Első rész

A Személyi jövedelemadót, a Társasági adót és az Osztalék adót, valamint az Egyszerűsített Vállalkozói adót érintő módosítások

I. Fejezet

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az elhatárolt veszteséget a mezőgazdasági őstermelő bármely későbbi adóév (de legkésőbb az őstermelői tevékenység megszüntetésének adóéve) őstermelői tevékenységéből származó jövedelmével (ideértve az önellenőrzés, adóellenőrzés során feltárt jövedelmet is) szemben, döntése szerinti megosztásban a 2003. december 31-éig keletkezett, az őstermelői tevékenységből származó jövedelemmel szemben még nem érvényesített elhatárolt veszteséget a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint számolhatja el."

(2) Az Szja tv. 22. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Közösen folytatott őstermelői tevékenység esetében a közös tevékenység megkezdésének adóévét megelőzően elhatárolt veszteséget a mezőgazdasági őstermelő a 6. számú melléklet rendelkezései szerint megállapított jövedelmével szemben egyénileg számolja el."

(3) Az Szja tv. 22. §-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A mezőgazdasági őstermelő az adóévben elhatárolt veszteségét a (2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül az adóévet megelőző két évre visszamenőlegesen is rendezheti adóbevallásának önellenőrzésével oly módon, hogy a megelőző két év egyikében vagy mindkettőben megszerzett, őstermelői tevékenységből származó jövedelmét (ideértve az önellenőrzés, adóellenőrzés során feltárt jövedelmet is) csökkenti választása szerinti mértékben, de a két évre együttesen is legfeljebb az elhatárolt veszteség összegével."

2. § (1) Az Szja tv. 49/B. § (7) bekezdése a) pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó bármely későbbi adóév (de legkésőbb az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének adóéve) vállalkozói jövedelmével (ideértve az önellenőrzés, adóellenőrzés során feltárt jövedelmet is) szemben döntése szerinti megosztásban elszámolhatja."

(2) Az Szja tv. 49/B. §-ának (7) bekezdés e) pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó az adóévben elhatárolt veszteségét az a) pontban foglaltaktól függetlenül az adóévet megelőző két évre visszamenőlegesen is rendezheti adóbevallásának önellenőrzésével oly módon, hogy a megelőző két év egyikében vagy mindkettőben megszerzett, mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmét (ideértve az önellenőrzés, adóellenőrzés során feltárt jövedelmet is) csökkenti választása szerinti mértékben, de a két évre együttesen is legfeljebb az elhatárolt veszteség összegével."

3. § Az Szja tv. 70. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Személyes használatnak minősül különösen a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás, kivéve, ha az említett útvonalon történő használat kiküldetés (kirendelés), külföldi kiküldetés, külszolgálat keretében történik."

4. § (1) Az Szja tv. 72. §-a (4) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A jövedelem megállapításánál az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül nem kell figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt:/

"f) lakás célú hitel, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet útján, annak igazolása alapján olyan lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy bármely, az említett célra korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg a lakás célú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét; lakáskorszerűsítés a lakás célú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott korszerűsítés;"

(2) Az Szja tv. 72. §-ának (4) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

/A jövedelem megállapításánál az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül nem kell figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt:/

"m) a Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló kártérítési felelőssége körébe tartozó hiánnyal összefüggésben fennálló követelés."

5. § Az Szja tv. 72/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Nem kell e § rendelkezéseit alkalmazni az olyan adómentesen kifizetett (juttatott) összegre (nem pénzbeli vagyoni értékre), amely a kifizető elszámolási kötelezettsége mellett akár közvetetten is az államháztartás valamely alrendszeréből, egyházi forrásból, nemzetközi szerződés alapján folyósított támogatásból, segélyből származik."

6. § Az Szja tv. 1. és 11. számú melléklete e törvény 1. és 2. számú melléklete szerint módosul.

II. Fejezet

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

7. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 4. §-a a következő 31/c. ponttal egészül ki:

/E törvény alkalmazásában/

"31/c. személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy idetartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó; személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a teherszállításra bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor;"

8. § A Tao. 7. §-ának (1) bekezdése a következő ny) ponttal egészül ki:

/Az adózás előtti eredményt csökkenti:/

"ny) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényben meghatározott, az Európai Gazdasági Térség tagállama által létrehozott kibocsátási egység kivéve az adózó részére a törvény szerinti eljárás keretében térítés nélkül kiosztott kibocsátási egységet átruházása ellenértékeként az adóévben megszerzett (ár)bevételből az átruházott kibocsátási egység bekerülési értékét meghaladó rész 50 százaléka, továbbá a mást megillető kibocsátási egységgel kapcsolatos kezelési, bizományosi vagy ügynöki tevékenység ellenértékeként az adóévben megszerzett (ár)bevételből a tevékenység közvetlen önköltségét meghaladó rész 50 százaléka,"

9. § (1) A Tao. 17. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Átalakulás esetén a jogutód a jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteségnek a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg szerinti részesedése arányában számított, az adózás előtti eredmény csökkentéseként még el nem számolt részére, valamint kedvezményezett eszközátruházás esetén az átvevő társaság az átruházó társaságnál keletkezett, az önálló szervezeti egységnek betudható elhatárolt veszteségre a jogelődnél, illetve az átruházó társaságnál eltelt időt is beszámítva az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza. Ez a rész kiválás és részleges átalakulás esetén a jogelőd, kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaság elhatárolt veszteségét csökkenti."

(2) A Tao. 17. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben (átalakulással létrejött adózónál a jogelőd adókötelezettsége keletkezésének évét és az azt követő adóéveit is figyelembe véve) és az azt követő adóévekben keletkezett negatív adóalapra, ha az adóévben az adózó adózás előtti eredménye negatív, és ha

a) az adóévben a bevételei nem érik el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát, vagy

b) az adózó adóalapja a megelőző két adóévben is negatív volt

az (1) bekezdés rendelkezése csak az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható. Az engedély iránti kérelmet az adóévre vonatkozó bevallás, önellenőrzés esetén az önellenőrzési lap benyújtásával egyidejűleg, ellenőrzés esetén a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, felügyeleti intézkedés vagy az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatának kezdeményezése esetén az eljárás jogerős befejezését követő 15 napon belül kell benyújtani; e határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha megállapítható, hogy az a) és b) pontban foglaltak elháríthatatlan külső ok miatt következtek be, vagy ha az adózó a negatív adóalap elkerülése, mérséklése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható. Ha az adóhatóság a kérelmet az eljárásra előírt határidőn belül nem utasítja el, a kérelemnek helyt adó határozathoz fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmazni."

(3) A Tao. 17. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Amennyiben az adózó döntése arra irányul, hogy a fizetendő adója az elhatárolt veszteség teljes körű levonásával kerüljön megállapításra, akkor ezt az önellenőrzés és az adóellenőrzés során is figyelembe kell venni."

10. § A Tao. 21. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

"(16) Amennyiben az adókedvezmény érvényesítésére nyitva álló utolsó naptári év nem azonos az adóévvel, az adózó a (7), (10)-(11) és (13) bekezdés alapján adókedvezményt az érvényesítésre nyitva álló utolsó előtti adóév vége és utolsó naptári év vége közötti időszakra ezen időszak napjai számának 365 naphoz viszonyított (két tizedesjegyre számított) arányával számított adóalap utáni adóból érvényesíthet."

11. § A Tao. 22/B. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adózó adókedvezményt vehet igénybe a

a) jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás,

b) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben (a továbbiakban: kormányrendelet) meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás,

c) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás,

d) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás,

e) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás,

f) az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló, a felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia vagy a központi költségvetési szerv által alapított kutatóintézet (kutatóhely) kezelésében lévő területen üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás,

g) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás,

h) munkahelyteremtést szolgáló beruházás

üzembe helyezése és azt követő ötéves az érvényes, jogerős engedélyben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén, feltéve, hogy a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését vagy az alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházást kivéve az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, illetve a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezi; e rendelkezések alkalmazásában a beruházás megkezdésének a 4. § 9. pontjában megjelölt nap tekintendő, azzal, hogy a földterület, a telek, a telkesítés, valamint az említett ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a bejelentés, illetve a kérelem benyújtását megelőző két évben történő átvétele nem minősül a beruházás megkezdésének.

(2) Az adókedvezményt az adózó e törvény és a kormányrendelet előírása alapján maga állapítja meg. A kormányrendeletben meghatározott időtartam alatt összevonandó, jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó beruházási érték, költség, ráfordítás esetén az adózó az adókedvezményt a Pénzügyminisztériumhoz benyújtott kérelemre hozott határozat alapján veheti igénybe.

(3) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás megkezdése előtt

a) a Pénzügyminisztériumnak bejelenti a kormányrendeletben meghatározott valamennyi adatot,

b) az adókedvezmény iránti kérelmet a kormányrendeletben meghatározott tartalommal és formában benyújtja a Pénzügyminisztériumhoz a kormányrendeletben meghatározott időtartam alatt összevonandó, jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó beruházási érték, költség, ráfordítás esetén.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában előírt bejelentés késedelmes teljesítése ellen igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye, továbbá a beruházás megkezdését követően a bejelentés nem egészíthető ki, illetve nem módosítható.

(5) Az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy a beruházás értékéből folyó áron

a) legalább 30 százalékot képviseljen a korábban még használatba nem vett beruházás értéke;

b) legfeljebb 20 százalék lehet a felújítás értéke, kivéve, ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti.

(6) Az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy a környezeti elemek védelme, valamint a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelem érdekében, a beruházás üzembe helyezését követő öt évben hatályos, jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított határértéket a tényleges kibocsátási mutató ne haladja meg.

(7) Az adózó az adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében és az azt követő kilenc adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő tizennegyedik adóévben veheti igénybe.

