I. Az adóelőleg-fizetés általános szabályai

A magánszemélyek összevont adóalapba tartozó adóköteles jövedelmét a megszerzéskor, vagy azt követően – a törvényben meghatározott időpontig – adóelőleg fizetés terheli.
Amennyiben a jövedelem kifizetőtől származik, az adóelőleg megállapítása, levonása és az adóhatósághoz történő befizetése a kifizető feladata, kivéve, ha jövedelem juttatása nem pénzben történt. A munkaviszonyból származó jövedelmek után az adóelőleget a munkáltatónak kell megállapítania és befizetnie. Magánszemélytől származó jövedelem esetén, vagy ha az adóelőleg levonására nem a kifizető a kötelezett, a jövedelmet szerző magánszemélynek kell az adóelőleget megállapítania és befizetnie.
Nem kell adóelőleget levonni (befizetni) az adóterhet nem viselő járandóságból, vagyis az olyan jövedelemből, amely az adóalapba beszámít ugyan, de a kiszámított adóból le kell vonni az ilyen járandóság adótábla szerint meghatározott adóját. Ide tartozik pl. a nyugdíj, gyes, gyet, ösztöndíj, hallgatói munkadíj (a részletes felsorolást az 1995. évi CXVII. (Szja) törvény 3. § 72. pontja tartalmazza).
Adóelőleget az adóelőleg-alap után kell fizetni, amelyet a következőképpen kell meghatározni.

1. Önálló tevékenységből származó bevétel esetében az adóelőleg alapja

1. a kifizetőnek tett nyilatkozat szerinti költség levonásával meghatározott rész, de legalább a bevétel 50 százaléka, ilyen nyilatkozat hiányában a bevétel 90 százaléka, költségtérítés esetében a költségnyilatkozat szerint fennmaradó rész, költségnyilatkozat hiányában a Szja törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség levonásával fennmaradó rész, ha nincs igazolás nélkül elszámolható költség, akkor a bevétel 90 százaléka;

2. ha a magánszemély állapítja meg az adóelőleget, akkor a Szja törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség levonásával fennmaradó rész, illetve döntése szerint az elszámolható költség levonásával meghatározott rész vagy a bevétel 90 százaléka.

A választás lehetőségét befolyásoló fontos szabály, hogy ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely, önálló tevékenységből származó bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor tett nyilatkozatában költség levonását kérte, akkor egyetlen, az adóévben megszerzett ilyen bevétele alapján sem határozhatja meg a jövedelmet a 10 százalék költséghányad levonásával. Ez pl. azt is jelenti, hogy ha az önálló tevékenység bevételének egyik része költségtérítés, másik része munkadíj, nem lehet az utóbbinál a 90 százalékos adóelőleg-alapot figyelembe venni, ha a költségtérítésre vonatkozóan a magánszemély számlák alapján tételes költségelszámolás választásával tesz költségnyilatkozatot.

2. Nem önálló tevékenységből származó bevételből az igazoltan megfizetett szakszervezeti tagdíj vonható le, a többi rész teljes egészében adóelőleg-alap. Költségtérítés esetében az adóelőleg alapját ugyanúgy kell meghatározni, mint az önálló tevékenység esetében, azzal a különbséggel, hogy költségnyilatkozat és igazolás nélkül elismert költségre vonatkozó jogszabályi rendelkezés hiányában a költségtérítés teljes egészében adóelőleg-alap.
A nem önálló tevékenységből származó költségtérítésre vonatkozóan tett, költséglevonást kérő nyilatkozat nem zárja ki az önálló tevékenységnél a 10 százalékos költséghányad alkalmazását, ha annak egyéb feltételei fennállnak.

3. Az olyan bevétel esetében, amelynek összege az egyéb jövedelem megállapításakor a Szja törvényben meghatározott értékkel (összeggel) csökkenthető, a magánszemélynek a bevételből ezen érték (összeg) levonásával kell az adóelőleg-alapot megállapítania.

