style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

Egyéni vállalkozás alapítására elsősorban a belföldi természetes személyek jogosultak. Mellettük azonban a devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő külföldi állampolgárok is alapíthatnak egyéni vállalkozást, ha külön törvény rendelkezései értelmében önálló vállalkozóként gazdasági célú letelepedésre jogosultak.

A belföldi természetes személyekkel szemben támasztott követelmények:

• cselekvőképesség,
• lakóhely,
• nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából.

A külföldi természetes személy akkor alapíthat egyéni vállalkozást, ha:

• nemzetközi szerződés a vállalkozás alapítást lehetővé teszi, vagy nemzeti elbánást biztosít a külföldi állam polgárai számára.
• cselekvőképes,
• tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
• nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából,

Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásához - mezőgazdasági termelőtevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás kivételével - kizárólag egyéni vállalkozói igazolványra van szükség. (Mezőgazdasági őstermelőnek minősül az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában mezőgazdasági termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat. A mezőgazdasági őstermelőnek őstermelői igazolványt kell vezetnie a tevékenységéből származó bevétele, jövedelme igazolására, ez azonban nem tekinthető vállalkozói igazolványnak.)

Adójogi szempontból egyéni vállalkozó az a magánszemély is, aki egészségügyi és szociális vállalkozást, orvosi, klinikai szakpszichológusi, továbbá magánállatorvosi, illetve egyéb egészségügyi, szociális vagy gyógyszerészi magántevékenységet folytat, illetve az ügyvéd, az egyéni szabadalmi ügyvivő, a közjegyző és az önálló bírósági végrehajtó is. Ezekben az esetekben vállalkozói igazolványra nincs szükség, de a felsorolt tevékenységek gyakorlásának feltételeit (meghatározott iskolai végzettség, kamarai nyilvántartásba vétel stb.) külön jogszabályok tartalmazzák.

Vállalkozói igazolvány:

A vállalkozói igazolvány iránti kérelmet - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - a vállalkozó székhelye illetékes  körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője  (okmányiroda) adja ki. A körzetközpontok felsorolását az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló 143/1999 (XI. 15.) Korm. rendelet tartalmazza.

A kérelemhez mellékelni kell:

• a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vele szemben kizáró okok nem állnak fenn,
• hatósági erkölcsi bizonyítványt,
• a jogszabályban előírt képesítés meglétét igazoló okiratot, ha a kérelmező képesítéshez kötött tevékenységet kíván folytatni,
• jogszabályban előírt más hatóság engedélyét, amennyiben a tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti,
• a kérelmező nyilatkozatát az adószámról, és ha adóazonosító jellel nem rendelkezik, az annak megállapításához szükséges adatokról.

A körzetközponti jegyző a kérelmező helyett az érintett szervezetektől az erre a célra létrehozott számítógépes rendszer útján közvetlenül, haladéktalanul beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát, szükség esetén adóazonosító jelét, valamint statisztikai számjelét. Az adóhatóság az adóazonosító számot, a Központi Statisztikai Hivatal pedig a statisztikai számjelet a megállapításukhoz szükséges adatok megérkezésétől számított 5 napon belül köteles megküldeni a körzetközponti jegyzőnek.

Az egyéni vállalkozó csak egy vállalkozói igazolványt kaphat. Az igazolvány alapján több tevékenységet folytathat és több telephelyet, fióktelephelyet (üzletet, termelő-, szolgáltató egységet) tarthat fenn. A vállalkozói igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik. A körzetközponti jegyző a nyilvántartási számról az egyéni vállalkozót a vállalkozói igazolványban tájékoztatja. Az egyéni vállalkozónak a nyilvántartási számot a vállalkozással összefüggő iratain fel kell tüntetnie.

Az adószám birtokában az egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet folytató adózó a vállalkozói igazolvány kézhezvételétől számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz írásban köteles bejelenteni:

• könyvvezetésének módját, iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével;
• jogelődjének adóazonosító számát;
• levelezési címét, ha az nem azonos székhelyével, telephelyével. 

A vállalkozás folytatásának szabályai:

A tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez kötheti. Az egyéni vállalkozó ebben az esetben csak a hatósági engedély birtokában tevékenykedhet. Képesítéshez kötött tevékenységet csak akkor lehet végezni, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek az egyéni vállalkozó megfelel, vagy az alkalmazottai, illetve segítő családtagjai között van olyan személy, aki rendelkezik az előírt képesítéssel.

Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában, lehetősége van azonban arra, hogy alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót foglalkoztasson. Segítő családtag: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona, valamint a testvér házastársa.

Az egyéni vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségek teljesítéséért a teljes vagyonával, korlátlanul felel. A korlátlan felelősség következtében a hitelezők védelme érdekében a vonatkozó törvény előírja, hogy a természetes személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat, és az egyéni vállalkozás folytatásával egyidejűleg nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja sem.

Az egyéni vállalkozó székhelyét, nyílt árusítású üzletét, termelő-, szolgáltató egységét az ott folytatott alapvető tevékenységre utaló cégtáblával köteles megjelölni. A cégtáblán fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, az üzlettől, termelő-, szolgáltató egységtől eltérő helyen levő székhelyét.

Megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga, ha:

• az egyéni vállalkozó igazolványát visszaadja,
• az igazolványt akörzetközponti jegyző a meghatározott okok fennállása esetén visszavonja,
• az egyéni vállalkozó meghal, vagy cselekvőképességét elveszti, kivéve: ha vállalkozói tevékenységét özvegye vagy örököse; cselekvőképességének elvesztése esetén pedig az egyéni vállalkozó nevében és javára törvényes képviselője folytatja. (Az egyéni vállalkozó özvegye, örököse; illetve cselekvőképességének elvesztése esetén a törvényes képviselője - ha megfelel a törvényben előírt egyéb feltételeknek - a vállalkozó elhalálozása, illetőleg cselekvőképességének elvesztése időpontjától számított három hónapon belül a kamarának történő bejelentés alapján folytathatja a vállalkozást.)

Egyéni Cég:

Az egyéni vállalkozó a székhelye szerint illetékes cégbíróságtól kérheti a cégjegyzékbe egyéni cégként való bejegyzését. Az egyéni cég nem jogi személy. A bejegyzés előnye abban rejlik, hogy a cégjegyzék közhitelesen tanúsítja az egyéni cég bejegyzett adatait, valamint hogy a bejegyzett cégnév cégoltalom alatt áll. Az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá alakulhat át.

1990. évi törvény az egyini vállalkozásról

 

style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">