(8) Az adózó által a fejlesztési programhoz igénybe vett adókedvezmény, valamint az ehhez kapcsolódó, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett vagy egyéb formában igénybe vett, a kormányrendeletben meghatározott más állami támogatás összege jelenértéken nem haladhatja meg a fejlesztési programra vonatkozóan bejelentett, engedély esetén a határozatban megállapított, de legfeljebb jelenértéken a ténylegesen felmerült

a) beruházási érték, költség, ráfordítás együttes összegére vetített, a kormányrendeletben meghatározott aránnyal számított értéket az (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti,

b) az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók személyi jellegű ráfordítására vetített, a kormányrendeletben meghatározott aránnyal számított értéket az (1) bekezdés h) pontja szerinti munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén.

(9) Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben

a) az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább 100 fővel ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább 50 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy

b) az adózónál elszámolt, évesített bérköltség legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének hatszázszorosával ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább háromszázszorosával meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév évesített bérköltséget, vagy

c) az adózónál keletkezett szállítói kötelezettségek bekerülési értékéből a kötelezettség alapjául szolgáló szerződés megkötésekor, de legkorábban az adókedvezmény igénybevételére az adózó döntése szerint vagy határozatban meghatározott első adóévben a kis- és középvállalkozásnak minősülő személyekkel szembeni kötelezettségek bekerülési értéke meghaladja a 30 százalékot.

(10) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti önálló környezetvédelmi beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó adókötelezettsége a kérelem benyújtása évét megelőző ötödik évben vagy korábban kezdődött. Önálló környezetvédelmi beruházás az a beruházás, amely kizárólag a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti célt szolgál.

(11) Kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adózó a beruházás üzembe helyezését követő öt évben az üzembe helyezett tárgyi eszköz igénybevételével nem állít elő olyan filmet, amelyet a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 5/B. §-a alapján az V. kategóriába kellene sorolni.

(12) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő harmadik adóévben és az azt követő négy adóévben

a) az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók legalább 20 százalékát pályakezdőként felvett munkavállalók adják azzal, hogy pályakezdőnek minősül az a természetes személy, aki a középfokú nevelési-oktatási vagy a felsőoktatási intézménnyel nappali képzés keretében fennálló jogviszonya, illetve a tanulói jogviszonya tankötelezettség címén való megszűnését követő egy naptári éven belül első alkalommal létesít munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, valamint

b) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát legalább 300 fővel, a beruházás megkezdését megelőző adóév utolsó napján középvállalkozásnak minősülő adózónál legalább 150 fővel, kisvállalkozásnak minősülő adózónál legalább 30 fővel ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti legalább 150 fővel, a beruházás megkezdését megelőző adóév utolsó napján középvállalkozásnak minősülő adózónál legalább 75 fővel, kisvállalkozásnak minősülő adózónál legalább 15 fővel haladja meg.

(13) Mezőgazdasági, erdészeti tevékenységet, továbbá mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló, az (1) bekezdés a)-c),valamint h) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy a beruházás feleljen meg a Tanács 1257/1999/EK rendeletében foglalt feltételeknek.

(14) A kormányrendelet az e törvényben foglaltakon kívüli feltételeket is megállapíthat, vagy rendelkezhet az adókedvezmény igénybevételének tilalmáról.

(15) Az adózó nem jogosult a (8) bekezdés szerinti adókedvezményre, és a már igénybe vett adókedvezmény jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, ha az e törvényben, a kormányrendeletben, illetve a határozatban meghatározott bármely feltételt nem teljesíti. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a feltétel teljesítését elháríthatatlan külső ok akadályozta meg.

(16) A megvalósított beruházáshoz kapcsolódóan fizetett kamat után az adózó nem veheti igénybe a kis- és középvállalkozások adókedvezményét.

(17) Az adózó az igénybe vett adókedvezményt és a beruházáshoz igénybe vett más állami támogatást, a beruházási értéket, illetve az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók személyi jellegű ráfordítását, továbbá a kormányrendeletben meghatározott adatokat adóbevallásában beruházásonként a kormányrendeletben meghatározott részletezettséggel feltünteti.

(18) Az adóhatóság a (17) bekezdés alapján rendelkezésére álló valamennyi adatról adózónként és beruházásonként haladéktalanul tájékoztatja a Magyar Államkincstárat, amely a kapott adatok felhasználásával, megkeresésre törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében a Pénzügyminisztérium részére adatot szolgáltat. A Magyar Államkincstár által a tájékoztatás révén megszerzett adatra az adózás rendjéről szóló törvénynek az adótitokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(19) A Pénzügyminisztérium az illetékes minisztérium véleményét figyelembe véve határozatban engedélyezi az adókedvezményt, ha a beruházási érték, költség, ráfordítás meghaladja a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget és a kérelem megfelel az e törvényben és a kormányrendeletben meghatározott valamennyi feltételnek. A határozatot a benyújtását, hiánypótlási felhívás esetén a hiánypótlást követő 60 napon belül kell meghozni. A határidő egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható.

12. § A Tao. 1. számú melléklete e törvény 3. számú melléklete szerint módosul.

III. Fejezet

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása

13. § Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az eva alapját csökkenti jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott bevételként elszámolt kártérítés összege."

Második rész

Az általános forgalmi adót és a fogyasztói árkiegészítéseket érintő módosítások

IV. Fejezet

Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítása

14. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a terméket az átadó, az átvevő vagy bármelyikük megbízásából harmadik személy adja fel, vagy fuvarozza el, továbbá a 7. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti termékértékesítés esetében a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék - az átvevő nevére szóló rendeltetéssel - a feladás, vagy a fuvarozás megkezdésének időpontjában található. E rendelkezés kizárólag egy termékértékesítés tekintetében alkalmazandó, ha ugyanaz a termék több egymást követő termékértékesítés tárgya, és ezt a terméket közvetlenül az első termékértékesítést teljesítő adóalanytól az utolsó termékértékesítés beszerzője (átvevője) részére adják fel, vagy fuvarozzák el. Amennyiben a terméket egy olyan vevő (átvevő) adja fel, vagy fuvarozza el, illetve ad erre megbízást, aki (amely) egyidejűleg ezt a terméket értékesíti is, akkor úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a terméket vevőként fuvarozza el, illetve ad erre megbízást, kivéve ha bizonyítja (igazolja), hogy a terméket értékesítőként adja fel, fuvarozza el, illetve ad erre megbízást. Ha a termék a feladás vagy a fuvarozás megkezdésének időpontjában harmadik ország területén található, az átvevő pedig importáló, akkor az importáló által végrehajtott termékértékesítés teljesítési helye belföld."

(2) Az áfa-törvény 14.§-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az (1)-(3) bekezdésekben nem szabályozott esetekben a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában található. Az (1) bekezdés második mondatában meghatározott azon termékértékesítések esetében, melyek

a) megelőzik azt a termékértékesítést, mely teljesítési helyének megállapítására az (1) bekezdés első mondatát kell alkalmazni, teljesítési helynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék - az átvevő nevére szóló rendeltetéssel - a feladás vagy a fuvarozás megkezdésének időpontjában található,

b) követik azt a termékértékesítést, mely teljesítési helyének megállapítására az (1) bekezdés első mondatát kell alkalmazni, teljesítési helynek a termék fuvarozásának rendeltetési helyét kell tekinteni."

15. § Az áfa-törvény 35. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/(1) Az adólevonási jog ha az adózás rendjéről szóló törvény másként nem rendelkezik kizárólag az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolható. Ilyen dokumentumnak minősül az adóalany nevére szóló/

"ba) a szabadforgalomba bocsátásról szóló határozat, ha az adó fizetésére kötelezett nem rendelkezik a 46. § (3) bekezdése szerinti engedéllyel [a 32. § (1) bekezdésének b) pontja esetében];

bb) a szabadforgalomba bocsátásról szóló határozat, továbbá az az okirat, bizonylat, mely hitelt érdemlő módon tartalmazza az adó összegének meghatározásához szükséges adatokat, ha az adó fizetésére kötelezett a 46. § (3) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező adóalany [a 32. § (1) bekezdésének b) pontja esetében];"

16. § Az áfa-törvény 35. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

/(1) Az adólevonási jog ha az adózás rendjéről szóló törvény másként nem rendelkezik kizárólag az előzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum birtokában gyakorolható. Ilyen dokumentumnak minősül az adóalany nevére szóló/

"c) egyéb okiratok, bizonylatok, melyek hitelt érdemlő módon tartalmazzák az adó összegének meghatározásához szükséges adatokat [a 32. § (1) bekezdésének d), f)-g) pontjai esetében];

d) az Európai Közösség tagállamai forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 77/388/EGK (hatodik) irányelv 22. cikk (3) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő bizonylat [a 32. § (1) bekezdésének e) pontja esetében]."

17. § Az áfa-törvény 36. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/(1) Az adólevonási jog keletkezésének időpontja:/

"ba) a 46. § (3) bekezdése szerinti engedéllyel nem rendelkező adó fizetésére kötelezett esetén a kézhez vett határozat alapján az Áfa-jogcímen teljesített befizetés időpontja, vagy ha az adó befizetése készpénzben nyújtott vámbiztosíték elszámolásából teljesül, akkor a határozat közlésének napja [32. § (1) bekezdésének b) pontja];

bb) a 46. § (3) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező adóalany esetén megegyezik az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával [32. § (1) bekezdésének b) pontja];

bc) megegyezik az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával [32. § (1) bekezdésének c), e)-g) pontjai];"

18. § (1) Az áfa-törvény 46. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/(2) Az adót/

"a) termékimport tekintetében a nem adóalany személy, szervezet, a belföldön nyilvántartásba nem vett adóalany, az alanyi adómentes adóalany, a mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállást választott adóalany, a kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző adóalany, valamint a (3) bekezdés szerinti engedéllyel nem rendelkező adóalany esetén a vámhatóság határozattal állapítja meg, a (3) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkező adóalany önadózással rendezi;"

(2) Az áfa-törvény 46. §-a a következő (3)-(6) bekezdésekkel egészül ki:

"(3) Az a belföldön nyilvántartásba vett adóalany, aki (amely) a tárgyévet megelőző évben, valamint a tárgyévben nem tekinthető kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző adóalanynak, nem választott alanyi adómentességet, vagy a mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállást, a tárgyévben a vámhatóság külön engedélye alapján jogosult az import után fizetendő adót önadózással rendezni.

