Az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentéséhez szükség van a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részének a gazdálkodó szervezetek által köztestületi formában, önigazgatás útján történő ellátására. Az egyesülési jog alapján működő társadalmi szervezetek jogainak és érdekeinek tiszteletben tartásával, a gazdaság fejlesztésével, támogatásával, általános érdekeinek előmozdításával, az Európai Uniós integrációval, a regionális fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek elősegítése céljából, a gazdasági tevékenységet folytatók önkormányzat alakításához való jogát elismerve, az Országgyűlés a gazdasági kamarákról a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § E törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező gazdálkodó szervezetekre, a gazdasági kamarákra, valamint - az érdek-képviseleti jogok gyakorlása tekintetében - a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekre terjed ki.

2. § E törvény alkalmazásában

a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a lakásszövetkezet kivételével a szövetkezet, az egyéni vállalkozó, továbbá a mezőgazdasági vállalkozó, ideértve a kistermelőt és az őstermelőt is;

b) gazdasági kamara tagja: az a gazdálkodó szervezet, amely a tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket önkéntesen vállalja, a gazdasági kamarába tagként felvették és a tagokról vezetett nyilvántartásba bejegyezték;

c) kézműipari tevékenység: az a tevékenység, amely a gazdálkodó szervezet vagyonának, forgalmának mértékét, üzemméretét, alkalmazottainak számát és szakképesítését, a termelő, a kereskedelmi, illetve a szolgáltató tevékenység jellegét, a gazdálkodó szervezet tagjának a munka végzésében való személyes közreműködését figyelembe véve a kézműipari szakmák jegyzékébe került felvételre, ideértve a művészi kézművességet is;

d) mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenység: a mezőgazdasági, erdőgazdasági, halászati és vadászati tevékenység, ideértve az ezekhez közvetlenül kapcsolódó feldolgozó, kereskedelmi, illetve szolgáltató tevékenységet is;

e) országos gazdasági érdek-képviseleti szervezet: az egyesülési jogról szóló törvény alapján gazdasági érdek-képviseleti célra létrehozott az a társadalmi szervezet, illetve ezek szövetsége, amelynek legalább 10 megyére (fővárosra) kiterjedően van tagsága;

f) képviseletre jogosult természetes személy: a gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), vezető tisztségviselője, illetőleg alkalmazottja;

g) gazdasági kamara: a területi gazdasági kamara és az országos gazdasági kamara;

h) területi gazdasági kamara: a megyei (fővárosi) és a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városi kamara.

II. Fejezet

A GAZDASÁGI KAMARÁK

A gazdasági kamarák általános szabályai

3. § (1) A gazdasági kamarák köztestületek (Ptk. 65. §), amelyeket e törvény alapján, választással a gazdálkodó szervezetek hoznak létre. A gazdasági kamarák - külön törvény rendelkezéseit figyelembe véve - jogosultak kezdeményezni kiemelten közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételüket.

(2) A gazdasági kamarák feladata, hogy e törvénynek, más jogszabályoknak és alapszabályuknak megfelelően, önkormányzaton alapuló működésükkel előmozdítsák a gazdaság fejlődését és szerveződését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését.

(3) Gazdasági kamaraként

a) kereskedelmi és iparkamarákat, valamint

b) agrárkamarákat

kell alakítani.

Másfajta gazdasági kamara nem hozható létre. A mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos kamarai közfeladatokat az agrárkamarák, a kereskedelmi, ipari és kézműipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos kamarai közfeladatokat a kereskedelmi és iparkamarák látják el.

(4) A gazdasági kamarák feladatainak ellátása nem érinti az egyesülési szabadság érvényesülését, így különösen nem korlátozza a társadalmi szervezetek ahhoz való jogát, hogy tevékenységük célját - az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban - szabadon határozzák meg.

4. § (1) A területi gazdasági kamarák a megyékben, a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városokban és a fővárosban működnek.

(2) A megyénként, a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városokban, illetve a fővárosban alakult gazdasági kamarák egyesülhetnek; az új kamara illetékességi területe az egyesülő kamarák illetékességi területével megegyezik.

(3) A (2) bekezdés szerint létrejött gazdasági kamara szétválásával megyénként, a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városokban, illetve a fővárosban működő gazdasági kamarák hozhatók létre.

5. § A gazdasági kamara - alapszabályának megfelelően - helyi szervezeti egységet hozhat létre.

6. § (1) Országos gazdasági kamaraként a kereskedelmi és iparkamaráknak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, az agrárkamaráknak a Magyar Agrárkamarát kell megalakítaniuk.

(2) Az országos gazdasági kamarák jogosultak a Magyar Köztársaság címerének használatára.

A területi gazdasági kamara megszűnése

7. § (1) Megszűnik a gazdasági kamara, ha

a) más gazdasági kamarával egyesül;

b) ha kettő vagy több gazdasági kamarára válik szét,

c) tagjainak száma az alapszabályban meghatározott legkisebb létszám alá csökken. Az alapszabály a legkisebb létszámot 10 főnél kisebb létszámban nem határozhatja meg.

(2) Az egyesüléssel létrejövő gazdasági kamara az egyesülő kamarák általános jogutódja.

(3) A szétválásról hozott döntésben rendelkezni kell a vagyon megosztásáról. A gazdasági kamara jogai és kötelességei a vagyonmegosztás arányában a szétváló kamarákra, mint jogutódokra szállnak. A jogelőd kamara vagyonmegosztáskor nem ismert esetleges tartózásaiért, illetve valamely jogutód kamara által átvállalt, de be nem hajtható tartozásokért a jogutód kamarák öt évig egyetemlegesen felelnek.

(4) Ha a gazdasági kamara az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, a gazdasági kamara általános jogutódja az azonos fajtájú országos gazdasági kamara, amely - szükség szerint más gazdasági kamara kijelölésével - gondoskodik a kamarai közfeladatok folyamatos ellátásáról.

