224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet célja és hatálya

1. § A rendelet meghatározza azokat a sajátos szabályokat, amelyek – egyéb jogszabályi előírásból következően – eltérnek a vállalkozókra előírt szabályoktól, de nem ellentétesek a Tv. alapelveivel.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Tv. 3. §-a (1) bekezdésének 4. pontjában felsorolt egyéb szervezetek közül:
a) a lakás, a nyugdíjasház, az üdülő, a személygépkocsi-tároló, a műhely vagy üzlethelyiség építő- és fenntartó szövetkezetre (a továbbiakban: lakásszövetkezet),
b) a társasházra,
c) a társadalmi szervezetre (ideértve az országos kisebbségi önkormányzatokat),
d) a köztestületre,
e) az alapítványra, ideértve a közalapítványt is,
f) az ügyvédi irodára, a szabadalmi ügyvivő irodára,
g) a közhasznú társaságra,
h) a Műsorszolgáltatási Alapra,
i) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezetre,
j) a víziközmű társulatra,
k) a külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezetre.
(2) A Tv. szerinti egyéb szervezetek közül az egyházi jogi személy, valamint a befektetési alap, az egyéb alapok, a tőzsde, az elszámolóház, a magánnyugdíj-pénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár, a közraktár, a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap, továbbá a biztosító egyesület beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól külön kormányrendeletek rendelkeznek.

3. § (1) A rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivő irodának, a Műsorszolgáltatási Alapnak, valamint a víziközmű társulatnak a beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettség megállapításánál a Tv. előírásait kell alkalmaznia, azzal, hogy az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, 2003. december 31-ét követően is alkalmazhatja az egyszeres könyvvitelt és készíthet egyszerűsített beszámolót.
(2) A rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül a közhasznú besorolással nem rendelkező közhasznú társaságnak, illetve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású közhasznú társaságnak a beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettség megállapításánál a Tv. vonatkozó előírásait kell alkalmazni, azzal, hogy a közhasznú besorolással nem rendelkező közhasznú társaságnak a Tv. szerinti eredménykimutatás elkészítése során biztosítania kell a 6. § (10) bekezdés szerinti részletezést, illetve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású közhasznú társaságnak a Tv.-ben előírt beszámoló elkészítésével egyidejűleg az e rendelet 6. számú melléklete szerinti közhasznú eredménykimutatást is kötelező elkészítenie. Amennyiben a közhasznú társaság a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolást év közben kapta meg, a közhasznú eredménykimutatást már az üzleti évben is el kell készítenie.
(3) A rendelet 2. §-a (1) bekezdésének c) pontjában nevesített társadalmi szervezetek közé tartozó párt beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló, többször módosított 1989. évi XXXIII. törvény előírásai szerint köteles eleget tenni.
(4) Az egyéb szervezetek által alapított, fenntartott egészségügyi, szociális és oktatási tevékenységet ellátó jogi személyiséggel rendelkező szervezetnél a Tv. 6. §-a (3) bekezdésének előírásait kell alkalmazni.
(5) A rendelet 2. §-a (1) bekezdésének k) pontja szerinti külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségét az (1)–(4) bekezdésben, illetve e rendelet 4. §-ában foglaltak figyelembevételével a rá vonatkozó jogszabályi előírások alapján kell megállapítani.

4. § A rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül a lakásszövetkezet, a társasház, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet (a továbbiakban: MRP szervezet), az országos kisebbségi önkormányzat, a közhasznú besorolással nem rendelkező társadalmi szervezet, köztestület, alapítvány, közalapítvány (a továbbiakban: egyéb szervezet), illetve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású társadalmi szervezet, köztestület, alapítvány, közalapítvány (a továbbiakban: közhasznú egyéb szervezet) a Tv. előírásait e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni.

5. § Az egyéb szervezet, valamint a közhasznú egyéb szervezet, az alapszabályában (alapító okiratában) foglaltaknak megfelelően, a külön jogszabályokban meghatározott alaptevékenységet (tevékenység célja szerinti, belső szolgáltatás, közhasznú, alapítványi célú stb.), valamint ha jogszabály lehetővé teszi vállalkozási tevékenységet is folytathat.

