style="display:block"
data-ad-client="ca-pub-6935274628036882"
data-ad-slot="4879410651"
data-ad-format="auto">

Az új Polgári törvénykönyv a civil szervezetek, így az alapítványok és egyesületek vonatkozásában is számos új szabályt vezetett be azzal, hogy a törvény hatálybalépésekor, vagyis 2014. március 15. napján a bírósági nyilvántartásba már bejegyzett, illetve bejegyzés alatt álló egyesületek és alapítványok legkésőbb 2016. március 15-ig kötelesek a létesítő okiratuknak mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg az új Ptk. előírásainak. A létesítő okirat módosítás elfogadását követően változásbejegyzési eljárás keretében annak bírósági nyilvántartásba vételét is kezdeményezni szükséges. A vészesen közelgő határidőre tekintettel nézzük, mit is kell tennünk!

Az alapítványokra és egyesületekre vonatkozó rendelkezéseket a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény jogi személyekről szóló Harmadik Könyve tartalmazza. Az irányadó törvényi rendelkezések felkutatása során figyelemmel kell lennünk arra a jogszabály szerkesztési megoldásra, mely szerint a Jogi személy Könyv jogi személyek általános szabályait tartalmazó Első Része és az egyesületekre vonatkozó szabályokat tartalmazó Második, illetve az alapítványokra irányadó Hatodik Része egymással párhuzamosan alkalmazandó, így a létesítő okirat tartalmának felülvizsgálatakor az egyes témáknál elkerülhetetlen, hogy mind az általános, mind az érintett jogi személy formára irányadó különös szabályokat áttekintsük.

Tovább bonyolítja a jogalkalmazó civilek helyzetét a Kódex azon megoldása, mely szerint a Jogi Személy Könyv szabályai diszpozitívak, vagyis a létesítő okiratban a tagok, illetve alapítók szabadon rendelkezhetnek a jogi személy szervezetére és működésére vonatkozó szabályokról, valamint a jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyáról, a rendelkezés szabadságát azonban a törvény bizonyos esetekben korlátozza. Tilos a Ptk. Harmadik Könyvének rendelkezéseitől való eltérés, ha azt a Ptk. kifejezetten tiltja az eltérő rendelkezés semmisségének kimondásával, illetve akkor is, ha az eltérés nyilvánvalóan sérti a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait, vagy akadályozza a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését [Ptk. 3:4.§]. Ott, ahol a törvény az eltérés semmisségét egyértelműen kimondja (pl. alapítvány céljának módosítása, a közgyűlés, illetve kuratórium egy évnél ritkábban történő ülésezése) egyszerű megítélnünk a helyzetet, minden más esetben azonban mérlegelnünk szükséges, hogy az adott törvényi előírástól való eltérés a 3:4. §-ban generál klauzulaként rögzített tilalomba ütközik-e, ami adott esetben még a jogban jártas szakemberek számára is kihívást jelent. E rendelkezések értelmezésénél támpontot jelenthet a törvény indokolása, végső soron pedig a bírói gyakorlat alakítja majd ki egy-egy vitás kérdésben a követendő eljárást.

A fentiekből kiindulva kell tehát elvégeznünk a létesítő okiratunk tételes átvizsgálását és megítélnünk, hogy

• az tartalmaz-e minden, az új Ptk. által megkövetelt rendelkezést,
• a létesítő okiratban foglaltak megfelelnek-e a Ptk. előírásainak, illetőleg
• amennyiben a létesítő okirat a Ptk. szövegétől eltérő tartalmú rendelkezést rögzít, az nem ütközik-e jogszabályi tilalomba.

Jelen cikk keretei között nincs lehetőségünk minden részletkérdés megtárgyalására, ezért csupán a létesítő okirat felülvizsgálatának fő elveire, legfontosabb lépéseire hívjuk fel a figyelmet.

Az új Ptk. szabályaira való áttérés megfelelősége keretében a bíróság elsődlegesen azt vizsgálja, hogy a létesítő okirat (alapítványnál alapító okirat, egyesületnél alapszabály) megfelelően tartalmazza-e az új Kódexben felsorolt kötelező tartalmi elemeket, melyeket részben a jogi személy általános szabályai között, részben pedig az egyes jogi személy formáknál találunk meg.

Az általános szabályok szerint a létesítő okiratban az alapításra vonatkozó akarat kifejezésen és a szervezet nevének rögzítésén túl a következőkről mindenképpen szükséges rendelkezni [Ptk. 3:5-11. §], így a felülvizsgálat keretében ezen tartalmi elemeket javasolt beépíteni, illetőleg a valós körülményekhez és tagi/alapítói szándékokhoz igazítani:

A szervezet székhelyét javasolt a tényleges állapothoz igazítani, hiszen amennyiben a szervezet székhelyén nem fellehető, az törvényességi felügyeleti eljárás megindítását, illetve adószám felfüggesztést vonhat maga után. A telephely feltüntetése a létesítő okiratban nem kötelező, ám lehetséges.

