Az éves beszámoló egy olyan számviteli összeállítás, amely bemutatja az érdekelt felek (tulajdonosok, befektetők, hitelezők) számára egy vállalkozás vagyoni helyzetét és eredményességét egy adott üzleti év lezárultával. Az éves beszámolót letétbe kell helyezni a cégbíróságon, tartalma nyilvános.
A magyar számviteli törvény szerint az éves beszámoló tartalma:
Mérleg
A számviteli mérleg olyan kimutatás, amely egy adott időpontra vonatkozóan bemutatja a vállalkozás vagyonának összetételét (eszközök), valamint ezeknek a vagyonelemeknek a finanszírozási forrását (források). A vonatkozási időpont neve: a mérleg fordulónapja.
A mérleg formája lehet:
- kétoldalas (bal oldalon az eszközök, jobb oldalon a források)
- lépcsős (az eszközök és források lejárat szerint vannak csoportosítva).
A számvitelre vonatkozó jogszabályok szerint az üzleti év végén kötelező a mérlegkészítés. A tőzsdén jegyzett vállalatok negyedévente kötelesek a beszámolásra.
A Számviteli törvény kétféle – A, illetve B változatú – mérleg készítésére ad lehetőséget. Előírt tagolásuk (lépcsős formában):
A változat
- Befektetett eszközök
- Immateriális javak
- Alapítás-átszervezés aktivált értéke
- Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
- Vagyoni értékű jogok
- Szellemi termékek
- Üzleti vagy cégérték
- Immateriális javakra adott előlegek
- Immateriális javak értékhelyesbítése
- Tárgyi eszközök
- Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok
- Műszaki berendezések, gépek, járművek
- Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
- Tenyészállatok
- Beruházások, felújítások
- Beruházásokra adott előlegek
- Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
- Befektetett pénzügyi eszközök
- Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
- Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
- Egyéb tartós részesedés
- Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban
- Egyéb tartósan adott kölcsön
- Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
- Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
- Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete
- Forgóeszközök
- Készletek
- Anyagok
- Befejezetlen termelés és félkész termékek
- Növendék-, hízó- és egyéb állatok
- Késztermékek
- Áruk
- Készletekre adott előlegek
- Követelések
- Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)
- Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
- Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
- Váltókövetelések
- Egyéb követelések
- Követelések értékelési különbözete
- Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete
- Értékpapírok
- Részesedés kapcsolt vállalkozásban
- Egyéb részesedés
- Saját részvények, saját üzletrészek
- Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
- Értékpapírok értékelési különbözete
- Pénzeszközök
- Pénztár, csekkek
- Bankbetétek
- Aktív időbeli elhatárolások
- Bevételek aktív időbeli elhatárolása
- Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
- Halasztott ráfordítások
- Saját tőke
- Jegyzett tőke
Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken
- Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (−)
- Tőketartalék
- Eredménytartalék
- Lekötött tartalék
- Értékelési tartalék
- Értékhelyesbítés értékelési tartaléka
- Valós értékelés értékelési tartaléka
- Mérleg szerinti eredmény
- Céltartalékok
- Céltartalék várható kötelezettségekre
- Céltartalék jövőbeni költségekre
- Egyéb céltartalék
- Kötelezettségek
- Hátrasorolt kötelezettségek
- Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
- Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
- Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben
- Hosszú lejáratú kötelezettségek
- Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
- Átváltoztatható kötvények
- Tartozások kötvénykibocsátásból
- Beruházási és fejlesztési hitelek
- Egyéb hosszú lejáratú hitelek
- Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
- Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
- Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
- Rövid lejáratú kötelezettségek
- Rövid lejáratú kölcsönök
Ebből: az átváltoztatható kötvények
- Rövid lejáratú hitelek
- Vevőktől kapott előlegek
- Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
- Váltótartozások
- Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
- Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
- Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
- Kötelezettségek értékelési különbözete
- Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete
- Passzív időbeli elhatárolások
- Bevételek passzív időbeli elhatárolása
- Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
- Halasztott bevételek
B változat
- Befektetett eszközök
- Immateriális javak
- Alapítás-átszervezés aktivált értéke
- Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
- Vagyoni értékű jogok
- Szellemi termékek
- Üzleti vagy cégérték
- Immateriális javakra adott előlegek
- Immateriális javak értékhelyesbítése
- Tárgyi eszközök
- Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok
- Műszaki berendezések, gépek, járművek
- Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
- Tenyészállatok
- Beruházások, felújítások
- Beruházásokra adott előlegek
- Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
- Befektetett pénzügyi eszközök
- Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
- Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
- Egyéb tartós részesedés
- Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban
- Egyéb tartósan adott kölcsön
- Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
- Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
- Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete
- Forgóeszközök
- Készletek
- Anyagok
- Befejezetlen termelés és félkész termékek
- Növendék-, hízó- és egyéb állatok
- Késztermékek
- Áruk
- Készletekre adott előlegek
- Követelések
- Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)
- Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
- Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
- Váltókövetelések
- Egyéb követelések