Beszámolási kötelezettség

6. § (1) Az egyéb szervezet, valamint a közhasznú egyéb szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a Tv.-ben és e rendeletben meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.
(2) Az egyéb szervezetnél, valamint a közhasznú egyéb szervezetnél az üzleti év azonos a naptári évvel, kivéve az év közben alakuló, illetve megszűnő egyéb szervezetnél. A mérleg fordulónapja – a megszűnést kivéve – december 31.
(3) A beszámoló formáját az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.
(4) A beszámoló lehet:
a) egyszeres könyvvitel esetén:
aa) egyszerűsített beszámoló,
ab) közhasznú egyszerűsített beszámoló;
b) kettős könyvvitel esetén:
ba) egyszerűsített éves beszámoló,
bb) közhasznú egyszerűsített éves beszámoló;
c) az egyéb szervezet, valamint a közhasznú egyéb szervezet választása alapján a Tv. szerinti éves beszámoló, Tv. szerinti egyszerűsített éves beszámoló.
(5) Az egyéb szervezet egyszerűsített beszámolója az e rendelet 1. számú melléklete szerinti egyszerűsített mérlegből és az e rendelet 2. számú melléklete szerinti eredménylevezetésből áll.
(6) A közhasznú egyéb szervezet közhasznú egyszerűsített beszámolója az e rendelet 1. számú melléklete szerinti egyszerűsített mérlegből, továbbá az e rendelet 3. számú melléklete szerinti közhasznú eredménylevezetésből, valamint tájékoztató adatokból áll.
(7) Az egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója az e rendelet 4. számú melléklete szerinti mérlegből és az e rendelet 5. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból áll.
(8) A közhasznú egyéb szervezet közhasznú egyszerűsített éves beszámolója az e rendelet 4. számú melléklete szerinti mérlegből, továbbá az e rendelet 6. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból, valamint tájékoztató adatokból áll.
(9) Annak a közhasznú egyéb szervezetnek, amely a Tv. szerinti éves, illetve a Tv. szerinti egyszerűsített éves beszámoló készítését választotta, a Tv.-ben előírt beszámoló készítésével egyidejűleg az e rendelet 6. számú melléklete szerinti közhasznú eredménykimutatást is kötelező elkészítenie.
(10) Annak az egyéb szervezetnek, amely a Tv. szerinti éves, illetve a Tv. szerinti egyszerűsített éves beszámoló készítését választotta és vállalkozási tevékenységet is folytat, a Tv.-ben előírt beszámoló készítése során biztosítania kell az alap- és a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeinek, költségeinek, ráfordításainak (kiadásainak), valamint a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének elkülönítetten történő bemutatását is.
(11) A Tv. 8. §-a (2) bekezdésének a)–b) pontja szerinti éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót választó egyéb szervezetnek, közhasznú egyéb szervezetnek nem kötelező üzleti jelentést készítenie. A kiegészítő mellékletet azonban – a cash-flow kimutatás kivételével – el kell készítenie, kiegészítve azt az egyéb vonatkozó jogszabályban előírt kötelezettségekkel.
(12) Az egyéb szervezet, illetve a közhasznú egyéb szervezet a mérleg, továbbá az eredménylevezetés, közhasznú eredménylevezetés, az eredménykimutatás, közhasznú eredménykimutatás tételeit más jogszabályok előírása, valamint belső igényei szerint továbbtagolhatja.

7. § (1) Egyszerűsített beszámolót készíthet értékhatártól függetlenül az az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet, amely csak alaptevékenységet folytat, illetve amelynek az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege – két egymást követő évben, évenként – az 50 millió forintot nem haladja meg.
(2) Közhasznú egyszerűsített beszámolót készíthet értékhatártól függetlenül az az egyszeres könyvvitelt vezető közhasznú egyéb szervezet, amely csak közhasznú tevékenységet folytat, illetve amelynek a közhasznú tevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege – két egymást követő évben, évenként – az 50 millió forintot nem haladja meg.
(3) Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet, amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot.
(4) Közhasznú egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az a kettős könyvvitelt vezető közhasznú egyéb szervezet, amelynek két egymást követő évben a közhasznú tevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot.