A területi gazdasági kamarák tagsága

8. § (1) A gazdálkodó szervezet kamarai tagsága - kérelmére - a tagokról vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. A bejegyzés kizárólag az (5) bekezdésben meghatározott okból tagadható meg.

(2) A gazdasági kamara tagjának joga, hogy

a) egyéni vállalkozó esetén őt magát vagy a képviseletében eljáró természetes személyt küldöttnek, testületi szerv tagjának, illetve a kamara elnökének (alelnökének), az ellenőrző bizottság tagjának válasszák;

b) egyéni vállalkozó esetén ő maga vagy a képviseletében eljáró természetes személy a kamarában tisztséget viseljen;

c) küldöttek útján részt vegyen az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésén, és a képviseletében eljáró természetes személy a kamarai tagok közül megválassza az országos gazdasági kamara testületi szerveit és elnökét.

(3) A gazdasági kamara tagjának kötelezettsége, hogy

a) megfizesse a tagdíjat;

b) megtartsa az alapszabályban és más kamarai önkormányzati szabályzatokban a tagokra előírt egyéb rendelkezéseket.

(4) Megszűnik a gazdasági kamarai tagság, ha

a) a gazdálkodó szervezet jogutód nélkül megszűnik, illetve az egyéni vállalkozónak megszűnik a vállalkozás gyakorlására való joga,

b) a gazdálkodó szervezet a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal a tagsági viszonyt kilépéssel megszünteti,

c) a tagsággal együtt járó kötelezettségek ismételt vagy súlyos megsértése miatt a tagot a gazdasági kamara tagjai sorából kizárja,

és törlik a tagokról vezetett nyilvántartásból.

(5) Nem lehet a gazdasági kamara tagja a kizárásról rendelkező határozat, illetve bírósági felülvizsgálat esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig az a gazdálkodó szervezet, amelynek tagsága a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott okból szűnt meg.

III. Fejezet

A GAZDASÁGI KAMARÁK FELADATAI

A területi gazdasági kamarák feladatai a gazdaság fejlesztésével kapcsolatban

9. § (1) A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben

a) előmozdítják a gazdasági tevékenység infrastruktúrájának fejlődését, ennek érdekében felhasználják bevételeiknek az alapszabályukban meghatározott és külön kezelt - e célra fordítható - részét;

b) elősegítik a gazdaság fejlődésére jelentős hatást gyakorló, nemzetgazdasági szinten hatékony, de a közvetlen vállalkozói érdekeltséget meghaladó célok megvalósulását;

c) közreműködnek a területfejlesztési koncepciók és programok gazdaságfejlesztési munkarészeinek kidolgozásában és végrehajtásában;

d) közreműködnek az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve a szakképzésben, illetve végzik a mesterképzést és a mestervizsgáztatást;

e) a külgazdaság feltételrendszerének javítása érdekében közreműködnek a kereskedelemfejlesztéssel, a külföldön végzett vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és propagandamunkában, a gazdálkodó szervezetek ez irányú tevékenységét összehangolják, ennek keretében vásárokat, kiállításokat, konferenciákat és más rendezvényeket szerveznek;

f) tájékoztatást adnak a gazdasággal összefüggő magyar és külföldi jogszabályokról, valamint a gazdálkodó szervezetek tevékenységét érintő gazdaságpolitikai döntésekről és intézkedésekről, előmozdítják a gazdasági együttműködés fejlődését.

(2) A gazdasági kamarák - külön törvények rendelkezései szerint - részt vesznek az (1) bekezdésben meghatározott feladataikkal összefüggő célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapok és költségvetési előirányzatok felhasználására vonatkozó döntések előkészítésében.

A területi gazdasági kamarák feladatai az üzleti forgalom biztonságával kapcsolatban

10. § (1) A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében

a) árukra vonatkozó származási igazolásokat, bizonyítványokat és kereskedelmi forgalomban szükséges más okmányokat állítanak ki, illetve hitelesítenek;

b) összeállítják és közreadják a kereskedelmi szokványokat;

c) a gazdasági érdek-képviseleti szervezetek bevonásával kidolgozzák a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat, figyelemmel kísérik e szabályok, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését, a kamarai etikai szabályok megsértése esetén a gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmeztetik, és - az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás esetén pedig kezdeményezhetik a versenyfelügyeletet ellátó szervnél a szükséges intézkedés megtételét;

d) az iparjogvédelmi és a szerzői jogok megsértése esetén a gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmeztetik, és - az etikai szabályzatban meghatározott eseteken és módon - a figyelmeztetést nyilvánossága hozzák;

e) határozatban figyelmeztetik a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató és ezzel a gazdálkodó szervezetek széles körének jó hírnevét sértő vagy veszélyeztető gazdálkodó szervezeteket, és - az etikai szabályzatban meghatározott esetben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, súlyosabb vagy ismétlődő esetben kezdeményezhetik a tevékenység gyakorlásának meghatározott időre történő felfüggesztéséhez szükséges intézkedések meghozatalát; ha a gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenysége a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt is okoz, pert indíthatnak a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt;

f) együttműködnek a fogyasztóvédelmi hatóságokkal és a Gazdasági Versenyhivatallal, amelyek az általuk hozott jogerős határozataikról az illetékes gazdasági kamarákat értesítik;

g) minősítő és ellenőrzési rendszereket működtetnek;

h) a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény alapján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhetnek.

(2) Ha a bíróság vagy a versenyfelügyeletet ellátó szerv jogerős határozatával megállapította a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértését, a gazdasági kamara a bíróság, illetve a versenyfelügyeletet ellátó szerv határozatát nyilvánosságra hozhatja.

A gazdaság általános érdekeinek érvényesítése

11. § (1) A gazdasági kamarák a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesítése céljából

a) javaslatok, vélemények, tájékoztatások adásával előmozdítják a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályoknak, kormányzati és helyi önkormányzati programoknak, intézkedéseknek a gazdaság fejlődéséhez, szervezettségéhez, az üzleti forgalom biztonságához és a piaci magatartás tisztességéhez fűződő közérdekkel összhangban történő kidolgozását;

b) az a) pontban említett javaslatok, vélemények, tájékoztatások megalapozottsága érdekében - a statisztikai törvény rendelkezéseinek megfelelően - adatokat gyűjtenek és az adatok alapján a gazdasági folyamatokról elemzéseket készítenek és hoznak nyilvánosságra.