4. Külszolgálat, külföldi kiküldetés címén kifizetett (juttatott) bevétel esetében a bevételből a jövedelem meghatározásánál a Szja törvény rendelkezései [27. § c) pont, 28. § (2)-(3) bekezdés, 83. § (4) bekezdés] szerint irányadó mérték levonásával megállapított részt kell adóelőleg-alapnak tekinteni, vagy a bevételből a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint a kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó igazolt költségek elszámolására jogosult és ezt az elszámolási módszert alkalmazó magánszemély nyilatkozata szerinti költség levonásával megállapított részt kell figyelembe venni.

5. Az előzőekben nem említett bevétel esetében a bevétel teljes összege az adóelőleg alapja.
A magánszemély az ismertetett esetekben szükséges költségnyilatkozatot az APEH által a Magyar Közlönyben közzétett formában és tartalommal, legkésőbb a kifizetés (a juttatás) időpontjában teheti meg.

A magánszemély erre irányuló külön nyilatkozata alapján a kifizető, a munkáltató a kötelezőnél magasabb összegben is megállapíthatja az adóelőleget, azonban az adóelőleg mértéke és az adóelőleg alapja ekkor sem lehet több az adótábla szerinti legmagasabb adókulcsnál illetve a bevételnél.

A kifizető, a munkáltató az adóhatóság előzetes engedélye alapján az adóelőleg megállapításánál választhatja a törvényben meghatározottaktól eltérő módszer alkalmazását is. Erre az adóhatóság akkor ad engedélyt, ha valószínűsíthető, hogy a javasolt módszer révén az adóévi adó megállapításánál jelentkező adókülönbözet mérsékelhető. Ha az adóhatóság az előírt határidőn belül a kérelem teljesítését nem tagadta meg, az engedélyt megadottnak kell tekinteni.

II. A kifizető adóelőleg-megállapítása

A kifizetőnek az általa kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleget az adóelőleg-alap után az adótábla szerinti legmagasabb adókulccsal – 2007-ben 36 százalékkal – kell megállapítania.
Ha a magánszemély legkésőbb a kifizetés (a juttatás) időpontjában tett nyilatkozatban kéri az adóelőleg göngyölítéses módszerrel történő megállapítását, akkor a kifizetőnek az adóév elejétől összesítenie kell a magánszemély számára általa kifizetett (juttatott), a magánszemély által az adóévben megszerzett bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapokat. Az egyes kifizetett (juttatott) bevételeket terhelő adóelőleg egyenlő az adóelőleg-alapok összegére az adótábla szerint várható számított adó és a kifizető által kifizetett (juttatott), a magánszemély által az adóévben megszerzett bevételek alapján már megállapított adóelőlegek különbözetével.
Ha a magánszemély a nyilatkozatában feltüntette az adóterhet nem viselő járandósága(i) várható éves összegét is, vagy a kifizető adóterhet nem viselő járandóságo(ka)t is fizet ki a magánszemély részére, akkor a göngyölítéses módszer alkalmazása esetén a bevételt terhelő adóelőleg megállapításakor az adóelőleg-alapok összegéhez hozzá kell adni az adóterhet nem viselő járandóság(ok) várható éves összegét is. Ilyenkor a bevételt terhelő adóelőleg az adóelőlegalapok megnövelt összegére az adótábla szerint várható számított adó, amelyet csökkent

• a kifizető által kifizetett, a magánszemély által az adóévben megszerzett bevételek alapján már megállapított adóelőlegek összege és

• az adóterhet nem viselő járandóság(ok) várható éves összegére az adótábla szerint meghatározott várható számított adó.

Göngyölítéses módszer alkalmazása esetén a magánszemélynek figyelnie kell, hogy mikor haladja meg az éves összes, az összevont adóalapba tartozó jövedelme a 1 millió 700 ezer forintot. Ettől kezdve arról kell nyilatkoznia, hogy a kifizetők az általános szabály szerint járjanak el.
Göngyölítéses módszert kérő nyilatkozatot az APEH által a Magyar Közlönyben közzétett formában és tartalommal lehet tenni. A magánszemélynek ebben a nyilatkozatban az adóterhet nem viselő járandósága(i) várható éves összegét is fel kell tüntetnie.

A kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia

• az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) bemutatja az őstermelői igazolványát, vagy a regisztrációját tanúsító iratát; a kifizetőnek ebben az esetben az adatszolgáltatásában fel kell tüntetnie a magánszemély őstermelői igazolványának a számát, vagy a regisztrációs számát;

• a vállalkozói bevételből, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti vállalkozói igazolványa (ennek hiányában az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat) számát is;

• a magánnyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetésből, feltéve, hogy a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor nyilatkozik arról, hogy a Szja törvény rendelkezései szerint az adóévben a kifizetéssel összefüggésben adófizetési kötelezettsége nem keletkezik.

A kifizető által a magánszemély részére a mezőgazdasági őstermelői termék ellenértékeként kifizetett összeget terhelő adóelőleg

• élő állat vagy állati termék értékesítése esetében a bevétel 4 százaléka;

• egyéb termékek értékesítésének ellenértékeként kifizetett (juttatott) bevétel esetében a bevétel 12 százaléka

akkor, ha a magánszemély az őstermelői igazolványát, vagy a regisztrációját tanúsító iratát a kifizetéskor nem mutatja be.

A magánnyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetést terhelő adóelőleg egyenlő a bevétel és az adótábla szerinti legalacsonyabb adókulcs felének szorzatával, azaz 2007-ben 9 százalékkal.
A kifizetőnek a megállapított adóelőleget a magánszemélynek járó összegből le kell vonnia és azt a kifizetés hónapját követő hónap 12. napjáig meg kell fizetnie, majd az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint be kell vallania.
Ha az adóelőleg levonására nincs lehetőség, az adóköteles bevételről kiállított igazoláson a kifizetőnek fel kell tüntetnie a le nem vont adóelőleg összegét, és azt is, hogy az adóelőleg le nem vont részét a magánszemély köteles a negyedévet követő hónap 12. napjáig megfizetni.

Az előzőekben ismertetett szabályokat

• a munkáltató a vele munkaviszonyban álló magánszemély részére kifizetett (juttatott) bevételnél,

• a magánszemély részére bért (is) kifizető (juttató) kifizetőnek (a bér kifizetője) a magánszemély részére kifizetett (juttatott) bevételnél, a társas vállalkozásnak, a polgári jogi társaságnak a tevékenységében személyesen közreműködő tagja részére kifizetett (juttatott) bevételnél

csak akkor kell alkalmaznia, ha a rá vonatkozó – a következőkben ismertetett – eltérő szabály mást nem ír elő.

III. A munkáltató, a bér kifizetője és a társas vállalkozás (a polgári jogi társaság) adóelőleg megállapítása

A munkáltatónak, a bér kifizetőjének a munkaviszonyból származó rendszeres bevételt terhelő adóelőleg megállapítása érdekében ki kell számítania az adóelőleg-alap tizenkétszeresére az adótábla szerint várható számított adó 1/12-ed részét.
Munkaviszonyból származó rendszeres bevétel minden olyan nem önálló tevékenységből származó bevétel, amely a magánszemélyt munkaviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben a kifizetés (juttatás) időpontjában hatályos jogszabály vagy szerződés alapján havonta illeti meg.
Ha a magánszemélyt a munkaviszonyból származó rendszeres bevétel mellett adóterhet nem viselő járandóság is megilleti a munkáltatótól, a bér kifizetőjétől, vagy adóterhet nem viselő járandósága havi összegéről nyilatkozik a munkáltató, a bér kifizetője részére, akkor

• ki kell számítani az adott havi rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap és az adott havi adóterhet nem viselő járandóság(ok) összegének tizenkétszeresére az adótábla szerint várható számított adót, majd

• a várható számított adóból le kell vonnia az adott havi adóterhet nem viselő járandóság tizenkétszeresének az adótábla szerint kiszámított adóját, és

• a különbséget el kell osztania tizenkettővel.