Könyvvezetési kötelezettség

8. § (1) Az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet könyvvezetése – a beszámolási kötelezettség függvényében – az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet.
(2) Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő egyéb szervezet, illetve a közhasznú egyszerűsített beszámolót készítő közhasznú egyéb szervezet.
(3) Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet, illetve közhasznú egyéb szervezet áttérhet a kettős könyvvitelre – saját elhatározása alapján – bármelyik üzleti év január 1-jével. Köteles áttérni a kettős könyvvitel vezetésére – és egyszerűsített éves beszámolót, közhasznú egyszerűsített éves beszámolót készíteni – azt az évet követő második üzleti év január 1-jével, amikor az egyszerűsített beszámoló, közhasznú egyszerűsített beszámoló készítésére a 7. § (1)–(2) bekezdéseiben rögzített feltételnek két egymást követő üzleti évben már nem felel meg [(ár)bevétele mindkét üzleti évben meghaladta az 50 millió forintot].
(4) Kettős könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített éves beszámolót készítő egyéb szervezet, illetve a közhasznú egyszerűsített éves beszámolót készítő közhasznú egyéb szervezet, továbbá a közalapítvány.
(5) A kettős könyvvitelt vezető a 7. § (3)–(4) bekezdése szerinti egyéb szervezet, illetve közhasznú egyéb szervezet az egyszeres könyvvitel vezetésére azt az évet követő második üzleti év január 1-jével térhet át, amikor az éves összes (ár)bevétele – két egymást követő évben, évenként – nem haladta meg az 50 millió forintot.
(6) Az a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, aki (amely) saját elhatározása alapján választotta a kettős könyvvitelt, az egyszeres könyvvitel vezetésére a kettős könyvvitelre történő áttérés üzleti évét követő második év január 1-jével térhet át, ha az alaptevékenységből, valamint a vonatkozó külön jogszabály szerinti vállalkozási tevékenységből származó éves összes (ár)bevétele – két egymást követő évben, évenként – nem haladta meg az 50 millió forintot.
(7) Amennyiben az egyéb szervezet, illetve közhasznú egyéb szervezet év közben jön létre (veszik bírósági nyilvántartásba), úgy a könyvvezetési kötelezettség megállapításánál a 7. §-ban foglaltak figyelembevételével az éves szintre tervezett (ár)bevétel értékeket kell figyelembe venni.
(8) Amennyiben a közhasznú egyéb szervezet a közhasznú besorolást év közben kapta meg, már az üzleti évben közhasznú egyszerűsített, illetve közhasznú egyszerűsített éves beszámolót kell készítenie, illetve választhatja a Tv. szerinti éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, e rendelet 6. §-a (9) bekezdésének figyelembevételével.
(9) A könyvvezetés során az egyéb szervezetnek, közhasznú egyéb szervezetnek elkülönítetten kell kimutatni a rá vonatkozó sajátos gazdálkodási jogszabályban meghatározott alaptevékenységgel, valamint a vonatkozó külön jogszabály szerint meghatározott vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos (ár)bevételeket, ráfordításokat (költségeket), kiadásokat.
(10) Az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet úgy köteles könyvvezetését kialakítani, hogy a vonatkozó külön jogszabály szerint meghatározott vállalkozási tevékenység (ár)bevétele és ráfordításai (költségei), kiadásai az alaptevékenység bevételeitől és ráfordításaitól (költségeitől), kiadásaitól, gazdasági eseményeitől elkülönüljenek, és ezáltal megbízhatóan kimutatható legyen a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye.
(11) A részletező nyilvántartásait a közhasznú egyéb szervezetnek úgy kell kialakítania, hogy abból a közhasznú eredménylevezetéshez/eredmény-kimutatáshoz szükséges tájékoztató adatok megállapíthatók legyenek.

Könyvviteli rendszerek változása

9. § (1) Az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet a Tv. 163. §-ában foglaltakat köteles alkalmazni.
(2) A kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre – a közalapítvány kivételével, amely csak kettős könyvvitelt vezethet – az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet a Tv. 143. §-ának (3)–(6) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával térhet át.

A mérleg tételeire vonatkozó sajátos rendelkezések

10. § Az e rendelet szerinti mérleg készítésénél a Tv. vonatkozó előírásait a 11–14. §-okban foglalt sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni.

11. § (1) A lakásszövetkezetnél tagok és nem tag tulajdonosok terhére – az arra jogosult által megállapított (közgyűlési, küldöttgyűlési, igazgatósági határozat alapján közölt) – fizetési kötelezettség nem teljesítéséből származó összegeket követelésként kell kimutatni. A követeléseket meg kell bontani hátralékosokra és egyéb követelésekre.
(2) A lakásszövetkezetnél a pénzeszközök között elkülönítetten kell kimutatni a felújítási célú pénzeszközöket.
(3) Az egyszeres könyvvitelt vezető lakásszövetkezet saját tőkéje jegyzett tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, valamint tárgyévi eredményből (alaptevékenység, illetve vállalkozási tevékenység bontásban), a kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezet saját tőkéje jegyzett tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, értékelési tartalékból, valamint tárgyévi eredményből (alaptevékenység, illetve vállalkozási tevékenység bontásban) tevődik össze.

12. § (1) A társasháznak a követelések között kell szerepeltetni a tulajdonosok közös költségeinek hátralékát (megbontva a jelzáloggal terhelt és a jelzáloggal nem terhelt részre), valamint a közös tulajdon hasznosításából származó hátralékokat.
(2) A társasháznak a felújítási célra elkülönített pénzeszközöket elkülönítve is be kell mutatni.
(3) A társasház mérlegében saját tőkeként az eredmény és tárgyévi eredmény szerepel. (Eredményként a tárgyévet megelőző évek eredményét kell összevontan szerepeltetni.)

13. § Az egyszeres könyvvitelt vezető társadalmi szervezet, köztestület, alapítvány saját tőkéje induló tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, tárgyévi eredményből [alaptevékenység (közhasznú tevékenység), illetve vállalkozási tevékenység bontásban], a kettős könyvvitelt vezető társadalmi szervezet, köztestület, alapítvány, közalapítvány saját tőkéje induló tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, értékelési tartalékból, valamint tárgyévi eredményből [alaptevékenység (közhasznú tevékenység), illetve vállalkozási tevékenység bontásban] tevődik össze.

