2006. évi CVI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

1. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § A 62. életév betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult

a) az a nő, aki az 57. életévét betöltötte,

b) az a férfi, aki a 60. életévét betöltötte,

feltéve, hogy legalább 38 év szolgálati időt szerzett, és a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.”

2. § (1) A Tny. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult - ideértve az öregségi nyugdíj legkisebb összege szerinti ellátást is - az a személy, aki 33 év szolgálati időt szerzett, és megfelel a 9. §-ban meghatározott egyéb feltételeknek.”

(2) A Tny. 10. §-a (2) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az öregségi nyugdíj összegét annak, aki a 38 év szolgálati időnél”

3. § A Tny. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) A 2013. január 1-je előtti időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj összegét a 22. § alapján meghatározott havi átlagkeresetből kell kiszámítani azzal, hogy az 1987. december 31-ét követően és 2013. január 1-jét megelőzően elért kereseteket, jövedelmeket - ideértve a minimálbér összegét is - naptári évenként csökkenteni kell

a) az elért keresetek, jövedelmek után a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályok szerint számított - az elért keresetből, jövedelemből levont - egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével, továbbá

b) a személyi jövedelemadónak a keresetek, jövedelmek a) pont szerinti csökkentése után fennmaradó összegre képzett összegével.

(2) Ha a 2013. január 1-je előtti időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj összegének kiszámítása során a 22. § (5) bekezdését kell alkalmazni, az 1988. január 1-je előtti kereseteket, jövedelmeket a nyugdíjjárulék 1988. január 1-jén érvényes mértékének alapulvételével kell csökkenteni.

(3) A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.”

4. § A Tny. 18. §-ának (2)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A 62. életév betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult, aki

a) 2012. december 31-ig 59. életévét betöltötte, és

b) legalább 40 év szolgálati időt szerzett, valamint

c) a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

(3) 2012. december 31-ét követően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az, aki

a) 60. életévét betöltötte, és

b) legalább 41 év szolgálati időt szerzett, valamint

c) a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

(4) Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a biztosított, akinek a (2) bekezdésben előírt szolgálati időből legfeljebb 3 év hiányzik és az 59. életévét betöltötte, valamint akinek a (3) bekezdésben meghatározott szolgálati időből legfeljebb 4 év hiányzik és a 60. életévét betöltötte.

(5) A csökkentés mértéke a (2) bekezdés vonatkozásában a társadalombiztosítási nyugdíj megállapításának időpontjától a 62. életév betöltéséig terjedő időszak minden 30 napjára az előírt szolgálati időnél

a) 1-365 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében havi 0,1 százalék,

b) 366-730 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében havi 0,2 százalék,

c) 731-1095 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében havi 0,3 százalék.

(6) A csökkentés mértéke a (3) bekezdés vonatkozásában a társadalombiztosítási nyugdíj megállapításának időpontjától a 62. életév betöltéséig terjedő időszak minden 30 napjára az előírt szolgálati időnél

a) 1-365 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében havi 0,1 százalék,

b) 366-730 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében havi 0,2 százalék,

c) 731-1095 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében havi 0,3 százalék,

d) 1096-1460 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében havi 0,4 százalék.”

5. § A Tny. a következő 22/A. §-sal egészül ki:

„22/A. § (1) Annak a saját jogú nyugellátásban részesülő, illetve a saját jogú nyugellátás szüneteltetését a 83/A-83/B. § alapján kérő személynek a nyugellátását, aki 2006. december 31-ét követően a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, kérelemre minden megszerzett 365 nap szolgálati idő után, a járulékalapot képező kereset, jövedelem havi átlagos - a 13. § (3) bekezdése szerint növelt - összegének 0,4 százalékával meg kell emelni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átlagos havi összeget úgy kell meghatározni, hogy a nyugellátás folyósítása, illetve szüneteltetése alatt elért, járulékalapot képező kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani ezen időszaknak a biztosításban töltött azon napjainak számával, amelyekre a nyugdíjasnak keresete, jövedelme volt. Az így kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel, és el kell osztani 12-vel.”