Ha a munkáltató, a bér kifizetője a munkaviszonyból származó rendszeres bevételt egy hónapon belül több részletben fizeti ki, a havi tényleges bevétel megállapítása után kell az előzőek szerint eljárnia. A munkáltató, a bér kifizetője azonban a korábbi hóközi kifizetés során jogosult az ezen kifizetésre eső adóelőlegnek megfelelő összeget a hó végi elszámolásig visszatartani.
Ha a munkáltató, a bér kifizetője a több hónapra járó munkaviszonyból származó rendszeres bevételt egyszerre fizeti ki, úgy kell eljárnia, mintha a bevételt a magánszemély havonként szerezte volna meg. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a munkáltató, a bér kifizetője az adóéven belül több hónapra ad visszamenőleg béremelést.

A munkaviszonyból származó nem rendszeres bevételt terhelő adóelőleg megállapítására a következők vonatkoznak:

• a megelőző egész havi munkaviszonyból származó rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap tizenkétszereséhez hozzá kell adni a nem rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alapot;

• az előző összegre ki kell számítani az adótábla szerint várható számított adót;

• a várható számított adóból le kell vonni a megelőző egész havi munkaviszonyból származó rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap tizenkétszeresére az adótábla szerint várható számított adót.

Munkaviszonyból származó nem rendszeres bevétel minden olyan nem önálló tevékenységből származó bevétel, amely a magánszemélyt munkaviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben illeti meg, de nem minősül munkaviszonyból származó rendszeres bevételnek. (Ebbe a körbe tartozik különösen a tizenharmadik havi illetmény, valamint a nem havonta elszámolt jutalom, prémium, a szabadságmegváltás és az üdülési hozzájárulás.)

Ha a magánszemélyt a munkaviszonyból származó nem rendszeres bevétel mellett adóterhet nem viselő járandóság is megilleti a munkáltatótól, a bér kifizetőjétől, vagy adóterhet nem viselő járandósága(i) havi összegéről nyilatkozik a munkáltató, a bér kifizetője részére, akkor

• a megelőző egész havi munkaviszonyból származó rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap és a megelőző havi adóterhet nem viselő járandóság(ok) összegének tizenkétszereséhez kell hozzáadni a nem rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alapot, majd

• a megemelt összegre ki kell számítani az adótábla szerint várható számított adót, és

• a várható számított adóból le kell vonni a megelőző egész havi munkaviszonyból származó rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap és a megelőző havi adóterhet nem viselő járandóság(ok) összegének tizenkétszeresére az adótábla szerint várható számított adót.

A magánszemély nyilatkozatban kérheti a göngyölítéses módszer alkalmazását is az adóelőleg kiszámításánál, ha valószínűsíti, hogy ezáltal az adóévi adó megállapításánál jelentkező adókülönbözet mérsékelhető.
Az ismertetett szabályokat kell alkalmaznia értelemszerűen a társas vállalkozásnak, a polgári jogi társaságnak a tagja részére annak személyes közreműködésére tekintettel, vagy azzal összefüggésben kifizetett nem önálló tevékenységből származó bevételt terhelő adóelőleg kiszámításakor, ha ezt a tag a kifizetést megelőzően tett nyilatkozatában kéri. A magánszemély ezt a nyilatkozatot akkor teheti meg, ha a nyilatkozattétel napján nem áll munkaviszonyban, ha pedig több társas vállalkozás, polgári jogi társaság tevékenységében működik személyesen közre, akkor közülük egy részére adhat nyilatkozatot.