14. § (1) Az MRP szervezetnek a befektetett pénzügyi eszközök, illetve az értékpapírok analitikáját úgy kell kialakítania, hogy a mérlegben a megszerzett részvények, üzletrészek és az egyéb értékpapírok elkülönítetten bemutathatók legyenek.
(2) Az MRP szervezetnél saját tőkeként eredmény és tárgyévi eredmény alaptevékenységből, lekötött tartalék, valamint kettős könyvvitel vezetése esetén értékelési tartalék szerepel a mérlegben. (Eredményként a tárgyévet megelőző évek eredményét kell összevontan szerepeltetni.)

Az eredménylevezetésre, az eredménykimutatásra vonatkozó sajátos rendelkezések

15. § (1) Az e rendelet szerinti eredménylevezetés/eredménykimutatás készítésénél a Tv. vonatkozó előírásait a (2)–(7) bekezdésben és a 16–17. §-okban foglalt sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) Az eredménylevezetés, az eredménykimutatás, illetve a közhasznú eredménylevezetés, a közhasznú eredménykimutatás az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet tárgyévi eredményének levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket, az eredmény összetevőit, az eredmény kialakulását mutatja be.
(3) Az eredménylevezetés, az eredménykimutatás, illetve a közhasznú eredménylevezetés, a közhasznú eredménykimutatás tételei tartalmának meghatározásánál a bevételeket és ráfordításokat (költségeket), kiadásokat a Tv. előírásain túlmenően az egyéb szervezetre, a közhasznú egyéb szervezetre vonatkozó más jogszabályokban foglalt előírások figyelembevételével kell meghatározni.
(4) Az alaptevékenységhez, illetve a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó ráfordításokat (költségeket), kiadásokat az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet a bevételek arányában köteles megosztani az alaptevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység között.
(5) Az eredménylevezetésben, az eredménykimutatásban, illetve a közhasznú eredménylevezetésben, a közhasznú eredménykimutatásban egymástól elkülönítve kell kimutatni az alaptevékenységgel, valamint a vállalkozási tevékenységgel összefüggő tételeket.
(6) Az eredménylevezetésben, az eredménykimutatásban, illetve a közhasznú eredménylevezetésben, a közhasznú eredménykimutatásban az előző évi és a tárgyévi adatokat, valamint a jelentős összegű hibák elkülönített bemutatását az alaptevékenység, vállalkozási tevékenység, összesen bontásban tovább kell részletezni.
(7) Az egyszerűsített beszámolót, közhasznú egyszerűsített beszámolót készítő egyéb szervezetnek, közhasznú egyéb szervezetnek az eredménylevezetésben, a közhasznú eredménylevezetésben a bevételeit, valamint a ráfordításait (költségeit), kiadásait meg kell bontani aszerint is, hogy azokat a tényleges pénzügyi teljesítés alapján vagy pénzmozgás nélküli ügylet kapcsán számolták el.

16. § (1) Az eredménylevezetésben a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye az üzleti év adóköteles pénzügyi eredménye és a nem pénzben realizált eredmény (a pénzbevételt nem jelentő adóköteles bevételek, a ráfordítást jelentő eszközváltozások, a ráfordítást jelentő elszámolások különbözete) összevont értéke, csökkentve az adófizetési kötelezettséggel – és a lakásszövetkezeteknél a jóváhagyott osztalékkal.
(2) A közhasznú eredménylevezetésben a vállalkozási tevékenység tárgyévi adózott eredménye a vállalkozási tevékenység tárgyévi adóalapot jelentő pénzügyi eredményének és nem pénzben realizált eredményének összevont értéke, csökkentve az adófizetési kötelezettséggel.
(3) Az eredménykimutatásban a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, a pénzügyi műveletek bevételeinek, a rendkívüli bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások, a pénzügyi műveletek ráfordításai és a rendkívüli ráfordítások együttes összegének különbözete, csökkentve az adófizetési kötelezettséggel – és lakásszövetkezeteknél a jóváhagyott osztalékkal.
(4) A közhasznú eredménykimutatásban a tárgyévi vállalkozási eredmény a vállalkozási tevékenység bevételének és ráfordításainak különbsége, csökkentve az adófizetési kötelezettséggel.
(5) Az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet a kapott alapítói, központi költségvetési, helyi önkormányzati és egyéb támogatásokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – bevételként számolja el. Nem bevételként, hanem kötelezettségként kell kimutatni azt az alaptevékenység céljára kapott támogatást, amelyet az alapítótól, pályázati vagy egyéb más úton kap és azt továbbutalja, illetve átadja olyan szervezet részére, amely a cél szerinti feladatot közvetlenül megvalósítja, és az így támogatott szervezet az egyéb szervezettől, közhasznú egyéb szervezettől kapott eszközöket (pénzeszközöket, illetve egyéb eszközöket) bevételként mutatja ki.