6. § A Tny. 64. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a munkaképesség-csökkenésen alapuló ellátásban részesülő személyt az esedékes orvosi felülvizsgálattól eltérő időpontban is kötelezheti - a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett - orvosi felülvizsgálat céljából történő személyes megjelenésre, ha olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely valószínűsíti, hogy a korábban megállapított munkaképesség-csökkenés nem áll fenn vagy az a megállapítottnál kisebb mértékű. Amennyiben a munkaképesség-csökkenésen alapuló ellátásban részesülő személy az orvosi felülvizsgálaton nem jelenik meg, az ellátásra való jogosultságát - az erről szóló határozat keltét követő hónap első napjával - meg kell szüntetni.”

7. § A Tny. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72. § (1) A nyugellátás iránti igény elbírálásához a rokkantságról, illetőleg munkaképesség-csökkenés mértékéről az orvosszakértői szerv szakvéleményt ad. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv eljárása során kizárólag az orvosszakértői szerv szakvéleményét veheti figyelembe.

(2) Az orvosszakértői szerv szakvéleményének megérkezéséig a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljárását felfüggesztheti.”

8. § A Tny. a következő 83/A. §-sal egészül ki:

„83/A. § (1) Az öregségi, valamint a 6. § (4) bekezdése szerinti nyugdíj tárgyhónapra (tárgyhónapokra) járó folyósítását a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyban álló jogosult kérelmére mindaddig szüneteltetni kell, amíg annak újbóli folyósítását nem kéri.

(2) A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.

(3) Az újbóli folyósítás során a jogosultat az (1) bekezdés szerinti ellátás szüneteltetést megelőző összegének a 22/A. § szerinti emeléssel, továbbá az időközben végrehajtott emelésekkel - az egyes emelések esedékességi időpontjának figyelembevételével - növelt összege illeti meg. A tizenharmadik havi nyugdíjra jogosultságnál [6/A. § (1) bekezdésének a) pontja] a szünetelés időtartamát is figyelembe kell venni.”

9. § A Tny. a következő 83/B. §-sal egészül ki:

„83/B. § (1) Ha a 62. életévét be nem töltött,

a) előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban,

b) korkedvezményes nyugdíjban,

c) bányásznyugdíjban,

d) korengedményes nyugdíjban, illetve

e) az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában

részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az ebből származó, járulékalapot képező jövedelme meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegének tizenkétszeresét (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb a 62. életév betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a járulékalapot képező jövedelem az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást - a 84. § alkalmazásával - vissza kell fizetni.

(2) A nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről az állami adóhatóság által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján határozatban intézkedik. Az ellátás újbóli folyósításáról is határozatban kell intézkedni.

(3) A nyugdíjfolyósító szerv a (2) bekezdésben említett szüneteltetésre vonatkozó döntésével egyidejűleg határozatban intézkedik a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizettetéséről.

(4) A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. Az ellátás újbóli folyósítása során a 83/A. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt, kötelező szüneteltetéssel összefüggő rendelkezéseket a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati nyugdíjára is alkalmazni kell, a rájuk vonatkozó - külön törvény szerinti - eltérő nyugdíjkorhatárra vonatkozó szabályokra figyelemmel.”

10. § A Tny. a következő 88/A. §-sal egészül ki:

„88/A. § A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv jogosult a 87-88. §-ok szerinti megtérítési igényt megalapozó eseménnyel kapcsolatban a más hatóságnál, illetve egyéb szervnél indult eljárás során hozott, a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges döntés megismerésére, a döntés alapjául szolgáló iratokba betekinthet, azokról másolatot készíthet. Az eljáró nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére a kért iratok másolatát az érintett szerv 30 napon belül köteles megküldeni.”