(4) A vámhatóság az import után fizetendő adó önadózással történő rendezését a (3) bekezdés szerinti adóalanynak engedélyezi, ha az:

a) a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény szerinti megbízható vámadósnak minősül, és

b) a kérelem benyújtásának évét megelőzően legalább egy éve az állami adóhatóságnál belföldön nyilvántartásba vett adóalany, és

c) a tárgyévet megelőző évi 11. §, 11/A. §, 12. § szerinti termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás és a 29/A. § szerinti termékértékesítés összesített adóalapja eléri a tárgyévet megelőző évi, belföldön teljesített termékértékesítés ide nem értve a saját vállalkozásban megvalósított beruházást és szolgáltatásnyújtás összesített adóalapjának 67 %-át, de legalább 10 milliárd Ft-ot, vagy a tárgyévet megelőző évi 11. §, 11/A. §, 12. § szerinti termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás és a 29/A. § szerinti termékértékesítés összesített adóalapja eléri a 20 milliárd Ft-ot.

(5) A tárgyévet megelőző év adómegállapítási időszakait érintő önellenőrzés vagy utólagos adómegállapítás ide nem értve a kérelem benyújtásáig beadott önellenőrzés, illetve jogerőssé vált adóhatósági megállapítást az elbírált kérelmeket nem érinti.

(6) A vámhatóság az engedélyt tárgyév július 1. napjától a tárgyévet követő év június 30. napjáig terjedő időszakra adja ki. Az engedély iránti kérelmet a (4) bekezdés c) pontja szerinti adatok közlése mellett a (3) bekezdés szerinti adóalany tárgyév március 31. napjáig köteles az illetékes vámhatósághoz benyújtani. Amennyiben az adóalany megbízható vámadós jogállását elveszíti, a vámhatóság az engedélyt haladéktalanul visszavonja."

19. § Az áfa-törvény 2. számú melléklete e törvény 4. számú melléklete szerint módosul.

V. Fejezet

Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény módosítása

20. § Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény 211. §-a a következő (22) bekezdéssel egészül ki:

"(22) A 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről szóló 25/2004. (III.3.) FVM rendelet 287. §-ában, a pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítéséről szóló 68/1996. (V. 15.) Korm. rendeletben, a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendeletben, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendeletben, a munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő egyes támogatásokról szóló 11/1998. (IV. 29.) MüM rendeletben, a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendeletben meghatározott, foglalkoztatással kapcsolatos támogatásokban, illetve a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről szóló 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet 93. § és 265. § és a 269. §-ában, a Hajdú-Bét Rt. és Parmalat Hungária Rt. mezőgazdasági alapanyag beszállítói részére biztosított kedvezményes hitel igénybevételének feltételéről szóló 107/2004. (VI. 8.) FVM rendelet 2. §-ában, a kedvező gabona termésből származó előnyök kihasználása érdekében az agrár termelők részére érvényesíthető állami segítség feltételeiről szóló 149/2004. (X. 1.) FVM rendelet 7. §-ában meghatározott kamattámogatásban, kezesség vállalási díjtámogatásban és hitel biztosítási díjtérítésben, illetve az Európa terv Agrárhitel programjáról szóló 6/2004. (I. 22.) FVM rendelet 18. §-ában meghatározott kamattámogatásban részesülő adóalanynak e támogatásaira kizárólag a levonható adó megállapítása tekintetében az áfa-törvény 2003. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmaznia."

21. § Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény 211. §-a a következő (23)-(24) bekezdésekkel egészül ki:

"(23) A víziközmű társulat 2004. április hó 30. napján folyamatban lévő víziközmű beruházása után adófizetési kötelezettségét, és adólevonási jogát az áfa-törvény 2004. április hó 30. napján hatályos előírása szerint teljesíti.

(24) A (23) bekezdés szerinti közmű tekintetében az azt átvevő önkormányzat adófizetési kötelezettségét és adólevonási jogát az áfa-törvény 2003. december hó 31. napján hatályos előírása szerint teljesíti, feltéve, hogy az átvett közmű az áfa-törvény 2003. december hó 31. napján hatályos szabályai szerint adóköteles bevételszerző tevékenységet szolgál."

VI. Fejezet

A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény módosítása

22. § A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

"(3) Felhatalmazást kap a kormány arra, hogy rendeletben szabályozza a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményeket, valamint azok igénybevételének részletes szabályait."

Harmadik rész

VII. fejezet

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

23. § (1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"33. § A tagállamok illetékes hatóságaival folytatott, jövedéki adóval kapcsolatos adóügyi együttműködés során

a) az adómegállapítási jogsegély tekintetében a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről szóló európai közösségi rendelet szabályai szerint,

b) a behajtási jogsegély tekintetében az adózás rendjéről szóló törvénynek (a továbbiakban: Art.) az Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályainak alkalmazására vonatkozó rendelkezései, valamint az Európai Közösség tagállamai közötti adóbehajtási jogsegély részletes szabályairól szóló külön jogszabály rendelkezései megfelelő alkalmazásával

kell eljárni."

Negyedik rész

a helyi adókat és az illetékeket érintő módosítások

VIII. Fejezet

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

24. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az adó alapjának (2) vagy (3) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál."

25. § A Htv. 52. §-a 22. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

/22. nettó árbevétel:/

"a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), csökkentve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, a b)-j) alpontokban foglalt eltérésekkel,"

IX. Fejezet

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

26. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés g) pontjában említett lakóház felépítésének igazolása érdekében az ott meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül az illetékhivatal megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot. Amennyiben az építésügyi hatóság igazolása szerint a lakóházra a vagyonszerző nevére a használatbavételi engedély kiadása megtörtént, az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli. Törli az illetékhivatal az illetéket akkor is, ha a 4 éves határidőn belül a vagyonszerző a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel igazolja a lakóház felépítését."

27. § (1) Az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Mentes az ajándékozási illeték alól:/

"c) az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, továbbá az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, valamint a dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként személyi jövedelemadót nem viselő módon a társas vállalkozástól megszerzett üzletrész, részvény is,"

(2) Az Itv. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett lakóház felépítésének igazolása érdekében az ott meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül az illetékhivatal megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot. Amennyiben az építésügyi hatóság igazolása szerint a lakóházra a vagyonszerző nevére a használatbavételi engedély kiadása megtörtént, az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli. Törli az illetékhivatal az illetéket akkor is, ha a 4 éves határidőn belül a vagyonszerző a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel igazolja a lakóház felépítését."

28. § (1) Az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: /

"p) a külön jogszabály alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott regisztrációs igazolással rendelkező, mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemély termőföldvásárlása, feltéve, ha az így vásárolt termőföldet a vásárlástól számítva legalább 5 évig nem idegeníti el, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja. A feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az illetékhivatalnál. Ha a vagyonszerző a termőföldet az 5 év letelte előtt elidegeníti, vagy azon vagyoni értékű jogot alapít, igazolhatóan nem mezőgazdasági célra hasznosítja, az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie."

(2) Az Itv. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett lakóház felépítésének igazolása érdekében az ott meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül az illetékhivatal megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot. Amennyiben az építésügyi hatóság igazolása szerint a lakóházra a vagyonszerző nevére a használatbavételi engedély kiadása megtörtént, az illetékhivatal a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli. Törli az illetékhivatal az illetéket akkor is, ha a 4 éves határidőn belül a vagyonszerző a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel igazolja a lakóház felépítését."

29. § Az Itv. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az első fokú államigazgatási eljárásért ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik 2200 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték)."

30. § (1) Az Itv. 76. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az illetéket a gépjármű, pótkocsi átírását megelőzően a közlekedési hatóságnál (okmányirodánál) beszerzett készpénzátutalási megbízás útján, illetve amennyiben erre lehetőség van az okmányirodán bankkártyával kell az illetékes illetékhivatal illetékbeszedési számlája javára vagy készpénzzel az okmányiroda házipénztárába megfizetni."

(2) Az Itv. 76. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi (2) bekezdésének számozása (3) bekezdésre változik:

"(2) A házipénztárba befizetett illetékről az ügyfél számára számviteli bizonylatot kell kiállítani és a befizetett illetékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a vagyonszerző nevét, lakóhelyét (székhelyét) és az illeték összegét. A nyilvántartás alapján az okmányiroda készpénzátutalási megbízással naponta fizeti meg az illetéket az illetékes illetékhivatal illetékbeszedési számlája javára. Az okmányiroda a bankkártyával megfizetett, valamint a házipénztárba befizetett illetékről hetente kimutatást készít a vagyonszerző nevének, lakóhelyének (székhelyének) és a befizetett összeg feltüntetésével és azt a tárgyhetet követő hét 5. napjáig az illetékes illetékhivatalhoz eljuttatja."

Ötödik rész

X. fejezet

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

31. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok változása, továbbá az adózó végelszámolásának elhatározása, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is. Az adózó az üzleti év mérlegforduló napjának megváltozásáról az erről hozott döntésétől számított 15 napon belül tesz bejelentést."