17. § (1) A lakásszövetkezetnek a bevételeit az általános előíráson túlmenően a fenntartási, illetve a felújítási célú bontásban is be kell mutatnia.
(2) A társasháznak a bevételeit legalább közös költség bevétele, bérleti díjból származó bevétel, támogatás és egyéb bevétel csoportosításban, illetve a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben foglaltaknak megfelelően kell szerepeltetnie.
(3) Az egyszeres könyvvitelt vezető társadalmi szervezetnek a pénzügyileg rendezett bevételeit legalább a kapott támogatások (alapítói, központi költségvetési, helyi önkormányzati, egyéb), a tagdíj, valamint az egyéb bevételek, illetve a pénzbevételt nem jelentő bevételek csoportosításban kell bemutatnia.
(4) A kettős könyvvitelt vezető társadalmi szervezetnek a bevételeit legalább az értékesítés nettó árbevétele, az aktivált saját teljesítmények értéke, egyéb bevétel pénzügyi műveletek bevétele és rendkívüli bevételek és tagdíj bontásban kell bemutatnia. Az egyéb és rendkívüli bevételeken belül a kapott támogatásokat alapítótól, központi költségvetéstől, helyi önkormányzatoktól és egyéb címen is ki kell mutatni.
(5) Az egyszeres és kettős könyvvitelt vezető alapítványoknak a (3)–(4) bekezdésben foglaltakat – a tagdíjak kivételével – kell alkalmazniuk.
(6) A közhasznú egyéb szervezetnek analitikus (részletező) nyilvántartásait úgy kell kialakítania, hogy abból a közhasznú eredménylevezetésben/eredménykimutatásban előírt adatok is megállapíthatók legyenek.
(7) Az MRP szervezetnek a bevételeit legalább a saját erő címen a részvevők által befizetett összegek, a résztvevőket foglalkoztató társaság által átutalt összeg, a résztvevők egyéb befizetései, más természetes és jogi személy befizetései, kapott osztalék, részesedés, vagyonrészek értékesítéséből származó bevételek és az egyéb bevételek csoportosításban kell bemutatni. Külön kell szerepeltetni a működési költségeket, a fizetett kamatokat, az értékesített vagyonrészek beszerzési (nyilvántartási értékét), a résztvevők tulajdonába adott vagyonrészek beszerzési (nyilvántartási) értékét is.

Könyvviteli szolgáltatás

18. § (1) A vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezetnél, közhasznú egyéb szervezetnél, továbbá a közalapítványnál a Tv. 150. § (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, a beszámoló elkészítését okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, illetve mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező természetes személy köteles végezni alkalmazottként, tagként vagy egyéni vállalkozóként, vagy olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaság, amelynek a feladat végzésével megbízott tagja, alkalmazottja rendelkezik az előbbi képesítéssel.
(2) Mentesül az (1) bekezdésben előírt kötelezettség alól a csak alaptevékenységet folytató egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, továbbá az a vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amelynél a vállalkozási tevékenységből származó éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel a tárgyévet megelőző két üzleti év átlagában – ennek hiányában az üzleti évben – az 5 millió forintot nem haladja meg.

Könyvvizsgálati kötelezettség

amelynél a vállalkozási tevékenységből elért éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja az 50 millió forintot.
(2) Ha kötelező a könyvvizsgálat az (1) bekezdésben foglaltak vagy más jogszabály előírása alapján, illetve, ha azt saját elhatározásból választja az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet, akkor az üzleti évről készített 6. § (4) bekezdése szerinti beszámolók felülvizsgálatára az abban foglaltak valódiságának és jogszerűségének ellenőrzésére a Tv. 155. §-ának (7) bekezdésének megfelelően bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot kell – az előző üzleti évi beszámoló elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnél, közhasznú egyéb szervezetnél az üzleti év fordulónapja előtt – választani.
(3) Jogelőd nélkül alapított, vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet – az (1) bekezdés szerinti kötelezettség megállapításánál – a Tv. 155. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat is köteles figyelembe venni.

Nyilvánosságra hozatal, letétbe helyezés, közzététel

20. § (1) A cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó – beszámolóját az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 150 napon belül a cégbíróságnál letétbe helyezni, ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt egyéb szervezet a Tv. 154. §-a szerinti közzétételi kötelezettségének azzal tesz eleget, ha a letétbe helyezéssel egyidejűleg a beszámoló egy eredeti vagy hiteles másolati példányát az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának megküldi.
(3) A lakásszövetkezeteknek a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazniuk.
(4) Az a cégbíróságon be nem jegyzett egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amely más jogszabály alapján fontosabb adatait köteles nyilvánosságra hozni, illetve beszámolóját saját elhatározásából nyilvánosságra hozza, a közzétételnek – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében való megjelentetésével, a székhelyén történő betekinthetőséggel vagy egyéb más, a számviteli politikájában rögzített módon tehet eleget. A közzététel határideje ez esetben is az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 150. nap.
(5) Az az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amely sem jogszabályból adódóan kötelezően, sem saját döntés alapján a beszámolóját könyvvizsgálóval nem vizsgáltatta felül, de valamely jogszabály alapján köteles gazdálkodása fontosabb adatait közzétenni, a beszámoló minden mellékletén köteles feltüntetni a következő szöveget: ,,A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.''
(6) Az (1)–(5) bekezdés alá nem tartozó egyéb szervezetnek, közhasznú egyéb szervezetnek, amelynek sem nyilvánosságra hozatali, sem közzétételi, sem beszámoló letétbe helyezési kötelezettsége nincs, a beszámolóját legkésőbb az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 150 napon belül el kell készítenie, és a jóváhagyásra jogosult testülettel el kell fogadtatnia.