(2) A gazdasági kamarák az (1) bekezdésben meghatározott feladataik ellátása során kezdeményezik a vállalkozás jogának és a gazdasági verseny szabadságának érvényesülését, a piacgazdaság működését akadályozó vagy korlátozó jogszabályok, intézkedések módosítását vagy hatályon kívül helyezését, illetve az ilyen körülmények megváltoztatásához szükséges jogszabályok, intézkedések meghozatalát.

Az országos kamarák feladatai

12. § (1) Az országos gazdasági kamara látja el a következő feladatokat:

a) véleményezi a gazdasági tárgyú előterjesztések és jogszabályok tervezeteit;

b) kapcsolatot tart a külföldi gazdasági kamarák országos szervezeteivel és gazdasági jellegű nemzetközi szervezetekkel;

c) összehangolja a gazdasági kamarák külföldön végzett vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és propagandamunkáját;

d) megszervezi a magyar gazdasági napokat;

e) kialakítja a gazdasági kamaráknál vezetett nyilvántartások egységes rendszerét;

f) kidolgozza a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat tartalmazó etikai szabályzatot;

g) külön törvények rendelkezései szerint részt vesz az országosan működtetett tanácsok és testületek munkájában.

(2) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara biztosítja a nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró Állandó Választottbíróság működési feltételeit, megválasztja és visszahívja a választottbírókat.

13. § (1) A gazdasági kamarák - ideértve az országos kamarákat is - a 10. § (1) bekezdésének c)-h) pontjai kivételével a 9-12. §-okban foglalt közfeladatokat minden gazdálkodó szervezet vonatkozásában ellátják.

(2) Az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek a 9-10. §-okban és a 12. §-ban foglalt közfeladatok ellátásában együttműködnek a gazdasági kamarákkal.

14. § A gazdasági kamarák szakmai, munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletet nem láthatnak el.

IV. Fejezet

A GAZDASÁGI KAMARA SZERVEZETE

Az önkormányzati jogok gyakorlása

15. § A gazdasági kamarák önkormányzati jogaikat e törvénynek és az alapszabályuknak megfelelően gyakorolják.

A gazdasági kamara alapszabálya

16. § (1) A gazdasági kamara alapszabályában - e törvény keretei között - meg kell határozni

a) a kamara nevét és székhelyét,

b) a kamara szervezetére, szerveinek működésére és tisztségviselőire vonatkozó főbb szabályokat;

c) a tagozatok, az osztályok, illetve helyi és egyéb szervek, szervezeti egységek létesítése esetén azok feladatkörét, a kamara más szervezeteihez való kapcsolódásának és működésének rendjét;

d) az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel való együttműködés módját és részletes szabályait;

e) az e törvényben meghatározottakon túl a tagok legkisebb számát, jogait és kötelezettségeit, a tagfelvétel módját és részletes szabályait;

f) a választási névjegyzék és a tagjegyzék vezetésének részletes szabályait,

g) a kamarai tagdíj mértékét, számításának és fizetésének módját,

h) a küldöttválasztás részletes szabályait;

i) az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésébe történő delegálás részletes szabályait;

j) a kamarai osztályok számát és fajtáit, küldöttgyűléseik összehívásának módját és határozathozataluk rendjét, valamint gazdasági súlyuk megállapításának módját,

k) a küldöttgyűlés küldötteinek, az elnökség, az ellenőrző és etikai bizottság tagjainak számát;

l) a kamara elnökének (alelnökeinek), az elnökség, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagja és más választott tisztségviselő megválasztásának és visszahívásának módját;

m) a küldöttgyűlés kötelező összehívásának eseteit, rendszerességét, módját,

n) az e törvényben meghatározottakon túl a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt ügyek meghatározását;

o) az elnökség összehívására, működésére, határozatának meghozatalára vonatkozó szabályokat;

p) az e törvényben meghatározottakon túl a kétharmados vagy ennél nagyobb arányú többséget igénylő ügyek meghatározását;

q) az elnök (alelnökök) jogkörét, illetve az ügyek meghatározott csoportjaira nézve képviseleti jogköre átruházásának szabályait;

r) a kamara éves költségvetésének és a beszámoló (mérleg) elfogadásának rendjét;

s) az e törvényben meghatározottakon túl a kamarai tisztségviselők összeférhetetlenségének eseteit.

A területi gazdasági kamara küldöttgyűlése

17. § (1) A gazdasági kamara legfőbb szerve a kamarai tagokból a gazdálkodó szervezetek által választott küldöttgyűlés.

(2) A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a gazdasági kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatának megalkotása és módosítása;

b) a kamara éves költségvetésének meghatározása és az éves beszámoló (mérleg) elfogadásáról való döntés;

c) a kamara elnökének (alelnökeinek), az elnökség, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagjainak a megválasztása és visszahívása;

d) a más kamarával való egyesülésről, illetve a szétválásról való döntés;

e) az alapszabályban a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt más ügy.

18. § (1) A küldöttgyűlést az alapszabályban meghatározott időközönként, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A küldöttgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt legalább a küldöttek egyötöde - az ok és a cél megjelölésével - írásban kéri.

(2) A küldöttgyűlést - ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik - a kamara elnöke hívja össze.

(3) A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldötteknek több mint a fele jelen van. Ha a küldöttgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlevő küldöttek számától függetlenül határozatképes. A küldöttgyűlés határozatait egyszerű többséggel hozza meg.

(4) A jelenlévő küldöttek legalább kétharmados többséggel hozott határozata szükséges

a) az alapszabály és más önkormányzati szabályzat elfogadásához és módosításához;

b) a kamarának más kamarával való egyesüléséhez, illetve szétválásához;

c) a tagozati autonómiát érintő döntésekhez;

d) az alapszabályban meghatározott más ügyben való döntéshez.

(5) Az alapszabály az ügyek meghatározott körére nézve a (4) bekezdésben foglalt aránynál szigorúbb szavazati arányt is meghatározhat.

Az országos gazdasági kamara küldöttgyűlése

19. § (1) Az országos gazdasági kamara legfőbb szerve a gazdasági kamarák küldötteiből delegált küldöttgyűlés.

(2) Az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az országos gazdasági kamara alapszabályának, más önkormányzati szabályzatának és az etikai szabályzatnak megalkotása és módosítása;

b) a gazdasági kamarák pénzügyi forrásaiból az országos gazdasági kamaráknak járó rész meghatározása;

c) a kamara elnökének (alelnökeinek), az elnökség, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagjainak a megválasztása és visszahívása;

d) az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatgyűjtés kezdeményezése az adatgyűjtés tárgya szerint illetékes szervnél;

e) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara esetében a nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró Állandó Választottbíróság választottbíróinak megválasztása és visszahívása;

f) a gazdasági kamarák által az országos gazdasági kamara kizárólagos hatáskörébe utalt egyéb feladat.

(3) Az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésének döntéshozatali rendjére a 18. § rendelkezései az irányadók.

Az elnökség

20. § (1) Az elnökség feladata a küldöttgyűlések közötti időszakban, a küldöttgyűlés határozatainek megfelelően a gazdasági kamara működésének irányítása. Az elnökség testületi szerv.

(2) Az elnökségbe - ideértve az országos gazdasági kamara elnökségét is - a külön törvényben meghatározott kisvállalkozások, közepes méretű vállalkozások, a közepesnél nagyobb méretű vállalkozások, valamint az agrártevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetei, illetve azok megyei (fővárosi) szervezetei egy-egy főt delegálnak. Az elnökségbe csak olyan természetes személy delegálható, aki olyan gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), vezető tisztségviselője, illetőleg alkalmazottja, amely tagja a kamarának. Az elnökségbe delegált tagok az elnökség munkájában tanácskozási joggal vesznek részt.

Az elnök

21. § (1) A gazdasági kamarát az elnök önállóan képviseli. Jogkörét az alapszabályban meghatározott módon, esetenként és az ügyek meghatározott csoportjaira nézve az elelnökökre írásban átruházhatja.

(2) A kereskedelmi és ipari kamaráknak négy alelnöke van: egy általános alelnök, valamint a kereskedelmi, az ipari és a kézműipari tagozat által választott alelnökök.

(3) Az alapszabály az alelnököket felhatalmazhatja a gazdasági kamara általános vagy meghatározott ügyekben történő képviseletére

Az ellenőrző bizottság

22. § (1) A küldöttgyűlés legalább háromtagú ellenőrző bizottságot választ. Az ellenőrző bizottság testületi szerv.

(2) Az ellenőrző bizottság vizsgálja, hogy a gazdasági kamara tevékenysége, gazdálkodása megfelel-e a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak. Az ellenőrző bizottság vizsgálja a gazdálkodás célszerűségét is.

(3) Az ellenőrző bizottság a kamara tisztségviselőitől és ügyintéző szervezetétől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges.

(4) Az ellenőrző bizottság köteles a kamara gazdálkodását legalább évenként független könyvvizsgálóval megvizsgáltatni.

(5) A küldöttgyűlés a gazdasági kamara éves költségvetéséről és az éves beszámolóról (mérlegről) csak az ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönthet.

(6) Az ellenőrző bizottség tevékenységéről a küldöttgyűlésnek számol be, tagjai részére feladataik ellátása körében utasítás nem adható.

23. § (1) Az ellenőrző bizottság felhívja az elnökséget a szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy a gazdasági kamara tevékenysége, gazdálkodása megfeleljen a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak, továbbá a gazdálkodási célszerűségnek is.

(2) Ha az elnökség nem tesz eleget a felhívásnak, az ellenőrző bizottság kezdeményezi a küldöttgyűlés összehívását.

(3) Az ellenőrző bizottság elnöke összehívja a küldöttgyűlést, ha az elnök nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének.

Az etikai bizottság

24. § (1) Az etikai bizottság látja el - az etikai szabályok megállapítása kivételével - a 10. § (1) bekezdésének d)-f) pontjaiban meghatározott gazdasági kamarai feladatokat. A gazdasági kamara tisztségviselői az etikai bizottság tevékenységében - szükség szerint - közreműködnek. Az etikai bizottság testületi szerv.

(2) Az etikai bizottság elnöke a bizottság feladatkörében képviseli a gazdasági kamarát. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a bizottság tagjaira írásban átruházhatja.

A titkár és a kamara ügyintéző szervezete.

25. § (1) A titkár, illetve a főtitkár a gazdasági kamara, illetve az országos gazdasági kamara ügyintéző szervezetének vezetője; a kamarával munkaviszonyban áll. Az ügyintéző szervezet vezetőjének vonatkozásában más elnevezés nem használható.

(2) A titkár (főtitkár) gyakorolja a gazdasági kamara ügyintéző szervezetében dolgozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.

(3) A titkár (főtitkár) felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével, továbbá a munkaszerződés módosításával kapcsolatos munkáltatói jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat pedig az elnök gyakorolja.

Egyéb szervek, szervezeti egységek

26. § (1) A kereskedelmi és ipari kamarán belül - e törvény rendelkezéseinek keretei között - kereskedelmi, ipari és kézműipari tagozatot, valamint osztályokat, az agrárkamarán belül a kis- és középvállalkozások fejlődéséről szóló törvényben megállapított kisvállalkozások, középvállalkozások, illetve ennél nagyobb méretű vállalkozások szerint tagozatokat, valamint osztályokat kell létrehozni. A gazdasági kamara feladatainak ellátásához további szervezeti egységeket (szakmai bizottságokat) hozhat létre. Ebben az esetben meg kell állapítani a szervezeti egységek feladatkörét, továbbá a kamara más szerveivel való kapcsolódásuk rendjét.