11. § A Tny. 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„90. § Ha a nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátást a határozat kézbesítését követő 15 napon belül nem folyósítja, a késedelmesen folyósított nyugellátás összege után - a határidő lejártát követő naptól - késedelmi kamatot fizet. A késedelmi kamat naptári napokra számított mértéke a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.”

12. § (1) A Tny. 97. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyugdíjjogosultsághoz, illetőleg a nyugdíj-megállapításhoz szükséges, a Tbj. 46. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adatokat

a) a foglalkoztató, a foglalkoztatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő és a Tbj. 56/A. §-ában meghatározott Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselője vagy a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatott a tárgyévet követő év április 30-áig,

b) a Tbj. 5. § (3) bekezdése szerinti biztosított és a Tbj. 26. § (7) bekezdése szerinti felszolgáló [az a)-b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: nyilvántartásra kötelezett] a tárgyévet követő év augusztus 31-éig évenkénti rendszerességgel köteles a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére közölni. Az adatszolgáltatási kötelezettséget a nyilvántartásra kötelezett megbízása alapján - az Art. 7. §-a (1)-(2) és (6) bekezdésének alkalmazásával - meghatalmazottja, illetve képviselője is teljesítheti. Az adatszolgáltatást utolsó alkalommal 2007-re vonatkozóan - 2008. április 30-áig, illetőleg augusztus 31-éig - kell teljesíteni.”

(2) A Tny. 97. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget

a) a nyugdíjazás évére, valamint a tárgyév április 30-a - a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben augusztus 31-e - előtti nyugdíjigény benyújtása esetén a nyugdíjazás évét megelőző évre vonatkozóan soron kívül,

b) a 2008. január 1-jét megelőző időtartamra vonatkozó visszamenőleges és az Art. szerinti elévülési időn túli időszakra vonatkozó adatszolgáltatást közvetlenül

a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez kell teljesíteni.”

13. § A Tny. 101. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy]

g)~„g) az öregségi nyugdíj és a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátások szüneteltetésének részletes eljárási szabályait,”

[rendeletben határozza meg.]

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

14. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 17. §-a (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha]

f)~„f) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság feltételeivel rendelkező köztisztviselő a (11) bekezdés szerint kérelmezi.”

(2) A Ktv. 17. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az előrehozott öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni.”

Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény módosítása

15. § Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Alk. tv.) 5. §-ának (8)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8) A kiállító a tárgyévet követő év március 31-éig az állami adóhatóságnak elektronikus úton szolgáltat adatot mindazon munkavállalókról, akik az AM könyvet kiváltották. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a munkavállaló nevét, adóazonosító jelét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakóhelyét, a munkaviszony időtartamát és az ellátások alapjául szolgáló keresetet, valamint azok esetében, akiknek az igazolást kiadta, az igazolás szerinti adóköteles jövedelmét és megfizetett adóelőlegét. Magánnyugdíjpénztár tagja esetében az adatszolgáltatásnak külön kell tartalmaznia a pénztári tagság fennállása alatti munkaviszony időtartamát és az ellátási alap összegét. A kiállító az AM könyvet az igazolás kiadásával egyidejűleg visszaadja a munkavállalónak, és kérelmére új könyvet állít ki.

(9) Az állami adóhatóság a (8) bekezdésben meghatározott, a kiállító által bejelentett adatokat évente a tárgyévet követő év augusztus 31-éig - első alkalommal a 2007. évre vonatkozóan, 2008. augusztus 31-éig - elektronikus úton hivatalból adja át az egészségbiztosítási szerv, továbbá a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv és a magánnyugdíjpénztárak részére.”

16. § Az Alk. tv. 7. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A kincstár ezen összegből a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó alkalmi munkavállaló esetén 67 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, a magánnyugdíjpénztári tag esetén 45 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 22 százalékot - az állami adóhatóság által megjelölt - magánnyugdíjpénztárnak, 23 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak, 10 százalékot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át.”

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása

17. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 14. § (1) bekezdése c) pontjának bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

[Törvény e törvény rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapíthat meg:]

c)~„c) a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos eljárásokban”

Hatályba léptető és záró rendelkezések

18. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2007. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 1-3. §-a, 9. §-a és 14. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba.

19. § (1) Azon személyek esetén, akik előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra 2009. január 1-je, illetve 2012. január 1-je előtt jogosultságot szereztek, e jogosultságukat bármikor érvényesíthetik, tekintet nélkül arra, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjat mikor, illetve milyen időponttól kezdődően állapítják meg. Az előrehozott öregségi nyugdíj összegét azon rendelkezések szerint kell megállapítani, amelyek arra az időpontra alkalmazandóak, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják.

(2) Azon személyek esetén, akik a korengedményes nyugdíjra vonatkozó megállapodást a munkáltatóval 2006. december 31-éig megkötötték, az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság megállapítására az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra vonatkozó, 2006. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Azon személyek esetén,

a) akik a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) rendelkezései alapján legkésőbb 2006. december 31-én beléptek a prémiumévek programba, és munkavégzésre irányuló jogviszonyukat ezzel összefüggésben határozott idejűvé módosították, valamint

b) akiknek e törvény rendelkezései alapján előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultságuk megszerzésének időpontja későbbi, mint az a) pontban említett kinevezés-módosításban szereplő, a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésére meghatározott időpont, munkavégzésre irányuló jogviszonyuk megszűnése időpontjának - a kinevezés-módosításban foglaltaktól eltérően - az előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultságuk megszerzésének időpontját kell tekinteni. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszony ezen időpont előtt valamely, a Péptv.-ben szabályozott okból megszűnjön.

(4) A Tny.

a) 12. §-a (1) bekezdésének - e törvény 20. §-ának (3) bekezdésével megállapított - rendelkezéseit,

b) 13. §-ának - e törvény 3. §-ával megállapított - rendelkezéseit

a 2007. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő nyugellátások kiszámítása során kell alkalmazni.

(5) Aki 2007. december 31-én a Tny. - e törvény 9. §-ával megállapított - 83/B. §-a (1) bekezdésének a)-e) pontja szerinti ellátásban részesül, a sajátjogú nyugellátásának szüneteltetésére a 2009. december 31-e után végzett jövedelemszerző tevékenység időtartamára köteles.

20. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a Tny.

aa) 83. §-ának (3) bekezdése,

ab) 95. §-a (5) bekezdésének ba) alpontjában „- a Ket. 114. §-ának (3) bekezdésében meghatározottakra is figyelemmel” szövegrész;

b) az Alk. tv.

ba) 5. §-a (7) bekezdésének ötödik mondata,

bb) 5. §-ának (10) bekezdése.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tny.

a) 11. §-ának (3) bekezdésében a „9. § (1)-(2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „9. §-ban” szövegrész,

b) 11/A. §-ának (1) bekezdésében a „9. § (1)-(2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „9. §-ban” szövegrész,

c) 55. §-ának (4) bekezdésében a „három hónapon belül” szövegrész helyébe az „egy hónapon belül” szövegrész,

d) 91. §-ának (1) bekezdésében „az e törvényben meghatározott” szövegrész helyébe „a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére történő, jogszabályban meghatározott” szövegrész

lép.

(3) 2008. január 1-jén a Tny. 12. §-ának (1) bekezdésében az „1,5-1,5 százalék” szövegrész helyébe a „2-2 százalék” szövegrész lép.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tny. 22. §-a (1) bekezdésének - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXX. törvény 63. §-ának (1) bekezdésével megállapított - g) pontjának jelölése h) pontra változik.

(5) Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 166. §-ának (1)-(2) bekezdése és 245. §-ának (1) bekezdése nem lép hatályba.