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

21. § (1) Ez a rendelet 2001. január 1-jével lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit először – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a 2001. évi beszámoló készítése során kell alkalmazni.
(2) A 18. § rendelkezései 2003. január 1-jével lépnek hatályba.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet azzal, hogy előírásait a 2000. évi beszámoló elkészítése során még alkalmazni kell, valamint a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló 114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése, továbbá az alapítványok gazdálkodási rendjéről szóló 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a, 7. §-ának (3) bekezdése, illetve 8. §-a.

  1. számú melléklet a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez

Az egyszerűsített beszámoló, illetve a közhasznú egyszerűsített beszámoló mérlegének előírt tagolása az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezetnél, illetve közhasznú egyéb szervezetnél

Eszközök (Aktívák)

A. Befektetett eszközök

I. Immateriális javak
II. Tárgyi eszközök
III. Befektetett pénzügyi eszközök

B. Forgóeszközök

I. Készletek
II. Követelések
III. Értékpapírok
IV. Pénzeszközök
Eszközök összesen

Források (Passzívák)

C. Saját tőke

I. Induló tőke/Jegyzett tőke
II. Tőkeváltozás/Eredmény
III. Lekötött tartalék
IV. Tárgyévi eredmény alaptevékenységből (közhasznú tevékenységből)
V. Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységből

D. Tartalék

E. Céltartalékok

F. Kötelezettségek

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek
II. Rövid lejáratú kötelezettségek
Források összesen

  2. számú melléklet a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez

Az egyszerűsített beszámoló eredménylevezetésének előírt tagolása az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezetnél

Alaptevékenység Vállalkozási tevékenység Összesen

A. Végleges pénzbevételek, elszámolt bevételek (I+II)

  I. Pénzügyileg rendezett bevételek

  ebből:
  – támogatások
  = alapítói
  = központi költségvetési
  = helyi önkormányzati
  = egyéb
  – tagdíj
  – egyéb bevételek

  II. Pénzbevételt nem jelentő bevételek

B. Végleges pénzkiadások, elszámolt ráfordítások (III+IV+V+VI)

  III. Ráfordításként érvényesíthető kiadások

  IV. Ráfordítást jelentő eszközváltozások

  V. Ráfordítást jelentő elszámolások

  VI. Ráfordításként nem érvényesíthető kiadások

C. Tárgyévi pénzügyi eredmény (I–III–VI)
D. Nem pénzben realizált eredmény [II–(IV+V)]
E. Adózás előtti eredmény (I+II)–(III+IV+V)
F. Fizetendő társasági adó
G. Jóváhagyott osztalék
H. Tárgyévi eredmény (E–F–G)

  3. számú melléklet a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez

A közhasznú egyszerűsített beszámoló közhasznú eredménylevezetésének előírt tagolása az egyszeres könyvvitelt vezető közhasznú egyéb szervezetnél

A. Összes közhasznú tevékenység bevétele (I+II)

  I. Pénzügyileg rendezett bevételek (1+2+3+4+5)

  1. Közhasznú célú működésre kapott támogatás

  a) alapítótól

  b) központi költségvetésből

  c) helyi önkormányzattól

  d) egyéb

  2. Pályázati úton elnyert támogatás

  3. Közhasznú tevékenységből származó bevétel

  4. Tagdíjból származó bevétel

  5. Egyéb bevétel

  II. Pénzbevételt nem jelentő bevételek

B. Vállalkozási tevékenység bevétele (1+2)

  1. Pénzügyileg rendezett bevételek

  2. Pénzbevételt nem jelentő bevételek

C. Tényleges pénzbevételek (A/I+B/1)

D. Pénzbevételt nem jelentő bevételek (A/II+B/2)

E. Közhasznú tevékenység ráfordításai (1+2+3+4)

  1. Ráfordításként érvényesíthető kiadások
  2. Ráfordítást jelentő eszközváltozások
  3. Ráfordítást jelentő elszámolások
  4. Ráfordításként nem érvényesíthető kiadások