(2) A kereskedelmi és iparkamarák, valamint az agrárkamarák tagozataiban legfeljebb 12--12 kamarai osztály alakítható, és legalább 3-3 kamarai osztályt kell alakítani.

A kamarai küldöttekkel, a testületi szervek tagjaival, a tisztségviselőkkel szemben támasztott követelmények és az összeférhetetlenség szabályai

27. § (1) A gazdasági kamara tisztségviselői:

a) az elnök és az alelnökök;

b) az ellenőrző bizottság elnöke;

c) az etikai bizottság elnöke.

(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, küldöttnek, testületi szerv tagjának, illetve a kamara elnökének (alelnökének) az választható, aki

a) nagykorú;

b) magyar állampolgár vagy olyan külföldi állampolgár, aki munkavállalási engedéllyel rendelkezik vagy Magyarországon engedély nélkül végezhet munkát; és

c) olyan gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), vezető tisztségviselője, illetőleg alkalmazottja, amely tagja a kamarának;

d) a tagsági jogviszonyból származó kötelezettségeinek eleget tett;

e) más gazdasági érdek-képviseleti szervezetnél tisztséget nem tölt be.

(3) Nem választható az ellenőrző bizottság tagjának

a) aki tagja az elnökségnek;

b) a gazdasági kamara titkára,

c) a gazdasági kamara ügyintéző szervezetében dolgozó, a kamarával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy;

d) az a)-c) pontokban említett személyek közeli hozzátartozója Ptk. 685. § b) pont és élettársa.

(4) Az ellenőrző bizottság tagjának - a kamara tagján kívül - megfelelő szakértelemmel rendelkező más személy is megválasztható. Az országos gazdasági kamara ellenőrző bizottsága tagjának - a gazdasági kamara küldöttén kívül - megfelelő szakértelemmel rendelkező más személy is megválasztható.

(5) Nem választható küldöttnek, testületi szerv tagjának, aki

a) cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll;

b) a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll;

c) szabadságvesztés-büntetését tölti;

d) büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll, továbbá

e) akivel szemben más törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(6) Nem viselhet tisztséget a gazdasági kamarában, aki

a) az (5) bekezdés alapján nem választható küldöttnek;

b) Magyarországon nem rendelkezik állandó lakhellyel; továbbá

c) közszolgálati jogviszonyban áll;

d) aki más gazdasági érdek-képviseleti szervezetnél tisztséget tölt be.

Törvényességi felügyelet

28. § (1) A kereskedelmi és iparkamarák felett a gazdasági miniszter, az agrárkamarák felett a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol. Az e törvény alapján gyakorolt törvényességi felügyelet nem terjed ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő, nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró Állandó Választottbíróságra, továbbá az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy külön jogszabály szerinti államigazgatási eljárásnak van helye.

(2) A törvényességi felügyeletet gyakorló gazdasági miniszter és a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) ellenőrzi, hogy a gazdasági kamara

a) alapszabálya és más önkormányzati szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak;

b) működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy ez egyéb önkormányzati szabályzatokat.

29. § (1) A miniszter a jogszabály, a gazdasági kamara alapszabálya, és más önkormányzati szabályzatai megsértése (a továbbiakban: jogszabálysértés) esetén - határidő kitűzésével - felhívja a gazdasági kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) A gazdasági kamara a felhívásban foglaltakat megvizsgálja és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyret nem értéséről a minisztert tájékoztatja.

(3) Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, a miniszter indokolt írásbeli határozattal

a) a gazdasági kamara határozatát megsemmisítheti és új eljárás lefolytatását rendelheti el;

b) a jogszabálysértés megszüntetése érdekében összehívhatja a gazdasági kamara illetékes testületi szervét vagy a küldöttgyűlést;

c) ismételt, vagy súlyos jogszabálysértés esetén a gazdasági kamara egyes szerveinek, tisztségviselőinek működését felfüggesztheti, egyidejűleg felügyelőbiztost rendel ki.

(4) A miniszter indokolt esetben a közérdekre tekintettel határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.

(5) A felügyelőbiztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a gazdasági kamara küldöttgyűlését. Amenyiben a miniszter az elnök vagy az elnökség működését függesztette fel, a felügyelőbiztos a halaszthatatlan ügyekben intézkedik az elnök, illetve az elnökség jogkörében.

(6) Amennyiben a kamara a miniszter döntését vagy intézkedését kifogásolja, a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, de legkésőbb az intézkedés meghozatalától számított három hónapon belül annak felülvizsgálatát keresettel kérheti a bíróságtól. A kamara a keresetlevélben az azonnali végrehajtás felfüggesztését kérheti.

(7) A bíróság megsemmisíti a miniszter jogsértő intézkedését.

(8) A gazdasági kamarák azokat a határozataikat, amelyekre a törvényességi felügyelet kiterjed, továbbá alapszabályukat és más önkormányzati szabályzataikat - az elfogadástól számított tizenöt napon belül - kötelesek megküldeni a miniszternek.

(9) A miniszter kikéri a Gazdasági Versenyhivatal véleményét a gazdasági kamara etikai szabályzatának a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvénnyel való összhangjáról.

Választási szabályok

30. § (1) A kamarai küldötteket a választási névjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezetek tagozatonként osztályokban választják. A gazdálkodó szervezetek szavazati jogukat kizárólag a választási névjegyzékben szavazásra jogosult személyként feltüntetett személy útján gyakorolhatják. Minden gazdálkodó szervezetet a kamarai választások során egy szavazat illet meg.

(2) A kamarai osztályokat szakmai, ágazati szempontok szerint kell megalakítani.

(3) Valamennyi gazdálkodó szervezetet be kell osztani tagozatokba és ezeken belül kamarai osztályokba.