Az adóköteles társadalombiztosítási ellátást és a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemélyt e jogviszonyára tekintettel megillető illetményt terhelő adóelőleget a következők szerint kell meghatározni

• a járandóságot el kell osztani annyival, ahány napra a kifizetés vonatkozik, és e hányadost meg kell szorozni 365-tel, majd

• ki kell számítania annak az adótábla szerinti várható számított adóját, amelyet el kell osztani 365-tel, és

• a hányadost meg kell szorozni annyival, ahány napra a kifizetés vonatkozik.

Az előzőekben ismertetett esetekben kiszámított adóelőlegeket csökkenti a magánszemély által legkésőbb a kifizetés (a juttatás) időpontjában tett nyilatkozat alapján

• az adott havi bér 18 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 11 340 forint, amíg a munkáltató, a kifizető által az adóévben kifizetett (juttatott) bevételek alapján meghatározott adóelőleg alapok összege – az adott kifizetést (juttatást) is figyelembe véve – nem haladja meg a kiegészítő jogosultsági határt, azaz 2007-ben az egymillió forintot, és az adott hónapban kifizetett bérjövedelem összege nem több 83 333 forintnál;

• az előbbi feltételek hiányában – 9000 forint az adójóváírás, amíg a munkáltató, kifizető által az adóévben kifizetett (juttatott) bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapok összege – az adott kifizetést (juttatást) is figyelembe véve – nem haladja meg a jogosultsági határt (2007-ben az 1 500 000 forintot);

• a kifizetést (a juttatást) megelőzően a magánszemély által magánnyugdíjpénztárba a saját tagdíját kiegészítő összeg címén befizetett és – a tagság elfogadásáról szóló pénztári nyilatkozattal és a befizetésről a pénztár által kiállított bizonylattal – igazolt összeg 30 százaléka (nincs szükség a tagdíj összegének igazolására, ha a munkáltató, a kifizető közreműködik a tagdíj levonásában és befizetésében);

• a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 5 százaléka (a fogyatékos állapot véglegessége esetén azt elegendő egyszer, annak megállapítását követően igazolni).

A felsoroltakon túl az adóelőleg megállapításánál tovább csökkenti a családi kedvezményre jogosult magánszemélyt az adott jogosultsági hónapra megillető családi kedvezmény, feltéve, hogy

• a családi pótlékot a munkáltató, a kifizető folyósítja a jogosult részére, valamint a jogosult a kifizetés (a juttatás) időpontjáig nem nyilatkozott arról, hogy a családi kedvezményt más jogosult kívánja érvényesíteni az adóelőleg megállapításánál, vagy

• a jogosult legkésőbb a kifizetés (a juttatás) időpontjában tett nyilatkozatában kéri a családi kedvezménynek az adóelőleg megállapításánál történő érvényesítését.

A nyilatkozatot tevő magánszemélynek célszerű figyelembe vennie, hogy ha az éves bevallott (elszámolt) jövedelme az eltartottak létszámától függően a törvényben meghatározott jövedelem-nagyságot meghaladja, a családi kedvezménynek csak azt a részét érvényesítheti, amely meghaladja az adott jövedelem-nagyság feletti összes jövedelem 20 százalékát.
Ha a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor közösen kell nyilatkozatot adniuk. Ebben azt is meghatározhatják, hogy az őket jogosultsági hónaponként együttesen megillető családi kedvezményt a munkáltató, a kifizető az adóelőleg megállapításánál milyen megosztásban vegye figyelembe. A nyilatkozatban legalább a következő adatokat kell kötelezően feltüntetni:

• minden jogosult nevét és adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes azonosító adatait);

• minden eltartott nevét és adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes azonosító adatait), magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést;

• minden jogosult munkáltatójának nevét (elnevezését) és adószámát, míg munkáltató hiányában az erre vonatkozó kijelentést;

• minden jogosult munkáltatójának a nyilatkozatban foglaltak tudomásulvételét igazoló kijelentését.