F. Vállalkozási tevékenység ráfordításai (1+2+3+4)

  1. Ráfordításként érvényesíthető kiadások

  2. Ráfordítást jelentő eszközváltozások

  3. Ráfordítást jelentő elszámolások

  4. Ráfordításként nem érvényesíthető kiadások

G. Közhasznú tevékenység eredménye (1+2)

  1. Tárgyévi pénzügyi eredménye (A/I–E/1–E/4)

  2. Nem pénzben realizált eredménye (A/II–E/2–E/3)

H. Vállalkozási tevékenység

  1. Tárgyévi adóalapot jelentő pénzügyi eredménye (B/1–F/1)

  2. Egyéb tárgyévi pénzügyi eredménye (–F/4)

  3. Nem pénzben realizált – adóalapot jelentő – tárgyévi eredmény (B/2–F/2–F/3)

  4. Adózás előtti eredmény ( ± 1 ± 3)

I. Összes pénzügyi eredmény ( ± G/1 ± H/1–H/2)

J. Adófizetési kötelezettség

K. Vállalkozási tevékenység tárgyévi adózott eredménye (H/4–J)

Tájékoztató adatok

A. Pénzügyileg rendezett személyi jellegű ráfordítások

  1. Bérköltség

  ebből:

– megbízási díjak 

– tiszteletdíjak

  2. Személyi jellegű egyéb kifizetések

  3. Bérjárulékok

B. Pénzügyileg rendezett anyagjellegű ráfordítások

C. Értékcsökkenési leírás

D. Pénzügyileg rendezett egyéb ráfordítások

E. A szervezet által nyújtott támogatások (pénzügyileg rendezett)

  ebből: az e rendelet 16. § (5) bekezdése szerint kötelezettségként elszámolt és továbbutalt, illetve átadott támogatás

  4. számú melléklet a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez

Az egyszerűsített éves beszámoló, illetve a közhasznú egyszerűsített éves beszámoló mérlegének előírt tagolása a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezetnél, illetve közhasznú egyéb szervezetnél

Eszközök (Aktívák)

A. Befektetett eszközök

I. Immateriális javak
II. Tárgyi eszközök
III. Befektetett pénzügyi eszközök

B. Forgóeszközök

I. Készletek
II. Követelések
III. Értékpapírok
IV. Pénzeszközök

C. Aktív időbeli elhatárolások

Eszközök összesen

Források (Passzívák)

D. Saját tőke

I. Induló tőke/Jegyzett tőke
II. Tőkeváltozás/Eredmény
III. Lekötött tartalék
IV. Értékelési tartalék
V. Tárgyévi eredmény alaptevékenységből (közhasznú tevékenységből)
VI. Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységből

E. Céltartalékok

F. Kötelezettségek

I. Hátrasorolt kötelezettségek
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek
III. Rövid lejáratú kötelezettségek

G. Passzív időbeli elhatárolások

Források összesen

  5. számú melléklet a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez

Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatásának előírt tagolása a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezetnél

Alaptevékenység Vállalkozási tevékenység Összesen

1. Értékesítés nettó árbevétele
2. Aktivált saját teljesítmények értéke
3. Egyéb bevételek
  ebből:
  – támogatások
  = alapítói
  = központi költségvetési
  = helyi önkormányzati
  = egyéb
4. Pénzügyi műveletek bevételei
5. Rendkívüli bevételek
  ebből:
  – támogatások
  = alapítói
  = központi költségvetési
  = helyi önkormányzati
  = egyéb
6. Tagdíjak
A. Összes bevétel (1 ± 2+3+4+5+6)
7. Anyagjellegű ráfordítások
8. Személyi jellegű ráfordítások
9. Értékcsökkenési leírás
10. Egyéb ráfordítások
11. Pénzügyi műveletek ráfordításai
12. Rendkívüli ráfordítások
B. Összes ráfordítás (7+8+9+10+11+12)
C. Adózás előtti eredmény (A–B)
I. Adófizetési kötelezettség
D. Jóváhagyott osztalék
E. Tárgyévi eredmény (C–I–D)

  6. számú melléklet a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelethez

A közhasznú egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatásának előírt tagolása a kettős könyvvitelt vezető közhasznú egyéb szervezetnél

A. Összes közhasznú tevékenység bevétele

  1. Közhasznú célú működésre kapott támogatás
  a) alapítótól
  b) központi költségvetésből
  c) helyi önkormányzattól
  d) egyéb
  2. Pályázati úton elnyert támogatás
  3. Közhasznú tevékenységből származó bevétel
  4. Tagdíjból származó bevétel
  5. Egyéb bevétel

B. Vállalkozási tevékenység bevétele

C. Összes bevétel (A+B)

D. Közhasznú tevékenység ráfordításai

  Anyagjellegű ráfordítások
  Személyi jellegű ráfordítások
  Értékcsökkenési leírás
  Egyéb ráfordítások
  Pénzügyi műveletek ráfordításai
  Rendkívüli ráfordítások

E. Vállalkozási tevékenység ráfordításai

  Anyagjellegű ráfordítások
  Személyi jellegű ráfordítások
  Értékcsökkenési leírás
  Egyéb ráfordítások
  Pénzügyi műveletek ráfordításai
  Rendkívüli ráfordítások

F. Összes ráfordítás (D+E)

G. Adózás előtti vállalkozási eredmény (B–E) (Közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező közhasznú társaság esetén (C–F))

