésének e) pontja],

e) értékpapírszámla vezetés [Épt. 4. § (2) bekezdésének g) pontja],

f) ügyfélszámla vezetés [Épt. 4. § (2) bekezdésének h) pontja].

220. § (1) Az MFB Rt. esetében a 79. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a szavatoló tőke huszonöt százalékát meghaladó kockázat minősül nagykockázatnak.

(2) Az MFB Rt. által egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben vállalt kockázatok együttes összege nem haladhatja meg az MFB Rt. szavatoló tőkéjének harmincöt százalékát.

(3) A 79. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni az MFB Rt. által a hitelintézetek számára nyújtott fejlesztési célú közép- és hosszú lejáratú hitelek esetében.

(4) Az MFB Rt. esetén az átmeneti tőkerészvétel vállalása érdekében a 83. § (1)-(3) bekezdésében, valamint a 85. § (1) bekezdésében foglalt korlátozásokat nem kell figyelembe venni az Szmt. 23. § (4) bekezdése szerint elkülönítetten nyilvántartott és kezelt, rendszeresen minősített tulajdoni hányadok vonatkozásában.

(5) Az MFB Rt. esetében a 61. § (1) bekezdésében foglalt, a kapcsolódó hitelekre vonatkozó korlátozást azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy olyan vállalkozás részére, amelyben az MFB Rt. befolyásoló részesedéssel rendelkezik, a nyújtott hitel vagy vállalt kötelezettségek együttes összege nem érheti el az MFB Rt. szavatoló tőkéjének harminc százalékát.

(6) Évente a költségvetési törvényben kell meghatározni a Kormány által a központi költségvetési keret terhére, az MFB Rt. fejlesztési célú közép- és hosszú lejáratú nemzetközi hitelfelvételből, illetve kötvénykibocsátásból eredő fizetési kötelezettségeinek teljesítéséért vállalt készfizető kezességállományának felső határát.

XXXII. Fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

Hatálybalépés

221. § (1) E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezései a folyamatban lévő ügyekben akkor alkalmazandók, ha azok az ügyfélre kedvezőbb szabályt tartalmaznak. A Felügyelet által alkalmazott bírságolás esetén a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Pit.) előírásait kell alkalmazni mindazokban az esetekben, amikor az annak alapjául szolgáló esemény teljes egészében e törvény hatálybalépése előtt következett be, és az a Pit. alapján enyhébb elbírálás alá esik. Az engedélyezési eljárások tekintetében folyamatban lévő ügynek kell tekinteni azt az eljárást, amelyben a kérelmet a hatálybalépés előtt - a Pit.-ben meghatározott módon és tartalommal - szabályszerűen nyújtották be.

(2) E törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti:

a) a Pit., a 103-106. §-ok kivételével,

b) a Pit. módosításáról szóló 1993. évi XLVII. törvény, 1993. évi CXII. törvény - a 43. § (1)-(3) bekezdése kivételével -, az 1996. évi XII. törvény, valamint az 1995. évi L. törvény,

c) a Pit. módosításáról és az Országos Betétbiztosítási Alap létrehozásáról és működésének részletes szabályairól szóló 1993. évi XXIV. törvény módosításáról szóló 1994. évi CI. törvény,

d) a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 80. §-a,

e) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Eximbank tv.) 24/A. §-a, 29-31. §-a, valamint 32. §-ának (2) bekezdése,

f) a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 128. §-ának (1) bekezdése,

g) a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 109. §-a,

h) az Országos Betétbiztosítási Alap létrehozásáról és működésének részletes szabályairól szóló 1993. évi XXIV. törvény,

i) a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 31. §-ának (3) bekezdése és 82. §-ának (2) bekezdése,

j) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/B. § (3) bekezdésének utolsó mondata,

k) a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 211. §-ának (7) bekezdése,

l) a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 45. §-ának e) pontja,

m) az állam tulajdonában levő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében a „Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.” részben a „Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. 25% + 1 szavazat” szövegrész.

(3) E törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 51/B. §-a, az előtte lévő cím, valamint az 1991. évi LXVIII. törvény.

(4) A Kölcsönös Segítő Takarékpénztárakról szóló 34/1957. (XI. 5.) PM rendelet, valamint az azt módosító 9/1965. (VI. 15.) PM rendelet és 16/1966. (X. 30.) PM rendelet 1997. december 31-én a hatályát veszti.

Átmeneti rendelkezések

222. § (1) Ha törvény másként nem rendelkezik, e törvény hatálybalépésekor a 12. §-ban meghatározott korlátot túllépő tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos a megengedett arányt meghaladó tulajdoni hányadát 1999. december 31-ig köteles elidegeníteni; 2000. január 1-jétől semmilyen, e tulajdoni hányadával kapcsolatos szavazati jogot nem gyakorolhat.

(2) 1999. december 31-ig nem kell alkalmazni:

a) a 61. § (1) bekezdésében foglalt korlátozást a külön törvényben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársasághoz rendelt vagyon körébe tartozó vállalkozásnak nyújtott hitelre és vállalt kötelezettségre, ha a hitelintézetben az állam befolyásoló részesedéssel rendelkezik, továbbá

b) a 79. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság készfizető kezességével biztosított kockázatvállalásra.

(3) A Felügyelet a törvény hatálybalépése előtt kiadott pénzintézeti működési engedélyeket 1997. december 31-ig köteles hivatalból felülvizsgálni annak érdekében, hogy azok megfeleljenek e törvény előírásainak.