(4) Az egyes kamarai osztályokba beosztott gazdálkodó szervezetek az osztály és a tagozat gazdasági súlyának megfelelő számú kamarai küldöttet választanak. Az egyes osztályok és tagozatok által választott küldöttek száma azonban nem haladhatja meg a legkevesebb küldöttet választó osztály, illetve tagozat küldöttei számának másfélszeresét.

31. § (1) A gazdálkodó szervezetekről tagozatonként és osztályonként a gazdasági kamara köteles választási névjegyzéket összeállítani és vezetni. Ennek tartalmaznia kell a gazdálkodó szervezet nyilvántartási számát, nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a kamarai választások során a gazdálkodó szervezet képviseletében szavazásra jogosult személy(ek) nevét.

(2) A területi gazdasági kamarák tagjaikról tagozatonként és osztályonként kötelesek tagjegyzéket összeállítani és vezetni. Ennek tartalmaznia kell a kamarai tag nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a tagsági jogviszony kezdő időpontját, a tagsági jogviszonnyal összefüggő kérdésekben a gazdálkodó szervezet nevében nyilatkozattételre jogosult személy(ek) nevét. A tagjegyzék a választási névjegyzék része.

(3) A gazdálkodó szervezet a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal kérheti, hogy a gazdasági kamara a következő naptári év első napjától kezdődően másik tagozatba vagy másik osztályba sorolja át.

(4) A gazdálkodó szervezet a gazdasági kamaránál a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal kérheti választási jogosultsága megszüntetését és a választási névjegyzékből való törlését, ha szavazati jogával nem kíván élni, vagy ha egyszerre folytat kereskedelmi és ipari szakmák körébe, illetve a mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységek körébe tartozó tevékenységet, és a következő naptári év első napjától kezdődően másik fajta gazdasági kamarában kíván választójoggal élni.

(5) A cégbíróság a gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásba történő bejegyzéséről, törléséről, székhelyének megváltozásáról térítés nélkül értesíti a gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes gazdasági kamarát.

32. § (1) A gazdasági kamara - amennyiben a gazdálkodó szervezet a választási névjegyzékbe való felvételét kéri - a nyilvántartásba vételt nem tagadhatja meg.

(2) A gazdasági kamara alapszabályban kijelölt testületi szerve a kamara választóinak és tagjainak jegyzékét megküldi a kamara, illetve a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti települési (fővárosi) önkormányzatnak.

(3) A választási névjegyzéket és a tagjegyzéket a kamara, illetve gazdálkodó szervezet székhelye szerinti települési (fővárosi) önkormányzat hivatali helyiségében 15 napra közszemlére kell tenni és ennek időpontját a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(4) A választási névjegyzékkel és a tagjegyzékkel kapcsolatos kifogást a közszemlére tétel időtartama alatt írásban kell a gazdasági kamara alapszabályban kijelölt testületi szervével közölni, amely az alaptalannak tartott kifogást legkésőbb a beérkezést követő 3 napon belül átteszi a megyeszékhelyen működő helyi bírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz.

(5) A bíróság a kifogásról a beérkezésétől számított 3 napon belül, nemperes eljárásban határoz. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a választási névjegyzék vagy a tagjegyzék kiigazítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(6) A bíróság a határozatát annak meghozatala napján közli a gazdasági kamara alapszabályban kijelölt testületi szervével és azzal a gazdálkodó szervezettel, amely a kifogást emelte.

33. § (1) A gazdasági kamara küldöttei, a testületi szervek tagjai, valamint a kamara elnöke és más választott tisztségviselők legfeljebb négyéves időtartamra választhatók meg és egy alkalommal, további négyéves időtartamra újraválaszthatók.

(2) A kamarai küldöttet, a testületi szervek tagját, valamint a kamara elnökét és más választott tisztségviselőt az őket megválasztó szerv visszahívhatja.

V. Fejezet

A GAZDASÁGI KAMARÁK PÉNZÜGYI FORRÁSAI

34. § A gazdasági kamarák a működésükkel járó költségeket a következő bevételekből fedezik:

a) a kamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból;

b) a tagdíjból;

c) az egyéb bevételekből, ideértve az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat is.

Társaság alapítása

35. § (1) A gazdasági kamara a (4) bekezdésben foglalt kivétellel üzletszerűen - nyereség és vagyonszerzés céljából - termelő, kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet nem folytathat; gazdasági társaságnak nem lehet tagja és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést.

(2) A gazdasági kamara - gazdasági tevékenységet is igénylő feladatainak ellátása érdekében - közhasznú társaságot és a (4) bekezdésben foglalt célra gazdasági társaságot alapíthat.

(3) A gazdasági kamara részvételével működő közhasznú társaság

a) gazdasági társaságnak nem lehet tagja és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést;

b) tagja lehet más közhasznú társaságnak, feltéve, hogy az nem tagja gazdasági társaságnak és ilyenben nincs részesedése.

(4) A gazdasági kamara kiállítási és vásárszervezési, ipari park létesítési és fenntartási célra gazdasági társaságot alapíthat vagy ilyen társaságban részesedést szerezhet.

A gazdasági kamara önkormányzati határozatainak bírósági felülvizsgálata

36. § (1) A gazdasági kamara tagja kérheti a bíróságtól a kamara valamely testületi szerve által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, a kamara alapszabályába vagy más önkormányzati szabályzatába ütközik. Az országos gazdasági kamara testületi szerve által hozott jogsértő határozattal szemben a felülvizsgálat kezdeményezésnek joga a gazdasági kamarát illeti meg.

(2) Perindítás előtt a gazdasági kamara tagja, illetve a gazdasági kamara köteles a jogsértést a jogsértő határozatról történt tudomásszerzéstől számított harminc napon, de legkésőbb a határozat meghozatalától számított hat hónapon belül az ellenőrző bizottságnak bejelenteni. Ez utóbbi határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(3) Az ellenőrző bizottság a bejelentést követő harminc napon belül köteles írásban állást foglalni.