A szervezet célja vagy fő tevékenysége vonatkozásában lényeges változás, hogy míg a régi Ptk. szerint alapítvány csak tartós közérdekű célra volt alapítható, az új Ptk. értelmében mind az egyesület, mind az alapítvány a létesítő okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására hozható létre. A közérdekű kitétel tehát megszűnt, tekintettel arra, hogy az új Ptk. magánalapítványok létrehozását is elismeri. Amennyiben a felülvizsgálat keretében a létesítő okiratban meghatározott célok módosításának igénye merülne fel, arra mindenképpen ügyelnünk kell, hogy az alapítványok esetében a cél módosítására csak nagyon korlátozott esetben, az eredeti célok sérelme nélkül kerülhet sor. Főszabály szerint a cél módosítása semmis, vagyis érvénytelen, kivéve, ha az alapítvány a célját megvalósította, vagy a cél elérése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására az alapítvány elegendő vagyonnal rendelkezik. Semmis továbbá az alapító okirat olyan módosítása is, amely az alapítvány vagyonának csökkentésére irányul, vagy – ha az alapítványhoz csatlakozás történt – az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére kijelölt kedvezményezett személyét megváltoztatja. Az eredeti célok kiegészítése csak akkor elfogadott, ha az alapító annak megvalósításához megfelelő többlet vagyont biztosít a szervezet számára [Ptk. 3:393. §]. Továbbra sem hozható létre egyesület, alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából, az új Ptk. megfogalmazása szerint – melyet a létesítő okirat szövegén is javasolt átvezetni – mindkét szervezet a létesítő okiratban rögzített „cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult”.

Aktualizálni szükséges továbbá a szervezetet létesítő személy(ek) nevét, lakóhelyét/székhelyét, az esetleges pótlólagos (pl. célbővítés miatti) vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét is. A vezető tisztségviselők vonatkozásában a létesítő okiratnak tartalmaznia szükséges a tisztségviselők nevét, anyja nevét, aktuális lakóhelyét.

Az alapítványok esetében az alapító okiratban a fentieken túl szerepelnie kell, hogy határozott vagy határozatlan időre hozták létre a szervezetet, és rendelkezni szükséges a vagyon kezelésének és felhasználásának szabályairól. Az alapítvány vezető tisztségviselői, a kuratóriumi tagjai (avagy egy személyi kurátor) esetében az alapszabálynak tartalmaznia kell a tisztség keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat, valamint a kuratórium tagjaira irányadó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat a Ptk. jogi személyekre vonatkozó általános [Ptk. 3:22.§] és alapítvány-specifikus [Ptk. 3:379.§; 3:397.§, közhasznú szervezeteknél Ectv. 38-39.§] rendelkezéseinek megfelelően. Ha az alapító okiratban eddig nem szerepelt, azt is rögzíteni szükséges, hogy a kuratóriumi tagság határozott vagy határozatlan időre jött-e létre, illetve a tagok részesülnek-e díjazásban. A Kódex ezen kötelező szabályokon túl ún. szükség szerinti tartalmi elemeket is nevesít, melyeket az alapító okiratnak nem kötelező magában foglalnia, amennyiben azonban az alapító erről rendelkezni kíván, azt a törvényi előírásoknak megfelelően az alapító okiratban kell megtennie. Ilyenek többek között a gazdasági tevékenység folytatásának szabályai, képviseleti szabályok, az alapítói jogok gyakorlása, átruházása, az alapítványhoz való csatlakozás feltételei stb. [Ptk. 3:391. § (2) bek.]

Az egyesületek esetében az általános szabályokon túl az alapszabályban szükséges rendezni a tagok jogait és kötelezettségeit, az egyesület szerveit és azok hatáskörét, továbbá a tagokra, a vezető tisztségviselőkre és a felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat. Itt kell rendelkezni a közgyűlés összehívásának és lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályairól, a szavazati jog gyakorlásának feltételeiről. Itt kell rögzíteni továbbá a jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás jogkövetkezményeit, a követendő eljárás szabályait vagy mindezeknek a mellőzését [Ptk. 3: 71. §].

A létesítő okirat módosítását változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani a bírósághoz, melyhez a www.birosag.hu oldalon közzétett nyomtatvány (ÁNYK űrlap) értelemszerű kitöltésével és a megfelelő mellékletek csatolásával állítható elő a beadvány. A mellékletek között a civil szervezetek tisztségviselőinek az új Ptk. előírásainak megfelelő tartalmú összeférhetetlenségi nyilatkozata mindenképpen csatolandó. Az említett honlapon az alapító okirat tartalmának kialakításához, illetve a szükséges mellékletek összeállításához okiratsablonokat is találunk, azonban – ahogyan arra a honlap is rámutat: „azok bírósági eljárásokban való alkalmazása nem garantálja a kérelem pozitív elbírálását, illetve a hiánypótlási felhívás nélküli bejegyzést, mert tartalmuk a jogszabály változások folytán folyamatosan alakuló bírói gyakorlathoz igazodik”.

Fontos megjegyezni, hogy az Ectv. [2011. évi CLXXV. törvény] szerinti közhasznú szervezet kizárólag elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül nyújthat be beadványokat a bírósághoz. A kötelezően elektronikus útra nem terelt civilszervezetek a nyomtatványok használatával továbbra is papíralapon adhatják be kérelmeiket, előttük is nyitva áll azonban az elektronikus út választásának lehetősége. A bíróság előtt kérelmezőként az alapítvány esetében az alapító(k), egyesület esetében az egyesület szervezeti képviselője (elnöke/főtitkára) jogosult eljárni, a jogi képviselet nem kötelező, azonban a jogszabály-alkalmazás, jogértelmezés nehézségeire és a bírósági eljárás összetettségére tekintettel célszerű lehet jogi szakértő bevonása.

A cikk írója:
dr. Nagy Krisztina
alkalmazott ügyvéd
drnagykr@lencse-nagy.hu
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója