Enter Könyvelő Iroda
Enter Könyvelő Iroda

1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról

I. Fejezet

A törvény célja

1. § A törvény célja, hogy a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, felhasználása során, vagy azt követően közvetlenül, illetve közvetve terhelő vagy veszélyeztető termék által okozott környezeti károk csökkentéséhez és megelőzéséhez szükséges pénzügyi forrásokat teremtsen, valamint járuljon hozzá a környezetszennyezés csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez.

A törvény hatálya

2. § (1) A (3) bekezdésben meghatározott termékdíjköteles termékek - beleértve más termékekkel együtt vagy más termékek részeként forgalomba hozott terméket is - után

a) a belföldi előállítású termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, valamint

b) a termékdíjköteles termék importálója [a továbbiakban a) és b) együtt: kötelezett] környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) köteles fizetni.

(2) A termékdíjköteles termék forgalmazója a termékdíj másfélszeresének megfelelő összegű bírságot köteles fizetni a Központi Környezetvédelmi Alapba (a továbbiakban: Alap), ha az általa forgalmazott termékdíjfizetési kötelezettséggel terhelt termékre a termékdíjat nem fizették meg.

(3) E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék:

a) üzemanyag (közvetlenül szennyező termék),

b) gumiabroncs,

c) hűtőberendezés, hűtőközeg,

d) csomagolóeszköz,

e) akkumulátor,

[a továbbiakban b)-e) együtt: hulladékképző termék].

Eljárási szabályok a termékdíj fizetése során

3. § (1) Termékdíjfizetési kötelezettség a belföldi előállítású termékdíjköteles termék első belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján, vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.

(2) A belföldön forgalomba hozott, vagy saját célra felhasznált termékdíjköteles termék mennyisége (a termékdíj alapja) után megállapított termékdíjat (a termékdíj alapja és a termékdíjtétel szorzata) a kötelezett a Központi Környezetvédelmi Alapba fizeti be a termékdíjfizetési kötelezettség keletkezését követő hónap 15. napjáig.

(3) A belföldön forgalomba hozott, vagy saját célra felhasznált termékdíjköteles termék utáni termékdíjfizetési kötelezettségről és a kedvezményekről a kötelezett negyedévenként, a negyedévet követő hó 20. napjáig beszámolót nyújt be az Alaphoz.

(4) A belföldön forgalomba hozott, vagy saját célra felhasznált termékdíjköteles termék utáni termékdíj megállapításának és befizetésének teljesítését az Alap kezelője ellenőrzi az adózás rendjéről szóló törvénynek az ellenőrzésre, a jogkövetkezményekre és az adóigazgatási eljárásra vonatkozó fejezeteiben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával.

4. § (1) Az importált termékdíjköteles termék esetén a termékdíjfizetési kötelezettség a termékdíjköteles termék vámkezelésének napján keletkezik.

(2) A termékdíjfizetési kötelezettséget a termék belföldi forgalom számára, illetőleg vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárásban történő vámkezelésekor, valamint a belföldi forgalom számára a vámkezeltetéssel egy tekintet alá eső vámhatósági intézkedések során a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: vámhatóság) határozattal állapítja meg (veti ki) az adózás rendjéről szóló törvénynek a termékimportot terhelő adókra vonatkozó eljárási szabályai alapján.

(3) A vámhatóság a befizetett (beszedett), illetőleg a vámhatóság által behajtott termékdíjat a tárgyhót követő hónap 15. napjáig utalja át az Alapnak.

Termékdíjkedvezmény

5. § A kötelezettnek a termékdíj felét kell megfizetnie az olyan termékdíjköteles termék esetében, amely jogosult a külön jogszabályban meghatározottak szerinti környezetbarát védjegy használatára (termékdíjkedvezmény).

A termékdíjból befolyt összeg felhasználása

6. § Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a termékdíj az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eat.) Központi Környezetvédelmi Alapról szóló IV. fejezetében foglaltak szerint használható fel. Az Eat.-ben meghatározott kötött felhasználású bevételnek minősülő részének legalább 75%-a az (1) bekezdésben, fennmaradó része a (2) bekezdésben meghatározott célok, feladatok támogatására fordítható elsődlegesen, ha az egyes termékdíjakról szóló fejezetek ettől eltérően nem rendelkeznek.

(1) Az Eat. 31. § (1) bekezdés a) pontja szerinti környezetvédelmi feladatok:

a) egyszeri támogatás

aa) a termékdíjköteles termékek, illetve az azokból származó anyagok környezetszennyezését, veszélyeztetését megelőző, környezetterhelését csökkentő, a terhelés mértékét mérő és ellenőrző rendszerek létrehozását célzó,

ab) a környezetbarát fogyasztói szokások kialakítását, valamint a környezetbarát termékdíjköteles termékek alkalmazását ösztönző,

ac) a termékdíjköteles termékekből képződő hulladékok visszagyűjtését elősegítő, hasznosításukat, ártalmatlanításukat szolgáló

beruházásokhoz, fejlesztésekhez;

b) rendszeres támogatás a hulladékképző termékdíjköteles termékek, illetve az azokból származó anyagok

ba) újrahasználatára,

bb) újrafeldolgozására,

bc) újrahasználat és újrafeldolgozás hiányában energia nyerésére,

bd) visszagyűjtésére.

(2) Az Eat. 31. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti környezetvédelmi feladatok:

a) a termékdíjköteles termékek, illetve az azokból származó anyagok által okozott környezeti károkozás, illetve veszélyeztetés elhárítását szolgáló beavatkozások finanszírozása az Eat.-ben meghatározott mértékben,

b) a termékdíjköteles termékek, illetve az azokból származó anyagok környezetszennyezését megelőző, a terhelés mértékét mérő és ellenőrző rendszerek létrehozása,

c) a felhasználás hatékonyságát elősegítő központi intézkedések szakmai és tárgyi feltételeinek fejlesztése,

d) a társadalom környezetvédelmi szemléletének alakítása,

e) a termékdíj beszedésének, felhasználásának és azok ellenőrzésének finanszírozása.

A rendszeres támogatásra vonatkozó szabályok

7. § (1) A 6. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott támogatások pályázat útján, az Eat. pályázati úton adható támogatásra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően nyújthatók az éves Támogatási Irányelvekben meghatározottak szerint.

(2) Az éves Támogatási Irányelvekben meghatározott mértékű rendszeres támogatásra való jogosultságot legfeljebb három évre lehet pályázattal megszerezni. Az egész országra kiterjedő kormányzati, ágazati program megvalósulását elősegítő fejlesztés esetén az Alap kezelője a jogosultság időtartamát négy évben is meghatározhatja.

(3) A pályázat útján elnyert rendszeres támogatást negyedévente, a negyedévet követő hónap 15-ik napjáig, utólagosan lehet igényelni a negyedéves beszámoló szerint.

(4) A rendszeres támogatást a hasznosított, energianyerésre felhasznált hulladék mennyisége után lehet igényelni.

(5) Az Alap kezelője a jogos igénylés beérkezésétől számított 30 napon belül az éves Támogatási Irányelvekben meghatározott mértékű támogatást utalja a jogosult részére.

8. § A rendszeres támogatás megállapításának és jogszerű felhasználásának teljesítését az Alap kezelője ellenőrzi az adózás rendjéről szóló törvénynek az ellenőrzésre, a jogkövetkezményekre és az adóigazgatási eljárásra vonatkozó fejezeteiben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával.

II. Fejezet

A gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja

9. § (1) Termékdíjat kell fizetni a gépjármű, a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a (fél)pótkocsi és a repülőgép gumiabroncsa után (a továbbiakban: Gkt.).

(2) A Gkt.-t az utas- és ajándékforgalomban behozott gumiabroncsok után is meg kell fizetni.

(3) A Gkt. 75%-ban kötött felhasználású bevételnek minősül.

10. § (1) A Gkt. alapja a gumiabroncsok tömege.

(2) A Gkt. termékdíjtételeit az 1. számú melléklet tartalmazza.

III. Fejezet

A csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja

11. § (1) Termékdíjat kell fizetni a csomagolóeszközök után (a továbbiakban: Cskt.).

(2) Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel, a (3) bekezdésben meghatározott mértékű mentesség szerezhető a Cskt. azon része alól, amelyre vonatkozóan a kötelezett a termékdíjköteles csomagolóeszközét visszagyűjti, visszavásárolja és újrahasználja, vagy újrafeldolgozza, vagy energianyerésre felhasználja (a továbbiakban együtt: kezeli). Kezelésnek minősül a csomagolóeszköz gyártója, illetve importálója (elsődleges kötelezett) számára egy kezelést koordináló szervezettel kötött, valamint az értékesített csomagolóeszköz vevőjével kötött szerződés, amelyben az elsődleges kötelezettől a termékdíjfizetési kötelezettséget a kezelést koordináló szervezet vagy a csomagolóeszköz vevője (másodlagos kötelezettek) átvállalja.

(3) Teljes mentesség szerezhető a Cskt. alól, ha a külön jogszabályban meghatározott kötelező kezelési aránynak megfelelő mennyiségű csomagolóeszközt kezelt a kötelezett. A mentesség meghatározásakor a kezelt csomagolóeszköz arány és a kötelező kezelési arány hányadosát kell figyelembe venni.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott kezelést koordináló szervezet olyan jogi személy, amely a csomagolóeszközök kezelését szervezi, végzi, és amely a csomagolóeszköz gyártóinak, forgalmazóinak részvételével jött létre.

12. § (1) A Cskt. alapja a csomagolóeszközök tömege.

(2) A Cskt. termékdíjtételeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

13. § (1) A Cskt. 100%-ban kötött felhasználású bevételnek minősül.

(2) A Cskt. legalább 85%-át a 6. § (1) bekezdésében meghatározott célokra - beleértve a kezelést koordináló szervezetek létrehozását szolgáló támogatást is - kell fordítani.

(3) A Cskt.-ból a 6. § (1) bekezdésében szereplő feladatok támogatása esetén a Támogatási Irányelvek és a pályázatok elbírálásáról szóló döntés kialakítása a külön jogszabályban meghatározott Tanácsadó Testület javaslata alapján történik.

IV. Fejezet

A hűtőberendezések és hűtőközegek környezetvédelmi termékdíja

14. § Termékdíjat kell fizetni a hűtőberendezések és a hűtőközegek után (a továbbiakban: Hkt.).

15. § (1) A Hkt. alapja

a) hűtőberendezések esetén a hűtőberendezések névleges hűtőtérfogat és a hűtőközeg mennyisége szerint megkülönböztetett darabszáma,

b) hűtőközegek esetén a hűtőközeg tömege.

(2) A Hkt. termékdíjtételeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) A Hkt. meghatározásának módját a 4. számú melléklet tartalmazza.

V. Fejezet

Az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíja

16. § Termékdíjat kell fizetni az üzemanyagok után (a továbbiakban: Ükt.).

17. § (1) A termékdíj alapja az üzemanyag kompenzált, 15 °C hőfokra átszámított térfogata.

(2) Az Ükt. termékdíjtételeit az 5. számú melléklet tartalmazza.

VI. Fejezet

Akkumulátorok környezetvédelmi termékdíja

18. § (1) Termékdíjat kell fizetni az akkumulátorok után (a továbbiakban: Akt.).

(2) Az Akt. 75%-ban kötött felhasználású bevételnek minősül.

19. § (1) A termékdíj alapja az akkumulátorok tömege.

(2) Az Akt. termékdíjtételeit a 6. számú melléklet tartalmazza.

Záró rendelkezések

20. § E törvény alkalmazásában

a) termékdíj: a környezetet vagy annak valamely elemét a termék felhasználása során vagy azt követően különösen terhelő, veszélyeztető termék előállítása és importálása alapján teljesített, a környezetterhelés csökkentését, megelőzését szolgáló tevékenység támogatására történő befizetés a Központi Környezetvédelmi Alapba,

b) újrahasználat: használt hulladékképző termék ismételt felhasználása,

c) újrafeldolgozás: használt hulladékképző termék anyagának felhasználása valamilyen termék előállításához,

d) energianyerés: a hulladékképző termékek energiahasznosító égetése, a vonatkozó környezetvédelmi előírások betartása mellett,

e) ártalmatlanítás: külön jogszabályban meghatározott tevékenység,

f) forgalomba hozatal: termékdíjköteles termék értékesítése, beleértve más termékek részeként, azzal együtt történő forgalmazását is,

g) import: ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a fogyasztási adóról és árkiegészítésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a termékdíjköteles termékre vonatkozóan,

h) csomagolóeszköz: a termék(ek) vagy kisebb csomagolóeszközök befogadására, egységbe fogására kialakított, meghatározott anyagú, szerkezetű - általában ipari jellegű tevékenység keretében előállított - ideiglenes védőburkolat.

21. § (1) Felhatalmazást kap a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, hogy az e törvény végrehajtásához szükséges - a termékdíjköteles termékek körének lehatárolásáról, besorolásáról, ITJ- és vámtarifaszámainak közzétételéről, a termékdíjfizetés, a bírságfizetés, a kedvezmény nyújtásának, valamint a rendszeres támogatás részletes feltételeiről, a beszámolási kötelezettségről, a nyilvántartási követelményekről, a termékdíj felhasználásáról szóló - részletes szabályokat az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Cskt. alóli mentesség igénybevételének részletes feltételeit, a kötelező kezelési arányt, a Tanácsadó Testület összetételét és feladatait legkésőbb 1995. szeptember 30-ig rendeletben állapítsa meg.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az importálható használt gumiabroncs mennyiségét rendeletben állapítsa meg.

22. § Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény a 29. § (1) bekezdés b) pontja a következő bb)-be) pontokkal egészül ki:

(Az Alap bevételi forrásai:)

„bb) gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja,

bc) csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja,

bd) hűtőberendezések és hűtőközegek környezetvédelmi termékdíja,

be) akkumulátorok környezetvédelmi termékdíja;”

23. § A befizetett környezetvédelmi termékdíj mértékét és összegét tételenként és összesen a számlában vagy a számla mellékletében fel kell tüntetni.

24. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetésétől számított 90. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1992. évi XVIII. törvény, a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény 52. §-a, a Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről szóló 1994. évi LXV. törvény 29. §-a és a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény 60-61. §-ai.

(2) A csomagolóeszközökre, valamint az akkumulátorokra a termékdíjfizetési kötelezettség 1996. január 1-jén, a gyógyszerek csomagolóeszközeire a termékdíjfizetési kötelezettség 1997. január 1-jén lép hatályba.

(3) A csomagolási hulladékról rendelkező, valamint a hulladékgazdálkodásról rendelkező törvény hatálybalépésével a Cskt. hatályát veszti.

1. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez

A gumiabroncsok termékdíjtételei

1. Új gumiabroncs esetén beleértve
(külön jogszabályban meghatározott mennyiségű újrafutózásra behozott gumiabroncsot is)
30 Ft/kg
     
2. Importált használt gumiabroncs esetén 120 Ft/kg

2. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez

A csomagolóeszközök termékdíjtételei

A csomagolóeszköz anyaga A csomagolóeszköz termékdíja (Ft/kg)
   
Műanyag 10
Társított 8
Alumínium 5
Fém (kivéve alumínium) 4
Papír, fa, természetes alapú textil 3
Üveg 2
Egyéb 5

3. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez

A termékdíjtételek

I. A hűtőberendezések* termékdíjtételei

Névleges hűtőtérfogat t (Ft/db)
   
120 literig 600
120,01-250,00 liter 1 080
250,01 liter fölött 2 800
A hűtőközeg mennyisége k (Ft/db)
   
0,50 kg-ig 150
0,51-2,00 kg 270
2,01 kg fölött 700

II. A termékdíjköteles hűtőközegek termékdíjtételei

Termékdíjköteles hűtőközeg Termékdíjtétel Ft/kg
   
Kemény freon és CFC keverék 250
Lágy freon és HCFC keverék 100
 

* Klímaberendezések és -készülékek, zárt rendszerű folyadékhűtő berendezés, zárt rendszerű freonközegű folyadékhűtő berendezés; zárt rendszerű ammóniás hűtőközegű hűtőberendezés, különféle hűtési célokat szolgáló, kompresszoros hűtőberendezés; jéggyártó berendezés; abszorpciós, gőzejektoros és egyéb hőfelhasználáson alapuló hűtőberendezés; egyéb hűtőberendezés; kereskedelmi hűtőberendezések; háztartási villamos hűtőszekrény; egyéb háztartási villamos hűtőberendezés.

4. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez

A számított termékdíjtétel meghatározása a hűtőberendezéseknél

T = s*(t+k)

T: a számított termékdíjtétel hűtőberendezéseknél (Ft)

t: a névleges hűtőtérfogattól függő termékdíjtétel a 3. számú melléklet szerint (Ft/db)

k: a hűtőközeg mennyiségétől függő termékdíjtétel a 3. számú melléklet szerint (Ft/db)

s: szorzószám, amelynek értéke

- 0,5, ha a hűtőberendezés rendelkezik a Magyarországon alkalmazott környezetbarát termék védjeggyel,

- 1,5, ha a használt hűtőberendezést külföldről hozzák be,

- 1,0 minden egyéb esetben.

T=s*1,25*t, ha a hűtőberendezés termékdíjköteles hűtőközeggel működik, és csak a névleges hűtőtérfogattal jellemezhető.

T=s*t, ha a hűtőberendezés nem termékdíjköteles hűtőközeggel működik, és csak a névleges hűtőtérfogattal jellemezhető.

T=s*5*k, ha a hűtőberendezésnél csak a termékdíjköteles hűtőközeg mennyisége ismert (különösen: részegységként beépített hűtőberendezések, italhűtők, légkondicionálók).

T=s*4*k, ha a hűtőberendezés névleges hűtőtérfogattal nem jellemezhető és a hűtőberendezésben nincs termékdíjköteles hűtőközeg, ekkor a k a nem termékdíjköteles hűtőközeg mennyisége (különösen: részegységként beépített hűtőberendezések, italhűtők, légkondicionálók).

5. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez

A termékdíjtételek

Az üzemanyagok termékdíjtételei

Motorbenzin 2,00 Ft/liter
Gázolaj 2,00 Ft/liter

6. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez

Az akkumulátorok termékdíjtétele

Akkumulátorok 38 Ft/kg

Forrás: Complex >>