Az adójóváírásra és a családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot is az APEH által a Magyar Közlönyben közzétett formában és tartalommal kell megadni. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén haladéktalanul új nyilatkozatot kell adni.
A nyugdíjba vonuló magánszemély részére kifizetett bevétel esetében a munkáltató, a bér kifizetője oly módon is megállapíthatja az adóelőleget, mintha az adóelőleget év elejétől összesítve (göngyölítve) állapította volna meg.
Ha a munkaviszony megszűnésével összefüggésben kifizetett törvényben meghatározott mértékű végkielégítésre, állami végkielégítésre a megosztásra vonatkozó szabályt lehet alkalmazni, és a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nem nyilatkozik a megosztás mellőzéséről, akkor a végkielégítésből 18 százalék adóelőleget kell levonni.
A munkáltató, a bér kifizetője az általa kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleget akkor is köteles a kifizetés (a juttatás) hónapját követő hónap 12. napjáig megfizetni, ha a levonásra bármely okból nem volt lehetőség. Az így megfizetett adóelőleget a magánszeméllyel szembeni követelésként kell nyilvántartásba venni, és e követelést a munkáltató beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségbe. A magánszemélyt megillető munkaviszonyból származó rendszeres bevétel esetében a beszámításra csak olyan mértékig kerülhet sor, hogy a beszámítást követően kifizetendő összeg elérje a hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének 50 százalékát.
Ugyanígy kell eljárnia a társas vállalkozásnak, a polgári jogi társaságnak is, a tevékenységében személyesen közreműködő tagja részére kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleg tekintetében.
Amennyiben az adóelőleg miatti követelés 6 hónap elteltével nem egyenlíthető ki akár az előzőek szerint, akár úgy, hogy azt a magánszemély megfizeti a munkáltatónak, a kifizetőnek, akkor a továbbiakban a kamatkedvezményből származó jövedelem adóköteles, amelynek közterheit a munkáltató viseli.

IV. A magánszemély adókötelezettségei

A magánszemélynek negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megállapítania a bevételt terhelő adóelőleget, ha a negyedévben olyan bevételt szerez, amelynek alapján meghatározott jövedelem az összevont adóalap részét képezi, kivéve, ha a bevételt terhelő adóelőleg megállapítására a kifizető, a munkáltató köteles. Nem kell a magánszemélynek adóelőleget fizetnie az őstermelői tevékenységből származó bevételéből, amíg annak összege az adóévben nem haladja meg az egyszerűsített bevallási nyilatkozat megtételére jogosító értékhatárt, ha azonban meghaladja, akkor az adóelőleg-alapot az adóévben megszerzett összes őstermelői tevékenységből származó bevétel alapján kell meghatároznia. Ugyancsak nem kell adóelőleget fizetnie a magánszemélynek az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által az egyéni számláján egyéb jövedelem címén jóváírt, a pénztár által igazolt összeg után.
A magánszemélynek, ha az adóévben nem kifizetőtől, munkáltatótól szerez bevételt, az adóév elejétől összesítenie kell az adóévben ily módon megszerzett bevételek alapján meghatározott adóelőlegalapokat. Az adóelőleg az így meghatározott összegre az adótábla szerint várható számított adó, csökkentve az adóévben megszerzett bevétel(ek) alapján a magánszemély által már megállapított adóelőleg(ek) összegével.
Ha a magánszemélyt az adóévben adóterhet nem viselő járandóság is megilleti, akkor a megszerzett más bevételt terhelő adóelőleg megállapításához az adóelőleg-alapok összegéhez hozzá kell adni az adóterhet nem viselő járandóság(ok) várható éves összegét is. Ilyenkor a bevételt terhelő adóelőleg az adóelőleg-alapok megnövelt összegére az adótábla szerint várható számított adó, csökkentve

• az adóévben megszerzett bevétel(ek) alapján a magánszemély által már megállapított adóelőleg(ek) összegével, valamint

• az adóterhet nem viselő járandóság(ok) várható éves összegére az adótábla szerint meghatározott várható számított adóval.