(4) A pert a gazdasági kamara tagjának a gazdasági kamara ellen, illetve a gazdasági kamarának az országos kamara ellen az ellenőrző bizottság állásfoglalásától, vagy a (3) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltétől számított harminc napon belül kell megindítania. A perindításnak nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

(5) A (4) bekezdésben megállapított határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályait kell alkalmazni.

VI. Fejezet

A GAZDASÁGI ÉRDEK-KÉPVISELETI JOGOK GYAKORLÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Véleménykérés a gazdasági tárgyú előterjesztésekről

37. § (1) A gazdálkodó szervezetekre, az általuk folytatott gazdasági tevékenységre vonatkozó - jogszabály alkotására, program elfogadására, átfogó intézkedés meghozatalára irányuló vagy egyéb jelentős - előterjesztésnek (a továbbiakban: gazdasági előterjesztés) a Kormányhoz történő beterjesztése előtt meg kell kérni az országos gazdasági kamarák és az érdekelt országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek véleményét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtásáról a Kormánynak az előterjesztést benyújtó tagja, illetve ha az előterjesztést más erre jogosult szerv vagy személy nyújtja be, ez utóbbi gondoskodik.

(3) Ha a gazdasági előterjesztésről való döntés miniszter hatáskörébe tartozik, alkalmazni kell a Kormányhoz benyújtott gazdasági előterjesztésekre vonatkozó szabályokat.

(4) Gazdasági előterjesztésnek a helyi önkormányzat képviselő-testületéhez való benyújtása előtt meg kell kérni a helyi önkormányzat területén működő, érdekelt gazdasági érdek-képviseleti szervezet, valamint a gazdasági kamara véleményét.

(5) Nem kell megkérni a gazdasági kamara véleményét olyan előterjsztésekről, amelyek kizárólag valamely foglalkozás gyakorlóinak az érdekeit, illetőleg a munkáltatói vagy munkavállalói érdekeket érintik.

(6) A (4) bekezdésben foglaltak végrehajtásáról a polgármester, a képviselő-testület bizottságának elnöke, illetve az előterjesztés benyújtására jogosult más szerv vagy személy gondoskodik.

(7) Ha a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekből álló szövetség tart igényt véleményének megkérésére, az előterjesztő nem köteles megkérni a szövetség tagjainak véleményét.

(8) Ha a gazdasági érdek-képviseleti szervezet vagy a gazdasági kamara véleménye az előterjesztő véleményétől a lényeges kérdésekben eltér, akkor az előterjesztésben a véleményeltérésről a Kormányt, a minisztert, illetve a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

VII. Fejezet

AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK ELLENŐRZÉSI JOGKÖRE

38. § az Állami Számvevőszék - külön törvény rendelkezéseinek megfelelően - rendszeresen ellenőrzi a gazdasági kamarákat.

VIII. Fejezet

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

39. § (1) A Magyar Kézműves Kamara a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarába, továbbá a kézműves kamarák a kereskedelmi és iparkamarákba 2000. március 31. napjával beolvadnak; a kézműves kamarák - ideértve az országos kamarát is - megszűnnek, a megszűnt kamarák általános jogutódai a kereskedelmi és iparkamarák, illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.

(2) A Magyar Kézműves Kamarának, illetve a területi kézműves kamaráknak a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvényben és az annak felhatalmazása alapján kibocsátott kormányrendeletekben meghatározott feladatait 2000. március 31. napjától a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a kereskedelmi és iparkamarák látják el.

(3) A nemzetközi szerződésekben, továbbá a Magyar Kézműves Kamara által külföldi gazdasági (kereskedelmi) kamarákkal kötött szerződésekben a Magyar Kézműves Kamara részére megállapított - kamarai feladatokkal összefüggő - jogok és kötelezettségek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarára szállnak át 2000. március 31-i hatállyal.

(4) 2000. március 31. napjától a kézműipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek arányos képviseletére a kereskedelmi és iparkamarák és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésén és testületi szerveiben az e törvény hatálybalépését követő első alapszabály elfogadásáig a kézműipari tagozatot 33% szavazati jog illeti meg.

(5) A (4) bekezdés szerinti szavazati jogot gyakorló küldötteket a kézműipari tagozatban tartott választások útján a kézműves kamarákban küldöttnek megválasztott személyek közül kell kiválasztani.

40. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a (2) bekezdésben meghatározott soron kívüli kamarai választások lebonyolításának szabályait rendeletben határozza meg.

(2) Az ideiglenes választási szabályoknak megfelelően 2000. október 31. napjáig soron kívüli kamarai választásokat kell tartani.

(3) A (2) bekezdés szerinti soron kívüli kamarai választásokon azok a gazdálkodó szervezetek választhatók küldöttnek, illetve kamarai testületi szerv tagjának, amelyek 2000. június 30. napjáig az önkéntes kamarai tagokról vezetett nyilvántartásba (tagjegyzékbe) felvételüket kérik.

41. § A gazdasági kamaráknál a 40. § (2) bekezdése szerinti soron kívüli választások lebonyolítása érdekében a választási névjegyzék összeállításakor és a gazdálkodó szervezetek kamarákba és tagozatokba történő besorolásánál az 1999. december 31. napján érvényes besorolási rendet kell figyelembe venni. A gazdasági kamarák választási névjegyzékét településenként, gazdálkodási formánként a közhiteles nyilvántartások alapján kell összeállítani, és összevetni a gazdasági kamarák tagnyilvántartásaival.

42. § A területi gazdasági kamarák által 2000. október 31. napjáig terjedő időszakra megállapított és meg nem fizetett tárgyévi tagdíj köztartozás, amelyet a gazdasági kamara - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - adók módjára hajt be a tagdíj megállapítása tárgyában hozott, a végrehajtás alapját képező fizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat alapján. A kézműves kamarákat megillető meg nem fizetett tagdíjtartozás behajtásáról 2000. március 31. napjától a kereskedelmi és iparkamarák gondoskodnak.

IX. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

43. § (1) A „kamara” elnevezés használatára csak az e törvényben szabályozott gazdasági kamarák, továbbá a külön törvényekben szabályozott szakmai kamarák jogosultak.