32. § Az Art. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

"(2) A bankszámlanyitásra kötelezett adózónak legalább egy belföldi pénzforgalmi bankszámlával kell rendelkeznie. Az első pénzforgalmi bankszámlát a bankszámla nyitásra kötelezett adózó adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell megnyitni. Az adózó bevallásában, valamint kiutalási kérelmében feltünteti azon pénzforgalmi bankszámlájának számát, melyre a költségvetési támogatás kiutalását kéri.

(3) A bankszámlanyitásra kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást az adóhatóság kizárólag az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámlájára történő átutalással teljesítheti. A bankszámlanyitásra nem kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást az adóhatóság belföldi bankszámlára történő átutalással vagy posta útján fizeti ki az adózónak. A belföldi bankszámlanyitásra nem kötelezett, külföldi illetőségű adózót megillető adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést az adóhatóság az adózó által megadott külföldi bankszámlára, az adózó által meghatározott devizanemben utalja át. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által közzétett forintban megadott árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell figyelembe venni. Az átváltás költsége a külföldi illetőségű adózót terheli.

(4) Költségvetési támogatás faktorálása esetén amennyiben az adózó bevallásához az erről szóló szerződést mellékeli az adóhatóság a költségvetési támogatás összegét a faktorálási tevékenységet végző pénzügyi intézmény bankszámlájára átutalással teljesíti. Az adóhatóság visszatartási jogát az adózó tartozása tekintetében gyakorolhatja. Az adózó bevallásában nem rendelkezhet arról, hogy az igényelt költségvetési támogatást az adóhatóság az általa megjelölt adó megfizetésére számolja el. Késedelmes kiutalás esetén a késedelmi kamat a faktorálási tevékenységet végző pénzügyi intézményt illeti meg."

33. § (1) Az Art. 54. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az adóhatóság jogosult a hatáskörébe tartozó, adóval kapcsolatos, a titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, körülményről vagy iratról más adóhatóság (vámhatóság) tájékoztatására, ha az valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását, illetve adóigazgatási eljárás lefolytatását lehetővé teszi vagy valószínűsíti. A tájékoztatás joga a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és az elkülönített állami pénzalap kezelőjét is megilleti az általa kezelt alap javára teljesítendő kötelező befizetéssel összefüggésben. Az Országos Munkaügyi Központot és a megyei (fővárosi) munkaügyi központot a tájékoztatás joga megkeresés alapján megilleti arról is, hogy a magánszemélynek a munkanélküli-ellátás mellett van-e keresőtevékenységből származó jövedelme, és az meghaladja-e a törvényben meghatározott mértéket."

(2) Az Art. 54. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5)-(9) bekezdések számozása (6)-(10) bekezdésekre változik:

"(5) Az állami adóhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, illetve a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi az általa nyilvántartott adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak minősülő adózók nevét, elnevezését, adószámát."

34. § Az Art. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"67. § A külföldről érkező behajtási megkeresés esetén a végrehajtáshoz való jog elévülése tekintetében a megkereső hatóság államának joga az irányadó. A magyar adóhatóságnak a megkeresés teljesítése érdekében tett intézkedése az elévülési idő számítása, megszakadása, nyugvása szempontjából külföldi jog eltérő rendelkezése hiányában a megkereső hatóság intézkedésének tekintendő."

35. § Az Art. 79. § (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A vámhatóság hatáskörébe tartozik]

"g) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem általános forgalmiadó-alany, alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző adóalany, a mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany, a vámhatóság engedélyével nem rendelkező általános forgalmiadó-alany, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya esetében a termékimportot terhelő általános forgalmi adóval,"

[kapcsolatos feladatok ellátása.]

36. § (1) Az Art. 85/A. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Az adózó a közbeszerzési eljárásban történő részvételhez együttes adóigazolás kiállítását kérheti. Az együttes adóigazolás tartalmazza az állami adóhatóságnál és a vámhatóságnál nyilvántartott köztartozását, illetőleg azok hiányát. Az együttes adóigazolás kiállítása iránti kérelem az illetékfizetés szempontjából két kérelemnek minősül. A közbeszerzésekről szóló törvény szerinti adó- és vámtartozást érintő adatok beszerzése érdekében az állami adóhatóság keresi meg a vámhatóságot, mely a megkeresést haladéktalanul teljesíti."

(2) Az Art. 85/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az adóigazolás kiadásának napján vagy az adóigazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál fennálló adótartozását vagy annak hiányát, a behajthatatlanság címén törölt, de el nem évült adótartozást, a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a jogerős megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette. A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az adóigazolás kiállításának napján vagy az adóigazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nincs."

(3) Az Art. 85/A. § (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A jövedelemigazolás adóévenként tartalmazza az adózó által bevallott, illetve a munkáltatói, adatszolgáltatáson alapuló adóhatósági vagy utólagos adómegállapítás, valamint a soron kívüli adómegállapítás útján megállapított, összevontan és elkülönülten adózó jövedelmet, valamint a jövedelem után keletkező adófizetési kötelezettséget."

37. § (1) Az Art. 103. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az átvizsgálást az ellenőrzést végző területi szerv vezetője határozattal rendeli el. Az átvizsgálás lefolytatásához az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges, kivéve, ha alapos okkal feltehető, hogy az átvizsgálás késedelmes lefolytatása az ellenőrzés céljának meghiúsulását eredményezné. Előzetes ügyészi jóváhagyás nélkül lefolytatott átvizsgálás esetén az adóhatóság az átvizsgálást elrendelő határozat, valamint az arról készített jegyzőkönyv másolati példányának megküldésével utólag értesíti az ügyészséget a foganatosított intézkedésről. Közjegyzői, ügyvédi, adószakértői, adótanácsadói, illetve könyvviteli szolgáltatást végző iroda átvizsgálása kizárólag előzetes ügyészi jóváhagyás alapján történhet. Az átvizsgálást elrendelő határozatban ha ez lehetséges meg kell jelölni azokat a tárgyi bizonyítási eszköznek minősülő dolgokat, amelyek megtalálása érdekében az átvizsgálás szükséges."

(2) Az Art. 103. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) Az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott határozatok, intézkedések ellen jogszabálysértésre hivatkozással az adózó az intézkedéstől, illetve a határozat közlésétől számított 8 napon belül az ügyész által előzetesen jóváhagyott, átvizsgálást elrendelő határozat kivételével panasszal élhet. A panaszt az adóhatóság felettes szerve a benyújtástól számított 15 napon belül elbírálja. A panasznak az intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya."

38. § Az Art. 122. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"122. § Akinek az eljárás során a személyes meghallgatása szükséges, a székhelyéhez, telephelyéhez, lakóhelyéhez legközelebb eső hivatali helyiségbe, illetve az adóhatóság székhelyére idézhető. E szabályt kell alkalmazni az ellenőrzési eljárás során is."

39. § Az Art. 124/A. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A végrehajtási eljárás során kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem előterjesztésének a visszatartásról rendelkező határozat, a 153. § alapján hozott határozat, az árverési vevőt vételár-különbözet megfizetésére kötelező határozat, illetőleg a végrehajtás során felmerült költségekről rendelkező határozat kivételével nincs helye."

40. § Az Art. 125. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A vámhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás)]

"b) a termékimportot terhelő általános forgalmi adót, ha az adózó az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem általános forgalmiadó-alany, alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző adóalany, mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany, a vámhatóság engedélyével nem rendelkező általános forgalmiadó-alany, vagy az egyszerűsített vállalkozói adó alanya,"

41. § Az Art. 131. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(5) bekezdések számozása (4)-(6) bekezdésekre változik:

"(3) Az adózó halála esetén az adóhatóság az örököst a személyéről történő tudomásszerzést követően örökrésze arányában külön határozatban kötelezi az adózót terhelő tartozás megfizetésére, illetve rendelkezik az adózót megillető költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés örökös részére örökrésze arányában történő kiutalásáról. A tartozást, illetve a költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a külön határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni, illetve kiutalni. Az örökös részére kiutalandó összeget az örököst terhelő tartozás összegéig az adóhatóság visszatarthatja."

42. § Az Art. 168. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha több egymást követő elszámolási időszak általános forgalmi adó bevallását azért kellett önellenőrizni, mert az előző vagy korábbi elszámolási időszak téves bevallása miatt a göngyölített levonható, de vissza nem igényelhető adó összegét az adózó helyesbítette, az önellenőrzési pótlék alapja az első téves adóbevallásban feltárt különbözet."

43. § Az Art. 172. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az adózó 20%-ig terjedő mértékű bírságot fizet, ha az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőlegét mérsékelték, és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna. A bírság alapja az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőleg és a mérsékelt adóelőleg különbözete."

44. § Az Art. 176. §-ának (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(14) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/E. §-a alapján adókedvezményt igénybe vevő adózó 2006. április 30-ig adóévenkénti bontásban bejelenti az állami adóhatóságnál a 2004. január 1-jétől 2005. december 31-éig a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó a 2003. évben kezdődő adóéve első napjától a 2005. évben lezárt adóéve utolsó napjáig tartó időszakra

a) elszámolt azon költségeinek, ráfordításainak összegét, a nyilvántartásba vett immateriális javak, az üzembe helyezett tárgyi eszközök értékét, amelyek megfelelnek a 34/2002. (XI. 26.) PM rendeletben, valamint az e tárgyban külön törvényben adott felhatalmazás alapján kiadott pénzügyminiszteri rendeletben foglaltaknak,

b) a központi költségvetésből, illetve önkormányzati forrásból a Római Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, megítélt támogatásának összegét az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott támogatási kategóriák szerinti bontásban,

c) igénybe vett helyi iparűzési adókedvezményének összegét települések szerinti bontásban."

45. § Az Art. 2., 4. és 6. számú melléklete e törvény 5-7. számú melléklete szerint módosul.