- Követelések értékelési különbözete
- Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete
- Értékpapírok
- Részesedés kapcsolt vállalkozásban
- Egyéb részesedés
- Saját részvények, saját üzletrészek
- Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
- Értékpapírok értékelési különbözete
- Pénzeszközök
- Pénztár, csekkek
- Bankbetétek
- Aktív időbeli elhatárolások
- Bevételek aktív időbeli elhatárolása
- Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
- Halasztott ráfordítások
- Egy éven belül esedékes kötelezettségek
- Rövid lejáratú kölcsönök
Ebből: az átváltoztatható kötvények
- Rövid lejáratú hitelek
- Vevőktől kapott előlegek
- Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
- Váltótartozások
- Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
- Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
- Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
- Kötelezettségek értékelési különbözete
- Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete
- Passzív időbeli elhatárolások
- Bevételek passzív időbeli elhatárolása
- Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
- Halasztott bevételek
- Forgóeszközök − rövid lejáratú kötelezettségek különbözete (B + C − D − E)
- Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása után (A ± F)
- Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek
- Hosszú lejáratú kötelezettségek
- Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
- Átváltoztatható kötvények
- Tartozások kötvénykibocsátásból
- Beruházási és fejlesztési hitelek
- Egyéb hosszú lejáratú hitelek
- Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
- Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
- Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
- Hátrasorolt kötelezettségek
- Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
- Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
- Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben
- Céltartalékok
- Céltartalék várható kötelezettségekre
- Céltartalék jövőbeni költségekre
- Egyéb céltartalék
- Saját tőke
- Jegyzett tőke
Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken
- Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (−)
- Tőketartalék
- Eredménytartalék
- Lekötött tartalék
- Értékelési tartalék
- Értékhelyesbítés értékelési tartaléka
- Valós értékelés értékelési tartaléka
- Mérleg szerinti eredmény
A mérleg alatti tételek olyan kötelezettségek illetve követelések, amelyek a hagyományos számviteli módszerekkel nem írhatók le, a mérlegben nem tüntethetők fel, azonban jelentős hatással lehetnek a cég vagyonának értékére. Fő sajátosságuk, hogy bár nem mérlegtételek, a jövőben esetlegesen azzá válhatnak, ezért nyilván kell tartani őket. Két fő csoportját lehet megkülönböztetni:
- Függő kötelezettségek
- Határidős ügyletek
Eredménykimutatás
A számvitelben használatos eredménykimutatás bemutatja egy adott időszak (jellemzően üzleti év) bevételeit és ráfordításait, továbbá ezek különbözeteként a vállalkozás nyereségét, illetve veszteségét.
Ez a kimutatás – a vállalkozó döntésétől függően – kétféle módon állapítható meg:
- összköltség eljárással
- forgalmi költség eljárással.
Nagyobb cégek a profitot mindkét eljárással kimutatják, ilyen esetben a két módszer végeredményének azonosnak kell lennie.
Az eredménykimutatás arra szolgál, hogy az érdekelt felek (tulajdonosok, befektetők, hitelezők)
- fel tudják mérni a vállalkozás teljesítményét egy adott időszakban
- és ebből következtetéseket vonjanak le a jövőbeli teljesítményre nézve, illetve
- megbecsüljék a jövőbeni kockázatokat.
- osztalékfizetésről dönthessenek
Az információ hasznosságának viszont megvannak a korlátai:
- hiányoznak olyan tételek, amelyek fontosak a vállalkozás jövője szempontából de nehezen vagy egyáltalán nem számszerűsíthetőek (pl. munkavállalók szakképzettsége és lojalitása)
- egyes értékek a használt könyvelési módszerektől függenek (például a készletszintjének kimutatása FIFO vagy LIFO módszerrel)
- egyes értékek becslés eredményeképpen jöttek létre (például az értékcsökkenés függ a tárgyi eszközök hasznos élettartamára vonatkozó feltételezéstől).
Kiegészítő melléklet
A számvitelben kiegészítő melléklet a neve annak a szöveges dokumentumnak, amely a tartalmazza mindazokat a kiegészítő információkat, amelyek szükségesek a mérleg és eredménykimutatás megértéséhez.
Például: A vállalkozás mérlegéből látszik, hogy a tárgyi eszközök értéke jelentősen csökkent az előző évhez képest. Ebből az információból nem derül ki, hogy mi volt a vagyon csökkenésének az oka (lehetett például káresemény, vagy az eszközök értékesítése a tevékenységi kör változása miatt), tehát a kiegészítő mellékletben kell rá utalni.
A magyar számviteli előírások szerint a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell:
- a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet értékelését
- a számviteli politika meghatározó elemeinek leírását
- a beszámoló elkészítésénél alkalmazott eljárásokat
- a tárgyidőszakban esetlegesen feltárt jelentős összegű hibák hatását
- a kapcsolt vállalkozásokat, és a velük való üzleti kapcsolatokat
- a vezető tisztségviselők, igazgatóság és felügyenlő bizottság által kapott juttatásokat
- a konszolidálásra vonatkozó eljárásokat és adatokat
- az időbeli elhatárolások részletezését
- a mérlegen kívűli kötelezettségek bemutatását
- a függő és biztos kötelezettségvállalásokat
- a saját tőke változását, valamint a saját részvények (üzletrészek) visszavásárlását
- átlagos létszám- és béradatokat
- a rendkívüli tételeknek a társasági adóra gyakorolt hatását
- a befektetett eszközök változását
- az értékpapírok értékelésének változását,
- az exportértékesítés árbevételét a felvevő piacok szerinti bontásban
- az értékesítés árbevételét tevékenységek szerinti bontásban
- a kapott támogatásokat
- a kutatás-fejlesztésre fordított összegeket
- a környezetvédelmi rendeltetésű eszközöket és kötelezettségeket
- a vállalkozás telephelyeire vonatkozó adatokat.
Az üzleti jelentés nem része az éves beszámolónak, de elkészítését szintén a számviteli törvény szabályozza.