223. § A hitelintézet a 87. § (2) bekezdése szerinti általános kockázati céltartalékot legkésőbb a hatálybalépést követő három éven belül, fokozatosan, a következőképpen köteles képezni:

a) 1997. december 31-ig legalább az 1997. évi korrigált mérlegfőösszege 1,25%-ának egyharmad részét,

b) 1998. december 31-ig legalább az 1998. évi korrigált mérlegfőösszege 1,25%-ának kétharmad részét,

c) 1999. december 31-ig legalább az 1999. évi korrigált mérlegfőösszege 1,25%-ának mértékében.

224. § A Magyar Köztársaság területén külföldi székhelyű hitelintézet bankfiókot külön törvény hatálybalépéséig nem nyithat.

225. § (1) Ha a hatálybalépéskor a pénzügyi intézmény megválasztott vezetője az előírt követelményeknek nem felel meg, megbízatásának lejártáig e tisztségét betöltheti.

(2) Az (1) bekezdés alapján a 62. § (1) bekezdésétől eltérően legfeljebb a pénzügyi intézmény 1998. évi közgyűléséig igazgatósági tagságot betöltő jogi személy tekintetében a 60. § (1) bekezdése szerinti korlátozást nem kell alkalmazni.

(3) A hatálybalépéskor működő hitelintézet a 63. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott követelményeknek 1997. december 31-ig köteles megfelelni.

226. § (1) A hatálybalépéskor már működő, vagy a hatálybalépést követően a 221. § (1) bekezdése alapján a Pit. szabályai szerint engedélyezett szövetkezeti hitelintézet legalább egyik választott vezetőjének meg kell felelnie a 68. §-ban meghatározott követelményeknek. E szabályt - a 225. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - 1998. december 31-ig a szövetkezeti hitelintézet választott vezetője esetében nem kell alkalmazni, ha a szövetkezeti hitelintézettel vagy választott vezetőjével szemben két éven belül kivételes intézkedést vagy a Pit. 63., illetve 88. §-ában meghatározott intézkedést a Felügyelet nem alkalmazott.

(2) Ha a Felügyelet a 157-168. §-ban meghatározott kivételes intézkedést alkalmaz a szövetkezeti hitelintézettel vagy választott vezetőjével szemben, akkor az (1) bekezdés szerinti felmentés szabályait a továbbiakban nem lehet alkalmazni.

(3) A 216. §-ban foglalt kötelezettségének a szövetkezeti hitelintézet a külön törvény hatálybalépését követő egy éven belül köteles eleget tenni.

227. § Az 51. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott szervek - a hatálybalépést követő hatvan napon belül - kötelesek a hitelintézetekhez intézett és a banktitok kiadására vonatkozó megkeresések elrendelésére, nyilvántartására, és az adatkezelés rendjének meghatározására belső szabályzatot kidolgozni. A belső szabályzatban rögzíteni kell azt is, hogy mely, törvényben meghatározott feladat ellátása érdekében és milyen indok alapján történhet az adatkérés.

228. § (1) A hatálybalépéskor már működő, vagy a hatálybalépést követően a 221. § (1) bekezdése alapján a Pit. szabályai szerint engedélyezett - az e törvényben előírt legkisebb jegyzett tőke összegével nem rendelkező - hitelintézet saját tőkéje nem csökkenhet a hatálybalépés időpontjában meglevő jegyzett tőkéjének összege alá.

(2) Az (1) bekezdésben említett hitelintézet saját tőkéjét 1998. december 31-ig kell az előírt legkisebb szintre felemelni.

(3) A Pit. 5. §-ának (2) bekezdése, illetve 35. §-a szerinti szakosított pénzintézet saját tőkéjének 1999. december 31-ig el kell érnie az egymilliárd forintot és 2002. december 31-ig bankká vagy szakosított hitelintézetté köteles átalakulni. Tevékenységére és felügyeletére - az átalakulásig - e törvénynek a bankra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

9(4) A szövetkezeti hitelintézet saját tőkéjének legkésőbb 1999. december 31-ig el kell érnie a negyvenmillió forintot, 2001. december 31-ig a hatvanmillió forintot, 2003. december 31-ig a százmillió forintot.

(5) Szövetkezeti hitelintézet 1999. december 31-ig - a 9. § (3) bekezdésétől eltérően - legalább ötvenmillió forint jegyzett tőkével alapítható.

229. § Ha a hitelintézet a törvény hatálybalépése előtt kötött szerződések miatt a 79. § (2)-(3) bekezdésében foglalt korlátozásokat nem tartja be - a felső határértéket meghaladó összeget évente legalább húsz százalékkal csökkentve -, legkésőbb 2001. december 31-ig kell az előírt szintet elérnie.

230. § (1) A hatálybalépéskor a 83-85. §-ban meghatározott befektetési korlátot túllépő tulajdoni hányaddal rendelkező hitelintézet az előírt arányt meghaladó tulajdoni hányadát 1998. december 31-ig köteles elidegeníteni. Ha a 83. § szerinti tulajdoni hányadát 1999. január 1-jétől nem idegeníti el, e tulajdoni hányadával kapcsolatos szavazati jogot nem gyakorolhat.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott határidőt - kérelemre - meghosszabbíthatja, ha a 83. és 85. §-ban meghatározott befektetéseknek a szavatoló tőkéhez viszonyított aránya csökkent.