Hatodik rész

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait megillető egyes befizetéseket érintő módosítások

XI. Fejezet

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

46. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-ának o) pontja a következő 4. alponttal egészül ki:

[o) Magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó: az a természetes személy, aki]

"4. harmadik állam állampolgára, illetőleg a hontalan személy, ha a magánnyugdíjpénztári tagságát az 5. §-ban meghatározott biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, vagy a 34. § (1) bekezdése szerinti nyugellátásra jogosultságot eredményező érvényes megállapodása fennállásának időtartama alatt írásban tett belépési nyilatkozatával kezdeményezi."

XII. Fejezet

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

47. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 46/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egyéni és a társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem után 4 százalékos mértékű vállalkozói járulékot fizet. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra a személyre, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált. Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak az egyéni és társas vállalkozónak, aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg heti 36 órát elérő munkaviszonyban is áll, illetőleg aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani."

(2) Az Flt. 46/B. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A társas vállalkozót terhelő vállalkozói járulékot az (1) bekezdésben meghatározott járulékalap figyelembevételével a társas vállalkozás havonta állapítja meg, vonja le, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg, és az adózás rendjéről szóló törvényben (a továbbiakban: Art.) előírt bevallási gyakoriságnak megfelelően vallja be az illetékes állami adóhatóságnak. A vállalkozói járulékot éves szinten a Tbj. 28. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra is tekintettel a minimálbér után akkor is meg kell fizetni, ha a társas vállalkozó részére jövedelmet nem fizettek és a tárgyév folyamán, a tárgyhónapig bezárólag a megfizetett járulék nem éri el a minimálbér alapulvételével számított járulék összegét.

(4) Ha az egyéni vállalkozó társas vállalkozóként is biztosított, a vállalkozói járulékot csak az egyéni vállalkozásában kell megfizetnie. Amennyiben a biztosított társas vállalkozó egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, a vállalkozói járulékot abban a vállalkozásában kell megfizetnie, amelyben a Tbj. 31. §-ának (4) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett."

(3) Az Flt. 46/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A 42. § (1), (5), valamint (7)-(8) bekezdésében foglaltakat a vállalkozói járulékfizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozóan megfelelően alkalmazni kell. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói járulékot forintban fizeti meg, vallja be. A társas vállalkozás a tárgyévet követő év január 31-éig, a tagsági jogviszony év közben történő megszűnése esetén a tagsági jogviszony megszűnésekor elektronikus úton vagy mágneses adathordozón adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az adóévre levont, megfizetett vállalkozói járulékról, megjelölve a társas vállalkozó nevét, adóazonosító jelét, a járulékalapot, a járulékfizetés időtartamát, a befizetett vállalkozói járulék teljes összegét, ebből az érintett vállalkozóra vonatkozó összeget."

Hetedik rész

XIII. Fejezet

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

48. § § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 3. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

/Pénztár tagjává válhat önkéntes döntése alapján az a természetes személy, aki/

"d) a Tbj-ben meghatározottak szerinti harmadik állam állampolgára illetőleg hontalan, ha a magánnyugdíjpénztári tagságot a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, vagy a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti nyugellátásra jogosultságot eredményező megállapodása fennállásának időtartama alatt írásban tett belépési nyilatkozatával kezdeményezi."

(2) Az Mpt. 23. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

/A pénztártag tagsági jogviszonya/

"g) a törvény 3. § (1) bekezdésének b), illetve c) pontja, valamint (2) bekezdésének c), illetve d) pontja alapján magánnyugdíjpénztárba belépett személy amennyiben harmadik állam állampolgára vagy hontalan döntése szerint, a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonya, illetve a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megszűnésének napjával"

/szűnik meg./

(3) Az Mpt. a következő 24/A. §-sal egészül ki:

"24/A. § (1) Amennyiben a pénztártag a 23. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti választási lehetőségével élve magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonyát meg kívánja szüntetni és az egyéni számlán felhalmozott összeget  bármely országban működő időskori megélhetést szolgáló megtakarítási formába kívánja utalni, arról a pénztár részére a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszony, vagy a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodás megszűnését követő 90 napon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozatban meg kell jelölni a pénztártag által választott megtakarítási formát, valamint az ezt működtető intézmény címét és bankszámlaszámát.

(2) A pénztár a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat pénztárhoz történő megérkezésének napját magában foglaló negyedév fordulónapi követelésének összegét a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a fordulónapot követő 50 napon belül köteles átutalni a tag nyilatkozatában megjelölt intézmény részére. Az átutalt összeg más jogszabályok alkalmazásában a magánnyugdíjpénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatással esik egy tekintet alá.

(3) A (2) bekezdés szerinti követelés összegét a pénztár a tagsági jogviszony megszüntetésének tényleges költségeivel csökkentheti."

(4) Az Mpt. 29. §-a (10) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A magánnyugdíjpénztár a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott, a tagsági jogviszony megszűnése napját magában foglaló negyedév fordulónapi követelésének a tagdíjkiegészítéssel csökkentett összegét a Nyugdíjbiztosítási Alap részére köteles átutalni a fordulónapot követő 50 napon belül, illetve amennyiben erre nincs lehetőség, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesítése alapján az értesítést követő 15 napon belül."

Nyolcadik rész

XIV. Fejezet

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

49. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot,

b) az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot,

c) a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt."

Kilencedik rész

XV. Fejezet

A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

50. § (1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szf. törvény) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A magánszemély rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) lezárt, nevével, lakcímével és adóazonosító jelével ellátott, egy postai szabványméretű borítékban elhelyezett, külön-külön kitöltött, az APEH által rendszeresített nyomtatványon (vagy azzal egyező méretű és adattartalmú lapon), illetőleg az elektronikus úton bevallást benyújtó adózó elektronikus űrlapon is tehet. A rendelkező nyilatkozaton (nyilatkozatokon) fel kell tüntetni a kedvezményezett adószámát (a 4/A. §-ban említettek esetében a technikai számot), továbbá feltüntethető a kedvezményezett elnevezése is. A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) tartalmazó

a) borítékot az adóbevallási csomagjában helyezi el, vagy

b) borítékot az adóbevallást helyettesítő munkáltatói és ezzel egyenértékű elszámolás esetén legkésőbb az adóévet követő február 20-áig közvetlenül a munkáltatójának adja át, vagy

c) borítékot az adóhatósági adómegállapítás esetén az adózó nyilatkozatához csatolva február 15-éig küldi meg az adóhatóságnak, illetőleg

d) borítékot, illetőleg elektronikus űrlapját az elektronikus úton benyújtott személyi jövedelemadó-bevallás benyújtására előírt határidőig küldi meg az adóhatóságnak."

(2) Az Szf. törvény 5. § (4)-(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) Az adóhatóság az elektronikus űrlapon érkezett rendelkező nyilatkozat kivételével a borítékot és a benne elhelyezett rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) a boríték felbontásakor egymással megegyező azonosító kódjellel látja el, és azokat egymástól elkülönítve ugyanazon személy(ek)nek egyidejűleg hozzá nem férhető módon dolgozza fel, ellenőrzi, illetve őrzi. Az adóhatóság informatikai rendszere az elektronikus űrlapon beérkezett rendelkező nyilatkozat adatait a bevallástól elválasztja és kódjellel látja el. Az adóhatóság az elektronikus űrlap feldolgozása során elkülönülten kezeli a rendelkező magánszemély és a kedvezményezettek adatait. Az adóhatóság egyébként csak a rendelkező nyilatkozatok teljesítését érintő jogvita esetén, az abban eljáró felhatalmazott személynek engedélyezheti a jogvita jogerős határozattal történő lezártáig az egymástól elkülönített adatok kódjel alapján történő összekapcsolását.

(5) Az adóhatóság (4) bekezdésben említett őrzési kötelezettsége a rendelkező nyilatkozat évét követő ötödik év végéig áll fenn, illetőleg ezt meghaladóan is az ezen időpontig megkezdett a (4) bekezdésben említett jogvita jogerős lezárultáig. Ezen időpontot követően a borítékokat és a rendelkező nyilatkozatokat, illetőleg az elektronikus űrlap adatait az APEH elnöke által meghatározott eljárási rend szerint meg kell semmisíteni."

(3) Az Szf. törvény 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az adókötelezettségét elektronikus úton teljesítő adózó rendelkező nyilatkozata elektronikus űrlapjának feldolgozását, valamint a nyilatkozat alapján a rendelkező személlyel kapcsolatos eljárást a rendelkezőnek a nyilatkozat megtételekor illetékes adóhatósága végzi el."

Tizedik rész

XVI. Fejezet

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

51. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 13/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (4) bekezdésben megjelölt alrendszerekből támogatás a 12. § (4) bekezdésében foglalt támogatás kivételével nem folyósítható, amíg a támogatás kedvezményezettjének adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása van. A támogatás iránti kérelem benyújtója ezért a támogató által meghatározott határidőig nyilatkozik arról, hogy adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása nincsen, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a támogatás folyósítója e nyilatkozat valóságtartalmának igazolását kérje a 18/C. § (13)-(15) bekezdésében meghatározott eljárásban, vagy közvetlenül az állami, önkormányzati adóhatóságtól, az illetékhivataltól és a vámhatóságtól. Az illetékfizetési kötelezettség keletkezése szempontjából e hozzájárulás az eljárás megindítása iránti kérelemnek minősül azzal, hogy az általános tételű eljárási illetéket azon adóhatóságok számára tekintettel kell leróni, amelyektől hozzájárulás hiányában külön-külön igazolást kellene beszerezni a támogatás folyósítása érdekében. Hozzájárulás hiányában a támogatás vagy az egyes támogatási részletek folyósítását megelőzően a támogatóhoz, az általa meghatározott határidőig be kell nyújtani az állami adóhatóság, vámhatóság, a székhely illetőleg lakóhely szerinti önkormányzati adóhatóság és illetékhivatal 30 napnál nem régebbi igazolását arról, hogy a támogatás kedvezményezettjének nála nyilvántartott adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása nincsen."