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak a negyedévre általa költségként elszámolt vállalkozói kivétre az előbbieket kell alkalmazni, oly módon, hogy a vállalkozói kivét teljes összegét adóelőleg-alapnak tekintve, azt is hozzá kell adnia a negyedévben megszerzett más bevételei alapján meghatározott adóelőleg-alapokhoz.
A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő őstermelői tevékenységből származó bevétele esetében az adóelőleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes őstermelői tevékenységből származó bevétel alapján az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint – így különösen az adóévben a negyedév végéig felmerült költségeket, az értékcsökkenési leírás időarányos részét és az őstermelői tevékenység révén keletkezett elhatárolt veszteséget figyelembe véve – meghatározott őstermelői tevékenységből származó jövedelem. A bevételt terhelő adóelőleg az így meghatározott adóelőleg-alapra az adótábla szerint várható számított adónak az a része, amely meghaladja az őstermelői tevékenységből származó bevétel alapján a magánszemély által az adóévre már megállapított adóelőlegek és az őstermelői adókedvezmény összegét.

A magánszemély az adóelőleg előzőek szerint történő megállapításánál levonhatja

• a negyedévben magánnyugdíj-pénztárba magánszemély által a saját tagdíját kiegészítő összeg címén befizetett és – a tagság elfogadásáról szóló pénztári nyilatkozattal és a befizetésről a pénztár által kiállított bizonylattal – igazolt összeg 30 százalékát;

• a súlyosan fogyatékos állapotról szóló igazolás alapján az ilyen állapot kezdő napjának hónapjától havonta az év első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékát (a fogyatékos állapotot véglegessége esetén azt elegendő egyszer, annak megállapítását követően igazolni);

• a negyedév jogosultsági hónapjaira az őt jogosultként megillető családi kedvezményt.

Ezeket azonban a magánszemély csak annyiban veheti figyelembe, amennyiben azt más adózó (munkáltató, kifizető, jogosult) más adóelőleg megállapításánál nem érvényesíti.
Az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő őstermelői tevékenységből származó bevétele esetében az adóelőleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes őstermelői tevékenységből származó bevétel alapján az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint meghatározott őstermelői tevékenységből származó jövedelem. A bevételt terhelő adóelőleg az így meghatározott adóelőleg-alapra várható átalányadónak az a része, amely meghaladja az őstermelői tevékenységből származó bevétel alapján a magánszemély által az adóévre már megállapított adóelőleg(ek) összegét.
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele (ide nem értve a vállalkozói kivétet) esetében az adóelőleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel alapján az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint – így különösen az adóévben a negyedév végéig felmerült vállalkozói költségeket, az értékcsökkenési leírás időarányos részét és az egyéni vállalkozói tevékenység révén keletkezett elhatárolt veszteséget figyelembe véve – meghatározott vállalkozói adóalap. A bevételt terhelő adóelőleg – az így meghatározott adóelőleg-alap után számított vállalkozói személyi jövedelemadónak az a része, amely meghaladja

• • a vállalkozói bevétel alapján az egyéni vállalkozó által az adóévre már megállapított adóelőleg(ek), valamint

• • az egyéni vállalkozót – az adóévben már megfizetett, igazolt kamat alapján – a negyedév végéig megillető kisvállalkozások adókedvezménye összegét azzal, hogy amennyiben az egyéni vállalkozó a kisvállalkozói adókedvezményt nem alkalmazza, akkor az adóelőleg-alap 5 millió forintot meg nem haladó összegére az adóelőleget 10 százalékkal fizetheti meg. A 10 százalékos kulcs alkalmazásának további feltétele, hogy a 10 százalékos adómértékre való jogosultsága az adott negyedév végéig az év elejétől fennáll. Az 5 millió forintot meghaladó adóelőlegalap után az adó mértéke 16 százalék.

Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele esetében az adóelőleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel alapján az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint meghatározott jövedelem (átalányadó- alap). A bevételt terhelő adóelőleg az így meghatározott adóelőleg- alapra várható átalányadónak az a része, amely meghaladja a vállalkozói bevétel alapján a magánszemély által az adóévre már megállapított adóelőleg(ek) összegét.
A magánszemélynek a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie a negyedévben megszerzett bevétele alapján

• az általa megállapított adóelőleget;

• a kifizető által megállapított, de le nem vont, a kifizető által kiállított igazoláson feltüntetett adóelőleget, ha annak megfizetésére a kifizető nem köteles.

Nem kell azonban adóelőleget fizetni mindaddig, amíg annak összege az adóév elejétől összesítve nem haladta meg a 10 000 forintot.
Fontos rendelkezés, hogy a magánszemélynek az adóbevallásában negyedéves bontásban be kell vallania azt az adóelőleget, amelynek megfizetésére az egyes negyedévekben maga köteles.
Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor tett nyilatkozatában költség figyelembevételét kérte és a nyilatkozat alapján az adóelőleg(ek) megállapításánál figyelembe vett költségek meghaladják az összevont adóalap megállapításánál a Szja törvény rendelkezései szerint az adóbevallásban elszámolt igazolt költsége(ke)t, akkor a különbözet 12 százalékát, mint költségkülönbözet alapján meghatározott adót köteles az adóévre vonatkozó bevallásában megállapítani és bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni. Nem kell azonban megfizetni ezt, ha a különbözet nem haladja meg az adóelőlegek megállapításánál figyelembe vett költségek összegének 5 százalékát.
Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításánál a göngyölítéses módszer alkalmazását kérte, és utóbb az adóév során összevont adóalapja meghaladja az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdő összegét, akkor az említett értékhatár túllépését követő minden egyes kifizetéskor nyilatkoznia kell arról, hogy az adóelőleg megállapítására az általános szabályok alkalmazását kéri. Amennyiben a nyilatkozattételt a magánszemély elmulasztja, és emiatt az adóév végén befizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a befizetendő összeg 12 százalékát köteles az adóévre vonatkozó bevallásában megállapítani és bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni.
Az adóelőleg levonásához szükséges nyilatkozatok a 2007. évre a Magyar Közlöny 2006. évi 165. számában jelentek meg.

V. Különadó-előleg

Az egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély 2007. január 1-től az összevonandó jövedelmének a járulékfizetési felső határt meghaladó része után különadó fizetésére kötelezett. A különadó mértéke 4 százalék.

A különadó előleget a kifizetőnek kell levonnia, akkor

• ha olyan rendszeres bevételt juttat, amely alapján a magánszemély éves összevonandó jövedelme várhatóan meghaladja az éves járulékfizetési felső határ összegét, vagy

• ha a magánszemélynek az adóév elejétől számítva a járulékfizetés felső határát meghaladó bevételt juttat, vagy

• ha a magánszemély legkésőbb a kifizetés (juttatás) időpontjában nyilatkozatban kéri a különadó-előleg levonását.

Ha a kifizető nem vonta le a különadó-előleget, akkor azt a magánszemélynek negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetnie.
Az egyéni vállalkozói tevékenységet folytató magánszemélynek a vállalkozásból származó jövedelme után is kell különadót, illetve különadó-előleget fizetnie, ha egyéni vállalkozóként nem az eva szerinti adózást választotta. A különadó alapja a – támogatás és a külföldi telephelyről származó jövedelem nélkül számított – vállalkozói bevételnek és az elszámolt vállalkozói költségeknek a különbözete, illetőleg az átalányadó alapja.
Az egyéni vállalkozónak a különadó-előleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetnie.
Amennyiben az egyéni vállalkozó (ideértve az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozót is) a vállalkozói jövedelmén kívül más összevonandó jövedelmet is szerez, akkor a nyugdíjjárulék-alap felső határát meghaladó összevonandó jövedelme után a magánszemélyekre vonatkozó – előzőekben ismertetett – szabályok szerint kell a különadót, illetve a különadó-előleget megfizetnie.