231. § A hitelintézet 1997. december 31-ig a 77. §-ban foglaltaknak megfelelően belső szabályzatait elkészíti.

232. § (1) Ha a pénzügyi vállalkozás - e törvény hatálybalépéséig - az általa végzett pénzintézeti tevékenységet a Felügyelethez a törvényi előírásoknak megfelelően bejelentette, a nyilvántartásba vételt - a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása és az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása kivételével - felügyeleti engedélynek kell tekinteni.

(2) A hatálybalépéskor már működő vagy a hatálybalépést követően a 221. § (1) bekezdése alapján a Pit. szabályai szerint engedélyezett pénzügyi vállalkozás a 9. § (4) bekezdésében meghatározott jegyzett tőke előírásnak 1998. december 31-ig köteles eleget tenni.

(3) Az a vállalkozás, amely a hatálybalépéskor nem az Állami Bankfelügyelet által kiadott engedéllyel rendelkezik valamely, e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére, engedélyét a törvény hatálybalépésétől számított kilencven napon belül köteles a Felügyelet részére megküldeni.

(4) A hatálybalépéskor már működő vagy a hatálybalépést követően a 221. § (1) bekezdése alapján a Pit. szabályai szerint engedélyezett pénzügyi vállalkozás 1998. december 31-ig köteles eleget tenni az e törvényben a pénzügyi vállalkozásra vonatkozó szabályoknak, és ezt a Felügyelet által előírt módon igazolni. A törvényi előírásoknak meg nem felelő vállalkozás pénzügyi szolgáltatási tevékenységet 1999. január 1-jétől kezdődően nem végezhet.

(5) A hatálybalépéskor pénzváltási engedéllyel rendelkező egyéni vállalkozó korábbi engedélye alapján a pénzváltási tevékenységet 1997. december 31-ig folytathatja.

(6) Ha a hatálybalépéskor a hitelintézet - a Felügyelet engedélyével - írásbeli szerződés alapján a 3. § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzésére vonatkozó jogosultságát más pénzügyi intézmény vagy pénzügyi intézménynek nem minősülő jogi személy útján gyakorolja, e jogosultságát 1997. december 31. után akkor gyakorolhatja, ha a megbízott (bizományos)

a) pénzügyi intézmény eleget tett az e törvényben meghatározott követelményeknek,

b) pénzügyi intézménynek nem minősülő jogi személy eleget tett a 19. §-ban meghatározott követelménynek.

233. § (1) Az 1993. június 30-át megelőzően kötött betétszerződések alapján elhelyezett - külön jogszabályban meghatározott állami garanciával (helytállással) biztosított - betétekbe az 1993. június 30-át követően teljesített új befizetés e törvény rendelkezéseinek megfelelően - az Alap által - biztosított.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott betétekből a kifizetéseket minden esetben a legrégebben befizetett összegből kell teljesíteni.

234. § (1) A hatálybalépéskor részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény részvényeit a 42. §-ban foglaltaknak megfelelően 1998. június 30-ig köteles névre szóló részvényekké átalakítani.

(2) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézmény igazgatósága a részvénykönyv adatait a 43. §-ban foglaltak szerint 1998. június 30-ig köteles kiegészíteni.

(3) A hatálybalépéskor már működő vagy a hatálybalépést követően a 221. § (1) bekezdése alapján a Pit. szabályai szerint engedélyezett hitelintézetek - a szövetkezeti hitelintézetek kivételével - a 44. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott követelményeknek 1998. január 1-jéig kötelesek megfelelni.

(4) Az a természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely a hatálybalépéskor kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik, 1998. december 31-ig köteles e tevékenység végzésére jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságot létrehozni, vagy ilyen társasággá átalakulni.

(5) A hatálybalépést követően a 221. § (4) bekezdésben említett jogszabály alapján betét elfogadásra, hitelnyújtásra vonatkozó új szerződés nem köthető, a már megkötött szerződésekre befizetett összegek visszafizetését legkésőbb a hatálybalépést követő háromszázhatvanötödik napon meg kell kezdeni.

235. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a 3. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott egyes szolgáltatások végzésére,

b) a kamat tőkésítésének lehetőségére,

c) a betéti kamat számítására és közzétételére,

d) a teljes hiteldíj számítására és közzétételére, továbbá

e) a pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységek folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekre

vonatkozó részletes szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a tőkemegfelelési mutató és az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységekből származó kockázatoknak megfelelő szavatoló tőke szükséglet számítására,

b) a kintlevőségek, befektetések a mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének, illetőleg értékelésének szempontjaira,

c) a rossznak minősített követelések átstrukturálására,

d) az azonnali fizetőképesség alapelveire és az esedékességi napok nyilvántartási rendszereire,

e) a belső ügyintézésre, eljárásokra vonatkozó szabályzatok kötelező tartalmára, ideérve a nyilvántartások vezetésére vonatkozó előírásokat is,

f) a belső ellenőrzési rendszerekre, illetőleg eljárásokra,

g) a Felügyeletnek szolgáltatandó rendszeres jelentések tartalmára, formájára, a jelentésadás módjára és időpontjára,

h) a könyvvizsgálók által - a Felügyeletnek évente - a 136. § alapján készítendő külön kiegészítő jelentés szerkezetére és tartalmára,

i) a hitelintézetek követelései és kötelezettségei lejárati időpontjainak összhangjával kapcsolatosan a lejárati szerkezetre,

j) a kockázatok megállapítására, elemzésére, értékelésére, behatárolására, kezelésére és csökkentésére, a kockázatvállalás ellenőrzésére,

k) az információs és ellenőrzési rendszerek megfelelő működtetésére,

l) a deviza nyitott pozícióra,

m) a tőkemegfelelési és tőkeszükségleti követelményeknek konszolidált módon való megfelelésre, továbbá

n) az igazgatási-szolgáltatási díjra

vonatkozó részletes szabályokat.