Tizenegyedik rész

XVII. Fejezet

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása

52. § A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 21. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(7) bekezdések számozása (5)-(8) bekezdésre változik:

"(4) Az (1) bekezdésben említett díj mértéke legfeljebb a reprográfiára szolgáló készülék gyártói kibocsátási árának 2 %-a, illetve külföldön gyártott készülék esetében pedig legfeljebb a jogszabály szerinti vám alapjának 2 %-a."

Záró rendelkezések

53. § Ez a törvény a 54-81. §-ban foglaltak figyelembevételével a kihirdetés napján lép hatályba.

54. § (1) E törvénynek az Szja tv.-t módosító rendelkezéseit a (2)-(10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a hatálybalépés napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szja tv.

a) 3. §-a 10. pontjában "a munkábajárás" szövegrész helyébe "a munkahelyre, a székhelyre, vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás" szövegrész,

b) 21. §-a (1) bekezdésének b) pontjában és 49/B. §-a (6) bekezdésének e) és g) pontjaiban a "nincs köztartozása" szövegrész helyébe a "nincs az állami vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása" szövegrész,

c) 58. §-a (7) bekezdésében a "40 ezer forintot" szövegrész helyébe az "50 ezer forintot" szövegrész,

d) 63. §-a (2) bekezdésének e) pontjában "az (5) bekezdésben meghatározott" szövegrész helyébe "a (6) bekezdésben meghatározott" szövegrész,

e) 1. számú mellékletének 4.6. alpontjában "a Nobel-, továbbá a Kossuth- és a Széchenyi-díjhoz" szövegrész helyébe "a Nobel-díjhoz, az Európai Unió Descartes-díjához, továbbá a Kossuth- és a Széchenyi-díjhoz" szövegrész

lép, azzal, hogy e bekezdés b) és c) pontjainak rendelkezéseit 2005. január 1-jétől kell, az e bekezdés d) pontjának rendelkezéseit 2005. január 1-jétől lehet, az e bekezdés e) pontjának rendelkezéseit 2004. január 1-jétől lehet alkalmazni.

(3) E törvénynek az Szja tv. 22. §-ának (2) és (5) bekezdését módosító rendelkezéseit, továbbá az Szja tv. 49/B. §-át módosító rendelkezéseit 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.

(4) E törvénynek az Szja tv. 22. §-ának (3) bekezdését kiegészítő rendelkezése 2006. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a magánszemély döntése szerint a 2005. évi adókötelezettségének megállapításánál is alkalmazhatja.

(5) Az e törvénnyel az Szja tv. 72. §-a (4) bekezdésébe iktatott rendelkezéseket 2004. január 1-jétől lehet alkalmazni.

(6) Az e törvénnyel az Szja tv. 72/A. §-ába iktatott (5) bekezdés rendelkezései bármely, a hatálybalépését megelőzően adómentesen kifizetett, juttatott összegre, nem pénzbeli vagyoni értékre is alkalmazhatók.

(7) Az e törvény 1. számú mellékletével megállapított, az Szja tv. 1. számú melléklete 8.12. alpontját módosító rendelkezést a hatálybalépést megelőzően juttatott szénjárandóság esetében is alkalmazni lehet.

(8) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szja tv. 11. számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezetének 6. pontjában ", a vállalkozói osztalékalap után fizetett egészségügyi hozzájárulás" szövegrész.

(9) Az e törvény 2. számú mellékletével megállapított, az Szja tv. 11. számú melléklete II. Fejezete 2. pontjának p) alpontját megállapító rendelkezését 2005. január 1-jétől lehet alkalmazni.

(10) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 300. §-a (11) bekezdésében a "2005. december 31-éig kifizetett" szövegrész helyébe a "2005. december 31-éig ha az üzleti év 2004. június 30.-a után kezdődött, akkor 2006. május 31-ig kifizetett" szövegrész lép.

55. § (1) E törvénynek a Tao.-t módosító rendelkezéseit a (2)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével első ízben a 2005. évben kezdődő adóévi társasági adóalap megállapítására és a 2005. évi adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Tao. 21. §-át módosító rendelkezése 2006. január 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Tao. 21. §-ának (7) és (11) bekezdésében az "üzembe helyezését követő 10 adóévben" szövegrész helyébe az "üzembe helyezését követő 10 naptári évben" szövegrész lép.

(3) E törvénynek a Tao. 22/B. §-át módosító rendelkezése 2005. július 1. napján lép hatályba, azzal, hogy a 2005. június 30-áig benyújtott fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem elbírálására és igénybevételére a 2005. június 30-án hatályos jogszabályi rendelkezések alkalmazandóak."

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Tao. 7. § (1) bekezdésének x) pontjában "az adózónak az adóév utolsó napján nincs köztartozása," szövegrész helyébe "az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása," szövegrész,

b) a Tao. 7. § (1) bekezdésének y) pontjában "az adózónak az adóév végén nincs köztartozása," szövegrész helyébe "az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása," szövegrész,

c) a Tao. 7. §-ának (14) bekezdésében "az (1) bekezdés e), k) és s) pontjában" szövegrész helyébe "az (1) bekezdés e), k), ny) és s) pontjában" szövegrész,

d) a Tao. 9. §-a (3) bekezdésének ca) alpontjában és a Tao. 13. §-a (1) bekezdésének d) pontjában "az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása van" szövegrész helyébe "az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van" szövegrész,

e) a Tao. 9. §-a (3) bekezdésének cb) alpontjában "az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása" szövegrész helyébe "az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása" szövegrész,

f) a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 118. § (6) bekezdésében "a 2004. december 31-én hatályos rendelkezések szerint készített bevallásában is lehet a társasági adóalap megállapítására és társasági adókötelezettségre alkalmazni." szövegrész helyébe "a 2004. december 31-ét követően készített társasági adóbevallásában is lehet a társasági adóalap megállapítására és a társasági adókötelezettségre alkalmazni, ha az adózó adóévének utolsó napja 2004. december 31-e vagy ezt követő nap." szövegrész lép.

(5) E törvény hatálybalépésének a napján hatályát veszti a Tao. 29/F. § (6) bekezdése, azzal, hogy rendelkezéseit a 2005-ben kezdődő adóév társasági adókötelezettségének megállapításakor már nem kell alkalmazni.

56. § (1) E törvénynek az Eva tv. 5. § (5) bekezdését módosító rendelkezéseit az adózó 2004. január 1-jétől alkalmazhatja.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Eva tv. 10. §-ának (2) és (4) bekezdésében a ", végrehajtható köztartozása" szövegrész helyébe "adótartozása" szövegrész lép.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Eva tv. 22. §-ának (10) bekezdésében a "2004. évre" szövegrész helyébe a "2005. évre" szövegrész, a "2004. január 1-jén" szövegrész helyébe a "2005. január 1-jén" szövegrész lép, azzal, hogy az adózó e rendelkezés előírásait 2004. december 1-jétől alkalmazhatja.

57. § Az áfa-törvény e törvénnyel megállapított 14.§-ának (1) és (5) bekezdése e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba. A rendelkezéseket azokban az esetekben kell először alkalmazni, melyekben az adófizetési kötelezettség, illetve az adólevonási jog a hatálybalépést követően keletkezik.

58. § (1) Az áfa-törvény e törvénnyel megállapított 35. §-a (1) bekezdésének c)-d) pontjai e törvény kihirdetését követő 45. napon lépnek hatályba. A rendelkezéseket azokban az esetekben kell először alkalmazni, melyekben az adófizetési kötelezettség, illetve az adólevonási jog a hatálybalépést követően keletkezik.

(2) Az áfa-törvénynek e törvény 4. számú mellékletével megállapított 2. számú melléklet 6. pontja e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba. A rendelkezéseket azokban az esetekben kell először alkalmazni, melyekben az adófizetési kötelezettség a hatálybalépést követően keletkezik.

59. § (1) Az áfa-törvénynek, valamint az Art-nek e törvénnyel megállapított, a termékimportra vonatkozó rendelkezései 2005. július 1. napján lépnek hatályba azzal, hogy az adóalanyok az önadózásra vonatkozó, 2005. július 1-jétől 2006. június 30-ig szóló engedély iránti kérelmet 2005. június 15. napjáig adhatják be. Az önadózásra vonatkozó, 2005. július 1-jétől 2006. június 30-ig szóló engedély iránti kérelmeknél a tárgyévet megelőző év adómegállapítási időszakait érintő, a kérelem benyújtásának napját megelőző 30. napig beadott önellenőrzést vagy ezen időpontig jogerőssé vált adóhatósági megállapítást kell figyelembe venni.

(2) A 2005. július 1-jétől 2006. június 30-ig szóló engedély elbírálásakor az áfa-törvénynek e törvénnyel megállapított 46. § (4) bekezdése szerinti értékhatárnál 2004. május 1.-december 31. közötti időszakot kell alapul venni azzal, hogy a 10 milliárd Ft értékhatár helyett 6,6 milliárd Ft-ot, 20 milliárd Ft helyett 13,3 milliárd Ft-ot kell figyelembe venni.

(3) 2005. július 1-jével az áfa-törvény 36. § (4) bekezdésének utolsó fordulatában a "35. § (1) bekezdésének a) és b) pontja" szövegrész helyébe a "35. § (1) bekezdésének a) és ba-bb) pontja" szövegrész, a 66/A. § (1) bekezdésében a "35. § (1) bekezdésének b) pontjában" szövegrész helyébe a "35. § (1) bekezdésének ba-bb) pontjában" szövegrész lép.