(2) Jogosultak a „kamara” elnevezés használatára azok a társadalmi szervezetek is, amelyeket az (1) bekezdésben említett kamarák vagy külföldi kamarák - közösen vagy önállóan - hoztak létre kamarai feladatokkal összefüggő tevékenység folytatására. A névhasználatra való jogosultságot az alapító kamara igazolja; külföldi alapító esetében azt is igazolni kell, hogy az alapító - személyes joga szerint - jogosult a „kamara” elnevezés használatára.

(3) Azok a társadalmi szervezetek, amelyeknek az (1) bekezdésben említett kamarák a tagjai, elnevezésükben e körülményre utalhatnak.

44. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2000. november 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény melléklete I/3. pontjának f) alpontja hatályát veszti.

(2) A 26-33. §-ok és a 39-47. §-ok 2000. március 31. napján lépnek hatályba, ezzel egyidejűleg a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény 3. § (2) bekezdésének szövegéből a „valamint kézműves” szövegrész, a 49-51. §-ok és az 57-58. §-ok hatályukat vesztik. 2000. március 31. napjától a 40. § (2) bekezdése szerinti soron kívüli választások időpontjáig tartandó esetleges időközi választások során az 1994. évi XVI. törvény 49-51. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A 48-54. §-ok e törvény kihirdetése napján lépnek hatályba.

(3) A gazdasági kamarák e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül kötelesek az e törvény rendelkezéseinek megfelelő alapszabályukat és más önkormányzati szabályzataikat kidolgozni és elfogadásra a küldöttgyűlés elé terjeszteni.

(4) Az e törvény hatálybalépését követő 90 napon belül össze kell hívni az országos kamara küldöttgyűlését és ezzel egyidejűleg elfogadásra a küldöttgyűlés elé kell terjeszteni az országos gazdasági kamara e törvény rendelkezéseinek megfelelő alapszabályát és más önkormányzati szabályzatait.

45. § (1) A gazdálkodó szervezetek kötelező tagsági jogviszonya 2000. október 31. napjával szűnik meg.

(2) A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény és e törvény 39. §-ának (4) bekezdése szerint megválasztott tisztségviselők, illetve testületi szervek tagjainak megbízatása a 40. § (2) bekezdése szerinti soron kívüli választások során megválasztott új kamarai tisztségviselők és testületi szervek tagjainak megválasztásával szűnik meg.

46. § Ahol jogszabály területi kereskedelmi és iparkamarát, vagy területi kézműves kamarát, illetve Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, vagy Magyar Kézműves Kamarát említ, azon 2000. március 31. napjától kereskedelmi és iparkamarát, illetve Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát kell érteni.

47. § A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő, nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró Állandó Választottbíróság - változatlan szervezeti és eljárási rendben - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság néven működik tovább. Azokban az ügyekben, amelyekben a szerződő felek a szerződésben a Magyar Kézműves Kamara mellett működő Választottbíróság hatáskörét kötötték ki, e törvény hatálybalépését követően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság jár el. A törvény hatálybalépésekor a Magyar Kézműves Kamara mellett működő Választottbíróságnál folyamatban lévő ügyeket a megindításuk időpontjában hatályos eljárási rend szerint kell befejezni.

48. § (1) A gazdasági kamara a tulajdonában lévő ingatlanok, gépjárművek, üzletrészek tulajdonjogát 2000. október 31. napjáig nem ruházhatja át, illetve ezeket nem terhelheti meg, közhasznú társasága ilyen ügyleteihez nem járulhat hozzá. Közhasznú társaságot 2000. október 31. napjáig nem alapíthat, ilyen társaságban részesedést nem szerezhet, a külön törvényben meghatározott kötelező eseteken kívül törzstőkét nem emelhet, és a törzstőke emeléséhez nem járulhat hozzá, ha abban többségi tulajdonnal vagy többségi szavazati joggal rendelkezik.

(2) A tilalom nem vonatkozik:

a) a már megkötött és az illetékes hivatalhoz benyújtott tulajdonátruházási szerződésekre;

b) a jelzáloggal biztosított követelés kielégítése érdekében történő tulajdonátruházásra.

(3) A gazdasági kamarák 2000. október 31. napjáig kötelesek ellátni mindazokat a közfeladatokat és közigazgatási feladatokat, amelyeket jogszabály a feladat- és hatáskörükbe utal.

49. § E törvény végrehajtását - a soron kívüli kamarai választások lebonyolításáig - kormánymegbízott felügyeli. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kormánymegbízott feladat- és hatáskörét rendeletben szabályozza.

50. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy azokban a közigazgatási ügyekben, amelyekben a gazdasági kamarák nem törvény rendelkezése alapján járnak el, rendelkezzen e feladatok további ellátásáról.

51. § A gazdasági kamarák a folyamatban lévő közigazgatási ügyeket 2000. október 31. napjáig kötelesek átadni a Kormány által kijelölt szerveknek. Ezzel egyidejűleg a gazdasági kamarák megszűnő közigazgatási feladat- és hatáskörének ellátásához kizárólagosan használt nyilvántartásokat és adatbázisokat is kötelesek átadni.

52. § A mezőgazdasági kistermelő és az őstermelő e törvény kihirdetésétől felvételét kérheti a választási névjegyzékbe, illetve az önkéntes tagokról vezetett tagjegyzékbe.

53. § (1) A törvény kihirdetését követő három hónapon belül a gazdasági kamarák kötelesek teljes körű vagyonleltárt készíteni és azt az Állami Számvevőszéknek benyújtani.

(2) Az Állami Számvevőszék a vagyonleltárokat ellenőrzi, hitelességükről nyilatkozik és a vagyonleltárokat megküldi a 40. § szerinti választásokat követően a gazdasági kamaráknak.

54. § A törvényben foglaltak megvalósulásához szükséges további törvények módosítására vonatkozó javaslatokat a Kormány 2000. április 1. napjáig beterjeszti az Országgyűléshez.

Forrás: Comlex >>