Módosuló jogszabályok

236. § Az Áe. 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a külkereskedelmi igazgatási, a társadalombiztosítási, az adó-, jövedéki és vámigazgatási, az iparjogvédelmi ügyekben, továbbá a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és a versenykorlátozásról, az árak megállapításáról, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről, valamint az atomenergiáról szóló törvényben meghatározott ügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.”

237. § (1) Az Szt. 5. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § Szövetkezetet legalább öt tag, oktatási intézményben működő szövetkezetet (a továbbiakban: iskolai szövetkezet) legalább tizenöt tag alapíthat.”

(2) Az Szt. 22. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) ha törvény vagy az alapszabály másként rendelkezik.”

238. § A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet 16. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a bejegyzési kérelem valamely része a cég vagy a változás bejegyzésével egyidejűleg azért nem teljesíthető, mert a cég tevékenységi körének egy részéhez hatósági engedély beszerzése szükséges, a cégbíróság az eljárást részben felfüggeszti, ha további okirat csatolása szükséges, a cégbíróság az eljárást részben felfüggesztheti.”

239. § (1) Az Eximbank tv. 2. § (1) bekezdése c) pontjának 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[c) Saját számlára vagy bizományosként (más számlájára) történő adásvételi (kereskedelmi) tevékenység az alábbi körben]

„4. Átruházható értékpapírral végzett műveletek, kivéve az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) 24. §-ának (1)-(3) bekezdése alapján nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírt (értékpapírügylet),”

(2) Az Eximbank tv. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 5. számú melléklet II. pontja 2. alpontjában foglaltakat az Eximbankra nem kell alkalmazni.”

(3) Az Eximbank tv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) Az Eximbank esetében a Hpt. 79. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a szavatoló tőke huszonöt százalékát meghaladó kölcsön minősül nagykockázatnak.

(2) Az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szemben az Eximbank által vállalt kockázatok együttes összege nem haladhatja meg az Eximbank szavatoló tőkéjének harmincöt százalékát.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben, valamint a Hpt. 79. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni - a Hpt. 80. § (1) bekezdésében meghatározottakon túlmenően - az Eximbank által a hitelintézetek számára nyújtott exportcélú hiteleknél.”

(4) Az Eximbank tv. 22. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § A Hpt. 61. §-ában foglaltakat az Eximbanknak nem kell alkalmaznia.”

(5) Az Eximbank tv. 24. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § A Hpt. 51. §-ában foglalt titoktartási kötelezettség nem terjed ki az 51. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően a központi költségvetés készfizető kezességvállalása mellett befogadott ügyletek tekintetében tulajdonosi jogok gyakorlója részére adott adatszolgáltatásra sem.”

240. § Az állam tulajdonában levő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében a „Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: pénzügyminiszter” rész kiegészül a „Magyar Fejlesztési Bank Rt. 100%” szövegrésszel.

241. § (1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg, ahol jogszabály „pénzintézetet” említ, a továbbiakban „hitelintézetet”, ahol „pénzintézeti tevékenységet” említ, a továbbiakban „pénzügyi szolgáltatási tevékenységet” kell érteni.

(2) Ahol jogszabály „pénzintézeti tevékenységet is végző egyéb jogi személy”-t említ, helyette „pénzügyi vállalkozást” kell érteni.

(3) Ahol jogszabály szakosított hitelintézetet említ, ott a külön törvényben meghatározott szakosított hitelintézetet kell érteni.

(4) Ahol jogszabály a pénzintézeti törvényre utal, ezen a továbbiakban a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényt kell érteni.

(5) Ahol e törvény jogszabályra utal, azon az 1997. január 1. után még hatályban maradó bankfelügyeleti rendelkezéseket is érteni kell.

242. § E törvény - a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény alapján - az Európai Közösségek szabályaihoz való közeledés érdekében a 6. számú mellékletben felsorolt irányelveket vette figyelembe.

1. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez

A törvény hatálya alól kivett nemzetközi pénzügyi intézmények

1. Afrikai Fejlesztési Bank

2. Amerika-közi Fejlesztési Bank

3. Ázsiai Fejlesztési Bank

4. Európai Beruházási Bank

5. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank

6. Északi Fejlesztési Bank

7. Karibi Fejlesztési Bank

8. Nemzetközi Beruházási Bank

9. Nemzetközi Pénzügyi Társaság

10. Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank

11. Nemzetközi Valuta Alap

2. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez

Értelmező rendelkezések

I. Pénzügyi szolgáltatások

1. Arany kereskedelmi ügylet: a színaranyra (arany, amelynek finomsága legalább 995/1000), továbbá - aranytartalmára tekintet nélkül - a rúdaranyra és az aranytömbre, valamint a forgalomban nem lévő arany pénzérmére és - numizmatikai céllal - a forgalomban lévő arany pénzérmére kötött ügylet.