60. § (1) E törvénynek a Htv. 52. §-a 22. pontjának a) alpontját módosító rendelkezése 2006. január 1-jétől lép hatályba.

(2) A Htv. e törvénnyel módosított 39/A. §-ának (5) bekezdésében foglaltak a 2004-ben kezdődő adóévre is alkalmazhatóak.

61. § (1) E törvénynek az Itv-t módosító rendelkezéseit a (3)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével azokban a vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni, amelyeket a törvény hatálybalépését követően jelentettek be illetékkiszabásra, vagy amelyek e törvény hatálybelépését követően más módon jutottak az illetékhivatal tudomására. Az eljárási illetékre vonatkozó rendelkezést e törvény hatálybalépését követően kezdeményezett elsőfokú államigazgatási eljárások eljárási illetékére kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 10. §-a (3) bekezdéséből "az általános tételű államigazgatási eljárási illeték" szövegrész, és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 100. § e) pontja hatályát veszti.

(3) E törvénynek az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének c) pontját megállapító rendelkezését 2005. január 1. napjától kell alkalmazni.

(4) E törvénynek az Itv. 16. §-a (2) bekezdését, 17. §-a (2) bekezdését, valamint 26. §-a (2) bekezdését megállapító rendelkezéseit azokban a vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a lakóház felépítésére meghatározott 4 éves határidő öröklés esetén a hagyaték jogerős átadásától, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzés esetén a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától e törvény kihirdetéséig még nem telt el.

(5) E törvénynek az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének p) pontját megállapító rendelkezését a vagyonszerző nyilatkozata alapján azokban a vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, amelyeket 2005. január 1-je és e törvény hatálybalépése között jelentettek be illetékkiszabásra.

(6) A termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodó 2005. június 30-ig illetékkiszabásra bejelentett termőföld vásárlására az Itv. 26. §-a (1) bekezdése p) pontjának e törvény kihirdetésének napját megelőző napon hatályos szabályait kell alkalmazni.

62. § Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény e törvénnyel megállapított 211. §-ának (22) bekezdését 2004. január 1-jétől kell alkalmazni.

63. § Az e törvény 51. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 13/A. § (5) bekezdésének rendelkezéseit az e törvény hatályba lépését követően kiírt pályázatokra kell alkalmazni.

64. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 305. §-a hatályát veszti.

65. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A hatóság költségvetése a felügyeletét ellátó miniszter költségvetési fejezetén belül önálló címet képez."

66. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Art. 17. §-ának (5) bekezdése, a 26. § (3) bekezdés b) pontjában a "vagy a fogyasztási adó" szövegrész, a 140. §-ának (3) bekezdése, a 172. § (1) bekezdés e) pontjából a "számlát helyettesítő okmány" szövegrész, illetőleg a "számlát helyettesítő okmányt" szövegrész, a 176. § (16) bekezdésének utolsó mondata, a 178. § 30. pontjának utolsó két mondata, az 1. számú melléklet I./A)/7. pontjából a "fogyasztási adóról termékcsoportonként, a" szövegrész, a 2. számú melléklet I. Határidők 4. pontja, valamint a 7. számú melléklet 1. és 3. pontjából "az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, illetve" szövegrész hatályát veszti.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Art. 4. § (4) bekezdésének első mondatában "a vámjogról, a vámeljárásról és a vámigazgatásról" szövegrész helyébe "a közösségi vámjog végrehajtásáról" szövegrész, 37. §-ának (4) bekezdésében a "ha a visszaigényelt adó összege az 500 ezer forintot meghaladja," szövegrész helyébe "ha a visszaigényelhető adó összege az 500 ezer forintot meghaladja," szövegrész, 52. §-ának (9) bekezdésében a "Magyar Ügyvédi Kamara" szövegrész helyébe a "területi ügyvédi kamara" szövegrész, 100. §-ának (5) bekezdésében a "felettes adóhatósághoz" szövegrész helyébe "felettes szervhez", a "felettes adóhatóság" szövegrész helyébe "felettes szerv" szövegrész, 103. §-ának (1) bekezdésében a "gépjármű" szövegrészek helyébe "jármű" szövegrészek, a 175. § (1) bekezdésének utolsó mondatában a "benyújtja." szövegrész helyébe "benyújtja, illetőleg elektronikus úton küldi meg az adóhatósághoz." szövegrész, a 175. § (3) bekezdésének első mondatában az "irat" szövegrész helyébe "irat, illetőleg az elektronikus úton benyújtott irat" szövegrész, a 4. számú melléklet 5. pont utolsó mondatában a "belföldi forintszámlára" szövegrész helyébe "bankszámlára" szövegrész, valamint az 5. számú melléklet 1. pontjában "Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező" szövegrész helyébe "Az egyéni vállalkozó" szövegrész lép.

(3) E törvénynek az Art. 4. számú mellékletét módosító rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését megelőzően teljesített osztalékfizetésekre is alkalmazni kell.

(4) A területi ügyvédi kamara, illetőleg a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara a tevékenységüket 2005. január 1-jét megelőző időponttól szüneteltető ügyvédekről, illetőleg szabadalmi ügyvivőkről az adókötelezettségek alóli mentesség megállapíthatósága érdekében [Art. 14. § (8) bekezdés] 2005. május 31-ig adatot szolgáltat az ügyvéd, szabadalmi ügyvivő illetékes állami adóhatóságához. Az adatszolgáltatás az ügyvéd, illetve a szabadalmi ügyvivő természetes azonosító adatait (név, születési hely és idő, anyja leánykori neve, lakóhely) és a tevékenység szüneteltetése kezdő napját tartalmazza. Az ügyvéd, szabadalmi ügyvivő 2004. évről benyújtott adóbevallása a szüneteltetés miatt benyújtandó soron kívüli bevallásnak minősül.

(5) A közjegyző székhelye szerint illetékes területi közjegyzői kamara az adókötelezettségek alóli mentesség megállapíthatósága érdekében [Art. 14. § (8) bekezdés] 2005. május 31-ig adatot szolgáltat a közjegyző illetékes állami adóhatóságához azokról a közjegyzőkről, akiknek közjegyzői szolgálata 2005. január 1-jét megelőző időponttól szünetel. Az adatszolgáltatás a közjegyző természetes azonosító adatait (név, születési hely és idő, anyja leánykori neve, lakóhely) és a szolgálat szünetelésének kezdő napját tartalmazza. A közjegyző 2004. évről benyújtott adóbevallása a szünetelés miatt benyújtandó soron kívüli bevallásnak minősül.

67. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 49/I. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a kormány rendeletben állapítja meg."

68. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 115/A. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a kormány rendeletben állapítja meg."

69. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 126/A. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a kormány rendeletben állapítja meg."

70. § Az Szf. törvény e törvénnyel megállapított rendelkezéseit az 5. § (1) bekezdés b) pontját módosító rendelkezés kivételével az adóhatósághoz megküldött 2004. évi személyi jövedelemadó 1 %-áról rendelkező nyilatkozat (nyilatkozatok) tekintetében is alkalmazni kell. A bevallásnak 2005. február 15-ig elektronikus úton történő benyújtására kötelezett adózó a 2004. évre vonatkozó jövedelemadójával összefüggő rendelkező nyilatkozatát (nyilatkozatait) 2005. május 20-ig lezárt, nevével, lakcímével és adóazonosító jelével ellátott, egy postai szabványméretű borítékban elhelyezett, külön-külön kitöltött, az APEH által rendszeresített nyomtatványon (vagy azzal egyező méretű és adattartalmú lapon) postai úton juttatja el az adóhatósághoz.

71. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tbj. 4. § o) pontja 3. alpontjának első mondata a "3." alpont jelölése után a "a 4. alpontban foglaltak kivételével" szövegrésszel egészül ki; hatályát veszti a Tbj. 5. §-a (1) bekezdése a) pontjának "a katonai szolgálatot teljesítő tartalékos katona," szövegrésze.

(2) A Tbj. 4. §-a o) pontjának 4. alpontjában meghatározott feltételek szerint a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozhat az a személy, akinek a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonya, illetőleg a nyugellátásra jogosító megállapodása e törvény hatálybalépését megelőzően jött létre.

72. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 6. §-a (3) bekezdésének e) pontja a "munkanélküli-járadék," szövegrész után kiegészül a "vállalkozói járadék," szövegrésszel.

73. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Flt. 45. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata "az állami adóhatóság" szövegrész után kiegészül az " egyéni vállalkozó esetében a bevallás, társas vállalkozó esetében a társas vállalkozás adatszolgáltatása alapján szövegrésszel.

(2) Az Flt. 46/B. §-ának e törvénnyel megállapított (1) és (4) bekezdésének rendelkezéseit visszamenőlegesen 2005. január 1-jétől kell alkalmazni. A társas vállalkozás az Flt. 46/B. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően  2005. évben a vállalkozói járulékot első ízben a második negyedévre vonatkozóan állapítja meg, vonja le, 2005. július 12-éig fizeti meg. Az Art. szerint havi és negyedéves bevallásra kötelezett a 2005. év második negyedévére vonatkozó kötelezettséget a 2005. július 20-áig esedékes, az éves bevallásra kötelezett az éves bevallásában vallja be. A társas vállalkozás 2005. évre vonatkozó adatszolgáltatása tartalmazza a társas vállalkozó nyilatkozata alapján a 2005. év első negyedévi járulék kötelezettségével összefüggő adatokat is.

74. § E törvénynek a Tbj. 4. § o) pontját, illetve az Mpt.-t módosító rendelkezései 2005. július 1-jén lépnek hatályba.

75. § E törvény Mpt.-t módosító rendelkezéseinek hatálybalépésével egyidejűleg az Mpt. 3. § (2) bekezdésének c) pontja az "első ízben" szövegrészt megelőzően kiegészül "a d) pontban foglaltak kivételével" szövegrésszel.