H. Adófizetési kötelezettség

I. Tárgyévi vállalkozási eredmény (G–H)

J. Tárgyévi közhasznú eredmény (A–D)

Tájékoztató adatok

A. Személyi jellegű ráfordítások

  1. Bérköltség
  ebből: – megbízási díjak
  – tiszteletdíjak
  2. Személyi jellegű egyéb kifizetések
  3. Bérjárulékok

B. A szervezet által nyújtott támogatások

  ebből: az e rendelet 16. § (5) bekezdése szerint kötelezettségként elszámolt és továbbutalt, illetve átadott támogatás

289/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. §-a (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § (1) A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) A rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá bejelentkezett ügyvédi irodának, szabadalmi ügyvivő irodának, végrehajtói irodának, továbbá a Műsorszolgáltatási Alapnak, a víziközmű társulatnak és a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságnak a beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. előírásait kell alkalmaznia.''
 
(2) A Korm. rendelet 3. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (2)–(5) bekezdések számozása (3)–(6) bekezdésre változik:
,,(2) Annak az ügyvédi irodának, szabadalmi ügyvivő irodának, valamint végrehajtói irodának, amely nem jelentkezett be az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá, a beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. előírásait kell alkalmaznia azzal, hogy 2003. december 31-ét követően is alkalmazhatja az egyszeres könyvvitelt és készíthet egyszerűsített beszámolót.''
 
2. § A Korm. rendelet 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(5) Az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet a kapott alapítói, központi költségvetési, helyi önkormányzati és egyéb támogatásokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – bevételként számolja el. Nem bevételként, hanem kötelezettségként kell kimutatni azt az alaptevékenység céljára kapott támogatást, amelyet az alapítótól, illetve más szervezettől, pályázati vagy egyéb más úton kap és azt továbbutalja, illetve átadja olyan szervezet részére, amely a cél szerinti feladatot közvetlenül megvalósítja, és az így támogatott szervezet az egyéb szervezettől, közhasznú egyéb szervezettől kapott eszközöket (pénzeszközöket, illetve egyéb eszközöket) bevételként mutatja ki.''
 
3. § A Korm. rendelet 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(1) A vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, továbbá a közalapítvány a Tv. 150. § (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, illetve mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik, és aki szerepel a Tv. 151. § (3)–(5) bekezdése szerinti nyilvántartások valamelyikében és ennek megfelelően a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal) rendelkezik, vagy olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja rendelkezik az előbbi képesítéssel és a Tv. 151. § (3)–(5) bekezdése szerinti nyilvántartásba történt bejegyzés alapján a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal).
(2) Mentesül az (1) bekezdésben előírt kötelezettség alól az a vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amelynél a vállalkozási tevékenységből származó éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel a tárgyévet megelőző két üzleti év átlagában, ennek hiányában az üzleti évben várhatóan a 10 millió forintot nem haladja meg.''
 
4. § A Korm. rendelet 3. számú melléklete e rendelet melléklete szerint módosul.

Záró rendelkezések

5. § A Korm. rendelet 3. §-ának – e rendelet 1. §-ának (2) bekezdésével átsorszámozott – (6) bekezdésében az ,,(1)–(4) bekezdésben'' szövegrész ,,(1)–(5) bekezdésben'' szövegrészre változik.

Hatálybalépés  

6. § (1) Ez a rendelet 2003. január 1-jével lép hatályba.
(2) A Korm. rendelet 3. számú mellékletének e rendelet 4. §-ával és mellékletével módosított rendelkezéseit a 2002. évi beszámoló készítése során is alkalmazni lehet.

Jogszabály hatályon kívül helyezése 

 
7. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 267/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 7. §-a, a 9. §-ának (1) bekezdésében a ,,– 7. §-ban foglaltak kivételével –'' szövegrész, valamint a 9. §-ának (2) bekezdése.
   
  Melléklet a 289/2002. (XII. 23.) Korm. rendelethez
 
A Korm. rendelet 3. számú mellékletének módosításáról

 
A Korm. rendelet 3. számú mellékletének ,,G.–K.'' sorai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
,, G. Tárgyévi pénzügyi eredmény ( ± 1 ± 2)
  1. Közhasznú tevékenység tárgyévi pénzügyi eredménye (A/1–E/1–E/4)
  2. Vállalkozási tevékenység tárgyévi pénzügyi eredménye (B/1–F/1–F/4)
H. Nem pénzben realizált eredmény ( ± 1 ± 2)
  1. Közhasznú tevékenység nem pénzben realizált eredménye (A/II–E/2–E/3)
  2. Vállalkozási tevékenység nem pénzben realizált eredménye (B/2–F/2–F/3)
I. Adózás előtti eredmény (B/1–F/1) ± H/2
J. Fizetendő társasági adó
K. Tárgyévi eredmény
  1. Közhasznú tevékenység tárgyévi eredménye (A/1+A/II)–(E/1+E/2+E/3)

  2. Vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye (I–J)''