2. Betét: a Ptk. szerinti betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a bankszámlaszerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is.

3. Betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz (ide nem értve a követelés eladásáért kapott pénzt és zártkörűen kibocsátott kötvényt) gyűjtése: pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő üzletszerű gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt - kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül - visszafizetni. Nem minősül betétgyűjtésnek az olyan jegy, kártya vagy egyéb tanúsítvány kibocsátása, amely kizárólag a kibocsátó árujának, szolgáltatásának vásárlása, illetve igénybevétele során fizetőeszközként használható.

4. Hitelreferencia szolgáltatások: bankinformáció díjazás ellenében történő - a banktitkot nem sértő - nyújtása.

5. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: a hitelintézet által kibocsátott fizetési eszköz (kártya, csekk vagy egyéb dolog), amely birtokosa számára lehetővé teszi, hogy a kibocsátó hitelintézettel szemben fennálló valamely pénzkövetelésével rendelkezzék, annak terhére készpénzt vegyen fel vagy áruk, illetőleg szolgáltatások ellenértékét kiegyenlítse.

6. Letéti szolgáltatás (pénzletétkezelés): pénzösszegek az ügyfél megbízásából, elkülönített letéti számlán kamatra vagy kamat nélkül történő elhelyezése és kezelése, külön jogszabályban rögzített feltételek szerint.

7. Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak részére történő vagyonkezelés: az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény alapján működő pénztárak részére vagyonkezelési szolgáltatás nyújtása.

8. Pénzfeldolgozási tevékenység: bankjegyek és pénzérmék tételes megszámlálása, valódiság és forgalomképesség szempontjából történő ellenőrzése, továbbá az újra forgalomba hozható bankjegykötegek és pénzérmetételek kialakítása.

9. Pénzforgalmi szolgáltatás: külön jogszabály és jegybanki rendelkezés szerint a pénzforgalom körében nyújtott szolgáltatások összessége, ideértve elsősorban a pénzforgalmi számlavezetést, a fizetési megbízások teljesítését, továbbá a nemzetközi fizetési forgalom lebonyolítását.

10. Pénzkölcsön nyújtása:

a) a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni;

b) követelésnek - az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő - megvásárlása, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi.

Nem minősül pénzkölcsön nyújtásának

a) a munkáltató által a munkavállaló részére szociális céllal - esetileg - adott kölcsön,

b) árura vagy szolgáltatásra vonatkozó adásvételi szerződéshez kapcsolódóan a szerződő felek által egymásnak adott előleg, továbbá a halasztott fizetésben való megállapodás, ide nem értve a hitelintézet által kötött ilyen ügyleteket,

c) a biztosítóintézet által az életbiztosítási kötvény tulajdonosának nyújtott kötvénykölcsön,

d) a biztosítóintézet által folytatott, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 1. számú melléklete a) részének 14. és 15. pontjaiban meghatározott hitelbiztosítási, illetve kezességbiztosítási tevékenység,

e) az önkormányzat által adott kölcsön,

f) külön törvény alapján folytatott zálogházi tevékenység keretében nyújtott zálogkölcsön.

11. Pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra. A használatba adással a lízingbevevő

a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,

b) a hasznok szedésére jogosulttá válik,

c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),

d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a lízingbevevő nem él e jogával, a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába és könyveibe. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését.

12. Pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység): egy vagy több meghatározott pénzügyi intézmény vagy bankcsoport javára folytatott tevékenység, melynek célja a hitelintézet betétszerzési, illetőleg pénzkölcsönző és egyéb szolgáltató tevékenységének elősegítése.

13. Pénzügyi ügynöki tevékenység bankközi piacon: bankközi piaci résztvevők közötti forint-, illetve devizahitel- és -betétügylet, deviza-adásvétel közvetítése annak érdekében, hogy a hitelintézetek, továbbá más bankközi piaci résztvevők az erre irányuló jogügyleteket egymással közvetlenül megkössék.

14. Pénzváltási tevékenység: külföldi fizetőeszközök adásvétele a törvényes fizetési eszköz ellenében, valamint külföldi fizetési eszközök adásvétele külföldi fizetési eszközök ellenében.

15. Széfszolgáltatás: az ügyféllel kötött megállapodás alapján, az ügyfél számára - állandóan őrzött - helyiségben széf rendelkezésre bocsátása, melybe értékeit az ügyfél maga helyezi el és veszi ki.

II. A XIV. fejezethez kapcsolódó fogalommeghatározások

1. Bankcsoport: a bankholding vállalat és az általa ellenőrzött (III. 3. pont) pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások, biztosító részvénytársaságok és járulékos vállalkozások összessége.

2. Bankholding vállalat: olyan hitelintézet, amely egy vagy több hitelintézetet, biztosító részvénytársaságot, befektetési vállalkozást, továbbá más pénzügyi, illetőleg járulékos vállalkozást ellenőriz (III. 3. pont).

3. Járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amely kizárólagosan vagy elsődlegesen egy vagy több hitelintézet, vagy a bankcsoporthoz tartozó hitelintézetek üzletszerű tevékenységét kiegészítő tevékenységeket, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetőleg kommunikációs szolgáltatást végez.

III. Egyéb meghatározások

1. Befektetés: az ingatlan, az ingó dolog, a vagyoni értékű jog, illetve a vállalkozásokban fennálló részesedés (részvény, üzletrész, tagsági viszony stb.), valamint a más pénzügyi vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke.