76. § (1) Az Mpt. 24/A. §-ának e törvénnyel megállapított rendelkezését a hatálybalépését megelőzően létrejött biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, illetve megkötött megállapodás esetén is alkalmazni kell.

(2) Amennyiben a pénztártag Tbj. 5. § szerinti biztosítási jogviszonya, illetve Tbj. 34. § (1) bekezdés szerint kötött megállapodása 2005. július 1-jét megelőzően szűnt meg, és a pénztártag az Mpt. 23. § (1) bekezdés g) pontja alapján pénztártagságát megszüntetheti, az Mpt. 24/A. §-ának e törvénnyel megállapított rendelkezése szerinti nyilatkozattételre 2005. szeptember 30-áig van lehetősége.

77. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló 2004. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Mptm.) 3. §-ának (3) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

"Ha az (1) bekezdés szerinti személy a magánnyugdíjpénztártól korábban közterhekkel csökkentett mértékű egyösszegű kifizetésben részesült, de azt e bekezdés alapján a magánnyugdíjpénztárhoz visszafizette, a kifizetést úgy kell tekinteni, mintha az részére nem történt volna meg. Ez esetben az (1) bekezdés szerinti személy az adózás tekintetében az egyösszegű kifizetés adóévére vonatkozóan az önellenőrzés szabályai szerint járhat el."

(2) Az Mptm. 3. §-ának e törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését megelőzően történt egyösszegű kifizetések visszafizetése esetén is alkalmazni kell.

78. § A számvitelről szóló törvény e törvénnyel megállapított 9. § (2) bekezdése rendelkezéseit a 2005. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.

79. § (1) Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a köz- és magánszféra együttműködésében (PPP), szolgáltatás-vásárlás formájában, a Millenniumi Média Szolgáltató Központ Kft. (a továbbiakban: MM Kft.) tulajdonában álló, a Magyar Televízió Rt. (a továbbiakban: MTV Rt.) által használt, Budapest 18848/14. helyrajzi számú (természetben a III. kerület Bojtár u. 41-47. szám alatt található) ingatlanon az MTV Rt. számára székház és gyártóbázis épüljön.

(2) Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy kijelölt tagja útján a Magyar Televízió Közalapítvány elnökével, az MTV Rt. elnökével (a Magyar Televízió Közalapítvány elnökségének jóváhagyását követően), valamint az MM Kft-vel kötött megállapodás alapján intézkedjen a közbeszerzési eljárás kiírása és lebonyolítása iránt.

80. § A Jöt. e törvénnyel megállapított 33. §-a 2005. július 1-jén lép hatályba.

81. § E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény 11. §-a "Ha az ingatlan a 2. § (5)-(6) bekezdése szerint kerül a társadalmi szervezet tulajdonába, az 5., 7., 8., 9. és 10. §-t nem lehet alkalmazni." hatályát veszti. Helyébe a következő új 11. § kerül.

"11. § Ha az ingatlan a 2. § (7)-(8) bekezdése szerint kerül a társadalmi szervezet tulajdonába, az 5., 7., 8., 9. és 10. §-t nem lehet alkalmazni."

Mádl Ferenc

Dr. Szili Katalin

a Köztársaság elnöke

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet a 2005. évi törvényhez

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.12. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A természetbeni juttatások közül adómentes:/

"8.12. az erdőgazdálkodásban dolgozó, valamint az onnan nyugdíjba ment magánszemély évi öt tonnát meg nem haladó tűzifajuttatása, továbbá a bányászatban dolgozó, valamint az onnan nyugdíjba ment magánszemély évi öt tonnát meg nem haladó szénjárandósága, ideértve a természetben juttatott, évi legfeljebb öt tonna szénnel egyenértékű más háztartási tüzelőanyagot is, ez utóbbi esetben feltéve, hogy e juttatást olyan magánszemély kapja, aki a Munka Törvénykönyvének az ipari és kereskedelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló rendelet alapján természetbeni juttatásként háztartási tüzelőanyagot kaphatott;"

2. számú melléklet a 2005. évi törvényhez

Az Szja tv. 11. számú melléklete II. Fejezetének 2. pontja a következő p) alponttal egészül ki:

"p) A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a személygépkocsi kivételével a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköz bekerülési értéke esetében 100 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet, amennyiben a tárgyi eszközt a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet szerint a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség valamelyikében helyezi üzembe. Az értékcsökkenési leírásként így figyelembe vett összeg 50 százalékának, jármű esetében 80 százalékának a 49/B. § (9) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában

pa) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy, az adózó döntése szerint

pb) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK rendelet 4. cikkében foglaltakkal összhangban vehető igénybe."

3. számú melléklet a 2005. évi törvényhez

1. A Tao. 1. számú melléklete a következő 14. ponttal egészül ki:

"14. Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a személygépkocsi kivételével a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköz bekerülési értéke esetében 100 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet, amennyiben a tárgyi eszközt a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet szerint a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség valamelyikében helyezi üzembe. Az adózás előtti eredmény csökkentéseként így figyelembe vett összeg 50 százalékának, jármű esetében 80 százalékának a 19. § (1) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában

a) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy, az adózó döntése szerint

b) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK rendelet 4. cikkében foglaltakkal összhangban vehető igénybe."

4. számú melléklet a 2005. évi törvényhez

Az áfa-törvény 2. számú mellékletének 6. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

/A tárgyi adómentesség alá tartozó termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások köre/

"6. pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő szolgáltatásai (SZJ 65.11.1., 65.12.1., 65.21.1., 65.22.1., 65.23.1., 66.01.1., 66.02.1., 66.03., 67.), ideértve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. §-a szerinti hitelintézeti elszámolóház által végzett elszámolásforgalmi ügyletet is, de kivéve

- a széfügyletet (SZJ 67.13.10.0-ból), valamint

- a Hpt. szerinti pénzügyi lízinget a lízingdíj teljes tőketörlesztő részének erejéig, de legalább a lízingbe adott termék adó nélkül számított beszerzési árának, illetve ha a lízingbe adott termék saját előállítású előállítási költségének erejéig. A pénzügyi lízinget a lízingdíj teljes tőketörlesztő részének erejéig a lízing tárgyának besorolásától független, a 28. § (1) bekezdésében foglalt, általános szabályok szerinti adó terheli."

5. számú melléklet a 2005. évi törvényhez

Az Art. 2. számú melléklet II./A)/2./c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"c) A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak a helyi kommunális és iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére

az adóév december 20. napjáig

kell kiegészítenie."

6. számú melléklet a 2005. évi törvényhez

1. Az Art. 4. számú mellékletének 2. pontja a következő második mondattal egészül ki:

"A nemzetközi egyezmény szerinti adót vonja le a kifizető, ha a kifizetés időpontjáig a külföldi személy, illetőleg a képviseletében eljáró személy az e melléklet szerinti igazolásokat és nyilatkozatokat csatolja."

2. Az Art. 4. számú mellékletének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. Az adó-visszatérítésre irányuló eljárásban a külföldi osztalékban részesülőt az adóhatóság előtti képviseleti jogosultságát igazoló letétkezelő, a kifizető részvénykönyvébe az osztalékfizetés időpontjában részvényesi meghatalmazottként bejegyzett személy is képviselheti. A letétkezelő, illetőleg a részvényesi meghatalmazott az erre jogosult személynek a képviseletre további meghatalmazást, megbízást adhat."

3. Az Art. 4. számú mellékletének 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, illetve a melléklet a következő új 10. ponttal egészül ki, egyidejűleg a 10-12. pontok számozása 11-13. pontokra változik:

"9. Ha a külföldi személyt megillető osztalékjövedelmet a kifizető részvényesi meghatalmazottnak (nominee) fizeti ki, a részvényesi meghatalmazott legkésőbb a kifizetés naptári évének utolsó napjáig magyar vagy magyar és angol nyelven kiállított, cégszerűen aláírt okiratban nyilatkozik a külföldi személy nevéről (elnevezéséről), lakóhelyéről, székhelyéről, születési helyéről, idejéről, illetőségéről, a részére kifizetendő, illetőleg kifizetett forintban meghatározott osztalék összegéről, amely alapján a kifizető az igazolást kiállítja és az adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti. Amennyiben a részvényesi meghatalmazott az osztalékfizetés időpontját követően teszi meg nyilatkozatát, a kifizető az igazolást a nyilatkozat kézhezvételét követő 30 napon belül állítja ki és kézbesíti. A kifizető az igazolást a kifizetéssel egyidejűleg állítja ki, ha a részvényesi meghatalmazott a kifizetői igazolás alapjául szolgáló adatokról a kifizetés időpontjáig nyilatkozik és az illetőségigazolást, haszonhúzói nyilatkozatot csatolja. Amennyiben az osztalékjövedelemben részesülő külföldi személyről a kifizető a nyilatkozat alapján nem tud adatot szolgáltatni, a részvényesi meghatalmazott nevéről (elnevezéséről), székhelyéről, belföldi illetősége esetén adóazonosító számáról és a részére kifizetett osztalék összegéről teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét.

10. Ha az osztalékjövedelemben részesülő magánszemély külföldi illetőségű, a kifizető a kifizetést, illetőleg az adatszolgáltatást adóazonosító jel hiányában is teljesítheti."

7. számú melléklet a 2005. évi törvényhez

1. Az Art. 6. számú melléklet 2. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti előlegkiegészítésre kötelezett adózó a társasági adó előlegét a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig egészíti ki. Az előlegkiegészítésre kötelezett adózó az adóév utolsó havi, negyedévi előlegét az előlegkiegészítéssel egyidejűleg teljesíti."

2. Az Art. 6. számú melléklet 3. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak a helyi kommunális és iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell kiegészítenie."

A törvényt az Országgyűlés 2005. május 2-ai ülésnapján fogadta el.