2. Befolyásoló részesedés: egy személy olyan közvetlen és közvetett tulajdona egy vállalkozásban, illetőleg egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy

a) összességében a tulajdoni hányad, illetőleg a szavazati jogok legalább tíz százalékát birtokolja,

b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetőleg testületei tagjainak jelentős részét kinevezheti vagy elmozdíthatja, illetőleg

c) alapszabály, alapító okirat vagy szerződés alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére.

3. Ellenőrző részesedés: egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan közvetlen vagy közvetett kapcsolat, amely alapján

a) a személy a vállalkozással, illetőleg a vállalkozás tulajdonosaival kötött szerződés vagy tulajdoni részesedése alapján a szavazati jogok többségével rendelkezik, illetőleg a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetőleg testületei tagjainak többségét kinevezheti vagy elmozdíthatja,

b) a pénzügyi, üzleti, szervezeti kapcsolat következtében a következő feltételek valamelyike fennáll

1. a nyereség átadása vagy a veszteség viselése,

2. a vállalkozás irányításának más vállalkozás irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében,

3. olyan mértékű szavazati, irányítási jog birtoklása, amely a tulajdoni részesedés mértékét meghaladja,

c) a közös irányítás az igazgatóság vagy egyéb vezető testületek - részben vagy teljesen azonos - összetételén keresztül.

4. Ellenőrzött vállalkozás: olyan vállalkozás, amelyben egy személy ellenőrző részesedéssel rendelkezik.

5. Fogyasztási kölcsön: a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez - a természetes személy részére - nyújtott kölcsön, ha a kölcsönt a természetes személy nem üzletszerű tevékenysége keretében veszi igénybe.

6. Jegyzett tőke: az Szmt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint meghatározott tőke.

7. Kamat: az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) az elfogadott betét vagy az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, a betét- vagy kölcsönösszeg százalékában meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb hozadék.

8. Korrigált mérlegfőösszeg: külön jogszabályban meghatározott, kockázati tényezők figyelembevételével súlyozott szorzószámok alapján kiszámított eszközök és mérlegen kívüli tételek összege.

9. Közvetlen banküzemi célt szolgáló vállalkozás: egy vagy több hitelintézet üzemviteléhez, zavartalan működéséhez nélkülözhetetlen fejlesztést, beszerzést, értékesítést, ipari szolgáltatást és termék-előállítást végző vállalkozás.

10. Kockázat, illetőleg kockázatvállalás:

a) a kölcsön nyújtása, ideértve az adósságra kibocsátott, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megvásárlását is;

b) a váltó és csekk, valamint egyéb kötelezvény leszámítolása;

c) a hitelintézet által adott bankgarancia, bankkezesség és az egyéb biztosíték, ideértve a hitelintézet bármilyen más, jövőbeni vagy függő kötelezettségét, vállalt garanciáját, kezességét, illetve az ezekre nyújtott egyéb bankári biztosítékot is;

d) a hitelintézet által vállalt minden olyan kötelezettség, amellyel a hitelintézet ellenszolgáltatás fejében átruházott pénzkövetelés teljesítéséért jótáll, vagy vállalja, hogy a vevő követelésére azt visszavásárolja;

e) a hitelintézetnek bármely vállalkozásában szerzett részesedése, függetlenül a részesedés birtoklásának időtartamától;

f) a hitelintézet által megvásárolt pénzkövetelés, valamint

g) a pénzügyi lízing nyújtása.

11. Közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv 685. §-ának b) pontjában meghatározott személy.

12. Közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a 4. számú melléklet alkalmazásában: eredeti vállalkozás) tulajdoni hányadának, illetőleg szavazatainak az eredeti vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazatokkal rendelkező más vállalkozás (a 4. számú melléklet alkalmazásában: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain, illetve szavazatain keresztül történő birtoklása vagy gyakorlása.

13. Lakossági kölcsön: a fogyasztási kölcsön, valamint a lakás, illetőleg üdülő vásárlására, építésére, felújítására, korszerűsítésére, továbbá közműfejlesztésre a természetes személy által igénybe vehető kölcsön.

14. Likvid eszköz: pénz, illetőleg az azonnal pénzzé tehető eszközök összessége.

15. Mérlegfőösszeg: a számviteli jogszabályok által ilyenként meghatározott összeg.

16. Nettó érték: kizárólag a 85. § (1) bekezdés alkalmazásában a befektetés könyv szerinti bruttó értékének az értékcsökkenési leírással, illetőleg a képzett kockázati céltartalékkal csökkentett összege.

17. Szavatoló tőke: a hitelintézetnek a számviteli jogszabályok által meghatározott saját tőkéje és azok a források, amelyek a hitelintézettel szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként bevonhatók.

18. Személy: a természetes személy, a jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.

19. Tőkemegfelelési mutató: a fizetőképesség mérését szolgáló összetett mutatószám, amelyet a szavatoló tőke összege (számláló) és a korrigált mérlegfőösszeg (nevező) aránya fejez ki.

20. Ügyfélcsoport (kapcsolatban álló ügyfelek csoportja): két vagy több ügyfél, akikkel szemben a pénzügyi intézmény (vagy a bankcsoport több tagja) kockázatot vállalt, és akik részére való kihelyezés egyetlen kockázatnak minősül, mert

a) az egyik ügyfél közvetve vagy közvetlenül - az Szmt. 8. §-a szerint - ellenőrzést gyakorol a másik felett,

b) az ügyfelek olyan kapcsolatban állnak egymással, hogy ha az egyiknél pénzügyi problémák merülnek fel, valószínűsíthető, hogy a másik is visszafizetési nehézségekkel kénytelen számolni; ilyen kapcsolatnak számít különösen a

1. kezesség, készfizető kezesség, garanciák és egyéb biztosíték,

2. jogszabályon vagy szerződésen alapuló korlátlan és egyetemleges felelősség,

3. közvetlen kereskedelmi függőség, amelyet rövid távon nem lehet megszüntetni, illetőleg más üzleti kapcsolattal helyettesíteni,

4. közeli hozzátartozói viszony közös háztartásban élő hozzátartozók esetén.

21. Ügyvezető: a pénzügyi intézmény igazgatósága által megválasztott, a pénzügyi intézménnyel munkaviszonyban álló elnöke, a pénzügyi intézmény vezetésére kinevezett, a hitelintézettel vagy pénzügyi vállalkozással munkaviszonyban álló első számú vezető, valamint e vezető valamennyi helyettese.

22. Üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett - előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló - rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység.

23. Vállalkozás: a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni vállalkozás. Kétség esetén a vállalkozás jelleget vélelmezni kell.

24. Veszteségmérséklő tevékenység: a hitelintézet minden olyan - nem üzletszerű - tevékenysége, melynek célja a kockázatvállalással kapcsolatos, már megállapított veszteség csökkentése.

25. Vezető állású személy:

a) bank és szakosított hitelintézet esetén az igazgatóság, a felügyelő bizottság elnöke, tagja és az ügyvezető;

b) szövetkezeti hitelintézet esetén az igazgatóság, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető.

IV. Kizárólag a IV. Részre vonatkozó fogalommeghatározások

1. Betét: e melléklet I/2. pontja szerinti betét, ide nem értve

a) a hitelintézetnél más hitelintézet által elhelyezett betétet,

b) az alárendelt kölcsöntőkét,

c) szövetkezeti hitelintézetnél a szövetkezeti tagi hozzájárulást.

2. Betétes: akinek a betét a nevére szól, vagy - kizárólag a nem névre szóló betétek esetében - aki a betétokiratot felmutatja.

3. Rendelkezésre jogosult személy: aki a betét tulajdonosa, vagy, ha nem tulajdonosa a betétnek, aki a tulajdonos rendelkezése alapján korlátozással vagy anélkül rendelkezhet a betét fölött.

4. Kedvezményezett: a betét tulajdonosa vagy a betétes által kedvezményezettként a hitelintézetnek írásban bejelentett személy.

5. Közös betét: az olyan betét, amelynek több tulajdonosa, illetőleg kedvezményezettje van (több személy nevére szól). A betétbiztosítás szempontjából közös betétnek minősülnek a társasházak, lakásszövetkezetek, az építőközösségek, a gáz- és egyéb közműépítők közössége, valamint a telefonhálózat bővítésének céljából létrejött közösségek betétei is.

6. Kártalanításra jogosult személy: a betétes, ha pedig a betétes kedvezményezettet jelentett be, akkor a kedvezményezett. Kivételt képeznek azok a betétek, amelyek szerződéses feltételei ettől eltérő megállapodást tartalmaznak. Nem minősül kártalanításra jogosult személynek az a személy, aki a betét tulajdonosának rendelkezése alapján rendelkezik a betét fölött a betét befagyása pillanatában, de egyébként sem tulajdonosa, sem kedvezményezettje a betétnek.

7. Befagyott betét: az olyan betét, amelyre a hitelintézet nem képes a jogszabályi rendelkezések vagy a szerződéses kikötések szerinti esedékességet követő három munkanapon belül a kifizetést teljesíteni.

3. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez

 

Az azonosító adatok

1. Természetes személy személyazonosító és lakcím adatai: név, leánykori név, anyja neve, születési hely, idő, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma.

2. A pénzügyi intézményt, céget azonosító adatok: a név, cím (székhely), a cégbejegyzés száma, ideje, postacím, telefon, telefax, adószám

4. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez

A közvetett tulajdon kiszámítása

E törvény alkalmazásában a közvetett tulajdon számításának szabályai:

1. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban (2. számú melléklet III/12. pont) fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban (2. számú melléklet III/12. pont) fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával.

2. Természetes személy esetében a természetes személynek a közeli hozzátartozóival együtt birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.

3. A szavazati jogot a tulajdoni hányaddal azonos módon kell számításba venni.

4. A közvetett tulajdont akkor nem kell figyelembe venni, ha

a) a köztes vállalkozásban a tulajdonos huszonöt százalékot el nem érő tulajdoni vagy szavazati hányaddal rendelkezik,

b) a köztes vállalkozásban a tulajdonos egynél több vállalkozáson keresztül rendelkezik tulajdoni részesedéssel.

5. Bankban történő tulajdonszerzés esetén az 4/b) pontban meghatározott rendelkezést nem kell alkalmazni.

5. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez

A szavatoló tőke

I. A szavatoló tőke elemei

1. A pénzügyi intézmény szavatoló tőkéje a következő - alapvető és járulékos - tőkeelemekből áll:

a) jegyzett tőke,

b) tőketartalék,

c) eredménytartalék,

d) mérleg szerinti eredmény,

e) általános tartalék,

f) értékelési tartalék,

g) alárendelt kölcsöntőke.

[Az a)-e) alpontban foglaltak a továbbiakban együtt: alapvető tőkeelemek; az f)-g) alpontban foglaltak a továbbiakban együtt: járulékos tőkeelemek].

2. A törvény alkalmazásában az 1. pont g) alpontjában foglalt alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely kielégíti az alábbi feltételeket:

a) ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vevő pénzügyi intézmény számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, továbbá az igénybe vevő pénzügyi intézmény mérlegében szerepel;

b) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a pénzügyi intézmény adósságának rendezésébe és a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a részvényesek előtti legutolsó helyen áll;

c) a kölcsön eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, illetve - ha a lejárat nincs meghatározva - a kölcsön csak a szerződésben rögzített, legkevesebb öt év múlva mondható fel;

d) az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását legalább a visszafizetési időpontot megelőző öt év során - évente, fokozatosan - csökkenteni kell;

e) a hitel esetében tőketörlesztés az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.

3. Évközi szavatoló tőke számítás esetén az évközi pozitív eredmény összege szavatoló tőke elemként nem vehető figyelembe, az évközi negatív eredmény összege a szavatoló tőkét csökkenti.

4. Értékelési tartalékként az Szmt. 41/A. § (3) bekezdése alapján képzett tartalék 0,45-szörös tényezővel módosított értéke vehető figyelembe.

5. Ha a közgyűlés a jegyzett tőke emeléséről dönt, a megemelt összegű jegyzett tőke a szavatoló tőkébe a közgyűlési határozat és a tőkemelés összegének befizetését igazoló dokumentumok Felügyeletnek való bemutatásától kezdődően számítható be. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni visszaalakuló hitelintézet esetén is.

6. Ha a közgyűlés a jegyzett tőke leszállításáról dönt, a hitelintézetnek a szavatoló tőke számítása során a jegyzett tőkét leszállított értéken kell figyelembe venni.

II. A szavatoló tőke kiszámítása

1. A szavatoló tőke számítása során az alapvető tőkeelemek együttes összegéből le kell vonni:

a) a jegyzett tőke be nem fizetett összegét,

b) az Szmt. 22. § (3) bekezdésében meghatározott immateriális javak értékét, a pénzügyi intézmény elhelyezését szolgáló vásárolt bérleti jog Szmt. szerinti értékét kivéve,

c) a visszavásárolt saját részvény Szmt. szerinti értékét,

d) a más pénzügyi intézménybe, biztosítóba, illetve befektetési vállalkozásba nem pénzbeli hozzájárulásként befizetett összeget, vagy pénzbeli hozzájárulásként befizetett összeget,

e) a más pénzügyi intézmény, illetve befektetési vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőkét,

f) a kockázati céltartalék hiányát (ideértve a könyvvizsgáló vagy a Felügyelet vizsgálata során feltárt céltartalék hiányt is), valamint

g) a 83. § (5) bekezdésében foglaltak miatt levonásra kerülő egyes befektetések összegét.

2. A szavatoló tőke számításánál a járulékos tőkeelemeket csak olyan mértékig lehet figyelembe venni, amíg azok nem érik el az alapvető tőkeelemek összegét.

A visszavásárlási kötelezettséggel eladott részvényekből szerzett tőkét a szavatoló tőke számításánál figyelembe venni nem lehet.

6. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez

Az Európai Uniónak a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvénytervezetben figyelembe vett irányelvei:

1. A Tanács 1973. június 28-án kelt 73/183/EGK irányelve a bankok és más pénzintézetek önálló tevékenységeivel összefüggő, a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát korlátozó rendelkezés eltörléséről;

2. A Tanács 1977. december 12-én kelt 77/780/EGK első irányelve a hitelintézeti tevékenység megkezdését és folytatását érintő jogszabályok, szabályozások és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról;

3. A Tanács 1989. december 15-én kelt 89/646/EGK második irányelve a hitelintézeti tevékenység megkezdését és folytatását érintő jogszabályok, szabályozások és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról, valamint a 77/780/EGK irányelv módosításáról;

4. A Tanács 1991. június 10-én kelt 91/308/EGK irányelve a pénzügyi rendszer pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről;

5. Az Európai Parlament és a Tanács 1994. május 30-án kelt 94/19/EGK irányelve a betétbiztosító rendszerekről;

6. A Tanács 1989. április 17-én kelt 89/299/EGK irányelve a hitelintézetek saját forrásairól;

7. A Tanács 1989. december 18-án kelt 89/647/EGK irányelve a hitelintézetek folyamatos fizetőképességi mutatójáról;

8. A Tanács 1992. április 6-án kelt 92/30/EGK irányelve a hitelintézetek összevont alapú felügyeletéről;

9. A Tanács 1992. december 21-én kelt 92/121/EGK irányelve a hitelintézetek nagykockázatainak megfigyeléséről és ellenőrzéséről;

10. A Tanács 1993. március 15-én kelt 93/6/EGK irányelve a befektetési vállalatok és hitelintézetek tőkemegfeleléséről;

11. A Tanács 1986. december 18-án kelt 86/635/EGK irányelve a bankok és más pénzintézetek éves beszámolójáról és összevont beszámolójáról;

12. A Tanács 1986. december 22-én kelt 87/102/EGK irányelve a Tagállamok fogyasztói kölcsönt érintő jogszabályainak, szabályozásainak és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről.